Esztergom és Vidéke, 1930
1930-08-31 / 68.szám
Iskolacipők nagy választékban legolcsóbban HEBMANNáL Rákóczi-tér. Három vagy négy törzs tagjai laknak együtt a falu elszórt házaiban, akiknek indián nyelve annyira eltér a másikéitól, hogy egyáltalában nem tudnak egymással indián nyelven érintkezni. S ugyanígy áll a dolog a kb. 300.000 főre rúgó s legalább 50—60 féle indián nyelven beszélő többi testvéreikkel is, akik az Egyesült Államok többi 25—30 Reservatiojában álmodozva várják a döbbenetesen komor órát, amidőn egykor, hajdan hatalmas népük utolsó fiának koporsójára terítik ki a halotti leplet. Alighanem ennek a számukban is, nyelvükben is megnyilatkozó gyöngeségüknek köszönhetem, hogy megskalpolatlanul úsztam meg ezt a rézbőrű kirándulást és remélem, hogy a népek, nemzetek haldoklása fölött elmélázó homlokom és fejemet Isten segítségével épbőrrel sikerül átmentenem innét az Újvilágból a vén Európába s az indiánokhoz hasonlóan lassú ha'doklásra ítélt, de a nemzeti feltámadás nagvobb reménységével telített szegény Magyarországba. Felhívás a 26-os bajtársakhoz! Tudomástokra hozzuk Kedves Bajtársak, hogy ezredünnepélyünket ezidén szeptember 7-ére, vasárnapra tűztük ki. Amint az ünnepség megtervezéséből látni fogjátok most a magas kegy ós szerencsés helyzetünk lehetővé tette azt, hogy a tavalyihoz hasonló módon Ünnepelhessük meg a sok megpróbáltatást átélt vitéz ezred, a porladó hősök, az elesett hős bajtársak emlékezetét és ezekkel mindenekfelett a Magyar Haza dicsőségét. Forró hála és köszönet annak a fennkölt leikü férfiúnak, aki ezt lehetővé tette. Az Ünnepély terve a következő: D. e. 10 órakor: ő Eminenciája, dr. Serédi Jusztinián bibornok, esztergomi érsek úr, Magyarország hercegprímása a belvárosi plébániatemplomban csendes szentmisét mond nekünk Magyarország dicsőségére, amelyben kegyes lesz megemlékezni vitéz hálájukban elesett bajtársainkról, elhunyt ezredtársainkról, sőt az élő és különösen ezen az ünnepen kegyelettel eltelt szivű régi huszonhatosokról is. Első kötelességünk ezen a napon mindenekelőtt Istenhez fordulni, amint azt a harctere ken is mindig megtettétek. Eminenciás főpásztorunk a mise alatt kegyes lesz megáldoztatni minket, azért is végezzétek el már előző napon saját templomotokban a szent gyónást mindannyian, akik ezt vallásuk szerint megtehetik, hogy ezzel a társas szentáldozással és égő hittel bizonyságot szolgáltassunk az Űr iránti hűségünknek és hálánknak és ajánljuk fel buzgólkodásunkat azon drága bajtársaink lelkiüdvéért, akik után a Gondviselés rendelkezése szerint mi is elkövetkezünk Eminenciás főpásztorunknak szent miséjénél két ezredbeli törzstiszt fogja az oltári szolgálatot ellátni és egy öreg huszonhatos fogja a szentáldozás előtt a Confiteort mindnyájunk nevében hangosan elmondani. Szentmise alatt az ezred háborús tábori lelkésze fog mondani egy rövid szentbeszédet. Délelőtt 11 órakor : az esztergomi hősök emlékének megkoszorúzása lesz, melynek rövid tárgysorozatát a választott rendező-bizottság fogja megállapítani. A templomból gyalog fogunk a Hősök emlékéhez menetelni, ott a Turista Dalárda fogja az ünnepi tisztelgést bevezetni, egy rövid beszéd után az emléket megkoszorúzzuk, egy hő imát mondunk és mindnyájan együtt énekeljük a Hymnust. Azokat a drága neveket, amelyek azt az emléket ékesítik, legnagyobb részben a mi dicső ezredtársaink viselték, sorakozzatok tehát mentül számosabban az emlék körül, hogy ezzel is összetartozandóságunk tanújelét adjuk és kegyeletünk adóját lerójuk. Ennek a kegyeletes tisztelgésnek is olyan méltóságteljesnek kell lennie, mint a templomi ünnepségnek, azért is a tervezett egy beszóeen kívül több nem lesz, ha esetleg idegenből érkeznének koszorúk, azok csak egy kegyeletes mondat kíséretében helyezhetők az Emlékre. Déli % Ul órakor : társasebéd lesz a Magyar Király vendéglőben, a régi huszonhatosok ősi találkozóhelyén. Egy teríték ára 2'50 P. Jelentkezés a vendéglő tulajdonosánál a helybeliek részére egy kitett íven — esetleg Bauer titkár címére (Gazdasági Bank, telefon szám 14.) — legkésőbb szeptember 3-ig, a távollevők részére egy levelezőlapon. Kérünk itt is Kedves Bajtársak arra, hogy amíg a hivatalos szónoklatok el nem mondattak, csak az erre felkért urak szólaljanak fel. Méltóztassék ezen bajtársi tudósi tásunkat ismerős ezredtársaitokkal mentül szélesebb körben ismertetni, Minden volt huszonhatos, tekintet nélkül rangfokozatára, bajtársi szívességgel és szererettel hivunk meg ezen az uton dicső ezredünk emlékünnepére. Az előző napon érkezők lakásbiztosítás céljából előzetesen értesítsék Bauer bajtársat (Gazdasági Bank). Kelt Esztergomban 1930. augusztus havában. Rendezőség. A kormányzó meglátogatta a tatai bányatelepet. Horthy Miklós kormányzó csütörtökön délelőtt 8 óra 20 perckor Vértessy Sándor a kabinetiroda főnöke, Igmándy-Hegyessy Géza testőrezredes, a testőrség parancsnoka, Koós Miklós alezredes első szárnysegéd, és Brunswick utazási főfelügyelő kíséretében Tatabányára érkezett a szénbánya és a felsőgallai cementgyár megtekintésére. A kormányzó szerdán este indult el Gödöllőről. A keleti pályaudvaron a bécsi gyorsvonathoz kapcsolták szalonkocsiját. A kormányzó a bicskei állomáson töltötte szalonkocsijában az éjszakát és innen indult el csütörtökön reggel Tatabányára, ahol nagy ünnepélyességgel fogadták. A bányatelep lakossága a nemzeti szinű lobogókkal ós bányászjelvónyekkel feldíszített diadalkapu körül gyűlt Össze. A bányászzenekar ünnepi díszruhában a Himnusszal fogadta az államfőt, akit elsőnek Vída Jenő felsőházi tag, a Magyar Áltatános Kőszónbánya Rt. vezérigazgatója üdvözölt. Rehling Konrád bányaigazgató köszöntő szavai után Kerekes Mihály bányamunkás mondott üdvözlő beszédet 8000 munkás nevében. Megköszönte a kormányzó magas látogatását, amely a munkásság buzdítása az ősi bányászszokás szerint jó szerencse kívánásával fejeste be beszédét, amely után a bányászsereg háromszor ismételte meg az ősi bányászköszöntést. Az üdvözlésekre a kormányzó válaszolt. Hosszas és lelkes éljenzés köszöntötte a kormányzót beszéde befejezése Után. A kormányzó azután négyesfogatára szállt és elindult a bányatelep megtekintésére. Látogatás egy birneves festőművésznél. Nagy parkja pompás villájában, férfias kézszorítással fogad a Mester és nyilt, bátor tekintete otthonossá teszi már a látogató idő első perceit is. A formaságokon bohémes könnyedséggel túl esvén, a művészetekben, pikturában elfoglalt álláspontjáról esik szó. — Korunk gondolkodási rendjét több generáció készítette elő. A művészetek hatása alatt felizgatott emberi koponyákban kialakult koronkint egy-egy új szellem. Művészek és tudósok védőpajzsul tartották alkotásaikat a bölcső felé, melyben a tudniakarás szelleme megszületett. Ez alkotások sugározták ki magukból a kortársak előtt a jóravaló tudatos törekvést. Az emberi szellem fokozatosan fejlődő kivirágzásának a mai magas, főleg gépi kultúránk minden csodálatos alkotása hol lenne, ha a szellem épen a művészeteken át nem készítette volna elő a légkört, ha nem szántották volna fel az emberi agyak ugarát? — Nehogy azt higyje valaki, hogy a mai modern művészetekre az előre haladott géptechnika volna hatással, mert a bárok kocsi sem hatott Buonarottira, vagy Rubensre ; koruk formáit a művészek már előzőleg kifejezték, mert elsőben ők érezték meg a kor nagyot akaró, pompázó és hódító jellegét. — Erkölcsi és szellemi tényezők lebecsülése és a fantázia csődje lenne, ha egy gép formája tudná alkotásra inspirálni a művészeket. Az a szellem, mely a művészeteknek életalakító szerepet adott, a művészeteket újra és újra felfrissítette, inkább merített mindenkor az Ember, az emberi gondolkodás, az emberi test szépségének örök forrásából. Mert micsoda egy turbina, egy autó vonala ahhoz a csodához képest, ami: az Émbsr I — Művészek ^alkotásainak, korok szellemének kialakulására kiváltságuk van; ők termelik a képzelet szabadságát, a gondolkodás szárnyalását elősegítő magasabb atmoszférát. Ezek a gondolatok foglalkoztatják a mestert és ilyenekhez hasonlóknak ad sokkal könnyedébb társalgás for májában kifejezést, mint azt így utólag teljességében papírra tenni lehetséges volna. Majd, hogy a vacsoraidő előtt sé tára indulunk, parkja sétányain újra visszatér kedvenc, beidegződött tómáihoz . — Aki a mai művészeti forrongásokban merészséget vél látni, azzal, hogy alkotója a mult hagyomámányait csak lépcsőül használva, tanulságaiban figyelmen kívül hagyja, az nézze meg Pisában a Campo Santóban, Bernardo Daddi firenzei festő „Halál diadalát". Gondolkozzék rajta, hogy mily hallatlan bátorság kellett az időben (1317—1355 évek között) ahhoz, hogy a pápaság hatalmának egyik legerősebb időszakában nagy festményének tárgyául többek között egy feloszlásnak induló pápai tetemet mert választani. A művészetek hatalma adta neki az erőt, hogy minden élőre kiterjedő Halál diadalának ábrázolásához a koldus-kunyhótól a trónokig egyaránt választhassa meg modeljeit. — Lehet, hogy a mai kórnak a művészetek, a szellem és képzelet rekordjai mintha túlméretezettek, túlkomplikáltak lennének s mintha nehezebb is volna egy képben, vagy bármily művészeti alkotásban a jót, a szépet felfedezni, mint teszem egy gyorsasági rekordot műszerrel lemérni. Búcsúzom a barátságos vacsora után és az autó száguldva fúr bele a sötét éjszakába a nyergesújfalui versenyutón haza felé. A gondolatok kaleidoszkópja színes képeket rajzol a sötétben elém, de főkép a teremtő erő és alkotó készség felemelő erejét érzem még így eltávozóban is. Ez az irás pedig nem készült interjúnak és hogy elkövettem, szíves elnézését kérem a Mesternek, Kernstok Károlynak. Eincsinger Ferenc. mmmmmmmmmmmmmm Súlyos panaszok a Szent Anna-utcából. Tekintetes Szerkesztő Ür I Az elismerés zászlóját méltán meghajthatja Esztergom város polgársága az „Esztergomi Szépítő Egyesület" munkássága felett. Az örömmel és hálával telt elismerés nyilvánítása mellett azonban méltóztassék megengedni, hogy felhozott indokaim mellett több polgártársam nevében köztudomásra hozzam azokat az állapotokat, amelyek a város szépítése mellett a Szent Anna-utcában uralkodnak. A város főútvonalával párhuzamosan haladó Szent Anna-utca helyzetének némi javításáról volna szó, nem szépészeti hanem közegészségügyi szempontból, a Szent Annautca végének a Horánszky-utcától az Árok-utcáig terjedő részén lakó polgárok egészségének érdekében. A Szent Anna-utcának a Béla király utca ós a Horánszky-utcai szakaszán a szennyvíz a gyalogjáró melletti két kövezett folyókán folyik az Árok utca felé, a Horánszky-utca kereszteződésétől az utközópre torkolik egy folyóba a Horánszkyutca szennyvizének csatlakozása mellett. Ezen fennáló eset következtéa szennyvízben lerakodott piszkon a a betegség csiráit hordozó legyek milliói tanyáznak. Ezen utcaszakasz lakói igy lakásaik szellőztetésétől is meg vannak fosztva. Mikor a város főbb utvonalait napjában többször végig öntözik, nem jutna e a városnak arra is egy kis vize, hogy ezt a folyókat legalább egyszer egy héten kimosassa. Nem kívánunk ablakaink elé fákat és virágokat csak egy kis jó levegőt. Helybeli lapjainkban mindennapos a „Tegyünk virágot ablakainkba" szóló felhívás. Szépészeti szempontból azt hiszem szép volna egy kis város jellegét adó keskeny utcának a virágos ablakai is, de szegény virágoki A napfény elér ugyan ennek az utcának az ablakaiba is de a levegő az olyan bűzös, hogy nem állna harmóniában a virágok szépségével és illatával. A város illetékes fóruma meggyőződést szerezhetne a felsoroltak valódiságáról és némi kép javíthatna ezen utcában uralkodó balkáni állapoton. Tisztelettel Egy Szent Anna-utcai lakos.