Esztergom és Vidéke, 1930

1930-11-16 / 90.szám

ismerni kell az esztergomi nép ne­héz helyzetét. Szívós Waldvogel József: Ha így megy tovább, akkor majd mi is lá­zadozunk. A karzatról: Tessék körónk jönni. Darvas Géza dr.: Itt felelősek va­gyunk a szavunkért, ne csináljunk demagógiát és ha vállaltuk annak idején a terheket, most viseljük is közösen azokat. Kubovics képviselő: Mi keveset fogyasztjuk a vizet és vegyük a nép érdekeit is tekintetbe. Mátéffy Viktor: Nagyon nehéz felszólalnom ebben a kérdésben. Két dologra kívánok rámutatni. Először, amikor egy közület nehéz sorsba jut, amikor mindenki érzi a terhek súlyát, amely alatt roskadozunk, ne tévesszük el, hogy ezeket a terhe­ket, bajokat megértő békességgel és szeretettel kell elviselni. Amikor meg szavaztuk a vízvezetéket és a köl­csönt, a közgyűlés egységes volt. A vízvezeték fenntartása évi 40 ezer pengőt követel és ehez járul a víz­vezeték két. és félmilliós törlesztése is. Mrd a fenntartási költséget, mind a kamatot és a törlesztést elő kell teremteni, ezt azonban csak úgy tudjuk, ha közösen vállaljuk a ter­heket. Volt-e közülünk olyan ember, aki megmondta volna, hogy ezt vagy azt ne úgy csináljuk ? Minden pol­gárnak egyforma áldozattal kell vi selnie a terheket. Elismerem, hogy nehéz a terheket viselni, de nincs olyan ember, aki száz százalékban más megoldást találna. Én mindig szószólója voltam az esztergomi nép nek, ismerem jól a viszonyaikat, de nem tehetem, hogy Számord kép­viselő úr indítványát elfogadjam. De nem szabad kétségbeesnünk, mert itt van a miniszteri irat is, amely szeint igérelünk van, hogy amilyen mértékben javul a város terhe, olyan mértékben és arányban csökkenjék az adó is. Amikor nagy bajban va­gyunk, ne hagyjuk el magunkat, hanem bíznunk kell, hogy Eszter­gom jövője jobb lesz. Brenner Antal dr. megnyugtatja a közgyűlést, hogy a tervezetet a bi­zottság szociális érzéssel állította össze. Ismét heves vita keletkezik, a karzatról is közbeszólnak, erre Bren­ner Antal dr. utasítást ad, hogy ürítsék ki a karzatot. Ez meg is tör­ténik. Ezután elhatározták, hogy kiegé­szítő javaslatot tesznek és módosí­tásokat végeznek. A tervezet 38 szakaszára vonatkozólag szavazás történt, amely után elhatározták ennek a szakasznak a törlését, mely a következőket tartalmazta : „A 37. §ban meghatározott víz­díj kötelezettségen felül minden tulaj­donos, haszonélvező, bérlő köteles törzsbiztositék cimén az egy negyed­évi átalánydíjnak megfelelő összeget a város pénztárába a szabályrende­let jóváhagyásától számított 90 nap alatt befizetni. Ezen összeg mint állandó betét a tulajdonban, haszon­élvezetben vagy bérletben való vál­tozás esetén a régi előfizető javára az uj tulajdonos, haszonélvező által megtérítendő." Még egy fontos kérdés került tár­gyalásra, a Baross út és a Horthy Miklós út csatornázása, amelyet a minisz.ertől kapott segélyből kivan nak elvégezni. A rendelkezésre álló összeg harmincezer pengő. Ezt elfogadta a közgyűlés. A tárgy­sorozat többi pontjáról más helyün­kön számo'unk be. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm November 20-án új 20 pengősök jönnek forgalomba A Magyar Nemzeti Bank a forga­lomban lévő, 1926 március 1-i kelet­tel ellátott 20 pengős címletű bank­jegyeket 1930 november 20 (ól kez dődőleg bevonja a forgalomból. A bevonásra kitűzött időtartam 1931 május 31-ig terjed; amely időpontig a behívott bankjegyet, úgy, mint eddig, fizetéskép el kell fogadni. A Magyar Nemzeti Bank főintézete és fiókintézetei a behívott bankje­gyet ugyancsak 1931 május 31-ig fizetésképpen vagy kicserélés végett elfogadják. Ezen időpont után az említett bankjegyeket a Magyar Nemzeti Bar.k intézetei már csak kicserélés végett fogadják el. A Magyar Nemzeti Bank beváltási kötelezettsége a fentemlített bank jegyekre vonatkozólag a bank alap­szabályainak 94. cikke szerint 1934 május 31-én megszűnik. A Magyar Nemzeti Bank 1930 január 2-iki kelettel ellátott 20 pen gős címletű bankjegyeinek kibocsá­tását a föintézeténél és fiókintézetei­nél 1930 november 20 án kezdi meg. A Magyar Nemzeti Bank 1930 január 2 áról keltezett, 20 pengőről szóló, tiszta fehér papiron nyomott jegyeinek hossza 165 milliméter, szélessége 85 milliméter. A bankjegy előoldala két alapnyo­mattal készül. Az egyik alapnyomatot fekete szinű, függőleges, sűrű vona­lak alkotjók, melyeknek rajzolt min­tái a másik alapnyomatnak kereszt­irányban vízszintesen haladó barna­zöld-barnaszinű hullámvonalba be rajzolt, ismétlődő „20"as számjegyeit övezik. A jegykép kétszínű. A baloldalon finom keretben felül a koronás ma­gyar címer, ez alatt pedig ugyan­csak a „20"-as szám nyert elhelye­zést. A jegykép közepén sötétkék szín­ben nyomva a következő szöveg olvasható: „Husz pengő, Budapest, 1930. évi január hó 2 án. Magyar Nemzeti Bank. Popovics elnök, Weiss főtanácsos, Schober vezérigazgató." A jegykép jobboldalán széles keret ben Kossuth Lajos fejképe van fog­lalva. A keret felső két sarkában sötét alapból világosan kiemelkedő leg egy-egy „20* as szám, alsó két sarkában pedig sötét alapból világo­san kiemelkedő „Husz" szöveg ol­vashetó. A bankjegy hátoldala szintén két alapnyomattal készült. Az egyik alap­nyomatot vízszintes irányban haladó barna-zöld-barna szinű hullámvona­lak alkotják, melyeket másik alap­nyomatként feketeszinű, függőleges sűrű vonalak kereszteznek. A víz­szintes irányú alapnyomatban válta­kozva ismétlődő „20"-as számjegy és „MNB" monogramm körül a má­másik alapnyomat reliefszerű orna­mentális rajzai vannak elhelyezve. A jegykép közepén csipkésszélű guilloch-keretben a Magyar Nemzeti Bank budapesti székázának képe lát­ható. A kép felett mimtákkal öve­zett szalagban különböző nyelvű ér­tékjelzés olvasható. Leszállították a tisztviselők küldetési dijait A kormány rendeletet adott ki a tisztviselők kiküldetési dijainak le­szállításáról. Előirja a rendelet, hogy a belföldi hivatalos kiküldetéseknél ugyanabban az ügyben, ugyansrra a helyre, ugyan­abban az időben csak egy tisztviselőt vagy egyéb alkalmazottat lehet ki­küldeni. Ha elkerülhetetlenül szük­séges több kiküldött megbízatása, akkor a kiküldöttek számát a lehető legkevesebbre kell korlátozni. A belföldi kiküldetések alkalmával felszámitható napidijak összege a következő: az I. fizetési osztályban 35, a Il.-ban 30, a III.-ban 25, a IV.-ben 22, az V.-ben 20, a Vl.-ban 18, a VII. ben 16, a Vlll.-ban 14, a IX.-ben 12, a X.-ll. a XI. ben 10 pengő. A fizetési osztályba nem tar­tozó gyakornokoknál 9, a kezelőknél és kezelőnőknél 8, dijnokoknál 7, műszaki altiszteknél 7, szakaltisztek­nél 6, kisegítő szolgáknál 5 pengő. Ha a kiküldött tisztviselő hivatali vendégszobát vesz igénybe a napi­dijakat két pengővel egyéb alkalma­zottaknál egy pengővel csökkentik. Egy napot meg nem haladó bel­földi kiküldetés esetén, ha a kikül­dött éjféli 12 óra előtt érkezik vissza napidíjat nem lehet felszámítani. Éz esetben étkezési pénzt utalnak ki, amely 8 pengő ós 3 pengő között váltakozik. A külföldre szóló hivatalos kikül­detéseknél minden egyes esetben a minisztertanács hozzájárulását kell kérni és az ilyen kiküldetéseket rész­letesen meg kell indokolni. A ren­delet november 15-én lépett érvénybe. 3üt WDIO Standarddá 3*1 CSÖVES TÖKÉLETES HÁLÓZATI RÁDIÓ LEGSZEBB LEGOLCSÓBB, LEGTÖBBETTUD KAPHATÓ 6-12-18 HAVI RÉSZLETRE Mit fizetünk övezetenklnt a vízért ? A vízvezetéki szabályrendelet há­rom övezetre osztja városunkat s minden övezet más vízdíjat fizet. A három övezet a következőkép oszlik meg: Az I. övezetbe tartoznak: Arany János, Deák Ferenc, IV. Béla király, Bottyán János, Batthyány Lajos, Csar­nok, Csernoch János, Czuczor Ger­gely, Dobozi Mihály, Ferenc József, HBVÍZ, Imaház, Jókai utcák, Kápta­lan tér, Kossuth Lajos, Dr. Kőrössy László, Madách, Malonyay, Plébánia, Pázmány, Papnevelde utcák, Rákóczi­tér, Rudnay-tér, Széchenyi-tér, Sis­say-utca, Simor Járos, Szent Anna, Szent Lőrinc, Szent Jáno<?, Szent Imre (azelőtt Német-u.), Uri, Vörös­marty-u^cák, Szcytovszky-út, Buda­pesti-ú', Baross Gábor-úr, Horthy Miklós ú\ Huszo nhatos-utca és a Tisztiüdülő. Az első övezetben fizetendő díjak : a) lakószoba . . . . á 16 P b) fürdőszoba. . . . „ 32 „ c) előszoba 9 „ d) cselédszoba . . . „ 9 „ e) üzlet 15 „ f) műhely „ 16 „ g) konyha . . . . . „ 16 „ h) mosókonyha . . . „ 24 „ i) vízöblítéses klozett . „ 16 „ j) kert után, ha öntöző­csap van 100 nm.­kint ,, 8 „ k) raktár után (üzleti és ipari n 8 „ A //. övezetbe tartoznak: Attila, Árok, Andrássy, Álmos, Akácfa, Árvaház, Basa, Balassa Bálint, Bar­kóczy Ferenc, Bátori Schulcz Bódog, Bircsényi, Galamb, Hetvenhatos, Honvéd, Hunyady, Horánszky, Is­kola, Könyök, Kápolna, Kölcsey, Kertész, Kórház, Kovács, Kenderes­utcák, Major tér, Mátyás király , Má­ria Terézia-utcák, Molnár-sor, Nagy Duna-sor, Petőfi, Rózsa, Szt. György, Tábor, Templom utcák, Templom-tér, Téglaház, Villanytelep, Var, Mátyás kiráiy és Szent László utcák azon része, hol csővezeték van. A vízdíjak a következők : a) lakószoba . . . . á 15 P b) fürdőszoba. . . . „ 32 „ c) előszoba . . . . „ 9 „ d) cselédszoba . . . „ 9 „ c) üzlet „ 15 , f) műhely „ 15 „ g) konyha „ 15 „ h) mosókonyha . . . w 24 „ i) vízöblítéses klozett . „ 16 „ j) kert után, ha öntöző­csap van 100 nm.­kint „ 8 „ k) raktár ..,..„ 8 „ A III. övezetbe tartoznak: Alsó­szérűsor, Angyal, Árpád, Bajnok, Besze János, Erzsébet királyné, Felső­szérűsor, Fűsfa, Hegytető, Honvéd­temető, Kereszt, Csernoch János út a 62. sz. háztól, Kálvária, Kender­föld, Lépcső, Laktanya, Mező, Ma­gyar, Jókai-uta 45—50. számú ház­tól (kőhídon túl) Major, Népkert, Nap, Perc, Palkovics Karoly, Rozália, Sánc, Szentkirályi, Szenttamási, Szent Vendelutcák, Táti-út 1—25-ig és 4—26-ig, Táti-út külső része, Szent­léleki út és Szent László-út egy ré­sze (csőtávolban), Vámház-út. A vízdíjak a következők : a) lakószoba . . . . á b) fürdőszoba. . . . „ c) előszoba . . . . „ d) cselédszoba . . . „ e) üzlet „ f) műhely „ 15 g) konyha „ 12 h) mosókonyha . . . i) vízöblítéses klozett . j) kert után, ha öntöző­csap van 100 nm­kint k) raktár ..... 12 P 32 „ 9 „ 9 „ 16 „ 24 16 8 A kormány csökkentette a a többgyermekes családlen­tarlók adóját A pénzügyminiszter rendeletet adott ki, melyben módosítja a jövedelmi és vagyonadó rendelkezéseit. Ebben a rendeletben kimondja ugyanis a miniszter, hogy azoknál az adózóknál, akiknek háztartásához egynél több gyermek tartozik, a má­sodik és harmadik gyermek után 100—100 pengővel, a negyedik és ötödik, valamint a hatodik gyermek után 200—200 pengővel, azonfelül minden további gyermek után még 300 pengővel [emelkedik az adómen­tes jövedelem. Ezek szerint a két gyermeknél az évi 1100 pengős összjövedelem, a három gyermeknél az 1200 pengő, négy gyermeknél az 1400, öt gyer­meknél az 1600, hat gyermeknél az évi 2400 pengő adóköteles összjöve­delem mentes az adó alól. Az alkalmazottak jövedelme két gyermeknél az évi 3700 pengő, három gyermeknél 3800 pengő, négy gyer­meknél 4000 pengő, öt gyermeknél 4200 pengő, hat gyermeknél 4400 pengő szolgálati illetmény és szol­gálati ellátás nem esik jövedelmi adó a'á.

Next

/
Thumbnails
Contents