Esztergom és Vidéke, 1930

1930-02-20 / 15.szám

Minden szónál szebben beszél a tett és a tettek emberét alig is lehetne szóval, nem is lehet mással, mint csupán tettel ünnepelni. Bölcsebben és időszerűbben s az ünneplendő személyiség szelleméhez méltóbban alig lehetett volna azért Horthy Miklós kormányzó tiz éves jubileumáról megemlékezni, minthogy alkotásokat fűznek annak a napnak emlékezetéhez, amelyen gonddal és felelősséggel teljes magas állását elfoglalta. Különösképen jelentőségük van az alkotásoknak ebben a mai nehéz időszakban, amikor a létesítendő műveket és intézményeket nemcsak jövendő magasztos rendeltetésük szerint nézhetjük és méltathatjuk, de amikor az alkotások a jelenben jelentenek felbecsülhetetlen értékű munkaalkalmakat. Az a hid, mely a Ferenc Ipartelepeket hozzánk Esztergomba. E kérdés felett megindult vitában számos értékes és helytálló nézet nyilvánult meg. Ügy érzem azonban, hogy a kérdés még nincsen kimerítve. A Doroggal való egyesítés ügye első tekintetre életrevaló gondolat nak látszik, de azonkívül, hogy hoszadalmas eljárást kivan, sok tekintetben nélkülözi azokat az előfeltételeket, melyek az egyesítésnek hatalmi szóval való keresztülvitelét támogatnák. Egészen nns lenne a helyzet, ha Dorog életerejét Esztergomtól nyerné. Hiszen épen az a baj, hogy Esztergomtól függetlenítette magát és a fővárosra támaszkodik. Ebből természetszerűleg folyik, hogy Dorogot hatalmi szóval nem fogják Esztergomhoz csatolni. Az önkéntes csatlakozást pedig — Dorog részéről — mi sem teszi indokolttá. Dorogot az ipari vállalkozás, az ott lévő szénbányák tették naggyá és ezek további fejlesztésének alapjai. Ha Esztergom fejlődését és helyzetének javítását tűzzük ki célul, nem mehetünk el szó nélkül azok mellett a mulasztások melleit, melye7[ket a város vezetősége a múltban körút végén a Lágymányos felé e téren elkövetett. Alkalmam volt azonban a város jelenlegi vezetőségével gyárak alapításának kérdésé vei beható eszmecserét folytatni és arra a szilárd meggyőződésre jutottam, hogy a város jelenlegi vezetőNehéz az esztergomi szabóiparosok helyzete. átíveli majd a büszke Dunát, nemcsak a jövendő forgalmának lesz hatalmas lebonyolítója, de mialatt készül és épül, száz meg száz munkáskezet foglalkoztat és segít kenyérhez. S azok a különböző nagyszabású egészségügyi intézmények, melyeknek majdan homlokzatára kerül a jubiláris kormányzó neve s melyen vagy a társadalom egyetemének vagy egyes jobban rászoruló rétegeinek fognak gyógyulást, üdvöt és áldást hozni, szintén mialatt elkészülnek, tehát éveken át, újabb ezer meg ezer ember anyagi jólétét mozdítják elő. A tízéves évforduló emlékezetes napja ekképen háromszoros örömet hoz ennek a balsorsüldözte nemzetnek: büszke örömöt azon, mert olyan államfővel dicsekedhetünk, aki biztos kézzel vezet bennünket szebb jövőnk bár még göröngyös, mindig fáradságos, de azért biztató útján, háládatos örömöt azon, hogy a termelő, alkotó munka új lehetőségei nyíltak meg általa számunkra s végezetül lelkes örömöt azon, mert minden szónál szebben tettek, egymást követő nemzedékek egész sorának közjavára szolgáló alkotások éltető forrását buzogtatta elő. <»>wjiiw>iffiiipw sége átérzi és átlátja annak jelentőségét, hogy a város helyzetének előnyös megváltoztatásában az ipari üzemek létesítése mily fontossággal bír. Esztergom város népe tanulékony és intelligenciájánál fogva egyenesen predesztinált ipari munkára. Ha csak 500 munkás nyerne Esztergomban ipari alkalmazást, már számottevő mórtékben változna meg a város gazdasági képe. Az eddigi okfejtések, melyek a város felvirágoztatását célozták és e lap hasábjain megnyilvánultak, mind a meglévő helyi állapot korrigálását célozták. Uj elgondolásokra van azonban szükség. A most meginduló gazdasági felvirágzásban, — aminek a pénz olcsóbbodásával be kell következnie, — új ipari alkotásokra nyílik tér. A város által nyújtandó kedvezményekkel ipari alkotásokat kell Esztergomban letelepíteni. A város vezetőségét korlátlan megbízásokkal ellátni, hogy a megnyilvánuló lehetőségeket kihasználhassa. Nem lehet ugyanis megkötőit kézzel tárgyalni. Résen kell lenni és független é=» határozott szóval kell birni a tárgyalásoknál. Szerény nézetei szerint ez lenne Esztergom izolált helyzetéből a helyes kivezető út. Diamant Károly. Te Denmos mise Budapesten a kormányzó jubileumán, Nagybányai vitéz Horthy Miklós, Magyarország kormányzója március 1-én tartja kormányzóságának tízéves évfordulóját és ebből az alkalomból Serédi Jusztinián dr. biboroshercegprimás a most kiadott pásztorlevelében a következőket irja : „Nagybányai vitéz Horthy Mikiós úr Őfőméltósága kormányzóságának tizedik évfordulóján visszagondolva arra a valóságos végveszedelemre, amelyből nemzetünket kivezette, bűneink tudatában töredelmes szívvel, mélységes hálával és a jobb jövőbe vetett bizalommal borulunk le az Űr előtt, aki hazánkat szakadatlan megpróbáltatások között mindeddig fenntartotta. Nem kételkedünk benne, hogy a Gondviselő Isten ezután sem hágy el bennünket, ha mi magunk el nem fordulunk tőle. Ebben a mélységes keresztény meggyőződésben az évforduló alkalmából a budai koronázó Mátyás templomban . délelőtt 9 órakor az egész nemzet nevében ünnepies szentmisét mutatok be a haza jólétéért, amelyet ugyancsak ünnepies Te Deum fog követni.* Farsang, május eleje, október... ezek a szabóipar főszezonjai. Ilyenkor történnek az estélyi ruha, — az öltöny- és kabátrendelések, amik élénkséget hoznak az év többi részében csak javítással, alakítással s ruhavasalással foglalkozó szabóiparba. Mostanában, sajnos, ezek sem jelentenek jelentős bevételeket a szabók számára. A téleleji szezon gyengén sikerült, az emberek nem csináltattak új őszi vagy télikabátot a régi kopott helyébe; azok is, ahol elodázhatatlanul szükség volt rájuk, inkább kereskedőnél vették meg készen az olcsóbb gyári munkát. Farsangkor is alig van munka. Volt idő: a konjunktúrás 1923-as, 1924 es években, az első elit-bálok idején, mikor egy-egy szabó a farsang folyamán 20—30 szmokingot, 10—20 frakkot csinált. Most a legjobb nevű szabók sem csináltak többet, mint 5—6 szmokingot s 1—2 frakkot. Ezek után nem sokat várnak a tavaszi szezontól sem. Pedig az esztergomi szabókra is éppúgy nehezedik a magas munka ber, a drága nyersanyag, a felemelt boltbér, az adók s a nehézzé vált megélhetés terhei, mint a többi iparosokra. És még egy I Talán egyik iparágban sincs olyan nagy kihitelezés s talán sehol sem nagyobb a megrendelőknek a részletfizetéstől való irtózás, mint a szabóknál. Egyre kevesebben dolgoztatnak s akik még dolgozgatnak, nehezen fizetnek. 20—25 pengőt fizetnek kéthavonkint a 400—600 pengős számlák törlesztésére. Ezek után nem csoda, ha van esztergomi szabó, akinek üzleti tőkéje (egy egész munkásélet összegyűjtött eredménye) kétharmadrészbea bizonytalan Követelésekben fekázik. A fekete lista javíthatna valamit a helyzeten, de gyökeres orvoslást csak a gazdasági helyzet általános javulása hozhat ezen a téren is. Báli újdonságok gyönyörű választékban ILLÉS SÁNDOR divatárú üzletében. Széchenyi-tér. Acél ruganyos ágybetéteket jután yos áron készít Havas, Németutca 8 Négy ebedi f öldmives követte el a párkányi vonatrablásokat. Vasárnapi számunkban megírtuk, hogy a túloldali vonatrablások két tettesét, illetőleg a banda két tagját Érsekújvárott elfogták. A csendőrség és a detektívek tovább folytatták a nyomozást, mert egy bűnszövetkezettel állottak szemben ós ártalmatlanná akarták tenni a vonatrablók egész osztagát. A rablások ugyanis hosszabb vonalon fordultak elő és Párkány vidékén különösen felszaporodott a lopások száma. Vasárnap ismét kiraboltak egy vonatot és tizennégy teherkocsit törtek fel a párkányi vonalon. A lopás részint mozgó, részint veszteglő kocsikból történt. Az egyik kocsiban három hordó vajra vetették szemüket és ezt a szállítmányt a mozgó vonatról Ebednél lelökték. A detektívek követték a nyomokat és bejutottak Ebed községbe, majd rendőrkutya segítségével Miskolczi István földmíves házához, Miskolczi tagadott, de a rögtön megtartott házkutatás alatt megtalálták a vajszállítmányt és nagyon sok lopott árút. Ezután már gyorsan peregtek le a vasúti rablások részletei és mint tettestársak előkerültek : Farkas Lajos, Farkas István ós Német Géza. Mindannyiukat letartóztatták. Miskolczi ellen az orgazdaság vétsége is szól. A jelentések szerint a nyomozást nem fejezték be és pár napon belül még többek letartóztatása várható. SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülköző, konyha- és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) iegjutányosabban beszerezhető —*— házi szövött Pelczmann Lászlón Esztergom, Széchenvi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 15. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20 KERESZTÉNY POLITIKAI ES TÁRSADALMI LAP Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér 1930 CSÜTÖRTÖK, FEBRUÁR 20 Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér