Esztergom és Vidéke, 1930

1930-10-26 / 84.szám

ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 84. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930. VASÁRNAP, OKT. 26 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 120 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Példákból tanulságok Tuvalevő, hogy a világgaz­dasági krizis nemcsak Magyar­országot érinti, hanem úgyszól­ván a világ minden állama meg­érzi a válság következményeit. Legutóbb az európai konti­nensen a Német-birodalom Ín­séges programja vált a közvé­lemény előtt részleteiben is is­mertté s ez a program olyan, hogy annak néhány kardinális tételét, figyelembe véve a ma­gyar helyzetet, a kibontakozás szempontjából nem szabad fi­gyelmen kivül hagynunk. A német kormány megálla­pítja, hogy az egész program az Ínségből született, tehát az egész gazdasági élet rekonstruk­ciójánál a szükséghelyzet mo­tivál. A német vezetőpolitika legelsősorban arra mutat rá, hogy a jelenlegi helyzetet az üzemtőke csökkenése tette le­hetetlenné, mert a német állam­polgárok egyrésze tőkéjét fő­ként külföldre vitte. A német akció a segítés esz­közei között legelső sorban a bizalmi válság megszüntetését tűzte ki célul, mely eszközök sorában egyebek mellett az u. takarékossági rendszabályok ter­vei szerepelnek. Második ve­zérelve a német kormánynak az, hogy az árakat, ha kell, ál­lamhatalmi úton is leszállítsa, mert az áraknak aránytalan volta feszültséget idéz elő a közgazdaságilag dolgozók ösz­szeműködése között. E tekintetben a program ki­látásba helyezi, hogy meghatá­rozott feltételek mellett köz­igazgatási intézkedésekkei is megszünteti a gazdaságellenes árkötéseket. A német kormány ezzel a jogával már ezideig is élt, ami­kor a vas- és agyagipar terén közvetlen beavatkozással lénye­ges árleszállításokat kényszerí­tett ki s ilyen módon előidézte a nemzetközi kartellek meg­bontását. Ha a német kormány intéz­kedéseit összehasonlítjuk a ma­gyar kormányzati intézkedések­kel, meg kell állapítanunk, hog} Magyarország a Német birodal­mat a költségvetés redukciója tekintetében megelőzte. Azon­ban lényegesebben érvényesülni kell Magyarországon az árleé­pítési akciónak, ahol e téren még mindez ideig döntő lépés,] nem történt. Mert vegyük csak pl. azt, hogy nálunk a mezőgazdasági termékek árainál a békeindex­xel szemben egy kb. 25 szá­zalékos árcsökkenés mutatko­zik a termeles terhére, mig az ipari termeivények, annak elle­nére, hogy a nyersanyagok vi­lágpiaci ára átlag 40 százalék­kal visszaesett, még mindig át­lag legalább 30 százalékkal a békeár nívója felett mozog. Az e téren érvényesítendő megfon­tolt és szisztematikus kezdemé* nyezés a nemzeti fogyasztás tekintetében még olyan megta­karításokat eredményezhet, mely az életszínvonal további esése nélkül a közteherviselés hatás­fokát emelni tudná. Ezek azok a főszempontok, amelyek ta­nulságul szolgálhatnak mint példák, azonban takarékoskodni csak ott lehet, ahol van min és van miből. Kétségtelen, hogy a takaré­kosság feltétlenül szükséges, azonban nem szabad elfelejte­nünk, hogy a takarékossághoz is a termelőmunkának megin­dulása szükséges, hogy az ered­ményes lehessen. A válság leküzdésében min­denkinek a legjobb erejét kell adnia s tartózkodnia kell ezek­ben az időkben a túlzott nye­részkedési vágyaktól, hogy a nemzetgazdaságban kitermelt ér­tekek a közgazdaság részére bocsáttassanak s abból mindenki megfelelőképen részesülhessen s összeműködő erőkkel győzes­senek le a mostani krizis ható­okai. Miért marad el iejiődésben Esztergom a többi magyar várostól ? Séta Pécs régi és új utcáin. Pécs, október hó. Aki ezt a két címet olvassa, bizo­nyára azt mordja: ugyan, Pécs és Esztergom ; Pécs gazdsg város, Esz­tergom szegény, tehát nem lehet összehasonlítást csinálni. Rendben van, ezt eihisszük, de azért Pécstől mégis lehet tanulni. De nemcsak tanulhatunk, hanem tanulságokat is levezethetünk. Ezek a tanulságok azután összekötnek bennünket az esztergomi múlttal és kénytelenek leszünk kérdezni, hogy miért ma­radt vissza Esztergom, ez a királyi várói, Szent István szülőföldje, a hercegprimások rezidenciája ? * Kissé bosszankodtunk, amikor Pécs felé tartunk a gyorsvonaton. Nem a gyorsvonat sebességével ha­ladunk. Ez a menetidő egész bizto­san a leghosszabb a többi magyar gyorsvonati járattal szemben. Kár. Mintha mellőznék ezzel Pécset, pe­dig megérdemelné, hogy odaröpítsék az utasokat. Aki ezelőtt öt évvel járt Pécsett, ma új képet fog látni. Amint a Mecsek alatt a város feltűnik, cso dálkozunk, mert nem találjuk meg azt a panorámát, ami évekkel ezelőtt volt. A négytornyú székesegyház, a törökös belvárosi templom, a ma­gas városház tornya ma is kedve sen integet, ott vannak a hegyol­dalra kapaszkodó házak is pazar változatosságukban, de lenn, ahol zöld foltok terpeszkedtek ezelőtt, el­hagyott térségek: új városrészek szé­lesítik a képet. Az történt, hogy nem házépítkezések folytak az u'óbbi öt év alatt, hanem városrészek nőttek ki a földből. A főpályaudvarról, a nyílegyenes Ferenc József úton végig Pécs leg­szebb részét látjuk magunk előtt. Melyik város dicsekedhetik azzal, hogy már a pályaudvarnál kellemes benyomást szerez az idegen. A Ferenc József útról nyugat felé új u'cák nyílnak. Új kövezet. A Ráth­utcán befordulva új fürdőtelepit ta­lálunk a régi, düledező uszoda he­lyén. Körülötte paloták, gyermek­klinika, bányaigazgatósági székház ós villák. Az egyik új utca aszfalt­teste még fénylik. A baloldalon végig emeletes bérházak. A jobboldalon is több építkezés folyik. A munka azonban nyugat felé egyre lüktetőbb. Pedig csak az egyik új városrész­ben járunk. Elcsodálkozunk a Peíőfi­u'ca táján is. Itt pár évvel ezelőtt gödrös-árkos rét volt, amiből' már semmi nincs. A régi, bűzös árok helyén aszfaltos u'ca szalad lefelé. Tovább a kertváros bontakozik ki. Azután az új sporttelep, sok csa­ládi ház, ott a modern kor mérföld­köve is: a repülőtér az új han­gánál. Káprázik a szemünk. Kissé fel­nézünk a hegy lej tőre, hogy meg­pihenjünk. De onnan is ópületállvá­nyok merednek lefelé, új házak. I;t sincs megállás, az iram óriási. A Pius-intézetre siklik tekintetünk. Mi történik irt ? Kéttornyú új tem­plom áll előttünk tüneményesen. Később aztán mér filmszerűen peregnek az utcák. Mindenütt új kö­vezet : kockakő vagy aszfalt. Es akármerre járunk is, virágágyak dí­szelegnek két oldalt. A virágágyak műkerttészmunkák, egyöntetűség, de sok változatosság látszik rajuk. Nem egyéni, házi készítést mutatnak, ha­nem egykéztől eredő gondozást. Az ágyak körül egysoros dróttal, ala­csony faoszlopokat vertek. A fejlődés magva az egyetemi építkezések. Az állam nyitotta itt meg pénzes zsákját. Igaz, ezzel a munkával azután valóban egyetemi város rangjára emelték Pécset. A Széchenyi téren egészen új tér fogad bennünket. Ha eddig csodál köztünk, itt szótlanul állunk, mert szóhoz sem tudunk jutni meglepeté­sünkből. Hogy mire nem képes a városrendezés 1 Micsoda pompás el­gondolás érvényesül itt! A lejtős teret alacsony ciklopfal­lal vették körül és eközött és a járda között, jobbról és balról széles út vezet le a forgalom számára. A ciklop­fal mentén is járda vonul. A falon belül feltöltötték a talajt, ahol parkí­rozni fognak. Semmi mellékgondolat nem támad j bennünk, hogy ezt miért nem így és nem úgy tervezték. Művészi munka. Csodás. Kérdezzük: mi indította a várost arra, hogy ezt az átalakítást végezze ? — A munkanélküliség. Ez dik­tál ma. Több hegyiutcát is bejárunk. Nem találunk u'cát, ahol ne lenne új bur­kolat és járda. Itt kocakövezet, ott makadám, amott meg aszfalt. Min­den kis térségen gyepágyak és vi­rágok. A barátok templomát kibővítették és most ugorjunk egyet, Gyár váro­son is új templom áll. Talán már harminc temploma is van Pécsnek. A Rákóczi-út végén impozánsan bontakozik ki a tornyos egyetemi főépület. Körülötte uj építkezés: a Szent Mór-, a Nagy Lajos-Kollégium és a Fa- és Fémipari Szakiskola, óriási fejlődés. Azelőtt itt nagy tér volt, ma egyetemi negyed. Az egye­temi épületek a kollégiumokkal be­illenék Heidelbergbe, vagy akár­melyik külföldi városba. A fémipari szakiskola is a modern technika alkotása. Felszerelése elsőrangú, tan­termei főiskolai berendezósüek, mű­helyeiben modern gépek és az inté­zetnek külön internttusa is van. Nem akarunk külön foglalkozni a Gyárvárossal, a Szigeti városrésszel és a hegyek lejtőin történt építkezé­sekkel. Elég annyi is, hogy egy pécsi városrészben több építkezés történt öt év alatt, mint egész Esz­tergomban. Még csak egy helyre megyünk. A Séta-térre, a székesegyház elé. Két plató nyúlik el a gesztenyék alatt. A középen autó út. Sokan járnak ide, sétálnak, pihennek, sütkéreznek az őszi napsütésben. A felső séta Pelczmann Lászlóná Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtatik lepedő-vászon, köpper, törül­köző, konyha- és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető

Next

/
Thumbnails
Contents