Esztergom és Vidéke, 1930

1930-10-23 / 83.szám

E§ZTERCiQH«yiBEKE ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 83. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930. CSÜTÖRTÖK, OKT. 23 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 120 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Szervezkedjünk! Oh borzalom nézni a nem­zeti vagyon olyan vérvesztesé­gét, a mi előttünk itt Eszter­gomban végbemegy. Május ele­jétől mostanáig reggeltől-estig szünet nélkül két autó hordja Párkányból Esztergomba és vi­dékére az idegen szenet. Az ember reggel 7 órakor már visszamenni látja a Schatz-féle autót, amelyik még este is itt futkos. Már a Dunát el lehetne rekeszteni azzal a szénnel, amit tavasztól ide hordott. Hát van még kamra, raktár, ami még nincs tele idegen szénnel ? Hát hová teszi, hová nyeli el ez a vidék ezt a sok idegen szenet; vagy talán még Dorog is ez­zel, fűt? És amikor azt látjuk, hogy napról-napra csak ez a két autó sok-sok ezer pengőt visz el mi tőlünk, akkor azt halljuk, hogy hétről-hétre százával, ezrével küldik el a mi magyar munká­sainkat a dorogi és tokodi bá­nyákból. Amíg két kézzel adjuk fűtőanyagért idegenbe a pénzt, addig a magyar bányamunká­sok ezrei remegő és indulatos lélekkel várják a telet. Haza mennek napról-napra üres kéz­zel s a feleség s a gyerekek nem kapnak az apától semmit, legfeljebb verést. Hát te esztergomi magyar társadalom, tudod-e, hogy mit cselekszel, amikor saját véreid, saját munkásaid elől viszed kül­földre a pénzt; nem érzed-e, hogy ez a cselekedet közel áll a hazaáruláshoz; nem érzed-e, hogy ezzel kinyitod szegény hazádnak véredényeit, annak a hazának, amely amúgy is ezer sebből vérzik? Nem döbben-e meg a lelkiismereted, ha látod, hogy Dorogon egész szénme­zők porlanak, amíg te külföldi szénért fizetsz? Hát nem vol­tál-e boldog, amikor a háború­ban kaptál egy kocsi dorogi szenet; nem volt-e rád meg­nyugtató, hogy van egy jóba­rátod, akinek egy barátja meg­hitt embere Schmidt Sándor­nak, a bányaigazgatónak s e réven nemcsak egy kocsi szénre van reményed, de még arra is, hogy a harmadik ízű unoka­testvéred, aki most állás nélkül van, bejuthat a bányához va­lami jo állasba. Hat te társa­dalom nem érzed-e, hogy rútul hálátlan vagy Hazád és a bá­nya ellen? Mi tudjuk, hogy mi erre a társadalom válasza: az, hogy amikor 0 P 20 fillérért kapja házhoz szállítva a porosz sze­net, akkor a dorogiért nem fi­zethet 4 P 50 fillért. És ebben a társadalomnak igaza van ; és talán abban is igaza van, mi­kor ezen árakkal kapcsolatosan a kartellt s a kapitalizmus túl­zott követeléseit káromkodva emlegeti. Azonban ez előtt a nehézség előtt életképes társa­dalom nem állhat meg olyan bárgyún, mint mi megállunk. Mert ha a társadalomnak lesz annyi szervező ereje és elhatá­rozza, hogy magyar szenet fo­gyaszt, hogy nem beteges jó­tékonysági akciókkal segít a munkanélküliség rettentő ba­ján, hanem saját iparának fog­lalkoztatásával, akkor lesz elég átütő ereje ahhoz is, hogy le­szállítsa a szén árát arra a mi­nimálisra, amelyre a termelés költségei s a tőke egészséges jövedelmezősége mellett leszál­lítani lehet. Azonban megfenek­leni gyámoltalanul ezen első akadálynál s napról-napra el­nézni tehetetlenül, hogy telik meg minden férőhely idegen szénnel, hogy megy ki az a kevés magyar pénz idegenbe s emellett hogy nyomorog a sze­gény magyar bányamunkás, ezt borzalom látni tovább. Egészen beteg és életunt az a társada­lom vezetőivel együtt, amelyik ilyen bajokon marói-holnapra nem tud segíteni. Mert e tekin­tetben nem a kecskemétieknek, nem a szegedieknek, hanem nekünk kell kezdeni, akik előtt ez a tragikus, statisztika köz­lése szerint több száz millió pengős nemzeti vagyon elvér­zés végbe megy. Dr. G. Előadások a villamosság szerepéről és teiíssSsr Shuckert annak modern felhasználásáról. A villamosság szerepérői és annak modern felhasználásáról fogunk ér­dekes és rendkívül tanulságos elő­adást hallani 25-én és 26-án a Fürdő szálló nagytermében. A villa mosság nélkül ma már el sem tud­juk képzelni életünket ós jóllehet mindennap benne élünk, nem lehet olyan elfoglaltságunk, ahol a ieg­hasznosabban fel nem tudnók hasz­nálni. Egész életünk, minden tevé­kenységünk, fáradságos munkánk, üdítő szórakozásunk át és át van szőve a villamossággal, mely mint­egy segítő társ áll mellettünk, hogy életünket jobbá, szebbé és tökélete­sebbé varázsolja, mégis mily kevéssé vesszük észre annak nagy fontossá gát, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel kihasználjuk annak végte­len sokoldalúságát és a magunk számára hasznosítsuk megszámlál­hatatlan előnyeit. Ezeknek megismerése mindenki­nek érdeke. A lakásunk világítása villamosság segítségével elég egy­szerű feladat, da hogy az a világi tás jó, célszerű és főképpen gazda ságos legyen, ahhoz kell ismernünk a jó megvilágítás feltételeit és kellé­keit. Hogy miiyen legyen az irodánk, gyárunk, műhelyünk és tantermeink stb. világítása, ezekről is fogunk részletesen hallani 25 én este 8 órai kezdettel Pillitz Dezső főmérnök, a Budapesti Világítástechnikai Állomás szakelőadójának vetített képekkel kisért előadása keretében. Háztartásunkban sok olyan szem­pont megvalósítását teszi lehetővé a villamosság alkalmazása, amelyről azelőtt még álmunkban sem volt fogalmunk. Elképzelhetetlen sokol­dalú felhasználhatósága folytán tel­jesen mechanizálhatjuk háztartásun­kat, miáltal sok kelleme'lenségtől kíméljük meg magunkat és csalá dunkat, rengeteg időt takarítunk meg, abszolút higiénikus életünk lesz és ami a legfontosabb, a mai kor rend kívül jellemző és nélkülözhetetlen fogalmával a minden téren beveze­tendő racionalizálás elvével fogunk megismerkedni. Erről fog előadást tartani szintén vetített képekkel, a következő nap, 26-án, vasárnap délután félhat órai kezdettel Wilheim Gusztáv főmér­Az illusztris előadók személyére való tekintettel, saját érdekében min­denki jöjjön el ezen két előadásra, mely városunkban szenzációként fog hatni. A' Közüzemi Rt. a Magyar Siemens Schuckert Mü /ékkel kar­öltve, fáradságot ós áldozatot nem kímélve, mindent elkövet a siker biztosítása érdekében és egyetlen céljuk a nagyközönség érdekeinek legmesFzebbmenő kiszolgálása. Mindenki jöjjön el! Minden házi­asszony ott legyen mindkét nap! lanaár első tiz napján általános népszámlálás lesz. A kormány most adta ki az 1930. évi népszámlálás végrehajtására vo­natkozó rendeletét. Az éltalános nép­számlálást, valamint a lakási célra szolgáló épületeknek és lakásoknak, továbbá az önálló iparosoknak és kereskedőknek összeirását január elseje és tizedike kö­zött hajtják végre a törvény hatóság első tisztviselőjének és a járási főszolgabírónak, illetve a megyei város pol­gármesterének felügyelete alatt. A népszámlálásnál a december 31. e és január 1 e közti éjfél időpontja ban létező állapot veendő alapul. Tehát mirdízok, akik december 31.-ének éjjeli 12 órája előtt életben voltak, még akkor is felveendők, ha az összeirásig meghaltak, ellenben kíhagyandók az összeírásból azok, akik éjfél után születtek. A népszám­lálás végrehajtására számláló bizto sokat alkalmaznak. Számláló bizto sokul tanítók, tanárok, lelkészek, nyugdíjazott állami vármegyei, városi vagy községi tisztviselők, értelmesebb gazdák és rokkant katonák, gazda tisztek, számtartók, erdőtisztek, er­dészek, magánzók, továbbá felsőbb­iskolai fanuíók és általában olyan egyének alkalmazandók, akik egy­részt műveltségüknél fogva a nép­számlálási teendőket el tudják látni, másrészt a népszámlálási munkálat teljesítésében őket egyéb hivatásbeli lekötöttség f nem akadályozza. Nők, amennyiben ezeknek a feltételeknek megfelelnek, különösen a városok ós műveltebb községek belterületén számláló biztosokul szintén alkal­mazhatók. A számláló biztost a nép­számlálási tennivalók ellátá­sába közhivatalnoknak kell tekinteni, működésében te­hát a közigazgatási hatósá­gok mindenképpen támo­gatni kötelesek. A helyszíni összeírást január 10,-éig be keil fejezni. Cord bársonyok a legszebb ki­mintázásban, jó minőség, reklám ár 320 és 3'80 p;ngő méterje Illés Sándor cégnél Széchenyi-tér. Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtatik házi szövött lepedő-vászon, köpper, töröl­köző, konyha- és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosubban beszerezhető Pelczmann Lászlónál

Next

/
Thumbnails
Contents