Esztergom és Vidéke, 1930
1930-10-09 / 79.szám
ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 79. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930. CSÜTÖRTÖK, OKT. 9 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér mmmmmmmmmmmmmmm Magas takarékosság Most azt az időt éljük, amikor mindenki a takarékosságot hirdeti. Elsősorban természetesen a kormány. És a takarékosság e hirdetésében azt olvassuk, hogy a Budapest—bécsi országutat szombaton adta át a miniszter a forgalomnak. Budán diadalkapu, díszrendőr, lovasrendőr, detektív, csendőr, ünnepélyes beszéd s azután 200 kilométeres autózás az osztrák határig. Elől autón a miniszter, utána államtitkár, titkár, alispán, tanácsos és még ki tudja, ki mindenki? Azt olvassuk, hogy összesen 20 autó. Visszafelé Győrött ebéd és beszéd, úgy mint illik. 20 autóban legalább 60 ember a soffőrrel, akik mulasztanak 60 munkanapot és befutnak oda-vissza 20-szor 400 kilométert, ami 8000 kilométer. Ennek üzemi költsége kilométerenkint 40 fillérrel 3200 pengő. Hát még a sok munkamulasztás, a sok napidíj olyan tevékenységért, amellyel az út nem lett jobb. Valami különbség van a hivatalos és a mi vidéki nyárspolgár gondolkozásunk között. Mi azt hittük, hogy most, amikor oly sürgősek volnának a nyomort enyhítő közmunkák, a kereskedelmi miniszternek egy óra szabadideje sincs — és tévedtünk; mi abban voltunk, hogy a Magyar Hét előkészítése, szervezése, a magyar ipari és mezőgazdasági termékek propagálásának irányítása lefoglalja a kereskedelmi miniszter minden szabad idejét — ismét tévedtünk; mi azt gondoltuk, hogy az ily kirándulások szükségtelenek és teljesen feleslegesek — de itt is tévedtünk. Mert ez még takarékosság. Ezért jobb, ha mi vidéki polgárok nem is foglalkozunk a közügyek megítélésével. Mi a ...IInsi'.riir Hét" jelentősége ? A magyar ipar pártolása nemzeti kötelesség! Az egész ország lakosságának kétségtelenül élénk emlékezetében van még az 1928 november 3—11 napjai között rendezett Magyar Hét. Az egész Magyar Hát egy nagy felkiál tás volt, hogy az ország lakosságát önmaga iránt való legfontosabb kötelességére emlékezhesse. A kereskedelmi és iparkamarák a többi gazdasági érdekképviseltekkel egyebemben a m. kir. kereskedelemügyi miniszter védnöksége alatt az idén október 18—26. között ismét megrendezik a Magyar Hetet. Az előkészületek napjaiban szükségesnek látszik újólag összefoglalni azokat a legfontosabb szempontokat, amelyek ez ujabb akció elhatározásánál közreműködnek. Az egyes ál'amok lakosságuk ösz szes szükségleteinek kielégítésére részint természeti adottságuk, részint iparuk nem kellő fejlettsége, vagy az egyes iparágak üzóséhes szükséges feltételek hiánya mia:t képte lenek. Ezen szükségleti cikkeket oly idegen államokból kénytelenek b^ szerezni, melyek azokból lakosságuk szükségletét meghaladó mennyiségekkel rendelkeznek. Igy az egyes árucikkekbal felesleggel rendelkező államok között kereskedelmi for* a lom fejlődik ki. Az ezen kereskedelmi forgalom folytán behozott, illetve kivitt árumennyiségek éltékadntai alkotják az illető állam külkereskedelmi mérlegét. A külkereskedelmi mérleg behoza tali és kiviteli oldalainak értékkülönb sége adja a mérleg egyenlegét, amely az árukivitel vagy behozatal értékének nagyobb volta szerint aktiv vagy passzív lehet. Magyarország külkereskedelmi mérlege az utolsó négy- év folyamán az alábbi ad ltokat tünteti fel: behozatal kivitel behozatali millió pengő többblet 1926 952.— 969.7 82.3 1927 1146 8 800.5 346.3 1928 1189.— 818 7 370.3 1929 1107.— 1066.— 41 — Ezekből a számokból látható, hogy mi minden esztendőben több árut hozunk be kü földről, mint amennyit kiviszünk. Különösen az 1927. és 1928. években külkereskedelmi mérlegünk pafz szivuma olyan mértékben növekedett meg, hogy a legnagyobb aggodalomra adhatott okot, mert ennek a folyamatnak az állandósuása csakis az ország gazdasági elsorvadására vezethetett. Az 1929. évben a külkereskedelmi mérleg passzivuma lecsökkent ugyan 41 millió pengőre. Ez a jelenség önm igába i kétségte lenül örvendetes, mert azt mu atja, hogy a magyar közönség megértette a két esztendő előtt hozzá intézettszózatot és igyekezett szükségleteinek beszerzésénél a magyar árút előnyben részesíteni. Itt azonbai még nem állhatunk meg, hanem a felis merésf, hogy a magyar ipar pártolása nemzeti kötelesség, állandó utánunk kell, bele kell vinnünk mindenkinek a köztudatába és vérébe, mert az igazi eredményt csak igy tudjuk b ; ztositani. Azok az okok, melyek két esztendővel ezelőtt a Magyar Hét jegyében történt általános megmozdulást előidéztek, ma sem szűntek meg sőt talán még súlyosbodtak. Köztudomású, hogy világszerte általános gazdasági válság uralkodik. Ennek a válságnak tünetei közé tartozik, hogy egyik oldalon a mezőgazdaság terményeit és termékeit nem lehet megfelelően értékesiteni, a másik oldalon pedig az ipari üzemek nincsenek kielégítő módon fog lalkoztatva. Mindenfelé nagy a munkanélküliség. Magyarországon a munkanélküliek száma a nyári hónapokban is sok ezerre tugott és 35 százalékkal volt több mint az eHző esztendő ugyanazon hónapjaiban. Ez az ipari munkanélküliség egyik legaggasztóbb jelentősége a gazdasági és társadalmi életünknek. Ha ennek a munkanélküliségnek a szempontjából elemezzük külkereskedelmi mérlegünk adatait, akkor azt látjuk, hogy az 1.107 millió behozatalból 426 millió, vagyis százalékban kifejezve kereken 40 százalékot tett ki a készáruk behozatala, ami annyit jelent, hogy az országnak kerekszámban nyolc millióra tehető lakossága a mult évben fejenként 53 pengő külföldi cikket vásárolt. Már pedig kétségtelen, hogv az az ip rcikk, amelyet kü fődről hozunk be, a magyar ipari munkás kereseti lehetőségeit csökkenj és a munkanélküliséget fokozza. Mikor tehát ebben az esztendőben újra megrendezzük a Magyar Hitet, akkor nagyon nyomatékosan kell rámutatni arra, hogy a hazai ipar pártolása nemcsak erkölcsi kötelesség, hanem egyúttal küzdelem a munkanélküliség ellen is. Ebben a küzdelemben is közös az érdike az ország minden polgárának, iparosnak, kereskedőnek és gazdának egyaránt. E tételnek az igazságát nagyon könnyű bebizonyí" tani. A magyar mezőgazdasági termelésnek egyik legfontosabb fogyasz tója mindig a városi lakosság. Éinek legnagyobb tömegét a muikások és magánalkalmazottak teszik. — A felesleges külföldi behozatal megszüntetése és a hazai ipar egyidejű fokozottabb felkarolása azáltal, hogy a hazai munkásokat és a segélyre szoruló munkanélkülieket fize őképes tömegekké alakítja át, lényegesen megnöveli a mezőgazdák áruelhelyezési lehetőségeit. A hazai ipar pártolása tehát a fizetőképes rétegek megnövelése által állandó jó piacot biztosit a hazai mezőgazdaságnak is. Különösen fontos ez a mostani időkben mikor a külföldi áliatiok nehézségeket igyekeznek gördíteni az idegen országokból való behozataV elé és igy a magyar mezőgazdaság fokozottabb mértékben van arra utalva hogy termékeit a belföldön helyezze el. Pörnyertes lett a táblán is a Kasselik-alap Saly-Saudek Ferenc budapesti lakos 1930. márciusában polgári pert indított a Kassalik-féle alapítvány ellen, melynek törvényes kezelője a mindenkori bibornok-hereegprimés. A budapes i törvényszék előtt folyt le a pör, amelyben a Kasselik-alapítványt dr. Hein István budapesti ügyvéd képviselte. A felperes előadta képviseletében, hogy a Kasselik alapítvány megalapítói az önhibájokon kivül elszegényedett családok, elsősorban pedig a Kasselik-család rokonai segélyezését tették az alap kezelőséganek kötelességévé. Az alapítókkal a felperes rokonságban áll, ennek ellenére az alperes olyan csekély összeggel segélyezi, amely a megélhetéséhez nem elegendő. Elmaradt segély címén 20.000 pengőt követel és ezenfelül 1930. január 1 tői havi 500 pengőt. A Kasselik alapítvány ügyvédje a kereset elutasítását kérte. Tagadta, hogy a felperes az örökhagyókkal olyan rokonságban állana, amely előjogot biztosítana számára a segélyigényre. Az alapítólevél a hercegprímásnak szuverén jogot ad a segélyezendők kiválasztásában és a segélyezés mértékében. A törvényszék az ügyet a Kasselik-alapíivány ügyvédje által bemutatott alapítólevél alapján, minden további bizonyítás mellőzésével döntötte el. A bíróság a keresetet elutasította. A tábla mult héten tárgyalta ezt az ügyet s a törvényszék ítéletét helybenhagyta. SAjAT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülköző, konyha- és kenyérruha abrosz (nagyban és kicsinyben fegjutátiyosahban beszerezhető Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik ; Pelczmann Lászlónál
