Esztergom és Vidéke, 1931

1931-03-15 / 22.szám

Simor-kórbáz főnöknő jenek jubileuma Gavora M. Norberta irgalmas nővér, a Simor-kórház főnőknője, ma, vasárnap ünnepli fogadalmának 25 éves évfordulóját Ez a kis hir nemcsak Esztergomban, hanem számtalan, még távol vidéki ember szivében is őszinte és Örömteljes visszhangot ébreszt és nagyon sokan fognak csatlakozni a mi jubileumi jókívánságainkhoz. 25 évvel ezelőtt egy egészen fiatal leány Bécsben töltött jelöltösködés után, hallgatva az isteni hivó szóra az akkor még piliscsabai anyaházban a szent Vince-rend tagjává lett. Rövid egy év után került Esztergomba a Vörös Kereszt nevet viselő kórházba és ott előzékeny, közvetlen modoráért és fáradhatatlan szorgalmú munkájáért nemcsak rendtársai, hanem a betegek és azok hozzátartozói is rövidesen megked vélték és megszerették. A kórházvezetés minden ágazatában nélkülözhetetlenné tette magát. A munkatorlódás és élelmezési nehézségek különösen a háború alatt voltak roppant nagyok, de minden nehézség elsimult, ha ő vette kezébe az ügyet. Sebesültek és hozzátartozóik egy-egy levél, vagy Esztergomba jövetelkor egy-egy látogatással igyekszenek leróni hálájukat. A város fiatal leányai meg vasárnap délutánonkint siettek felkeresni a jó „Norberta kedves nővért" akinek a társaságában oly jól érezték magukat. 1928. július 6.-a óta mint főnöknő vezeti Norberta nővér az időközben nagy prímásunkról elnevezett kórházat, amivel csak a munkája, meg a gondjai szaporodtak. Kinevezése is osztatlan örömet és megelégedést váltott ki minden ismerőséből, pedig ezek igen nagy számmal vannak. Az ő főnöksége alatt voltak a korháznak nehéz napjai, főleg a közelmúltban. Ő azonban akkor sem csüggedt, lankadatlanul dolgozott tovább és igyekezett bizalmat önteni másokba is. És ilyenkor amellett, hogy amikor nekik is alig volt meg a betevő falatjuk, aki hozzá fordult, nem távozhatott soha üres kézzel. Városunk gyümölcstermelő közönségéhez 1 Szinte naponként hangsúlyozzák úgy közületek, mint egyesek, a súlyos gazdasági helyzet ránk nézve egyetlen kivezető útját: az okszerű gyümölcstermelést. Esztergom város gazdaközönsége kétszeresen érzi a sors mostohaságát, a trianoni békekötés elszakította közvetlen piacától, a gazdasági világkrizis pedig betetőzte az előbbi okból megindult folyamatos elszegényedést. De mindezek dacára éppen e város gazdaközönsége földtalaja alkalmasságában olyan kincset bir, mely reális reményt nyújt a teljes anyagi talpraálláshoz. Esztergom határa kiválóan alkalmas gyümölcstermelésre, de ennek a gyümölcstermelésnek okszerűnek kell lennie, mert akármennyire is köztudomású dolog, hogy a magyar gyümölcs ize, zamata versenyen kivül áll a világon, de ha ez a gyümölcs nem kifogástalan külsejű, nem egészséges, nem jelenhet meg a világpiacon, mert nem tartós, nem szállitásképes, s nek kívánatos. Már pedig gyümölcsünk kofakézen helyi piacon való árusítása komoly jövedelmi forrást nem jelenthet. Nagyon jól tudom, hogy az új irány áldozatot követel, különösen a mai helyzetben súlyos áldozatokat, de ne felejtsük el, hogy csak siránkozásból megélni nem lehet. Mindezeken felül közismert, hogy mily végtelenül szerény és megtilt mindenféle ünnepeltetést. Igy csak kórházi kedvesnővérek és a legbizalmasabb ismerősei tudnak erről a mai szép jubileumról. Egy pár szál szerény virággal kedveskednek a mai napon Norberta nővérnek, amikor az Ur oltára elé térdel, hogy elmondja hálaadó imáját és Isten további kegyelmét kérje. A magunk részéről a r/etűk virágaival üdvözöl ük Norberta nővért és kérjük Isten áldását további magasztos működésére. (B) Száz százalékkal felemelik a rokkantak és hadiárvák illetményeit A képviselőházban a rokkantkérdésben elhangzott egyik interpelláció kapcsán Ernszt Sándor népjóléti miniszter kijelentette, hogy a hadirokkantak és hadiárvák illetményeit száz százalékkal fogják felemelni. Ernszt népjóléti miniszter nyilatkozatában a következőket mondotta : Elvi álláspontom az, hogy hadirokkant ellátmányt élvező gyermek csak a háborúban született, vagy az idő alatt életben volt gyermekre vonatkoztatható. A rokkantkérdés különben nekem szívügyem. Kijelentem, hogy az a szándékom, hogy a rokkantkérdést gyökeresen rendezzem. Nem pepecselést akarok itt, hanem azt, hogy elfogadható összegek jus sanak a rokkantakhoz. Inkább semmit, mint nevetséges, semmire sem fogadható összegeket. Számszerűleg is közölhetem, hogy a szülőtlen árvák és hátramaradott szülők ellátási Összegét teljes száz százalékkal fogom emelni. Hallottam hangokat, hogy az államnak kellene a dolgot kézbe venni, mert hát igy, ez meg az! . . . Az állam megteszi a magáét, de min dent ő nem tehet. Le kell szokni a folytonos gyámolítás sorsáról, ez sehol a világon nincs, csak épen nálunk. Tehát tenni kell valamit, még pedig sürgősen, mert nemcsak az egyes, de elpusztulhat egy város, egy ország is, amelynek a polgárai csak jajgatni tudnak. Azonban egy újságcikk keretében nincs módomban a kezdet lényegét alaposan ismertetni, tehát felkérem Esztergom gazdaközönségét, hogy e tárgyról kifejtett részletes ismertetésemnél f. hó 17-én, kedden a Szentgyörgymezei Kath Olvasókörben este fél 8 órakor és 22-én vasárnap délután a Belvárosi Kat. Olvasókörben minél nagyobb számban szíveskedjenek megjelenni. Csukdssy András közgazdász. A MOVE esztergomi Sport Egyesület közgyűlése F. ho 8-án tartotta meg az esztergomi „MOVE" Sport Egyesület a XI. rendes évi közgyűlését. A Magyar Hiszekegy elmondása után dr. Darvas Géza ügyvezető elnök megnyitót'a a közgyűlést és üdvözölte az egybegyűlt közönséget. Majd ismertette az elmúlt év működésének eredményét s egyben köszönetet mond úgy a vezetőknek mint a MOVE lelkes gárdájának. Különösen kiemelte a lövész szakosztály kiváló teljesítményeit. A közgyűlés kiemelkedő eseménye volt a MOVE országos elnökség ré széről megjelent Jeny Imre országos alelnök hazafias, magas színvonalú beszéde, melyben további lankadatlan szorgalomra és kitartásra hivta fel a magyar ifjúságot az eljövendő szebb s boldogabb Magyarország reményében, Azután program szerint meg örtént az egyes szakosztályok évi beszámolója. Azonban az elhangzott igen szép és megbecsülendő eredmények leszögezése után, minden esetben a nehéz anyagi helyzettel való küzdelem volt a beszámolók utolsó szava. A fent elmondottak után dr. Darvas Géza ügyvezető elnök ugy a maga mint az egész tisztikar nevében lemondott az eddigi tisztségekről s egyben felkérte vitéz SzivósWaldvogel József Örökös elnököt a választás megejtésére ki az egybegyűltek közös óhajához híven ismét ügyvezető elnökké nyilvánította dr. Darvas Gézát. Ezzel egyidejűleg a régi tisztikar újból megválasztatván a Himnusz eléneklésével ért véget a közgyűlés. A lagyar Revíziós Liga felhívása a hazafias közönséghez A magyar igazságért megindított küzdelem nagy erővel tör célja felé. A revízió gondolata meghódítja az igazságszerető lelkeket, a revízió a világpolitika központjába kerül. A magyar igazság revíziós vágya teljesülni fog. ha a nép súlyos gazdasági bajai és politikai küzdelmei köze pette is egységesen tud ragaszkodni igazához és kész áldozatot hozni a jövőjéért. Egy