Esztergom és Vidéke, 1930

1930-08-31 / 68.szám

Iskolacipők nagy választékban legolcsóbban HEBMANNáL Rákóczi-tér. Három vagy négy törzs tagjai laknak együtt a falu elszórt házai­ban, akiknek indián nyelve annyira eltér a másikéitól, hogy egyáltalá­ban nem tudnak egymással indián nyelven érintkezni. S ugyanígy áll a dolog a kb. 300.000 főre rúgó s legalább 50—60 féle indián nyelven beszélő többi testvéreikkel is, akik az Egyesült Államok többi 25—30 Reservatiojában álmodozva várják a döbbenetesen komor órát, amidőn egykor, hajdan hatalmas népük utolsó fiának koporsójára terítik ki a ha­lotti leplet. Alighanem ennek a számukban is, nyelvükben is megnyilatkozó gyöngeségüknek köszönhetem, hogy megskalpolatlanul úsztam meg ezt a rézbőrű kirándulást és remélem, hogy a népek, nemzetek haldoklása fölött elmélázó homlokom és fejemet Isten segítségével épbőrrel sikerül átmentenem innét az Újvilágból a vén Európába s az indiánokhoz ha­sonlóan lassú ha'doklásra ítélt, de a nemzeti feltámadás nagvobb remény­ségével telített szegény Magyar­országba. Felhívás a 26-os bajtársakhoz! Tudomástokra hozzuk Kedves Baj­társak, hogy ezredünnepélyünket ezidén szeptember 7-ére, vasár­napra tűztük ki. Amint az ünnepség megtervezéséből látni fogjátok most a magas kegy ós szerencsés helyze­tünk lehetővé tette azt, hogy a ta­valyihoz hasonló módon Ünnepel­hessük meg a sok megpróbáltatást átélt vitéz ezred, a porladó hősök, az elesett hős bajtársak emlékezetét és ezekkel mindenekfelett a Magyar Haza dicsőségét. Forró hála és kö­szönet annak a fennkölt leikü férfiú­nak, aki ezt lehetővé tette. Az Ünnepély terve a következő: D. e. 10 órakor: ő Eminenciája, dr. Serédi Jusztinián bibornok, esz­tergomi érsek úr, Magyarország her­cegprímása a belvárosi plébánia­templomban csendes szentmisét mond nekünk Magyarország dicsőségére, amelyben kegyes lesz megemlékezni vitéz hálájukban elesett bajtársaink­ról, elhunyt ezredtársainkról, sőt az élő és különösen ezen az ünnepen kegyelettel eltelt szivű régi huszon­hatosokról is. Első kötelességünk ezen a napon mindenekelőtt Isten­hez fordulni, amint azt a harctere ken is mindig megtettétek. Eminen­ciás főpásztorunk a mise alatt ke­gyes lesz megáldoztatni minket, azért is végezzétek el már előző napon saját templomotokban a szent gyó­nást mindannyian, akik ezt vallásuk szerint megtehetik, hogy ezzel a tár­sas szentáldozással és égő hittel bizonyságot szolgáltassunk az Űr iránti hűségünknek és hálánknak és ajánljuk fel buzgólkodásunkat azon drága bajtársaink lelkiüdvéért, akik után a Gondviselés rendelkezése szerint mi is elkövetkezünk Emi­nenciás főpásztorunknak szent misé­jénél két ezredbeli törzstiszt fogja az oltári szolgálatot ellátni és egy öreg huszonhatos fogja a szent­áldozás előtt a Confiteort mindnyá­junk nevében hangosan elmondani. Szentmise alatt az ezred háborús tábori lelkésze fog mondani egy rö­vid szentbeszédet. Délelőtt 11 órakor : az esztergomi hősök emlékének megkoszorúzása lesz, melynek rövid tárgysorozatát a választott rendező-bizottság fogja megállapítani. A templomból gyalog fogunk a Hősök emlékéhez mene­telni, ott a Turista Dalárda fogja az ünnepi tisztelgést bevezetni, egy rö­vid beszéd után az emléket megko­szorúzzuk, egy hő imát mondunk és mindnyájan együtt énekeljük a Hymnust. Azokat a drága neveket, amelyek azt az emléket ékesítik, legnagyobb részben a mi dicső ez­redtársaink viselték, sorakozzatok tehát mentül számosabban az emlék körül, hogy ezzel is összetartozan­dóságunk tanújelét adjuk és kegye­letünk adóját lerójuk. Ennek a ke­gyeletes tisztelgésnek is olyan mél­tóságteljesnek kell lennie, mint a templomi ünnepségnek, azért is a tervezett egy beszóeen kívül több nem lesz, ha esetleg idegenből ér­keznének koszorúk, azok csak egy kegyeletes mondat kíséretében he­lyezhetők az Emlékre. Déli % Ul órakor : társasebéd lesz a Magyar Király vendéglőben, a régi huszonhatosok ősi találkozóhelyén. Egy teríték ára 2'50 P. Jelentkezés a vendéglő tulajdonosánál a helybe­liek részére egy kitett íven — eset­leg Bauer titkár címére (Gazdasági Bank, telefon szám 14.) — legké­sőbb szeptember 3-ig, a távollevők részére egy levelezőlapon. Kérünk itt is Kedves Bajtársak arra, hogy amíg a hivatalos szónoklatok el nem mondattak, csak az erre felkért urak szólaljanak fel. Méltóztassék ezen bajtársi tudósi tásunkat ismerős ezredtársaitokkal mentül szélesebb körben ismertetni, Minden volt huszonhatos, tekintet nélkül rangfokozatára, bajtársi szí­vességgel és szererettel hivunk meg ezen az uton dicső ezredünk emlék­ünnepére. Az előző napon érkezők lakásbiztosítás céljából előzetesen értesítsék Bauer bajtársat (Gazdasági Bank). Kelt Esztergomban 1930. augusz­tus havában. Rendezőség. A kormányzó meglátogatta a tatai bányatelepet. Horthy Miklós kormányzó csütör­tökön délelőtt 8 óra 20 perckor Vér­tessy Sándor a kabinetiroda főnöke, Igmándy-Hegyessy Géza testőrezre­des, a testőrség parancsnoka, Koós Miklós alezredes első szárnysegéd, és Brunswick utazási főfelügyelő kí­séretében Tatabányára érkezett a szénbánya és a felsőgallai cement­gyár megtekintésére. A kormányzó szerdán este indult el Gödöllőről. A keleti pályaudvaron a bécsi gyorsvonathoz kapcsolták szalonkocsiját. A kormányzó a bics­kei állomáson töltötte szalonkocsijá­ban az éjszakát és innen indult el csütörtökön reggel Tatabányára, ahol nagy ünnepélyességgel fogadták. A bányatelep lakossága a nemzeti szinű lobogókkal ós bányászjelvó­nyekkel feldíszített diadalkapu körül gyűlt Össze. A bányászzenekar ün­nepi díszruhában a Himnusszal fo­gadta az államfőt, akit elsőnek Vída Jenő felsőházi tag, a Magyar Álta­tános Kőszónbánya Rt. vezérigazga­tója üdvözölt. Rehling Konrád bányaigazgató kö­szöntő szavai után Kerekes Mihály bányamunkás mondott üdvözlő be­szédet 8000 munkás nevében. Meg­köszönte a kormányzó magas láto­gatását, amely a munkásság buzdí­tása az ősi bányászszokás szerint jó szerencse kívánásával fejeste be beszédét, amely után a bányászsereg háromszor ismételte meg az ősi bá­nyászköszöntést. Az üdvözlésekre a kormányzó válaszolt. Hosszas és lelkes éljenzés köszön­tötte a kormányzót beszéde befeje­zése Után. A kormányzó azután né­gyesfogatára szállt és elindult a bá­nyatelep megtekintésére. Látogatás egy birneves festőművésznél. Nagy parkja pompás villájában, férfias kézszorítással fogad a Mester és nyilt, bátor tekintete otthonossá teszi már a látogató idő első per­ceit is. A formaságokon bohémes könnyedséggel túl esvén, a művé­szetekben, pikturában elfoglalt állás­pontjáról esik szó. — Korunk gondolkodási rendjét több generáció készítette elő. A mű­vészetek hatása alatt felizgatott em­beri koponyákban kialakult koron­kint egy-egy új szellem. Művészek és tudósok védőpajzsul tartották alkotásaikat a bölcső felé, melyben a tudniakarás szelleme megszüle­tett. Ez alkotások sugározták ki ma­gukból a kortársak előtt a jóravaló tudatos törekvést. Az emberi szel­lem fokozatosan fejlődő kivirágzá­sának a mai magas, főleg gépi kul­túránk minden csodálatos alkotása hol lenne, ha a szellem épen a művé­szeteken át nem készítette volna elő a légkört, ha nem szántották volna fel az emberi agyak ugarát? — Nehogy azt higyje valaki, hogy a mai modern művészetekre az előre haladott géptechnika volna hatással, mert a bárok kocsi sem hatott Buo­narottira, vagy Rubensre ; koruk for­máit a művészek már előzőleg kife­jezték, mert elsőben ők érezték meg a kor nagyot akaró, pompázó és hódító jellegét. — Erkölcsi és szellemi tényezők lebecsülése és a fantázia csődje lenne, ha egy gép formája tudná alkotásra inspirálni a művészeket. Az a szellem, mely a művészetek­nek életalakító szerepet adott, a művé­szeteket újra és újra felfrissítette, inkább merített mindenkor az Ember, az emberi gondolkodás, az emberi test szépségének örök forrásából. Mert micsoda egy turbina, egy autó vonala ahhoz a csodához képest, ami: az Émbsr I — Művészek ^alkotásainak, korok szellemének kialakulására kiváltsá­guk van; ők termelik a képzelet szabadságát, a gondolkodás szárnya­lását elősegítő magasabb atmosz­férát. Ezek a gondolatok foglalkoztatják a mestert és ilyenekhez hasonlóknak ad sokkal könnyedébb társalgás for májában kifejezést, mint azt így utó­lag teljességében papírra tenni lehet­séges volna. Majd, hogy a vacsoraidő előtt sé tára indulunk, parkja sétányain újra visszatér kedvenc, beidegződött tó­máihoz . — Aki a mai művészeti forron­gásokban merészséget vél látni, az­zal, hogy alkotója a mult hagyomá­mányait csak lépcsőül használva, tanulságaiban figyelmen kívül hagyja, az nézze meg Pisában a Campo Santóban, Bernardo Daddi firenzei festő „Halál diadalát". Gondolkoz­zék rajta, hogy mily hallatlan bátor­ság kellett az időben (1317—1355 évek között) ahhoz, hogy a pápa­ság hatalmának egyik legerősebb időszakában nagy festményének tár­gyául többek között egy feloszlás­nak induló pápai tetemet mert vá­lasztani. A művészetek hatalma adta neki az erőt, hogy minden élőre kiterjedő Halál diadalának ábrázolá­sához a koldus-kunyhótól a tróno­kig egyaránt választhassa meg mo­deljeit. — Lehet, hogy a mai kórnak a művészetek, a szellem és képzelet rekordjai mintha túlméretezettek, túl­komplikáltak lennének s mintha ne­hezebb is volna egy képben, vagy bármily művészeti alkotásban a jót, a szépet felfedezni, mint teszem egy gyorsasági rekordot műszerrel le­mérni. Búcsúzom a barátságos vacsora után és az autó száguldva fúr bele a sötét éjszakába a nyergesújfalui versenyutón haza felé. A gondola­tok kaleidoszkópja színes képeket rajzol a sötétben elém, de főkép a teremtő erő és alkotó készség fel­emelő erejét érzem még így eltávo­zóban is. Ez az irás pedig nem ké­szült interjúnak és hogy elkövettem, szíves elnézését kérem a Mesternek, Kernstok Károlynak. Eincsinger Ferenc. mmmmmmmmmmmmmm Súlyos panaszok a Szent Anna-utcából. Tekintetes Szerkesztő Ür I Az elismerés zászlóját méltán meg­hajthatja Esztergom város polgársága az „Esztergomi Szépítő Egyesület" munkássága felett. Az örömmel és hálával telt elis­merés nyilvánítása mellett azonban méltóztassék megengedni, hogy fel­hozott indokaim mellett több pol­gártársam nevében köztudomásra hozzam azokat az állapotokat, ame­lyek a város szépítése mellett a Szent Anna-utcában uralkodnak. A város főútvonalával párhuzamo­san haladó Szent Anna-utca helyze­tének némi javításáról volna szó, nem szépészeti hanem közegészség­ügyi szempontból, a Szent Anna­utca végének a Horánszky-utcától az Árok-utcáig terjedő részén lakó polgárok egészségének érdekében. A Szent Anna-utcának a Béla király utca ós a Horánszky-utcai szakaszán a szennyvíz a gyalogjáró melletti két kövezett folyókán folyik az Árok utca felé, a Horánszky-utca kereszteződésétől az utközópre tor­kolik egy folyóba a Horánszky­utca szennyvizének csatlakozása mel­lett. Ezen fennáló eset következté­a szennyvízben lerakodott piszkon a a betegség csiráit hordozó legyek milliói tanyáznak. Ezen utcaszakasz lakói igy lakásaik szellőztetésétől is meg vannak fosztva. Mikor a város főbb utvonalait nap­jában többször végig öntözik, nem jutna e a városnak arra is egy kis vize, hogy ezt a folyókat legalább egyszer egy héten kimosassa. Nem kívánunk ablakaink elé fákat és vi­rágokat csak egy kis jó levegőt. Hely­beli lapjainkban mindennapos a „Tegyünk virágot ablakainkba" szóló felhívás. Szépészeti szempontból azt hiszem szép volna egy kis város jellegét adó keskeny utcának a virá­gos ablakai is, de szegény virágoki A napfény elér ugyan ennek az utcának az ablakaiba is de a levegő az olyan bűzös, hogy nem állna harmóniában a virágok szépségével és illatával. A város illetékes fóruma meggyő­ződést szerezhetne a felsoroltak való­diságáról és némi kép javíthatna ezen utcában uralkodó balkáni állapoton. Tisztelettel Egy Szent Anna-utcai lakos.

Next

/
Thumbnails
Contents