Esztergom és Vidéke, 1930

1930-10-05 / 78.szám

Nagy az orvoshiány a falakban egyik oldalon kicsorduljon a jólét. Ha erre törvényt hoznak, akkor egyensúlyba jön a mérleg karja és sikerülni fog a munkanélküliség megoldása. De addig, amig egyesek havonkint ezernél több pengőt kap nak, amig olyan emberek vannak, akiknek jövedelme 20—25 ezer pen­gőt is kitesz havonta, addig nem lesz rend. Ma országszerte az állítják, hogy Magyarországon csak egy Mussolini vagy Hitler segíthet. Ez igaz. Re­/ormot, változást, új rendszert az egész vonalon. Jószívű emberek. Áfmegyünk a Kendefföld-utcába. Alecsony háznál állunk meg. Amint belépünk az udvarba, vizet érzünk talpunk alatt. Trágyaszag. A kony­hából petróleumlámpa világit kifelé. Benn három asszony ós négy gye­rek. Földes padló, a falak vizesek. — Mi már nem tudunk panasz­kodni — mondják az asszonyok. A férfi szomorúan néz ránk. — Nem dolgoztam egész évben. Most van a szüret, de nem hívnak bennüket, mert mi iparosok vagyunk. Ha sikerül is egynek-egynek szüreti munkát kapni, 2 pengő 50 fillért ke­reshet naponta. Reggel félhattól este hétig kell dolgozni. Eddig hitelből éltünk, ami nem lesz ezentúl. Az adót a házra táblázzák. Beteg van a háznál, orvosságra nincs pénz. A mult téli orvosságot most fizettük ki. A Kerschbaummayer gyógyszer­táros úrnak van szive, várt a pénzre. Tessék elhinni, hogy csak egyes emberek jószívűségének köszönhet­jük, hogy élünk. A családirtás árnyéka. A Tábor utcai baraktelepre me­gyünk. Több utcán át jutunk oda, bokáig érő sár van. Csak a sarko­kon ég lámpa. Rettenetes ez a csa­takos idő. Városban járunk itt ? Nem, a pusztánál is rosszabb ez a hely. 98 százalékos pótadó van Eszter­Az iparosság körében általános a panasz, hogy egyes iparosok, külö­nösen a fővárosban és a főváros környékén az alkalmazott segédek számával szemben aránytalanul sok tanoncot alkalmaznak. Ez a helyzet az iparosok között egyenlőtlen ver­senyt teremt, mert az az iparos, aki nagyobb arányban használja ki a ta­noncok olcsóbb munkaerejét, termé­szetesen előnyösebb helyzetben van, mint az olyan, aki csak egy-két ta­noncot tart. A túlzott tanonctartásnak külön­ben minden irányban csak koros kö­vetkezményei mutatkoznak. Ezek közé sorolandó az a körülmény is, hogy a vidéki, különösen pedig a falusi iparosok az egészségtelen el­osztás és a korlátozó rendelkezések nélkül alig tudnak tanonchoz jutni. Ugyanis a vidéki ifjak, akik ipari pályára készülnek, mind a városokba törekszenek és ott sokszor olyan mű helyekben helyezkednek el, amely ben kiképzésük sokkal kevésbé van biztosítva, mintha valamely jó falusi vagy kisvárosi iparoshoz szegődné­nek el. A korlátlan tanonctartás mellett az ipari munkásképzés terén is nagyfo­kú aránytalanságok álltak elő s igy ma már az a helyzet, hogy egyes ipari pályák túl vannak zsúfolva, míg ugyanekkor más mesterségekben munkás- és tanonchiány észlelhető. A kereskedelmi miniszter a pana­szok és az országos ipari érdekkép­viseletek kérelmére elhatározta, hogy élve törvényadta jogával, rendeleti gombán? És ilyen sáros utcák, ilyen világítás? Iiyen viskók? Ezek után fizetnek adót? Itt a közelben akarunk kertvárost? Nem, odabenn a vármegyén, vagy a városházán nem tudják, hogy mi van itt. Itt nagyobb a nyomor mint Szenttamáson. Hogy nincs munka alkalom Esztergomban? Itt csinálja­nak városrendezést, szépítést! A kocsi-úton keresztül híg sárban taposunk. Benyitunk a barak udva­rába. Gyereksírás hallatszik kifelé. A család a konyhában van. Egy két­hetes gyermek az asztalon sivákol. Három a földön ül. — Mama, adjál kenyeret — kia­bálnak. A férj nincs otthon. Az asszony felkapja a csecsemőt és föl le jár vele. — Megbolondul itt az ember — mondja. — Ha múltkor nem jön vé­letlenül a Stefániából a gondnoknő, végzek a gyermekkel és magammal. Ez már rettenetes. Belekapaszkod­tak a szoknyámba, sírtak hogy főz­zek nekik levest, adjak nekik ke­nyeret. Hát miből, ha nincs. Az uram nem kap munkát, a városnál nem tudunk lakbárt fizetni, már 50 pengővel vagyunk hátralókban. Ha­vonta 18 pengőt kell fizetni a lakásért, de nem birjuk. Mi lesz, mi lesz ? 1 A szomszédban is nyomorog a család, négy legónyfiú van kereset nélkül. Itthon vannak a bányászok is, vala­mennyien nyomorgunk. A kéthetes gyermek visít az anya­tejért. A szegény asszony arcára könny pereg. — Nincs egy csöpp tejem sem, de honnan is lenne, amikor máma még nem ettem. Azt kérdezik, hogy hogyan le­hetne a munkanélkülieken segíteni ? Egy nagy tarsolyt kellene magunk­kal vinnünk, tele pénzzel és néhány társzekeret tele élelemmel, hogy a helyszínen adjunk segítséget. Egy nagy kiáltást hallunk: Ment sétek meg lelkeinket 1 uton szabályozza az egy-egy üzem­ben, műhelyben tartható tanoncok számát. A minisztérium már el is készítette a rendelettervezetet és azt véleményezés végett megküldte az ipari érdekképviseleteknek. A tervezet szerint az a munkaadó, aki segédet egyáltalán nem tart, vagy két segédnél rendszerint többet nem alkalmaz, a jövőben legfeljebb egy tanoncot tarthat, az az iparos pedig, aki két segéd .él többet foglalkoztat, minden két segéd után egy-egy ta­noncot szerződtethet. A rendelettervezet az iparos saját és mostohagyermekével szemben ki vételt tesz, mert az ilyeneket létszá mon felül is magához fogadhatja. Az érdekképviseletek és ipartestü­letek most kapják meg véleménye­zés végett a tervezetet. Ennek meg­alkotására feltétlenül szükség van, legfeljebb arról lehet szó, hogy a kérdés megóvásánál az iparosság ré­széről felmerülő komo'y szempontok a rendelet kiadása e őtt figyelembe vétessenek. A tanorctartás szabályo­zása egyébként csak hasznára lesz az iparosságnak és a munkáskép­zésnek egyaránt. A magyar gazdasági válság­ból a kivezető utat csak a ma­gyar fogyasztó biztosithatja. Ha minden ember magyar árút vá­sárol, nem lesz munkanélküliség és gazdasági válság. Ezt tanítja a „Magyar Hét", mely október 18-án kezdődik és 26-ig tart. Szomorú kimutatás fekszik előt tünk a falvak egészségügyi viszo­nyáról. A sokatmondó számok azt a megdöbbentő valóságot tárják elénk, hogy hazánkban a halálozá­sok száma feiülmu'ja a születések számát. Pedig fordítva kellene lenni, mert a nemzetnek dolgozó, adózó polgárokra lenne szüksége és nem sírokra, fejfákra. Ennek a megfordított aránynak legfőbb okát abban látjuk, hogy a magyar falvak világában nagy az orvoshiány. Statisztikai adatok iga zolják, hogy hazánkban 2500 olyan község van, amelynek nincs orvosa. És ebből következik az a szomorú tény, hogy minden tíz megszületett gyermekből hat-hét idő előtt el elpusztu', elvész a nemzet számára. Akik megmaradnak, azokra is csak a jó Isten vigyáz, mert nincs aki gátat vessen a szegény népet Amint a mult vasárnap megírtuk, új esztergomi prospektust kaphat ke­zébe a közönség. Ez a prospektus már elhagyta nyomdánkat és már mindenütt kapható. Hatvanegy eredeti és a legszebb esztergomi helyeket ábrázoló fény képet találunk a prospektusban, amely idegenforgalmi jelentőségén kivül azzal is emeli a füzet értékét, hogy háromnyelvű (magyar német­francia), a legfontosabb esztergomi és vidéki címeket, a legújabb telefon­AZ ESZTERGOMI KERESKEDELMI TÁRSULAT KÖZLEMÉNYEI A droguisták és illatszerészeink a mult héten fontos ügyben tanács­koztak az Elida gyár képviselőjének jelenlétében. A rossz gazdasági hely zetet néhány kereskedő azzal óhajtja egyensúlyba hozni, hogy márkás árut a vonatkozó gyári ár alatt áru sit, ami állal okvetlenül „tisztesség telén verseny"-! követ el. Sérelmez­ték továbbá azt is, hogy megyénk területét eilepik olyan házaló ügy­nökök, akik szappanokat, illatszere­ket árusítanak készpénzért, holott ezen eljárást a törvény éppen a helyi kereskedelem érdekének megóvása szempontjából szigorúan tiltja. Megállapították iparkamarai dönt­vény alapján, hogy borbélyok és fod rászoknak nincsen semmi esetre sem joguk ahhoz, hogy illatszereket, vagy piperecikkeket ucai vevőknek árusít­sanak, mert csakis saját vevőiket szolgálhatják ki alkalmilag. Ezzel ellenkező eljárás kihágási eljárást vonhat maga után. Ugyancsak tiltva van az is, hogy vegyeskereskedők pipere és illatszercikkeket árusítsa­nak, mert ezen eljárásukat tiltja a K. m. 19041/1898 évi rendelete. Ilyen cikkeket a többi kereskedők külön iparengedély alapján forga­lomba hozhatnak ugyan, de csakis gyári csomagolásban. Gyógyszappa­nok, kötszerek, salycil és egyéb droguacikkek eladása ipari illetve egészségügyi kihágást képez. Minden szakma védekezik a kilen­gések ellen, minden kereskedő élni akar és ez a törekvése okozza azu­tán, hogy súrlódások keletkeznek és a barátságos együttműködést az eset leges feljelentések teljesen lehetet­lenné teszik. Mi a magunk részéről nagyon kérjük kartársainkat, ne dol­gozzanak egymás ellen, hanem igye kezzenek saját szakmájukat a leg­nagyobb tökélyre emelni és ez eset tizedelő járványnak. A városokban nem tudnak meg­élni az orvosok — ezt halljuk or­vosi körökben —, oly sokan van­nak. Ebből nyilvánvaló az, hogy orvos lenne az, aki a magyar fal­vak népének egészségére felügyelne, csak éppen ott a hiba, hogy az ille­tékesek nem akarnak áldozatot hozni, hogy a városok felesleges orvosai faluhelyen telepedjenek le és ott nemes munkásságuk után becsüle­tes megélhetést találjanak. A falu egészségügyét szolgálni a kormánynak kötelessége. Állítsanak a nép megterhelése nélkül orvoso­kat minden községbe és ne hagyják, hogy az emberek százai pusztulja­nak el évente orvosi segítség nélkül. Falusi orvosok hiányában hiába vár­ják a születési és halálozási arány­szám kedvező megváltozását. Orvosokat tehát a falvakba I jegyzéket is tartalmazza. Ezenkivu 1 az idegenek a bevezetésben tájékoz­tatást is kapnak, hogy mit kell lud­niok, ha Esztergomba érkeznek. Az új prospektus modern munka, a legfinomabb műnyomó papiroson készült és címlapja kétszínnyomású, vitéz Bajor-Bayer Ágoston rajzával. A címe: Esztergom — Hungária..Ter­jedelme 44 oldal. Az árát sikerült jutányosán megállapítani, darabon­kint 80 jillérben. ben boldogulásuk, ha nem is köny­nyedséggel, de igyekvő rátermettség­gel okvetlenül sikerülni fog. A tár­sulat a hozzá beérkező panaszokat nem bírálhatja el, mert hivatalos hatásköre nincs, mégis azt szeretné, ha ilyen csekély nézeteltérések nem adnának komolyabb ellentétekre al­kalmat és lehetőséget. Uj titkár. Scheiber Elemér elha­lálozása folytán választmányunk Szántó Palt a fiatal kereskedelmi gárda egyik legértékesebb tagját vá­lasztotta meg egyhangúlag titkárnak, kinek széleskörű képzettsége és fia­tal korából származó munkakedve egyesületünknek hasznára fog válni. A Magyar Hét kirakatversenyón rásztvenni szándékozó kartársakat ezúton is jelentkezésre hívjuk fel, rendkívül fontos közgazdasági érdek fűződik az akció sikeréhez. A győri Kerésk. és Iparkamara az összes jelentkezőket ingyen látja el meg­felelő reklámanyaggal, ugy hogy semmiféle költséggel nem jár a csat­lakozás, amelyből csakis forgalmi többlet jelentkezhetik. (—ei) Magyar cikkek fogyasztásával biztosítsunk a magyar munka­soknak kenyeret. Ezt akarja a „Magyar Hét", mely október 18-án kezdődik és 26 ig tart. HIIIIIIIIIIIIIMIIIIIMIIII A lourdesi csoda (Igaz történet 9 felvon tsban.) Egy francia városkában, az élet viharaitól távol, boldogon él egy kis család. Harmonikus életüket mi sem zavarja. De egy napon kislányukat, Klárát, hiába várják a szülők haza az isko'ábó'. A gyermek a mezőre ment virágokat szedni, miközben nagy vihar támad és ő a szakadó es5 elől sehová sem tud menekülni. A sűrű Korlátozni fogják a műhelyekben az iparostanoncok számát Megjelent az esztergomi fényképes prospektus

Next

/
Thumbnails
Contents