pengő tagdijat kér a Revíziós Liga a magyar igazság minden hívétől. Ezt a szerény anyagi áldozatot kéri minden magyar embertől, hogy a végső harcot megvívhassa. Mindeddig csak egyesületek lehettek a Liga tagjai. A megnyilvánult közóhajnak tett eleget a Liga akkor, amidőn lehetővé tette, hogy egyéni tagjai is lehessenek ennek a közérdekű társadalmi szervezetnek. A „Revíziós Pengővel módot nyújt arra a Liga, hogy a magyar társadalom minden tagja beléphessen a Magyar Revíziós Ligába és részese legyen az új honfoglalásnak. Azoké az ország, akik azt visszaszerzik. Aki a „Revíziós Pengő"-t megváltja, tagjává válik a Revíziós Ligának és ezzel a magyar igazságért küzdő harcosok sorába lépett. Magyarország ezeréves bástyáit az álnokság döntötte le és a magyar erő és kitartás, a magyar áldozatkészség fogja újjáépíteni. A Magyar Revíziós Liga. Magánnyomozó iroda. Szabó Albert nyugalmazott detektivfelügyelő m. kir. államrendőrség által engedélyezett magányomozó irodája Esztergomban, Deák Ferenc-u. 15. sz. alatt. Megfigyel, informál, kényes természetű ügyekben nyomoz, okmányokat beszerez, ismeretlen helyen tartózkodó vagy eltűnt egyéneket felkutat, úgy bel- mint külföldön. Perzsa-vásár, kézimunka fonalak dús vá'asztékban Keménynél. (Útbaigazítás díjtalan. HIBEM A család élete Sokan nem vagyunk abban a helyzetben, hogy XI. Pius pápa Őszentsége levelét olvassuk, amelyben a házasélet tisztaságáról, harmóniájáról és szentségéről ir. Nekünk az élőszavak jutnak a pápa Őszentsége szolgái, a papok által, akik itt Esztergomban a nagyböjti péntekeken szólnak hozzánk. De a szavakban és a Rómából felfogott hangokban nemcsak a Pápa beszél, hanem a mi hercegprímásunk is, akinek bizonyára az a legszebb munkája, hogy a távolról jött hangokat itt Esztergomban felerősítse és kiváló papjai által a. néppel közölje. Hiszen a vizivárosi templom a primási palota mellett áll és nem természetes-e, hogy ebben a templomban jegyezzük a szentbeszédeket ? 1 Záborszky István dr. theologiai tanár beszélt az elmúlt pénteken. A család belső életét, jelentőségét, belsőségét tárta fel lendületes és mély gondolatokban. A családi élet rugója a családanya és az apa közötti viszony. Amig a férfi a család fenntartója, az anya az önfeláldozás megtestesítője és amig a férfi munkájával él családjának, az asszony a lelki hangulaton és érzelmeken keresztül nézi a család életét. Ebben kell összetalálkoznia a két léleknek és összekapcsolódni az egymás megbecsülésében és szeretetében. Az anyát érzelmei és szeretete, Öníeláldozása és áldozatossága teszi emberfeletti cselekedetek harcosává. A gyermek, amely összekötő kapcsa a családi életnek, nevelést, fejlődést, jellemet vár szülőitől és ez az istentől rendelt feladat, de a család belső eletét íelemelő tartalom is maradandóvá kell, hogy tegye a házaséletet. Nem jogi különbségeket kell tekinteni a családi életben, hanem a szeretet kapcsát, amelynek megerősítésén mind a íérflnak, mind a nőnek fáradoznia kell. A legeszményibb családi életet a Szent Család mutatja meg nekünk. Záborszky István finom meglátásokban boncolgatja a Szent Család belső életét, hogy a szent példákat követhessük, hogy a szeretet kapcsait és a maradandóság tényezőit megtaláljuk. A családnak fenséges hivatása van, épen olyan ez a hivatás, mint a papi hivatás, amely Isten országának gyűjti a híveket, mig a családi hivatásnak az emberiség fenntartása a célja. És ez a cél szent, nemes, Isten tetszésére lehet. Ne keressük mindig az igények kielégítését, hanem a magasztos, a családi élet hivatásbeli tartalmát.