Esztergom és Vidéke, 1930

1930-02-23 / 16.szám

i lesz Esztergommal, mi lesz már a helyzet megjavításával, mert már nyugtalanul csöndes a város. Lapunkban sokszor kitártuk a város, a lakosság bajait, sokan jöttek hozzánk, hogy segítsenek a bajok, a teendők rámutatására. A legjobb szándék, a köz, a város, a lakosság érdeke vezetett bennünket, hogy a bajok megvilágításával orvoslást, sürgős segítséget kérjünk. Most nem bocsátkozunk ismétlésekbe, mert mindenki tudj a, hogy csak a pénz segíthet mindannyiunkon. Nemcsak Esztergomban beszélnek a válságos helyzetről, amely már nem is válságos, mert elérte a krízist, a lázmérő felszökött 42 fokra. Budapesten is tudnak a város bajairól. Mindenki panaszkodik. A tisztviselőtől a munkásig. És mindenki kérdezi: mi lesz, mert ezt sokáig birni nem lehet. És ezekben a válságos napokban kétszeres éberséggel és megítéléssel tekint felfelé a város népe: vájjon jön-e segítség. Generális segítség kell, mert különben csőd következik kíméletlenül. Már ideges nyugtalanság nehezedik mindenkire. És emellett semmi sem történik, esemény sincs, ami lekötné a figyelmet, ami elterelné a gondolatokat. Azazhogy történt. A város bajainak tárgyalásai során egyszer-kétszer disszonancia vegyült a közkérdésekbe és nemhogy örömmel fogadták volna a tanácsok segítségét, érzékenység, megsértődés volt a válasz. Amíg mi a legnagyobb komolysággal és a lakosság, a város elsőrangú érdekeinek szem előtt tartásával hoztuk hasábjainkra a halaszthatatlan tennivalókat, a disszo náns hangok mellett csak egyszer hallottunk nyugodtabb szót, és ez is, kontra, jótanácsok szavaiba öltözködött. Hirtelen úgy éreztük magunkat, mint az egyszeri tanár, akinek kérdésére a felelő kitérő választ adott és mindenről beszélt, csak a tárgyról nem. Ebben az esetben is úgy vagyunk, feltártuk a helyzetet, vártunk feleletet és kaptunk, — hogyan csináljuk meg a kosárfonást. Tehát meg kell tanulnunk a kosárfonást, ebben a vajúdó időben. Szívesen megtanuljuk, ezer örömmel, de tessék arra felelni, hogy mit vigyünk benne a vásárra és hogyan hozzunk haza pénzt? Azt felelik, hogy a mai idők súlyossága nemcsak esztergomi tünet, hanem világjelenség. Nagy, gazdag magyar városok is válságos sorba jutottak. Ez nem lehet elintézése a bajoknak, ez nem lehet vigasztalás és bíztatás, mert azokkal súlyosabb örvénybe sodródunk. Talán még nem késő, talán lehet még valamit tenni. Szavak helyett tenni, cselekedni. Hozzászólás „Egy jó tanács" c. cikkhez. Az „Esztergom" folyó évi 33. számában Antony Béla dr. polgármester buzdítja az esztergomi kisgazdálkodókat a belterjes gazdálkodásra. Hangsúlyozza közleményében azt, hogy Esztergom fekvésénél fogva egyrészt a bányavidék szomszédsága és Budapest közelsége, másrészt a bécsi piac könnyen hozzáférhetősége (hajón) folytán, predesztinálva van a bortermelés helyett a gyümölcstermelésre és pedig: cse-1 mege-szőlő, nemes fákból álló gyümölcsösök, továbbá málna, eper, ribizli stb. telepek létesítése által. Az egyoldalú szemtermelés helyett ajánlja a tejtermelés nagyobb arányú felkarolását, azonfölüi a bolgárkertészetet ós a dinnyetermesztés térhódítását javasolja. Mivel a 18.000 lakosú városnak körülbelül a háromnegyed részét kitevő földmíves nép jól felfogott érdekéről van szó a jelzett cikkben, azért engedtessék meg nekem, hogy e helyen ezen nagy horderejű kérdéshez hozzászólhassak. Én is a belterjes gazdálkodást tartom egyedül célravezetőnek, amelynek alapja a talaj termőképessé tétele és annak fokozása, jó míveléssel és gyakori trágyázással. Kézi munkaerővel bőségesen el van látva Esztergom, de hiányzik a kívánatos mennyiségű trágya. Utóbbit csak nagy állatállomány (vonós állat, tejelő és növendék szarvasmarha, stb.) tartásával lehet elérni. A nagy állatállomány alapja a törpe (negyedholdtól 4 holdig) és kis gazdaságnál (5 holdtól 100-ig) a megfelelő és jól gondozott legelő, amelyen a jelenlegi szarvasmarhaállománynál sokkal nagyobbat vagyis sokkal többet és értékesebbet lehet tartani, amelynek a trágyája, egyrészt elég lesz a lakosság birtokában lévő mezőgazdasági mívelésre alkalmas területek (kert, szántó, rét, szőlő stb.) termőerejének biztosítására, másrészt ehez a nagy mennyiségű trágyához ingyen jut az állattartó és állattenyésztő lakosság, mert a szarvasmarha tartása és tenyésztése Esztergomban, ha elég legelő áll rendelkezésre, mindig ki fogja magát fizetni, a származó trá-' gya e szerint ingyen marad meg az állat tulajdonosának. Ha Magyarország földbirtokának a törpe- és kisbirtokosság kezén lévő föld, mívelési ágainak megoszlását vizsgáljuk, rájövünk arra, hogy a jobbágyság fölszabadítása alkalmával a legelő elkülönítésekor a községeknek juttatott közlegelő területe, a minőséget véve figyelembe, sehol sem volt kevesebb a trágyázandó területhez viszonyítva, mint a mai esztergomi legelő területe. Esztergomnak ugyanis a 7.200 katasztrális hold trágyázni való területéhez van 1950 kat. hold legelő területe. E szerint minden három és fél holdra (37a) esik egy hold legelő, amelyre nélkülözhetetlenül szükség is van. Azok a községek szerencsések Magyarországon, amelyek a jobbágytelkeket fél teleknél kisebbre nem osztották szét, a legelőt pedig érintetlen nagyságában kezelik ma is, mint közlegelőt. Ezekben a községekben jólét honol, mert virágzó az állattenyésztésük, nemkülönben a mezőgazdaságuk is. A belterjes gazdálkodás a mezőgazdasági termelésnél az egész vonalon igen sok istálótrágyát kivan, a műtrágyákon kívül. A fönt elősorolt gyümölcsök termesztése, úgy a gyümölcsös kertekben, valamint a csemegeszőlő, málna, eper, ribizli stb. telepeken, mind rendszeres trá gyázást igényel, ha évenkint jó terméseket akarunk belőlük nyerni. Ugyanígy vagyunk a bolgárkertészettel és a dinnyetermeléssel is. Miután a helybeli gabonatermelés nem fedezi a szükségletet, azért Esztergom gazdálkodó közönsége nem mondhat le a gabonafélék termeléséről az alacsony gabonaárak miatt, mivel több állatot bir ezután a jobb és több legelőn tartani, mint eddig, így több lesz a trágyája, amelyekből a szántóföldekre is több kerül, miáltal a termésátlagok holdankint emelkednek. Ez a termóstöbblet majd ellensúlyozza az áreséseket. Ezen felül a termelő zsebében marad az a fuvardíj is, amit a távolabb vidéken vásárolt termény ideszállításáért kellene fuetni. Mivel Esztergom városnak és vidékének közönsége évenkint tetemes mennyiségű bort fogyaszt, emiatt e téren mutatkozó szükséglet arányában a régi hegyi talajokon a bortermelést is folytatni fogják a város polgárai annál inkább, mert a legelőn élő állatok szaporodtával elég trágya jut a szőlőbe is, minek folytán a minőség javulásával a bortermés átlaga is emelkedni fog holdankint, mely körülmény a termelést olcsóbbá teszi, így az idegen borfélék behozatala lehetetlenné válik a város területére. Nagyon kívánatos volna, ha a Borászati Egyesület esztergomi bor-típusokat vagyis borminőségeket létesítene, az általam már jelzett féleségek alakjában (p. o. fehér pecsenye, vörös, asztali fehér, kástélyos vagy sillerbor elnevezéssel), amelyet a bortermelő közönség utánozhatna. Ha a mai városi legelőterület (a felszántott részeket és a volt halastavat is beleértve) a teljes egészében a polgárságnak engedtetik át és megjavíttatik, akkor annyi szarvasmarha nevelődik fel e legelőterületen, amellyel a városi lakosság tehénállománya jóformán állandósul saját nevelésű, jótejelő tehenektől származó példányokkal, mindek folytán úgyszólván megszűnik a sok fáradságot és időmulasztást igénylő, meg nagy esélyekkel járó vásározás. De megszűnnek részben a katonai gyakorlatok kellemetlenségei is, amennyiben a gyakorlatok idején a tehénállomány a halastó területén és a dorogi-út alatti részeken zavartalanul legelhet, a gulya és ökörcsorda is nyugodtabban legelhet, mint a múltban, mert nagyobb terület áll rendelkezésére. Kubovich Ignác nyűg. kasznár. Rövid időn belül néhány fontos cikknek eltörlik a forgalmiadóját. A súlyos gazdasági helyzet javítása érdekében az egységespárti képviselők egy csoportja azzal a kéréssel fordult Wekerle Sándor pénzügyminiszterhez, könnyítse meg az adóterheket és tegyen intézkedéseket a forgolmiadó végleges eltörlésére vonatkozólag. A pénzügyminiszter nem zárkózott el a kérelem elől és kijelentette, hogy módot ad a mult évi adók revíziójára. Az állam nem akarja, hogy fiktív adóterhek szerepeljenek. A forgalmi adót még nem lehet megszüntetni. A városok kölcsönöket úgy vettek fel, hogy biztosítékul adójövedelmüket kötötték le. Az állam ezen úgy próbál segíteni, hogy mis adókat enged majd át a városoknak. Rövid időn belül néhány fontos cikknek teljesen eltörlik a forgalmi adóját. Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 16. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér 1930 VASÁRNAP, FEBRUÁR 23 Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepeao-vaszon, Kopper, törülköző, konyha- és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető