Esztergom és Vidéke, 1930

1930-10-12 / 80.szám

1930. október 12. ESZTERGOM éa VTDÉKE 3 Okt. 19-én fogja leleplezni József főher­ceg Nyergesújfalu hősi emlékművét Vármegyénk egyik rohamosan fej­lődő nagyközsége, Nyergesújfalu f. hó 19-én, vasárnap fogja leleplezni a világháborúban hősi halált halt fiai iránt érzett kegyeletének meg­örökítésére emelt emlékművét. Az ünnepélyes aktuson meg fog jelenni József királyi herceg is, kinek lel­kes fogadására nagyban készül a község lakossága. A hősi emlékművet, melyet Gaady Kayser Ferenc fővárosi szobrász művész készített, egyesített várme­gyénk egyik legszebb emlékműve. Ugyanekkor fogja megáldatni ün­ünepélyes keretek között az új köz­ségházát és az ipartestü'eti székhá­zat is. Mindkét épületet Pfalcz Ti­bor és Szenté József építőmesterek építették. A hármas ünnepély a következő sorrendben fog lefolyni. József kir. herceg reggel 9 órakor érkezik meg az ünnepélyre, kit a község bejáratánál felállított diadal­kapunál baráti Huszár Aladár főis­pán fog üdvözölni. A megérkezés után az új községházához vonu'nak, melyet Báthy László prelátus-kano­nok, felsőházi tag fog megáldani. Az egyházi aktus után díszköz­gyűlés lesz revisnyei Reviczky Győző elnökletével, melyen József kir. her­ceget a község díszpolgárává vá­lasszák. Az ünnepi beszédet szenk­viczi Palkovics László alispán fogja mondani. A díszközgyűlés után Báthy László prelátus-kanonok csendes szentmisét mond az ottani plébánia templom­ban, melynek végeztével felvonulnak a hősök emlékművéhez. Az emlékszobrot Kelemen Ferenc községi főjegyző felkérésére József kír. herceg leleplezi, majd pedig Báthy László prelátus-kanonok meg­áldja. Az emlékművet revisnyei Re­viczky Elemér főszolgabíró fogja át­adni a községnek. A község nevében Mayer János biró veszi át a szobrot, mely után elhelyezik a koszorúkat és a kegyelet virágait az emlékmű talapzatán. Fél 12 órakor átvonulnak az új ipartestületi székházba, melynek meg­áldása után díszközgyűlés lesz. A dissközgyűlés végez.ével csapatok elvonulnak József kir. herceg előtt. Fél 1 órakor díszebéd zárja be az ünnepségeket. A magyar árú fogyasztása biztosítja a magyar középosztály jövőjét is új magyar középosztály hazai és külföldi főiskolákon végzett ifjúságá­nak. Az uj magyar középosztály várományosai számára sürgősen ki kell szélesíteni ezt az új érvényesü­lési teret. Mi ennek a módja ? Magyar árút vásárolni, mindig ma­gyar örút vásárolni, hogy a magyar fokozott fogyasztás fokozott terme­lést idézzen elő és a fokozott ter­melés kenyeret adhasson a magyar középosztály Trianon által legjob ban sújtott rélegeinek is. Aki tehát magyar árút vásá­rol, nemcsak a mezőgazdasá­got és az ipari munkanél­külieket támogatja, hanem egy új és boldogabb magyar középosztály kialakulását is elősegíti. Ma európaszerte a középosztály súlyos válságáról beszélnek. Magyar­országon a középosztály válsága még súlyosabb, mint bárhol a kül földön. Természetes ez, mert a ma­gyar középosztály zöme köztiszt­viselő volt. A megkisebbedett ország csak kevesebbszámú és rosszabbul fizetett tisztviselő tud eltartani, mint a régi nagy Magyarország. Csonka­Magyarország a középosztály válsá gáti csak a gazdasági pályák számá­nak szaporításával segíthet. A gazda sági ágazatok közül a leggyorsabb segítség e tekintetben is csak az ipar oldaláról jöhet. Az ipar fejlődésének természetes velejárója, hogy a fog­lalkoztatott munkásság számához mérten, a kereskedelmi és műszaki tisztviselők száma is növekszik. Megfelelő intellektuális nívójú és jövedelmű pályákat kínálna ez az Népművelési hangverseny Héregen. Mult vasárnap délután 3 órai kez­dettel pompásan sikerült népműve­lési hangverseny volt Héregen a Komárom-Esztergom Vármegyei Is­kolánk ívüii Népművelési Bizottság rendezésében, a Tóvárosi Egyházi Nőikar és a Tóvárosi Keresztény Po'gári Kör férfikara közreműködé sével. Tóvárosról jöttek különben az összes szereplők, akik igazán derék munkát végeitek és alapos felké szükségükkel járultak hozzá a si­kerhez. A vendégeket és a szereplőket a derék héregi gazdák várták az agos tyáni útoi és szállították be a faluba, ahol Bányász József plébá­nor üdvözölte őket. Dórelő;t 10 órakor ünnepi szent­mise volt a plébánia-templomban. A szentmise alatt a Tóvárosi Egy­házi Nőikar adott elő szebbnél-szebb egyházi énekeket, kitűnő betanulás­ban, mély áhítatot keltve a templo mot zsúfolásig megtöltő hivők lelké ben. A délutáni hangversenyen a köz­ség népe majdnem kivétel nélkül megjelent Székely Béla főjegyzővel ez élén. „A magyar dal eredete ós fejlődése" cimen Wiesenbacher Jó­zsef vármegyei népművelési titkár tartott mindvégig érdekes előadást bemutatásokkal, melynek keretében szerepeltek magánénekszámaikkal: Quel Konrád (cigánydalok), Zerdik Gyula (kurucdalok,), Nóga Vilmos (betyárdalok), Stebhk Karolyné (sze­relmi dalok), Muck Rózsi (népdalok), Esztergomi József (katonadalok) és a Tóvárosi Ker. Polgári Kör dalár­dájának bassistái borda'okkal. A tán­cokat korhű jelmezben bemutatták: Heitz Manci, Könczey Gizi és Schick Mariska ; a női és férfikar. A házigazda tisztét Bányász Jó­zsef töltötte be magyaros vendég­szerelettel és a vendégeket lebilin­cselő kedvességgel. A szervezés és vezetés nehéz munkája Wiesenbacher József nép­művelési titkárnak jutott, de jobb kezekre nem is lehetett volna bízni, A zene- és énekszámokat is Wie­senbacher vezette. Az egyes számok után bőven volt taps és újrázás. A kellemes délután sokáig lesz feledhetetlen a hóregiek­nek, a magyaros vendégszeretet pe dig a tóvárosiaknak. HIBEK Mentsük és segítsük a szegény és züllés veszedelmének kitett gyermekeket! Az esztergom-szenttamási nap­közi gyermekotthon az őszi idők be­álltával megnyílik. Minden a jó lel­kek könyörületes felkarolásától függ­Azért kérjük a gyermekmentő lelke­ket, ne feledkezzenek meg a szent­tamási gyermekotthonról s pénzbeli vagy természetbeli adományaikat szíveskedjenek, mint az előző évek­ben is a vízivárosi plébániára kül­deni. gyünk közömbösök az uj gondolatok eszmék iránt ?. .. A Babits-kuria csöndesen néz le előhegyi szölőföldekről Esztergomra, meghúzódik és figyel. Kezdetnek e'ég lenne nekünk az is, hogy végre örülni tudjunk : látnak bennünket és ezt a várost, tudják már sokan, hogy van egy Esztergom, ahová érdemes eljönni. Tanuld meg a Magyar Hét tanításait, hogy hasznos polgára lehess hazádnak. A Magyar Hét október hó 18 án kezdődik és 26-ig tart. A Babits-knrián. Babits Mihály az idén is Eszter­gomban nyaralt. De nem is nyaralás volt ez az ittartózkodása, hanem a második otthon felkeresése. Villa­szerű kis háza van az Előhegyen, ide jön el nyaranta, hogy megpihen­jen. Nem a szekszárdi dombokra megy, ahol első hazája van, nem a mecseki városba, ahol diákéveit töl­tötte, hanem Esztergomba, az Elő­hegyre, ahonnan a szent bazilikát látja, a Nagydunát és azt a kisíj várost, amely a rnsgynr történelem főjeleneteit pergeti le szemei előtt. Itt volt és mégsem láttuk. Dolgo­zott, csinosította a villityóját. Lám, máma az emberek villára áhítoznak a szőlők között, Bibits Mihálynak elég a villityó is. Sa nem villa, se nem vityilló, csak villityó. Szép is odafönn nála. Évről évre bővitget, terraszokat készitget és lépcsőket építget. Esztergomi munkásoknak ad munkát. Tudja, hogy nálunk nagy a nyomorúság. Az idén is felkerestük. N em azért hogy írjunk róla, nem is tudja, hogy ezek a sorok megjelennek, csak akartuk hallani a szavát, hogy tud juk: van Esztergomnak egy neves lakója, aki a mi városunkat válasz­totta és akinek Írásaiban Esztergom is tartalmat, ihletet ós értéket kap. Nikünk ez büszkeség, mert ha egy iró, költő, művész Esztergomot vá lasztja, akkor a mi városunk nem lehet a mindennapok városa. Értsük meg hát és tanulják meg végre, hogy idegen föld szülötte töb­bet tart Esztergomra mint mi. Talán mi is meg fogjuk lassan szeretni Esztergomot, ha látjuk, hogy nagy emberek látnak értéket benne. Sokan jönnek a Babits kúriára és mindenki tudja, hogy hova megy miért jön Esztergomba. Nekünk az is a szokásunk, hogy a legtöbbször nem tudjuk, ki van itt közöttünk és hogy ezeket a nagy embereket mi vonzza ide. Ict volt a nyáron Jaschik Álmos festőművész tanár is, aki szintén Esztergom kincseibe, szépségeibe temetkezett. Csak hallanánk, hogy milyen szeretettel beszélnek a mi városun' pót. Mi ped'g vakon járunk nem tudunk örülni itt semminek ós nem szakad vége a panaszainknak. Pedig hát találnánk itt utakat, ame­lyek jobb napokhoz is vezetnének. Miért vagyunk restek és miért va­Templomot szentelt a herceg­prímás. Ritka szép ünnepség volt vasárnap a szentendrei-sziget leg­kisebb községében, Kisorosziban. A kincstár mint kegyúr jóvoltából az újjáépített katolikus templomot szen­telte fel Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, aki ugyanekkor 120 gyermeket is megbórmált. A bíboros hercegprímást Zboray Géza dr. járási főszolgabíró fogadta és a kisoroszi községi elöljáróság kíséretében ve­zette át az ez alkalomra készített diszes kompon a Dunán. A szép ünnepségen rósztvett Almásy László dr. házelnök is, akit szintén Zboray Géza dr. fogadott. Templomszentelés és bérmálás után Prágay József plé­bános a vendégek tiszteletére ötven­teritékes ebédet adott,^^,,^^,^, A polgármester betegsége. Antóny Béla dr. polgármesteren a Bakay-klinikán sérvoperációt végez­tek. A polgármester egészségi álla­pota láz miatt komplikálódott, de aggodalomra nincs ok. Halálozás, Kemény fy volt jószág­igazgató és főbérlő Pécelen, hosszas betegség után f. hó 10-én meghalt. Mint régi esztergomi család tagját, Keményfy János ügyvéd, volt fő­szolgabíró s országgyűlési képviselő fiát, városunkban is sokan ismerték. Halálát 8 élő gyermeke, azok csa­ládjai és cc:se Keményfy Kálmán vízivárosi plébános gyászolják. Te­metése hétfőn délután lesz. Babits Mihály székfoglalója. Babits Mihály, aki az egész nyarat Esztergomban töltötte, visszatért Bu­dapestre. Korai elutazásának az az oka, hogy székfoglalót tartott a Kis­faludy Társaságban. A szókfoglaló szerdán volt. Babits Mihály az elnöki megnyi'óután először elődjéről Bene­dek Elekről emlékezett meg szép tanulmányban. Értékes gondolatait teljes figyelemmel és elismeréssel hall­gatják. Végül egy lírai költeményét olvasta fel Babits Mihály. A szék­foglaló ülésben felolvasást tartott még Hegedűs Lóránt és Áprily Lajos. Áthelyezés, őszinte sajnálattal értesültünk, hogy vitéz Vargha La­jost, az esztergomi folyamőrség pa­rancsnokát, ki par évi ittartózkodása alatt társadalmi köreinknek egyik közszeretetben álló tagja lett, Mo­hácsra helyezték. Pedagógiai szeminárium. Ok­tóber 16-án, csütörtökön az eszter­gom járási tanítók részére pedagógiai szeminárium lesz. Az idei első szemi­nárium a beszéd és értelemgyakorlat tanításának módszereit tárgyalja. Az előadó Kerényi Rezső esztergomi tanitó. A szemináriummal kapcsolat­ban Sághy Imre dr. vezető tanfel­ügyelő pedagógiai kölcsönkönyvtárt szervezett, amelynek könyvtárosává Hajnali Kálmán esztergomi tanítót nevezte ki és ugyancsak intézkedé­seket tett, hogy a virágkultusz minél eredményesebben terjedjen el az ifjú­ság körében. r Férfi-öltöny, felöltő és télikabát-szöveteket rendkívül olcsón árusítja ILLES-cég Széchenyi-tér 21.

Next

/
Thumbnails
Contents