Esztergom és Vidéke, 1930

1930-11-01 / 86.szám

Helyeseljük hogy Huszár Aladár főispán közelebbről foglalkozik Esztergom város ügyeivel. Kár ugyan, hogy a bajban látjuk a nagy érdeklődés megnyilvánulását, de ez most annál jelentősebb, annál mélyrehatóbb. Akkor is helyeselünk, amikor bírálatot mond Esztergom városi vezetéséről, bár nem olyan szigorú bírálatot, amely valamelyes fordulatot idézne elő. Vagy kitudja? Tény, hogy a főispán szavai szigorúak voltak, kemények és magukban ölelték azt, hogy ez a város nem bir azzal a vezetéssel, amelyet ma a kritikus napok megkövetelnek. Egy szóval nincs itt meg a mai súlyos idők követelte gondosság, tervszerűség, teljes tájékozatlanság, ban múlnak a napok a városháza felett és olyan nemtörődömséget lehet tapasztalni, hogy szinte kérdeznünk kell: hát van itt egyáltalán vezetőség ? A mi újságunk hasábjain már sokszor hangzottak el erős birálgatások a város ellen és amikor keményebben írtunk, vagy azt kaptuk fejünkhöz, hogy „lázítunk", vagy egy-egy sajtópert varrtak a nyakunkba. Ma már a felsőbb hatóság is elégedetlen a városi vezetéssel szemben. Ugyebár azt írtuk két legutóbbi számunkban is, hogy itt Esztergomban teljes tervszeiűtlenség van, teljes készületlenség, nincs semmi munkaterv, hogy eligazodnánk a bajok tengerében. Már régebben megírtuk : készítsen a város egy tervezetet, hogy milyen munkákat kellene sorba venni, milyen feladatok várnak megoldásra és milyen összegek kellenének a munkák elvégzéséhez. Nem került volna ez nagy fáradságba, ilyen sémát bárki könnyen megcsinálhatott volna. Voltak polgármesteri megbeszélések, de a munkaterv elkészítésére nem került sorra. És ha azt kérdezi a miniszter, hát mutassák meg, milyen sürgős és fontos munkák volnának Esztergomban, kénytelenek lennénk hebegni és mentegetőzni, hogy ilyen kimutatásunk nincsen. Nagyon szomorú tény ez. Amikor Huszár Aladár főis| pán a mi városunk vezetőségéről a legkedvezőtlenebb bírálatot mondotta, ugyanakkor Alapy Gáspár dr. polgármesterről, Komárom város vezetőségéről a legszebb dicséret és elismerés hangján szólott. Ilyen hatósággal, mint a komáromi — mondotta Huszár főispán, — öröm együtt-dolgozni. Igen, Alapy Gáspár polgármester teljes felkészültséggel vezeti városát, amely ha kisebb is, sokkal nagyobb eredményeket tár fel előttünk, mint Esztergom. Alapy polgármester munkaprogrammal dolgozik és munkatervéből már sok olyan került megvalósulásra, amely ma eredményt mutat és sok olyan kerül még megoldásra, amely már kidolgozott tervként áll a jövő feladatában. Már e°:y alkalommal beszámoltunk Komárom fejlődéséről, arról a munkáról, amely Alapy Gáspár kezéből indult ki. Ez tavaíy történt július havában, egy vezércikkünk keretében. Esztergom város helyzete tiz év alatt egyre rosszabbodott. Nem, a mi gazdasági leromlásunkat nem lehet világkrizissel magyarázni, mindenféle külpolitikai okokkal, mert Esztergomnak nem volt pénze a tőzsdén és idegen spekulálásokban, itt maga a vezetés ment olyan vágányokra, amelyeken a gazdasági kisiklás megtörténhetett. Ma mindenki azt kérdezi, miképen fogunk kijutni az eladósodásból, a bajokból, mindenki tele aggodalommal áll és várakozva fordul a városháza felé. Itt pedig teljes készületlenség és tervszerűtlenség. Hát mi lesz ? Komolyan kell kérdeznünk : hát csak a szigorú bírálattal elégedjünk meg és ezzel a beszédtémával — amely egynapos szenzációt ad —- térjünk napirendre? Nem gondolják, hogy amikor egy ilyen birálalatot e<ry köztisztviselő előtt mondanának el, az a köztisztviselő vagy lemond állásáról, vagy fegyelmi eljárást kap ? Nem gondolják, hogy az egész város bizalma rendül meg a mi városgazdasági vezetőségünk iránt? Nem tudják, hogy ez a bizalom eddig sem volt hízelgő és ezután még nagyobb lesz az elégedetlenség?! Éppen most történnek ezek a dolgok, amikor a városnál szigorú vizsgálat is folyik. Vádakról is beszélnek városszerte és a vizsgálatok eredményét várják sok eshetőséggel kombinálva. Éppen most kerül sorra a vízvezeték és csatornázás, amelyről a legtöbb sugdolódzások hangzottak el. Nem akarunk ilyen sugdolódzásokra adni, de ha azt mondják a város vezetőségéről, hogy nem végzi közmunkáját azzal a felkészültséggel, mint amellyel kellene, akkor nem [csoda, hogy aggodalmunk arra is kiterjed, hogy hátha hibák, mulasztások történtek a vízvezetéknél és csatornázásnál is. De tegyük fel, hogy a kormány a mi nagy bajaink láttára a hónunk alá nyúl és nagyobb segítséggel jön a város mentésére. Hogyan fogunk akkor a mai városi vezetőséggel szemben viselkedni? Egyszerűen elfelejtjük a bírálatot és marad minden a régiben ? Ez nem történhetik meg. Végre keljünk íel a tespedtségből és nézzünk szembe egymásnak. Hangsúlyozzuk, hogy nem támadunk senkit a személyében, hanem egyszerűen megállapítjuk : a mi várospolitikánk rossz. Változást akarunk látni a irányításban és természetes, hogy a képviselőtestületben is új hangoknak kell érvényesülniük. Ezek az elmúlt hét vezérhangjai és mi, a közügyek szemüvegén keresztül látva, nem írhatunk, nem beszélhetünk máskép. (v. o.) Ujabb erőm bírálat bangzott el a vezetésébe ellen A gyakorlat azt mu Szerdén délelőtt ismét vármegyei isgyűlós volt baráti Huszár Aladár r. főispán elnökletével. A gyűlésnek egfőbb pontja a munkanélküliség volt és az ezzel járó súlyos helyzet megoldosának kérdése Karcsay Miklós főjegyző ismer tette a nyomorenyhítési akció eddigi fnunkáját. Különös elismeréssel szó iott Huszár Aladár dr. főispán a bányák vezetőségének megértéséről, famellyel jelentékeny összegű segély fordítható a munkanélküliségre. i Schmidt Sándor bányaügyi főia hácsos a legmesszebbmenő támogatásáról biztosi otta a nyomorenyhítési akció esztergomi nagytóizottságát és kijelentette, hogy a bánya tisztviselői kara az altisztekkel együtt, saját elhatározásából, keresetének 2°/o-át ajánlotta fel a nyomorakciónak. De egyébként a dorogi bányatársulat évenkint 25 vagon szenet és 2000 pengőt oszt szét a szegények között és gondja van a vezetőségnek arra, hogy az esztergommegyei községekbe mindenütt felkeresse a nyomorgókat. Vitéz SZÍVÓS-Waldvogel József szólalt most fel és azt mondotta, hogy már két hónapja látjuk a nyomor enyhítésére a megmozdulást és az akciókat, de még egyetlen csákányvágást nem láttunk, még egy téglát sem helyeztek el a munkanélküliség megoldásának megkezdésére. A munkások csoportokban járnak az u'cákon munkát kérve, de sem munka nincs, sem kenyér. Nem tartja az inségadót szerencsésnek, ugy látszik, nem hallgattak meg senkit az adó kivetésének elhatározásánál. Annyira vagyunk már, hogy megbénították az egész ország életét és most még tetézik is a bajokat, tatja, hogy senki sem fog többet adni, mint amennyit tud, vagy akar. Ezután a munkaprogrammal kapcsolatban indítványt is tett vitéz Szívós-Waldvogel tábornok: Munkaalkalom kínálkozik az új zárdaépületnél is, ahol még a befejező munkát keli elvégezni. Meg kell kérni Klebélsberg kul uszmioisztert, hogy indítsa meg ezeket a befejező munkákat. A várhegy rendezése is nagy munkaalkalomnak kínálkozik. Vitéz Szívós- Waldvogel József indítványát a zárdára vonatkozólag magunk is helyeseljük, mert úgy tudjuk, hogy 50 ezer pengő már rendelkezésre is áll a befejező munkához. Sürgetjük, adják ki a zárdai munkát. Szenkviczi Palkovics László alispán a munkatervre vonatkozólag SAlAT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülköző, konyha- és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető —j— házi szövött Peiczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre eifogadtatik ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 86. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LA1 Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázméi 1930. SZOMBAT, NOV. 1 Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér