Esztergom és Vidéke, 1930

1930-10-30 / 85.szám

fel 6 ezer pengőre. A kincstár hajlandó ezt megadni, de csak akkor, ha az építés megtörténik. A város 30 évre kötne szerződést. Az évi. felemelt bérből pedig, tehát 2000 pengőből az amortizációt fedezné. Igy nem kerülne pénzébe a városnak az építkezés, mivel a felemelt díj szolgáltatná a fedezetet. A város arra fog törekedni, hogy biztosítsa a kincstár bérletét arra az időre, mig az amortizáció le nem jár, illetőleg amig az építkezés ki nem fizetődik. Tizenöt—húsz év múlva akkor a város egy nagyobb épülettel lesz gazdagabb. A tisztiüdülő kérdése heves és hosszabb vitára adott alkalmat. Tátus János és a gazda-képviselők ellenezték az építkezést, míg a képviselőtestület legnagyobb része örömmel fogadta az ügyet, már csak azért is, mert megegyezés esetén két-három hét múlva a munka megkezdődhetik. Nagy zaj keletkezeti, láttuk, hogy egyesek nem értik meg a dolgot. Etter Ödön, Szívós-Wald vogeJ József és Marosi Ferenc szóltak nagy alapossággal az ügyhöz. Zwillinger Ferenc dr. is a tisztiüdülői építkezés mellett szól. Mátéffy Viktor garantálja, hogy az évi 6 ezer pengőt biztosítani fogják, amíg az amortizáció meg nem szűnik és a városnak nem kerül egy krajcárjába sem az építkezés. Lenkei Emil kérdezi, hogy ki fogja a berendezést fizetni. — A kincstár — hsngzik a felelet. Végül felállással szavaznak és az építkezést megszavazzák. László István pénzügyi tanácsnok előadja, hogy a Takarékpénztárt Rt. készséggel bocsátja a szükséges pénzt a város rendelkezésére 7 Va °/o kamat mellett. A közgyűlés szívesen fogadta ezt a készséget és most már biztosítva látszik, hogy az építkezés megkezdődhetik. A póttárgysorozatban Mátéffy Viktor indítványozza, hogy a 10 ezer pengőt használják fel a tisztiüdülői építkezésnél, a 40 ezer pengőt pedig egy olyan munkába fektessük bele, ame'y nagyon sürgős. Kérje fel a közgyűlés Huszár Aladár dr. főispánt, hogy térjen el attól a tervétől, hogy a 40 ezer pengőt a város halastó létesítésére használja fel. Sem a halastó sem az ármentesités kérdése nincs előkészítve és van olyan munka, amely halasztást már nem tűr. A halastóra először vízjogi engedély is szükséges és amig ez megszerezhető, addig hosszú idő múlik el. Kérjük meg a minisztériumot is, hogy a 40 ezer pengőt a legsürgősebb munkára azonnal felhasználhassuk. A főcél az, hogy ma munkát és kenyeret adjunk. Több felszólalás volt még. SZÍVÓS Waldvogel József azt panaszolta, hogy az állam eddig alig juttatott valamit Esztergomnak. Számord Ignác pontos kimutatást kór a munkanélküliekről, mert két hónap óta roszszabbodott a helyzet. Etter Ödön arra hivja fel a közgyűlést, hogy a segélyt hasznot nem hozó befektetésekben és a kölcsönt hasznot hajtó befektetésekben kell felhasználni. Ezek képezték a közgyűlés főbb pontjait. Nyolcszázalékos lesz az inségadó A legutóbbi minisztertanács foglalkozott azzal a helyzettel, mely különösen a mezőgazdasági és ipari munkanélküliség növekedése folytán országszerte előállott és a kormányzat beavatkozását tette szükségessé. Az önkéntes adományokon és a segítőmunkán felül a kormány kénytelen arra is, hogy igénybe vegye a tehetősebb rétegek anyagi erejét, új és ideiglenes közszolgáltatás megállapításával is. A népjóléti miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértve elrendelte az inságjárulék kivetését. Az inségjárulékot a jövedelemadó fizetésére kötelezettek terhére kell kivetni Budapest székesfővárosban, a törvényhatósági joggal felruházott városokban, a megyei városokban és azokban a községekben, amelyeknek lakossága meghaladja az ötezret. Ugyancsak járulékot kell fizetniök a társulati adó fizetésére kötelezetteknek ezeken a helyeken ; a fizetésre kötelezettek terhére azonban a tá.sulati adó után azokban a kisebb községekben is ki kell vetni a járulékot, amelyekben a társulati adóösszeg az 1000 pengőt eléri vagy meghaladja. Az egyszeri inségjárulékot ázok a természetes és jogi személyek viselik, akiknek adóköteles tiszta jövedelme az 5000 pengőt eléri vagy meghaladja s azok a vállalatok, amelyek társulati adó fizetésre kötelesek. Adómentesek tehát a kisebb jövedelmű polgárok, az inségj árulék progresszív, amennyiben az alapjául szolgáló jövedelemadó is erősen progresszív. A járulékok kulcsa a jövedelemadó fizetésére kötelezetteknél a jövedelemadónak, a társulati adót fizetőknél a társulati adónak a 8 százaléka. Ujabb javaslatok a borfogyasztási adó csökkentésére A borfogyasztási adó csökkentésének eddig legnagyobb akadálya az volt, hogy az államkincstár nem tudott lemondani a borfogyasztási adóból befolyó jövedelmekről. A helyzet az, hogy a községek ós a városok a borfogyasztási adó szempontjából három osztályba tartoznak, Budapest pedig külön osztályba van sorozva. Az adó nagysága szerint igazodik, hogy az illető község vagy város melyik osztályba tartozik. Most olyirányú javaslat merült fe!, hogy adózási szempontból a községeket és városokat egy osztályba kellene sorozni, így azután amit a nagyobb városok a magasabb osztályba megállapított adók csökkentése révén veszítenek, az megtérülne a kisebb községeknek magasabb osztályba való sorozásával. A nagyobb városok azáltal is nyernének, mert minél olcsóbb a bor, annál nagyobb a fogyasztás és a bevétel a többfogyasztás révén emelkedne. A másik intézkedés volna a ked vezményes adózási rendszer meg' szüntetése. Hozzávetőleges számítás szerint ha a községeknek és városoknak ezt a különböző osztálybasorozását és a termelők kedvezményes adózást rendszerét megszüntetnék, úgy ez a két tényező lite renkint legalább is tíz fillérrel csök kentené a jelenleg érvényben lévő borfogyasztási adót. További elgondolás az volna, hogy a borfogyasztási adót, az italmérési engedély-illetéket és a szeszesitalforgalmi illetéket közös nevezőre kellene hozni, ezzel lényegesen csökkenteni lehetne a költségeket és az italmérőket meg lehetne szabadítani attól a nagy ellenőrzéstől, amelyet a borfogyasztási adók, az ital mérési engedélyilletékek és a sze szesitalforgalmi illetékeknek különkülön való biztosítása és behajtása körül tűrnie kell. Éz az egyszerű eljárás az adminisztrációs költségeknek is lényeges csökkentésével járna. Közszolgálati alkalmazottak arcképes igazolványainak kiállítása A m. kir. államvasutak igazgatósága közli, hogy a közszolgálati alkalmazottak arcképes igazolványainak kiállítása az illetékes üzletvezetőségeknél november 1-én kezdődik és január 31 én végződik, mely idő pontig az 1930. évre érvényesített arcképes igazolványok akadálytalanul használhatók. Az utazási kedvezmény mérve továbbra is a tényleg használt kocsiosztálynak megfelelő féljegy kedvezmény. A közszolgálati arcképes igazolványokat Budapesten az üzlet vezetőség a következő helyeken állítja ki: 1. Tényleges és nyugdíjas alkalmazottak igazolványait a Keleti p.-u. érkezési oldolán lévő tanácsteremben. — 2. Kizárólag csak nyugdíjasok igazolványait a Nyugati p.-u. Váci útról nyíló II. sz. kapuval szemben lévő munkáslaktanyában. A MÁV igazgatósága tehát igazolványokat nem állit ki Az új igazolvány kiállítási díja 2 pengő. A január 31-én túl beérkező igazolványok után a 2 pengőn felül még 3 pengő póíUetéket kell megfizetni. A szállítási illetékeket és a térítési összegeket a jövőben bármely postahivatalnál beszerezhető szám és cím nélküli (bianco) postatakarékpénztári befizetési lappal kell a kiállító üzletvezetőséghez beküldeni. A kiállítási illetéket tehát ezentúl nem lehet postabélyeg alakjában leróni. Az üzletvezetőségek postatakarékpénztári számláinak címei és számai a következők: Budapest 12060, Debrecen 12122, Miskolc 12089, Pécs 34230, Szeged 12095, Szombathely 12090. A kérvényhez vagy kimutatáshoz a befizetési lap elismervényót csatolni kell. A gyermekek részére 1931 június 16 tói szeptember 15 ig terjedő évnegyedre 4 pengő térítési összeg ellenében kiállítható arcképes igazolványokat az üzletvezetőségek 1931 május 16-tól kezdődőleg fogják 2 pengő kiállítási illeték ellenében újonnan kiállítani. Uj kitüntetést alapított a kormányzó A hivatalos lap szombati száma közli Magyarország kormányzójának október 11-én kelt elhatározásával a magyar Corvin-láncnak, a magyar Corvin-koszorúnak és a magyar Corvin díszjelvényeknek, mint új magyar kitüntetés intézményének alapszabályait. A kormányzó a kultuszminiszter előterjesztésére megalapította ezeket az érdemik jutalmazására szolgáló intézményeket és e kitüntetéseket azoknak adományozza, akik a magyar tudomány, irodalom vagy művészet terén, vagy a nemzeti művelődés fellendítés? körül kimagasló érdemeket szereztek- A Corvin-lánc cal megadományozottak száma a tizenkettőt, a Corvin-koszorúk tulajdonosainak száma a hatvanat és a Corvin-díszjelvénnyel megajándéko zottak száma a tizenkettőt nem haladhatja meg ugyanabban az időben. A Corvin-lánc harmincöt milliméter átmérőjű, olasz művésztől eredő. XV. századbeli eredeti érem másolata, Mátyás királyt mellk épben, jobb oldali profilban ábrázolja „Mathias Rex Hungáriáé" körirattal. Az ér ne gazdag, részben zománcozott, áttörtmívű reneszász diszítmény övezi, felül ezzel a felírással: „Pro scientia litteris et artibus." Az érem fölött aranykoszorúban Mátyás király zománcos címere, amely arany nyakláncon függ. A függőrész teljes hoszsza száz milliméter. A Corvin koszorú rajza nyolc milliméter átmérőjű arany babérkoszorú, keresztalakban még ezüst pánttal átkötve. A koszorú közepén háromszögalaku aranyszegélyű pajzs Mátyás király címerével. A Corvinkoszorú tétele arany és szines domború hímzés fekete alapon, vagy aranyozott ezüst szines zománccal. A magyar Corvin-díszjelvény leírása : harmincöt milliméter átmérőjű, olasz művésztől eredő XV. századbeli eredeti érem másolata. Mátyás királyt ábrázolja, a Corvin-láncnál ismertetett módon és feliratokkai. Gazdag renesszánsz diszítményű kék zománcos aranykereszten, alatta nyolcosztásu csilagszerű ezüst sugarak. Teljes átmérője 75 miliméter. Bendelet a formaruha viseléséről A belügyminiszter körrendeletben utasította az egyes hatóságokat, hogy a jövőben a formaruhát viselőket fokozott mértékben ellenőrizzék, mert tudomást szerzett arról, hogy egye sületek és szervezetek tagjai jelenleg is oly formaruhát és egyéb egyesületi jelvényeket és felszerelési tárgyakat viselnek, amelyek a fegyveres erő kötelékeibe tartozó egyének formaruháival és felszerelési tárgyaival könnyen összetéveszthetők s amelyek viselésére őket egye sületük, illetve szervezetük kormány hatóságilag láttamozott alapszabályai vagy egyéb szabályai fel nem jogosítják. Amennyiben oly egyesület vagy szervezet tagjairól nyert megállapítást a formaruha viselése, amely egyesület vagy szervezet kormányhatóságilag láttamozott alapszabályai vagy egyéb szabályai tagjait formaruhával és felszerelési tárgyakkal nem láthatja el, úgy a formaruhát viselő egyesületi vagy szervezeti tagok, mint az egyesületek, szervezetek vezetőségének tagjai ellen a kihágási eljárást haladéktalanul meg kell indítani. Mindazok az egyesületek, amelyeknek tagjai kormányhatósági ag láttamozott vagy jóváhagyott alap szabályaik értelmében formaruha és egyéb felszerelési tárgyak viselésre jogosultak, tagjaikat kötelesek arcképes igazolvánnyal ellátni. Azokat a formaruhát viselőcef, akik igazoltatásuk alkalmával ilyen igazolványt felmutatni nem tudnak, ugyanúgy kell megbüntetni, mintlu a formaruhát jogosu'atlanul viselnék. Divatszőrmék óriási válaszában, eddig még nem hallott olcsó árakon kerülnek forgalomba Weisz Mór posztóárúházában Esztergon. A szőrmék a kirakatban is megtekinthetők. Férfi-öltöny, felöltő és télikabát-szöveteket rendkívül olcsón árusítja ILLÉS-cég Széchenyi-tér 21.