Esztergom és Vidéke, 1930

1930-10-19 / 82.szám

Benkő ffl. Szeréna ünneplése Csütörtökön délután 5 órakor adták át Benkő M. Szeréna tartományi főnöknőnek a Korm4nyzó kitüntetését a vízivárosi zárda tanítónőképzőjének egyik iskolatermében. Az átadás csak szűkebb körben, meghívott vendégek jelenlétében folyt le és mégis igen kedves és meleg hangu'at töltötte be a kis termet. Mikor már az ünneplők mind együttvoltak s az átadást végző főispán is megjelent, irgalmas nővérek mentek Benkő M. Szerénáért, hogy az ünnepségre őt meghívják. Nem kellett sokáig várni, midőn megnyílt az ajtó és belépett rajta a fejedelemnő, kíséretében a kedves nővérekkel. Szerényen, pirulva jött... Ő nem kereste az ünnepeltetóst, dolgozott, amennyit bírt, amennyire a Gondviselés erőt adott neki, jutalmat ezért nem is várt senkitől. Kötelességét teljesítette csak, de ezt a hit- és szeretettől lángoló munkakedvvel cselekedte. Amikor Benkő M, Szeréna elfoglalta helyét s a lelkes ováció elcsendesedett, felemelkedett baráti Huszár Aladár dr. főispán és igen meleg hangú elismerő szavak kíséretében nyújtotta át a kormányzói kitüntetést a főnöknőnek. A meleg szavakra Benkő M. Szeréna a következőket válaszolta : Mélyen meghatva mondok köszönetet a Kormányzó Úr őfőméltóságának, hogy engem, igénytelen, szegény szerzetesnőt e magas kitüntetésben részesíteni méltóztatott. Hálás köszönetet mondok a bibor nők-hercegprímás, érsek úr őemi nenciájának, a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrnak, Huszár Aladár dr. főispán úrnak és mindazon megyei, városi és egyházi méltóságoknak, akik részt vettek az én kitüntetésem előmozdításában. Isten és a hazai E két magasztos eszme lebegett előttem az első perctől kezdve, amióta a tanítói pályára léptem. Krisztus volt egyetlen eszményképem és a magyar haza földi boldogsága. E két eszmének hódolására tanítottam és neveltem a reám bízott és a vezetésem alatt lévő növendékek seregét és minden erőmből arra törekedtem, hogy a nőnevelést előmozdítsam. Jutalmat azonban sohasem vártam, sohase kívántam, öntudatom volt eddig az én édes jutalmam. Most pedig e kitüntetésnél legnagyobb jutalmam az, hogy a bibornok-hercegprimás úr őeminenciája, a nagyméltóságú vallás- és közoktatásügyi miniszter úr, a méltóságos főispán úr, Komárom és Esztergom egyelőre egyesített vármegyék, valamint Esztergom szab. kir. város nagyérdemű vezetőségei, egyházhahatóságom és a mélyen tisztelt szülők az én munkámmal meg vannak elégedve. Az érdem nem csupán az enyém, hanem mindazon rendtársnőimé és vezető társaimé, akikkel én együtt dolgozom. A jóleső elismerésért méltóztassanak ismételten kifejezett hálás köszönetemet elfogadni. A fejedelemasszony szavait kitörő, lelkes éljenzéssel fogadták az ünnepség résztvevői, akik között ott vol tak az egyházi és világi előkelőségek, a hatóságok és volt tanítványok képviselői, a fejedelemasszony tisztelői, s az ünnepi hangulat szeretettől fűtött melegéből kiérezhette az ünnepelt, hogy itt van az egész város és ünneplő hódolattal adózik a félszázados kimerülhetetlen keresztény és magyar munkáért. Minden hivatalban legyen az Esztergom — Hungária prospektus. A Magyar Hét Esztergomban. Vörös József kirakatai feltűnést keltettek. A Magyar Hét Esztergomban is impozánsan üli meg napjait. Amikor az utcát járjuk és a kirakatokat nézzük, mindenütt szemünkbe ötlik a Magyar Hét komoly munkája. A legtöbb időt Vörös József fűszer- és csemegekereskedő, hercegprimási udvari szállító kirakatai előtt töltjük el. Vonzó és gyönyörködtető az a kép, amely elénk tárul. Nemcsak a magyar ipar kitűnő készítményeit látjuk magunk előtt, hanem a finom izlés, a művészi előállítás és elrendezés, a minőség elsőranguságát is. Büszkék vagyunk a Vörös József cégre, amely pompásan reprezentálja a Magyar Hetet és Esztergom elsőrangú üzleti életének is jó hírnevet szerez. Négy kirakat hivja fel figyelmünket. Az elsőben a Glóbus konzervgyár készítményei sorakoznak gazdag változatosságban, a másodikban csemegeáruk ízléses elrendezésben, a harmadikban a Flóra gyertyák hangulatos kiállítását látjuk és a negyedikben, amely a legszebb, művészi elrendezésben a legmegkapóbb a Meister-szappanok kiállítása. Ebben az utóbbian elsőrangú a Magyar Hét kifejezése, a magyar ipar hirdetése kitűnően érvényesül a szolid, ái meleg színezésű háttér és a magyar ipart jellemző díszítései. Mondhatjuk, hogy a Vörös-cég nemcsak helyi vonatkozásban elsőrangúan vesz részt a Magyar Hét-ben, hanem minden bizonnyal fővárosi viszonylatban is figyelmet keltene. A nagyszerű munka Kovancsek Jenő szakképzettségét és agilitását dicséri, mig a kirakatrendezés sikere Karácsony István kirakatrendező érdeme. Mentsük és segítsük a szegény és züllés veszedelmének kitett gyermekeket! Az esztergom-szenttamási napközi gyermekotthon az őszi idők beálltával megnyílik. Minden a jó lelkek könyörüle'es felkarolásától függAzért kérjük a gyermekmentő lelkeket, ne feledkezzenek meg a szenttamási gyermekotthonról s pénzbeli vagy természetbeli adományaikat szíveskedjenek, mint az előző években is a vízivárosi plébániára kü<deni. Felhívás az összes tisztviselőkés nyugdíjasokhoz! F. hó 23 án, csütörtökön este 6 órakor a Fürdő Szálloda színháztermében tartandó gyűlésre meghívom az összes tisztviselőket és nyugdíjasokat. A felette fontos Ügyekre tekintettel, kérek mindenkit — akit illet — hogy okvetlen jelenjenek meg. Grúman László elnök. HIMHItttlttlIMItlHMtH Hagyar bét és a párkányi vásár Nagy szomorúsággal tölt el bennünket, hogy amíg összes hatóságaink vállvetve dolgoznak azon, hogy a magyar árúk propagandája minél nagyobb sikerrel járjon, addig százával álldogálnak az emberek azért, hogy átkelési igazolványhoz jutva, átmehessenek a vásárra. Ezsk úgy létszik nem gondolnak arra. hogy a párkányi vásárra átmenni hazafiatlan cselekedet, mert ezáltal kiviszik a magyar pénzt és támogatják annak • az országnak iparát, mely teljesen el akar minket tiporni. Ezúton is újra kérjük a mi megértő közönségünket, ne menjen át vásárolni, mert mindent éppen olyan olcsón meg lehet kapni Esztergomban is és kereskedőink becsületes törekvésükkel legalább is azt megérdemlik, hogy egyenlő árak mellett a cseh kereskedőkkel szemben őket részesítsék előnyben. Ha csak egy fakanalat vásárolnak a mieink a túsófélen, már kárt okoznak nekünk és sok kicsiny dolog végeredményben tetemes összegre gyarapodik. HÍMEK A fiatalemberek Eötvös József báró írta egyik munkájában, hogy az ifjúságnál a tapasztalás, az öregeknél az erő hiányzik, hogy valóban nagyot s az emberiségre nézve hasznosat vihessen végbe s igy múlik el életünk, amelynek első felében nem tudjuk, mit kezdjünk erőnkkel, a másikban, hogy mit kezdjünk tapasztalatainkkal. Az igazságok általában nem örökéletűek. Születnek, élnek s meghalnak — úgy, mint ahogyan Le Bon hires munkájában olyan meggyőzően kifejtette. A muló életű igazságokon kívül vannak minden időkre szóló megállapítások. Eötvös fenti gondolata minden bizonnyal nem tartozik ezek közé, de állítása igaz volt annak idején s fájdalmas igazság ma is. A Magyar Szemle egyik multévi számábsn Szegfű Gyula irt a mai magyar fiatalság társadalomszemléletéről. Érről a gyökértelen, kitaszított, lehetőségek nélküli, éhbéreken tengődő magyar társadalmi rétegről amely apáitól egy szomorú mult nehéz örökséget kapta, a trianoni határok fulasztó légkörét, tengernyi nyomorúságot s hiába várnak izmaiban munkára a felajzott energiák, nincs alkalom, mely ezeket alkotó munka szolgálatába állítsa. Akarata töretlen, felkészültsége legalább is olyan, mint apáié volt, mégis félretaszítva, szinte tétlenül, hosszú hónapok kínos várakozásában terhelten dörömböl a bebocsátásért hogy alkalma legyen továbbtanulni, ismereteket gyűjteni, tapasztalni s a szerzett tapasztalatok alapján ifjúi erejével alkotni. A helyzet sajnos az, hogy az a generáció, amely 1900 és 1910 között született nem juthat oda, ahol tapasztalatokat gyűjtve dolgozhatna, ahol kitágulna a horizontja, ők — úgy látszik — örök eljegyzettjei marad iák a napidíjas, ideiglenes és kisegítő állásoknak. Így telik el az életük első fele, amelyben — az eötvösi mondás szerint — nem tudnak mit kezdeni az erejükkel. Múlnak felettünk az évek és tapasztalni csak annyit tapasztalnak, hogy rossz a világ, nehéz az élet, szomorú végzet embernek születni. Életük második felében azután mit kezdjenek ezekkel a keserű tapasztalatokkal ? Szabadságról. Sághy Imre dr. kir. tanfelügyelő szabadságáról viszszatórt. Hivatalának vezetését már át is vette. Hivatalvizsgálat. Noszlopy Ferenc dr. a pestvidéki kir. törvényszék másodelnöke, az esztergomi kir. járásbíróság megvizsgálása céljából városunkban tartózkodott. Háborús emlékérem adományozás. Horthy Miklós kormányzó 1930 július hó 19-én kelt magas elhatározásával a Háborús elókórmet a kardokkal a következő esztergomi lakó soknak adományozta: Svaikéi Tóth János, Tóth F. József, Hingyi Imre, Szabó Jenő, Szabó Rácz István, Szalay István, Mócsik József, Sárik András, Maszár István, Mózsik Mihály, Molnár János, Lugosi Lajos, Barmos Mihály, Kreitner Ferenc, vités Gönczi János, Dinnyés János, vitéz Barmos József, Bányai Pál, Brunner Ferenc, Felkér Béla, Mojzis Vilmos. Az inségakció ügyében értekezlet volt a megyeházán. Az inségakció bizottság baráti Huszár Aladár főispán elnöklete alatt ülést tartott kedden délután a megyeházán. A bizottság örömmel vette tudomásul, hogy a munkanélküliek katasztere elkészült. Elhatározták a gyűjtés megindítását, amely célból gyűjtőíveket bocsátanak ki. Adakozni pénzben és terményben lehet. Nagyon helyes a bizottságnak az a határozata, amely szerint a befolyó összegekből munkaalkalmakat nyújtanak majd a munkanélkülieknek, pénzbeli segélyt azonban a legkivételesebb esetekben nyújtanak. A francia kereskedelmi miniszter városunkban. Flandin francia kereskedelmi miniszter feleségével és leányával, Chaomeil osztályvezető kíséretében kedden délelőtt Budapestről városunkba érkezett. Itt megtekintette nevezetességeinket. A minisztert a főszékesegyhizban Lepold Antal dr. prelátus-kanonok kalauzolta, a primási palotában pedig a távollevő hercegprimás nevében és megbízásából Meszlényi Zoltán dr. pápai kamarás, irodaigazgató látta vendégül. Köszönetnyilvánítás. „ A lourdesi csoda" és az esztergomi Nagyboldogasszonyi diszfelvonulás filmjeinek bemutatása páratlan sikerrel járt. Ezért ugy a kath. közönségnek és a tanintézetek igazgatóságainak a pártolásért, mint a „Kultur Mozgó" tulajdonosának az előadások lehetővé tételéért ezúton mond hálás köszönetet. Itt amlitjük fel, hogy a nagy tetszést aratott vallásos filmet később mérsékelt helyárakkal, újból bemutatásra kerülnek és akkor azok is megtekinthetik, akik most bármely okból nem láthatták. A Páduai Szent Antal Egyesület igazgatósága. A Galambtenyésztők Országos Egyesülete a m. kir. Földművelésügyi Minisztérium, valamint Budapest Székesfőváros erkölcsi és anyagi támogatásával, továbbá az összes hazai és számos külföldi társegyesület szives közreműködésével nagyszabású, nemzetközi galamb- ós nyúlkiállítást rendez f. hó 18—20-án a Fővárosi Kis Iparcsarnok (Bpest, VI., Városliget, Hermina-út) helyiségeiben. A győri kereskedelmi és iparkamara új vezető-titkára. A győri kereskedelmi és iparkamara csütörtöki rendkívüli közgyűlésén Morvay István elnöklete alatt titkos szavazással töltötte be a megüresedett vezető-titkári állást. A harminc pályázó közül a kamara elnöki tanácsa négyet jelölt. A jelöltek közül Meixner Érnő győri ügyvéd 57, Jordán János győri gyárigazgató 13, Ditzig Alajos dr. (Debrecen) 12 ós Czukor József dr. (Budapest) 6 szavazatot kapott. A kamara új vezető-titkárává tehát Meixner Ernő dr. győri ügyvédet választották meg. Fogorvosi műterem áthelyezés, Dr. Gallegó Ede fogorvos és Fercsel Lajos fogtechnikus rendelőjét no vem ber elsejével Horánszky utca 10. szám alá helyezi át. A Kath Legényegylet elnöksége értesiti tagjait és az eddig jelentke zetteket, hogy Kallós Dezső fővárosi tánc- és illemtanár f. hó 20.-án, hétfőn este 8 órakor a tánctanitást az egyesületi székház nagytermében megkezdi.