Esztergom és Vidéke, 1930

1930-10-19 / 82.szám

ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 82. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930. VASÁRNAP, OKT. 19 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Csak magyar árút fogyasszunk. A magyar nemzet önvédelmi harcában, létért való küzdelmében legerősebb fegyverünk a külföldi árúcikkek fogyasztásától való tartózkodás. A magyar föld terméke oly kiváló, hogy egyáltalán nem szorulunk külföldi élelmicikkek behozatalára. A magyar ipar pedig minőségben és árban szintén legalább oly jót tud produkálni, mint a külföld. Miért van hát mégis, hogy külföldről még mindig importálunk gyümölcsöt, főzeléket, bort, likőröket és egyéb nálunk is megtermő élelmicikkeket? És mi az oka annak, t

hogy a magyar ember még most is a külföldi ipar gyártmányait keresi a boltokban ? Hiszen, ha megfontoljuk, hogy a külföldről egyedül a mult esztendőben körülbelül 650 millió pengő értékű különféle készítményt hoztunk be, anélkül, hogy erre feltétlenül szükség lett volna, be kell ismernünk, hogy nagyot vétkeztünk önmagunk ellen! Tessék csak elképzelni, hogy Magyarországon minden emberre fejenként 76 pengő fejkvóta jut a külföldi behozatal értékéből és nyomban felismerhetjük, hogy valósággal öngyikosságot követünk el a külföldi portéka ilyen favorizálásával. Pontos statisztikai számok megállapították, hogy a magyarországi behozatal 70 ezer munkásnak és 7000 tisztviselőnek ad kenyeret — de a külföldön, tehát külföldi munkásnak és tisztviselőnek, ugyanakkor, amikor Magyarországon olyan ijesztően növekszik a munkanélküliség. Ezen a bajon csakis a társadalom maga segíthet. Ha minden magyar ember elhatározza, hogy a boltban magyar portékát követel és csakis ilyent vásárol, úgy az ország egész közgazdasága egy esztendőben 650 millióval gazdagodik. Jól jár a magyar gazda, akitől a magyar föld termékét vásárolja meg a magyar közönség és jól jár az iparos és a gyáros, akinek fogyasztói ezen a réven erőteljesen megszaporodnának. Az állam kényszereszközökkei nem erőltetheti a behozatal korlátozását, mert hiszen a különféle kereskedelmi szerződések ezt tiltják. Csak magának a közönségnek elhatározása és hazafisága az, amely kiszoríthatja a nemzetgazdaságilag oly káros külföldi importot. A magyar közönségnek erre a célra való megszervezését, kitanítását, felvilágosítását célozza a „Magyar Hét"-nek elnevezett hazafias akció, amely abban áll, hogy az ország kereskedőinek túlnyomó része és pedig a fővárosban úgy, mint a vidéken, kirakataiban tegnaptól kezdve e hó 26-ig magyar portékát: a magyar föld, a magyar ipar termését mutatja be a közönségnek és ekként bizonyítja, hogy a magyar árúcikk van olyan jó és van olyan olcsó, mint bármely külföldi. Mindenki a saját érdekében cselekszik tehát, ha magyar árút vásárol, sőt vétkezik a maga, a családja és hazája jelen és jövő boldogulása ellen, ha kényszerítő szükség nélkül külföldi árút fogyaszt. Ennek az egy hétnek a tanulságát át kell vinnünk az esztendő valamennyi 52 hetére, hogy végre is elmondhassuk : a magyar árú propagandája nem egy hétre, hanem az egész esztendőre él és működik! A gazda vegyen magyar iparcikkeket, a városok iparosai és ipari munkássága pedig csak úgy, mint a tehetősebb polgárság — fel egészen a gazdagokig, küszöbölje ki a maga fogyasztásából a drága külföldi élelmicikkeket, csemegéket, finom falatokat, amelyeket a magyar föld legalább olyan kitűnő minőségben termeli. Ha ezt minden rendű és rangú magyar ember szem előtt tartja és gyakorlatilag igy is cselekszik, úgy meg fog szűnni az a szégyenteljes állapot, hogy egy ország, mely önmaga mindent a legjobban tud termelni, évente sok száz millióval adózzék a külföldnek, gazdagítsa az idegen országok mezőgazdaságát és iparát és szegényítve saját magunkat. A józan megfontolás e részben is egy úton halad a hazafias érzéssel. Gazdasági bajainkból való kilábolásunk egyetlen és biztos útja tehát, ha a „Magyar hét célkitőzéseit a magunk erejéből segítjük megvalósítani. Katbolikns tanítók gyűlése Visegrádon. Az „Esztergomi Esperes-kerülethez tartozó Róm. Kath. Népnevelők Köre" folyó hó 15-én tartotta első rendes gyűlését Visegrádon, amelyen Esztergomból is többen vettek részt. A gyűlés előtt Mertán János dr. kerületi esperes Veni Sancte-t és szentmisét mondott. Szentmiséről azután a gyűlésre nent a tanítóság. A gyűlést Szkalka Lajos elnök nyitotta meg, aki tar :almas és lendületes bevezető beszédében a tanításra való készülés szükségességét és helyes módját fejtegette. Utána Szabady Béla visegrádi ;anító kitűnő módszertani előadása Ss Boros Paula visegrádi tanítónő •Jivezetes gyakorlati tanítása követlezett a házi légyről. A hozzászólások során Nádler Ist/én pápai kamarás, tanítónőképzőntézeti igazgató fejtegette a természeti ismeretek módszerét és a gyaíorlati tanítás előnyeit. Végül Szkalka Lajos elnök is elmondta ószevételeit. Is köszönetet mondott a nagy gondial előkészített előadásokért és a lagy módszerbeli tájékozottságra /alló hozzászólásért. Rencz János pénztáros jelentése atán Milhoffer Lajos társelnök a *regorián-ének felkarolásáról és kifejező erejéről szóló tartalmas értelezését olvasta fel. Szkalka Lajos ílnök köszönetének kifejezése után ielhatalmazást kért arra, hogy azt ;eljes egészében a „Kath. Kántor" szaklap hasábjain közölhesse. A gyűlés utáni közös ebéden Mertán János dr. esperes a kitűnően sikerült gyűlésért az illetékeseknek elismerését és köszönetét tolmácsolta. Odaát Ausztriában és a megszállott Nyugatmagyarországon az utóbbi időben többször hire kelt, hogy Ausztria szívesen lemond „ Burgenlandról" Magyarország javára, ha bizonyos ellenszolgáltatásokat kapnak. Ezeket a híreket hivatalos helyről mindannyiszor megcáfolták. Annál nagyobb szenzációval hatott most az új osztrák belügyminiszter linzi nyilatkozata, amely most már hivatalosan is megerősíti azt a hírt, hogy Ausztria hajlandó visszaadni Burgenlandot" Magyarországnak. Linzi jelentés szerint ugyanis ott a Heimwehr naggyűlést tartott, amelyen résztvett Starhemberg herceg belügyminiszter is. A nagygyűlésen az uj belügyminiszter nagy beszédet mondott. Többek között a következő kijelentést tette: — Szomszédainkkal a legjobb viszonyt akarjuk fenntartani. Keressük a megegyezést a Kisantant államaival, de elsősorban Magyarországgal akarjuk a béke fonalát jelvenni. Nem lehetetlen az sem, hogy Ausztria ellenszolgáltatások ellenében lemond Burgenlandról, amelynek lakossága ma is jobbára magyar érzelmű. Ezt mondotta Linzben az osztrák belügyminiszter. Örülni tudnánk neki ha nem félnénk attól, hogy erre a nyilatkozatra rá fog cáfolni az osztrák kancellár. De mégha Vaguoin kancellár, illetve az osztrák kormány csak hallgatásával is alátámasztja a Heimwehrherceg nyilatkozatának jelentőségteljes voltát, vájjon mik lehetnek azok az ellenszolgáltatások, amelyekre célzott a linzi beszéd ? Annyi bizonyos, Ausztriának igen nagy érdeke, hogy velünk helyreállítsa az őszinte jóbarátságot, aminek előfeltétele „Burgenland" visszaadása. E jóbarátság helyreállítása súlyos és fontos gazdasági körülmények késztetik előbb-utóbb az adós ságok áradatában vergődő Ausztriát. Szeretnénk hinni, hogy a Heimwehr herceg kijelentésében nem csalódunk és nem csalódunk azokban a reményekben sem, amiket a magyar barát osztrák új kancellár személyéhez fűznek Magyarországon. Rádió fogja közvetíteni a szegedi Fogadalmi-templomban tartandó összes hangversenyeket Egyházzenei szempontból számottevő eseménye lesz az októberi szegedi ünnepségeknek az a három orgona hangverseny, amelyet Európa legnagyobb orgonáján és országos nevű művészek közreműködésével október 24-, 25- és 26-án tartanak meg. Az első hangverseny október 24-én este fél 8 órakor lesz és ezen Dohnányi Ernő dr. vezényletével a Palesztrina kórus fog énekelni. Autós Kálmán zeneművész, karnagy orgonaszámokat ad elő. A következő nap, október 25 ón este 6 órakor Schmidthauer Lajos, az európai hírű orgonaművész fogja eljátszani Bossí orgonahangversenyét a szegedi Filharmonikus-zenekar kísérete mellett. A Fiharmonikus zenekart ebből az alkalomból Fichtner Sándor vezényli. Huszonhatodikán este 7 órakor lesz a következő hangverseny, ame«r SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül. \ köző, konyha- és kenyérruha, kA-vi f%-»KtfK++ abrosz (nagyban és kicsinyben) UOLLI boJwUll legjutányosabban beszerezhető Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik Ansztria kész lemondani Burgenlandról, mondotta az osztrák belügyminiszter