Esztergom és Vidéke, 1930

1930-02-16 / 14.szám

Kísérleti léggömb nélkül. Három bátor léghajós a léggömb kosarába szállt azzal a nemes elhatározással, hogy az Esztergom városi rekordot megjavítják és elérik a 4.000.000 P magasságot. A felszállás előkészületei nagy titokban történtek, nehogy valaki megelőzze és elvigye tőlük a dicsőség pálmáját. A léggömb emelkedni kezdett és szállott-szállott, de a kellő magasságot nem érte el, igy nem került ki az alszelek régiójából, hanem azok által hányatva Dorog—Esztergom —Visegrád—Nagymaros között addig hánykolódott, míg kötelei a villanyvezetéki erős áramú drótokba akadtak. Lőn erre a nagy riadalom és a földön lévők nagyjai megrohanták a lelógó köteleket. Az egyik húzta-húzta és Dorogot Esztergommal akarta egy lógó kötéllel összekötni. A másik a v lelógó kötelekkel vándlizó léghajótól féltette a legelőket és vetéseket, hogy azok elsodor, ják a füvet és terményt. A harmadik a köteleket egyenesen a tisztviselők nyakába csavarta, hogy azokat elragadja. Az elővigyázatlan léghajósok rövid tanácskozást rögtönöztek a léggömb kosarában és mivel egyöntetű határozatban — lévén Esztergomban nagy összetartás — megállapodni nem tudának, a sikertelen kísérlet miatt egyik sem vállalta a felelősséget, hanem ki-ki a maga módja szerint cselekede : igy az egyik felvéve ejtőernyőjét és „Átkos Trianon" kiáltással a nép egyhangú szeretetének kifejezése vmellett a földre szállá; a má• v^sik monda: Ha már ki kell ugranom, úgy csakis az esztergomi szénre ugrom ; a harmadik nagy bölcsen emigyen gondolkoza: Miért ugornék, maradok csendesen, mert mi történhet; ha eleresztik a- köteleket, a léggömb csak felfelé szállhat és talán elérem a rekordot, vagy ha le kellene szállnom, még mindig van időm arra, hogy a Vass-horgonyt használjam utolsó mentségül s igy biztos révben érezzem magam, minden kockázat nélkül. Ezek ^szerint tehát kétségkívül meghiúsult a nemes kísérlet és nem más okból, mint Eolusnak, a szelek bölcs irányítójának akaratából. Nagy hibát követtek el ugyanis nemes léghajósaink, midőn a szelek irányáról előzetesen tájékozódást nem szereztek. Mi szerény, földhöz kötött halandók csak csodálkozni tudunk a bölcs léghajó vezetőknek példátlan mulasztása felett. Nekünk, szerény laikusoknak halvány fogalmunk sincs arról, hogy mi történhet a felettünk kavargó űrben, de bölcs léghajósoknak, a merész vezetőknek, kiknek a kellő tapasztalatuk meg van ahoz, hogy a kezükre bízott obszervatórium műszereit figyelemmel kisérjek, mégis csak tudniok kellene, hogy honnan fúj a szél. Engem, aki most már csak gyalog járok az esztergomi polgárok által taposott szerény ösvényen, az a különös szerencse ért, hogy a városi polgárság egyik töredéke, amely magas Ugyanez áll gazdasági jólétünk kérdésére is. Mindnyájan fejleszteni akarjuk a termelést, mindannyian keressük az értékesítés piacát, mindannyian egészséges gazdasági vérkeringést kívánunk. E téren városunk egyetlen egy polgára sem riad vissza az áldozatoktól, mert mindnyájan tudjuk és látjuk, hogy városunk gazdasági életének fellendítése mindnyájunk, érdekét fokozott mértékben szolgálja. Itt is mindenki munkájára szükség van, ennélfogva senkit sem szabad elzárni a szabad gazdasági érvényesülés lehetőségétől. Városunk gazdasági reorganizálása egy közös nagy munka, melyben mindenkinek részt kell venni és melyet nem lehet e nélkül megvalósítani. Az oly városi politika, melyet egyesek, a városi testület és polgárság bevonása nélkül és oly módon kivannak megvalósítani, hogy e célra a polgárság teherbíró képességét meghaladó módon vegyék igénybe, célra nem vezethet, mert számtalan gazdasági egyedet tesz tönkre és tesz képtelenné a közös gazdasági munkában való részvételre. Okos városi kormányzat az alkalmat szokta megragadni, mert nem a testet szabják a ruhához, hanem a ruhát a testhez. A gazdasági fejlődés előmozdításának, a városi polgárság aspirációjának útja nyitva állott, készen, hogy azon a vezetőség polgárait vezesse. A közszükségnek, az általános óhajtásnak erkölcsi hatalma adott volna megbecsülhetetlen erőt a vezetőségnek. Nem ezj a jól elkészített utat választották, hanem olyan térre léptek, melynek végén ott tátongott egy szakadék, amely szinte hétről-hétre mélyült, mígnem most elérte a 4.000,000 P mélységet. Erről majd legközelebb. Dr. Jdrmy István. ^

eg

^tS

r

S

s

^S: Az érseki nőnevelő-intózet vezetősége a rtály tesen az lett, amit a lóhátról beszélő ember a gyalogjárónak juttatni szokott: lenézés, gúny és lekicsinylés. De miután mindig azt a célt szolgáltam, hogy az együttérzés a város érdekeinek előbbre vitelére helyreállíttassék és miután egység alatt nem azt értem, hogy egy fél győztes maradjon s a másik lebunkóztassék: ennélfogva türelemmel fogadom, ami személyemnek jutott s szerény tehetségemet és tudásomat a város és a köz szolgálatába állítva, nem nyúlok azokhoz a fegyverekhez, mely nem csak egyesek érzékenységét sértenék, de a városnak, mint velem szemben adósnak, hátrányt okozhatnának. Az idő és a szükség két irányban érlelte a városi közszellemet : a faji megerősödés és a gazdasági fejlődés irányában. Magyarok kívánunk maradni. Ebben egyetértünk mindanynyian. Hajlandók vagyunk pártpolitikai és vallási különbség nélkül mindannyian felvenni a harcot és nem szabad ebből a harcból senkit kizárni, mert az az eredmény rovására esik. leányközópiskola elhelyezéséről. Benkő M. Szeréna zárdafőnöknő az alábbi sorokat küldte szerkesztőségünkbe : Hivatkozással az „Esztergom és Vidéke" február 6-iki számában fenti cím alatt megjelent közleményre, a zárda vezetősége, mely a szülőkkel való élénk összeköttetése révén a gyermekeik neveltetésére vonatkozó minden óhajt ismer, s egyébként is figyelemmel kiséri a korszerű kulturális igényeket és már régen meg volt győződve egy leányközépiskola szükségességéről Esztergomban. Valóban nem mindenkinek művelődési igényét elégíti ki a polgári iskola, már csupán azért sem, mert csak alsó tagozata van s viszont nem mindenki akarja a leányát tanítónővé képeztetni. így történt azután, hogy akik korszerű magasabb műveltséget akartak adni leányaiknak, vagy a helybeli gimnáziumba és reáliskolába voltak kénytelenek őket beíratni, vagy nagy áldozattal idegenben iskoláztatni. Bármennyire óhajtottunk azonban az égető szükségen segíteni, megfelelő helyiségek hiányában a szülőknek egy leányliceum megszerve zésére vonatkozó kívánságát legjobb akarattal sem tudtuk teljesíteni. Most azoaban, midőn tágas, új iskolaépületünkben elegendő helyi ség áll rendelkezésre részben hogy méltánylást nyerjen a szülőknek belénk helyezett megtisztelő bizalma, másrészt, hogy iskolavárosunkban a leánynevelés terén magasabb kulturigények kielégülést nyerjenek, megkíséreljük a leányliceum létesítését. Ennek legelső feltétele azonban, hogy kellő számú növendék (legalább 40) jelentkezzék felvételre a f. év szeptemberében megnyitni tervezett 1. osztályba. Felkérem azért a tisztelt szülőket, hogy felvétetni szándékolt gyermekeiket minél hamarább, de legkésőbb március 15-ig jelentsék be a zárda főnöknőjénél, hogy a líceum megszervezése iránti lépeseket idejekorán megtehesse az egyházi és állami tanügyi hatóságoknál. E sorok után reméljük, hogy a leányliceum kérdése sikerrel megoldódik. Az eredményről kellő időben tájékoztatni fogjuk a szülőket. A szegény gyermekekért Ezen ínséges és nehéz időkben, ne feledkezzünk meg a szenttamási szegény és védelemre szoruló gyermekek napközi otthonának irgalmas lelkű felkarolásáról ügy a pénzbeli, mint természeti adományokat a vízivárosi plébániára kérjük küldeni. Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Teler SA

\

ÁT KÉSZ,TÉSÜ ttbXSL; Pelrzmann Lászlónál UA-»i A-»KIIK44 abrosz (nagyban és kicsinyben) • vlUfclIIttlHI IC&I fonszám 135. Házi keníldZI bfcUWUll legjuiányosabban beszerezhető mmmmmmmm

____der szövésre elfogadtatik ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 14. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20 KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér 1930 VASÁRNAP, FEBRUÁR 16 Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér