Esztergom és Vidéke, 1930

1930-01-26 / 8.szám

Hogyan javíthatjuk meg Esztergom város gazdasági ós pénzügyi helyzetét? Szanálás a felsőbb kategóriákban. — A reáliskola végleges ügyének megoldása. — A vendéglők és kávéházak súlyos helyzete és az idegenforgalom. Esztergom város háztartásának és a helyi gazdasági viszonyok meg javítása érdekében újabb hozzászólásokat közlünk. Darvas Géza dr. a következőkben foglalja össze észrevételeit: — Kezdjük először is a város bajai* nál. Iparkodjunk a város háztartását a lehető legkisebb adminisztrációs költséggel ellátni. Hiszen szanáltak is, különösen az alsóbb kategóriákbán, de nem szanáltak a felső kategóriákban. Nem mondom, hogy most az alább említett két magas állás rögtön megszüntetendő, de kell, hogy a jövőre megfontolás tárgyát képezzék, tekintettel költséges voltukra, érdemes e ezeket fenntartani, amikor rájuk abszolúte semmi szükség nincs. így a pénzügyi tanácsosság nem szükséges, még a törvényhatósági Esztergomnak sem volt pénzügyi tanácsosa. Ezt az ügykört a főszámvevő nagyon szépen elvégzi s így legalább 8-^10 ezer pengő évi megtakarítást fog ez jelenteni a város számláján. De nincs szükség a közigazgatási tanácsosságra sem. A mai megyei városban az összes felelősség a polgármester vállain nyugszik. A közigazgatási teendőket ő végzi közegeivel s ebben legfőbb munkatársa s egyben helyettese a főjegyző. A közigazgatási tanácsnok ugyanazokat az ügyeket intézi, mint a főjegyző és annak munkatársai, az az aljegyzők. Tehát egy és ugyanazon munka elvégzésére fölösleges két kolumnáris drága tisztviselőt tartani. A közigazgatási tanácsosság is 7—8 ezer pengőt jelent a városnak évente. Inkább az aljegyzők számát emel jük, ha szükség van rá, mert ezek nem kerülnek olyan sokba. Ha a város közegészségügyét a régi három községi orvos helyett ma egy is elvégzi, luxusnak tartom, hogy két kolumnáris tisztviselőt alkalmazzunk. Ezek révén tekintélyes megtakarítást érhetünk el, jól lehet, hangsúlyozom, hogy hozzászólásom nem a meglévő állapot ellen irányul, ha nem a jövőre ad némi útbaigazítást Beszélhetnénk még a régen vajúdó főreáliskola kérdéséről is. Éz az intézmény több mint 50 ezer pengőjébe kerül a városnak. Ettől a tehertől is mentesíthetné a várost a közoktatásügyi kormány, annál is inkább, mert a Szent Imreévben a Szent Imréről elnevszett reáliskolánk ügye véglegesen dűlőre juthatna. Ajándékozza meg a magyar haza ez év, a nagy árpádházi szent emlékére, Szent Imre szülővárosát, Esztergomot azzal, hogy a reáliskola minden terhét a közoktatásügyi kormány vegye vállaira. Milyen kimagasló és méltó esemény lenne az idei évnek, ha Esztergomban megtörténne az ünnepségek során a Szent Imre-reáliskol." alapkőletétele. Így adódik össze lassan, ha végig tallózunk a közügyek mezején, oly nagy összeg, amely lekerülvén váltainkról a továbbhaladás útján városunk fejlődését minden irányban előmozdíthatjuk. Ezek a do'gok csak egy-egy pont a város életében, de jelentősek és ezeket is meg kell világítani. A gazdálkodási bajokról is volnának észrevételeim, de talán ezekről majd inkább más alkalommal szólok. Sörös Ede az esztergomi vendéglős szakosztály elnöke ezeket mondotta a mai sivár viszonyokról : — A tél beálltával megszűnik a vendéglők forgalma és ahogy mindig jobban kisebbedik és semmivé válik a bevétel, olyan mértékben nagyobbodik a kiadás, a rezsiköltség. A nagyobb üzletek, amelyeknek az autóforgalom is jelentett valamit, az orszégútépítések miatt kétszeresen érzik a rossz üzletmenetet. A múltban a vendéglősipar nem volt olyan súlyos adókkal terhelve, mert a hús, zsír, liszt, fűszerárú stb. 100—200 °/o-al alatta volt a mai araknak. Ennek következtében nagyon megcsappantak a vendéglői étkezések, de megszűntek a sörözések és borozások is egy-egy asztaltársaság keretében. Nem kell ma a jó cigányzene sem és itt a régi, tisztességes vendéglőipar védelmére meg kell mondanunk, hogy a pincérlányos korcsmáknak is része van a szolid vendéglői üzletmenet leromlásában. Hol van az már, hogy családok, társaságok esténkint összejöttek szórakoztató borozgatásra . . . cigánymuzsikára ? A hosszú farsang, amely a múltban a vendéglősnek és a kávésnak sokat jelentett, még árnyéka sem a réginek. A bálokon sokszor hallani: csak kötelességből jelentem meg. Az emberek nem fogyasztanak és ha igen, akkor is a legszerényebben. A han gulaton is meglátszik az erőltetés. A fiatalság nagyon panaszkodik, és azt mondja, hogy nincs értelme a bálozásnak, mert éjfélig a műsor ral telik el az idő, aztán szünóra következik és a tánc legfeljebb három-négy óra hosszat tart. A kávéházakra vonatkozólag is kétségbeejtő a helyzet. Esztergomban két kávéház van és mindkettő küzd és vergődik. Elég volna egy is, mert a pénztelen esztergomiaknak bizony ritkán telik kávéra, de meg feketére is alig. És ebből éljünk meg? Sok az adó, amely mindig ezt az ipart sújtja és azokat fizetni nem vagyunk képesek. Az egyik kávéház, miután luxusüzemnek van minősítve, havi 170 P luxusadóatálanyt fizet annak ellenére, hogy a pezsgő és egyéb luxuscikkek után a fázisrendszer alapján az adót már egyszer kifizette. De hol van még a 10%-os forgalmiadó, amely az államé, továbbá a bér, a fűtés, világítás, kényszerített zenetartás? Azt kérdezzük, hát az is luxus, ha valaki fázik az utcán és bemegy a kávéházba és egy csésze meleg teát iszik? Mert bizony ezután is luxusadót kell fizetni. Ilyen tétel nagyon sok van és ezt nem birja ki Esztergom kis közönsége. Addig, amíg ez a rossz gazdasági helyzet tart, az adók mérséklését, a villany, a vízdíj stb. díjak leszállítását, az adóhátralék kényelmesebb fizetését kérnők. Ellanyhult az egyesületi és kaszinói élet is. Sok oldalról panaszkodnak és ennek ellenére mégis új klubot alapítanak. Megértjük, hogy a cél érdekében szükség van minden érdekközösségnek a maga egyesületére, klubjára, körére, de nincs szükség a vendéglős helyiségek gyarapítására. Minden figyelmünk a fővárosra irányul, mert onnan sokan jönnek Esztergomba. Csak az utak elkészüljenek, hogy az autóforgalom fokozódjék. Amint az utak elkészülnek, ki kell szélesíteni az autóbuszközlekedést, hogy közelebb essék Komárom, Győr, Visegrád, Vác, Nagymaros stb. Keresztül kell vinni azt is, hogy rövidebb legyen a vasúti menetidő Budapest és Esztergom között. Jöjjenek a motoros vonatok, amelyek rövidek és elbírják sebessé

e

wLl>«. a sok kanyart. Ha valamit tehet Esztergom városa azért, hogy a Cook-it-ódával minél szorosabb kapcsolatban legyen, tegyen meg minden lehetőt. Remélem, hogy Budapesten sikerülni fog a Cook letelepedés és részünk lesz nekünk is a Cook autóbuszokban. Tavasszal nagy propagandát kell megindítani a magyar iskolák között, hogy tanulmányi kirándulást rendezzenek Esztergomba, annál inkább is, mert a Szent Imreév kiváló alkalmat ad erre. Nemcsak a mi érdekünk ez, hanem a lakosságé is. De még egyszer az útépítések befejezését kell sürgetnünk a tavaszra, hogy megtalálják a várost. Nem egyéni panasz ez, hanem olyan bajok ezek, mint más kérdés az idegenforgalommal kapcsolatban. Ki marad Esztergomban a nyáron, ha nincs kávéházi vagy vendéglői életképesség, ha nincs meg az idegenforgalom egyik nagyon fontos kelléke? Hogyan jöjjön ide a budapesti közönség, amikor nem érzi a jó vidék előnyeit, amelyek helyett mizériákat, drágaságot talál. Ha beszélnek idegenforgalomról, nem elég az, hogy fürdő- és vikendlehetőségeket nyújtsunk, hanem minden bajt ki kell kutatni és kiküszöbölni, hogy szívesen emlegessék Esztergomot a szépségéről, fürdőjéről, vendéglőiről és kávéházairól, a lakásokról, mindenféle kiszolgálásról és főképpen a méltányos árakról. Mert jegyezzük meg, ha a kávéházak és vendéglők helyzete rossz, akkor baj van a közönséggel is. Mi szívesen leszorítanánk az árakat, ha lehetne. Rossz az esztergomi piac és minden drágább, mint Budapesten. Erélyes beavatkozás szükséges felsőbb helyről és minden vonalon meg kell vizsgálni az állapotokat és a tapasztalat szerint a helyzetjavítást végbevinni. Végül vegyük figyelembe a külföldi példákat. Miért maradunk csak mi vissza, miért tud csak a külföldi élelmes lenni. Másutt, ahol csak a legkisebb lehetőség van idegenforgalomra berendezkedni, a polgár szép jövedelmet tud magának biztosítani nélkülözhető rendes és tiszta lakásából, terményeiből, állattartásából, vendéglőiből stb. Esztergom sokat elérhetne, csak akarnia kell. Egy kis élelmesség, egy kis cselekedniakarás a köz érdekében és ez a lakóival együtt szegény város boldogabb jövőnek nézhet elébe. SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül I . közö, konyha- és háZI SZÖVÓtt le^uttnyoMbb^^o cöpper, törül- T\ I ~~ I r I f r reiczmann Laszlona Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 8. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér 1930 VASÁRNAP, JANUÁR 26 Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér