Esztergom és Vidéke, 1930

1930-08-28 / 67.szám

• * földszentkereszt volt, amely másfél évtized alatt annyira kicsi lett a buzgó szerzeteseknek, hogy ma már Eszte­gomitáboron kivül Nyergesújfalu, Rákospalota, Újpest és Visegrád mondható működési helyüknek. Hogy mennyire érdeklik felsőbb körökben is az ifjúság nevelése te­rén kifejtett munkásságukat, elég legyen arra célozni, hogy közéleti kiválóságaink közül számosan láto­gatásukkal tisztelik meg azt a szaló­ziai intézetet, amely iránt az észter gomi közönség sokszor rideg közönyt tanúsít. Megfordult falai közt dr. Orsenigo Cesare pápai nuncius, dr. Rottenbiller Fülöp államtitkár, dr. Kádár Levente kat. patronage főtit­kára, dr. Antóny Béla polgármester, dr. Brenner Antal városi főjegyző, Maros Antal tb. főszolgabíró, dr. Robitsek Ferenc prelátus-kanonok, dr. Meszlényi Zoltán pápai kamarás, iViátéffi Viktor prépost-plébános, vitéz Zoltán Ödön alezredes és még szá­mosan mások. A játéktér. Mindhárman az igazgató szobájá­ba tértünk vissza. Itt az ablakon át betűző nap kitekintésre csábított. A vasútvonalon túl játszó gyermekse­regre lettünk figyelmesek, kispapok felügyelete alatt labdáztak is, pász­torocskát is játszottak meg körhin­táztak. — Erről a területről, ahol nevelt­jeink edződnek, kedélyesen szóra­koznak, el akartak tiltani egyes ás­kálódók — szakítja félbe a csendet A napokban Esztergomban jártak Ambrus és Hajnali építészmérnö­kök, a Kossuth Lajos utcai új iskola tervezői. Megtekintették az építkezést, amely már-már befejezéshez jut. Hajnali és Ambrus mérnököt* egyéb­ként állandóan figyelemmel kisér­ték az építkezést és a szükség sze­rint irányították azt. A két tervező építészmérnökkel alkalmunk volt beszélgetni és velük az uj iskolát megtekinteni. Beszél­getésünk közben elmondottuk, hogy az uj iskolával sokan nincsenek meg­elégedve, sőt a megépítést illetőleg is hangzottak el kifogások. Hajnali mérnök szó nélkül vesz elő egy rajzot és mutatja: — Tessék megnézni ezt a terv­vázlatot és kérem összehasonlítani az épülettel — mondja. Odaállunk a Hősök szobrához, nézzük a rajzot, aztán az iskolát. Csak egy pillantás a papírról az épületre és már rájövünk a dolog nyitjára. Egyszerre értjük meg, hogy miért hangzott el az épület külse­jére vonatkozólag az a sok kifogás, többek között az, hogy alacsony az épület, hogy nem való tetejére az a torony és hogy az utcarendezés szempontjából is történtek hibák. — De hiszen az iskola mostani képe mást mutat, mint ez a rajz — mondjuk megdöbbenve. — Sajnos ez igaz — felelik ke­sernyésen a mérnökök. Amint a rajz mutatja az egész épületnek magasabbnak kellene lennie. A főhomlokzatot széles párkányzat emelte, ez mintegy 50—60 cm., amit egyszerűen elhagytak. Két oldalt egy egy timpanont ter­veztek, amelyek nemcsak az épület díszére szolgáltak volna de a magas­ságot is jobban érvényre jutatják volna. A timpanonok mögött man­zardszerű tető adott magassági fo­kozatot és csak azután következett a főtető, amelynek a tetejére ezt a mostani tornyot tervezték. Természe­tes tehát, hogy a mostani tetőre nem illik az eredeti torony. az igazgató. — Végtelenül sajnáltuk volna ezt a területet, mert pótolni nem tudtuk volna. Hála a jó Isten­nek, ez nem sikerült, a város belátó magatartásán csődöt mondott minden vakondokmunka. Sőt legutóbb jóleső felkarolás 25 hold legelőhöz juttat, amelyen szabadon rendelkezhetünk, s amelyet felhasználhatunk szükség szerint e sok szempontból kietlen helyen. Vallási élet. — Van-e más hivatásuk még itt a szaléziaknak ? — vetette fel a kérdést a hozzám csatlakozott társ. Az igazgató készségesen szolgált felvilágosító válasszal. Vallásos élet vezetésében az esztergomi plébánia kebelébe tartozik e hely. A nagykiter­jedésű plébániának lelkipásztorkodás­hű segítőtársak a szaléziak, A róm. kat. vallású katonák lelki gondozása az övéké. Kápolnájukban hallgatnak vasárnapokon és ünnepeken szent­misét. Ezeken a napokon három mi­sét tartanak. Az első a tanulóké, a második a katonaságé és a harma­dik a többi lakosé. Van már elég lakos. Közöttük mintegy 1050—1100 katolikus az intézeti lélekszámon ki­vül. Hiszen elég sűrűn tarkállanak a házak, amerre ellátunk. Bárki bár­mikor végezhet náluk gyónást és szent áldozást. Ha elgondoljuk, hogy 4 km-es körzetben a vallásos élet központja a kis szalézi kápolna, és ápolói a szalézi rendtagok, nem hall­gathatjuk el a lelki élet nehéz veze­tése terén sem elismerésünket. Még egy nagyobb észrevételünk van» az, hogy a főhomlokzaton a terv öt oszlopot tüntet fel, mig most csak három van. A szomorú összehasonlításnak az a vége, hogy a mérnökök bosszan­kodva mondják : — Végeredményben nem hagytak mást, mint az alaprajzi beosztást. — Dehát ki másította meg ennyire az eredeti terveket ? — Erre csak a város tudna fele­letet adni. Nem volt elég pénz, fog­ják mondani. — Mennyibe kerül az építkezés igy, ahogy az iskola áll ? — 93 ezer pengőbe. — És az eredeti terv szerint? — 15—20 ezer pengővel többe, de akkor a földszinten lett volna a munkaterem, amely most a szuterén­ben van. A magasságra vonatkozólag azt mondták, hogy az épületet nem lehet magassabbra emelni a Hősök szobránál. Pedig ... — Nem lépték túl a költséget ? — Legfeljebb ötven pengővel. — Gondoltak, mérnök úr arra, hogy az épület kiemelkedjék az u'ca teknőszerű mélyedéséből ? — Mi igen, de ugy látszik a vá­rosnál elfelejtették hogy az utca egyik járdája alacsonyabb mint a másik. Szerintük az épület padozata elég magasan áll csak a terepet kellett volna előbb rendezni. Aztán itt mindjárt meg kell jegyeznünk hogy a Hősök-parkja nem alkalmaz­kodik az iskolához. Rossz! Uj és megfelelő parkírozást kell csinálni. Megnézzük belül is az épületet. — Az alapbeosztásért felelek — mondja Hajnali mérnök. A tanter­mek területe magfelelő nagyságú és a világítási felület 3 négyzetméterrel nagyobb mint a Német utcai iskola bármelyik termében. Tessék meg­nézni a világosság szép és nincse­nek abíakközi árnysávok. A folyó sók is világosak és a tanulók kelle­mesen tágas ós meleg helyen tölt­hetik el télen tizperceiket. Előnyünk az is, hogy a folyosó ajtói kifelé uyilnah. A Német-utcai iskolában befelé. Ha valami baj támadna, az épületben szorulnak a gyermekek. Mindegyik tantermet szellőztetőkkel láttuk el. Ezenkívül egy fogantyú emelésével kinyithatjuk a felső abla­kokat, amelyekre rollót erősítettünk, úgyhogy ha leengedjük a rollót, felül friss levegő jöhet be. Se szellőztető se ilyen rollónyilás nincs a Nómet­u cai iskolában. Általában a legjobb beosztást lát­íuk és tapasztaljuk, hogy itt belül valóban az iskolaépítés szempontjait érvényesítették. Ez a tervezők ér­deme A belső udvar is szép és praktikus lesz. A külső udvar is elég tágas. Kétszázötven fiút véve alapul 5 négyzetméter jut egyre. Ami pedig a magas keritést illeti, azt mondják az építészmérnökök, hogy kár kőfallal körülvenni az ud­vart, mert börtönszerű lenne. Ha már éppenséggel nem akarják, hogy az udvarba belássanak, futtassák be zöld repkénnyel a keritést. Az udvar végén, túl a kőfalon nagy pocsolya éktelenkedik. Remél­hetőleg hamarosan el fogják tüntetni! Az építkezést — ha igaz — szep­tember 5.-ére befejezik és megkez­dődhet a tanítás. A munkálatokat Toldy János épí­tési vállalkozó végezte és Hajnali és Ambrus építészmérnökök a mun­káról a legszebb elismeréssel szól­nak. Pontos és jó munka. A kivitel mindenben szakszerű és gondos. Elköszönünk Hajnali és Ambrus mérnököktől és távozóban arra gon­dolunk, hogy igazat irtunk, amikor a tervek alapján a mult ősszel azt közöltük, hogy a Kossuth Lajos'Utcai uj iskola Esztergom legszebb épüle­teinek egyike lesz. Hogy a valóság­ban nem igy van, azért feleljenek azok, akik az eredeti terveket meg­másították. Idl sikerfiit a Szent István­napi kerékpáros verseny. Az Esztergomi „Kitartás" Kerék­páros Kör Szent István-napi ünnepi versenye a helyi versenyzők nagy haladásáról tett bizonyságot. A mult évi 22 km es út 41 p. 27 mp-cel szemben az idén a 84 km-es utat 2 ó. 27 p. 10 mp. alatt tette meg a győztes, ami a tavalyi síkterülettel szemben az idei nagy emelkedéses úton sokat jelent. Reggel 6 órakor 21 versenyző állt a starthoz, és 6 óra 20 perckor egy­szerre indult a Dorogi-úti vámtól visszafelé 100 méterre lévő startról, Dorogon át Budára a régi vámig s ellenőrző számját leadva azonnal in­dult visszafelé 84 km. utat téve. Elsőnek beérkezett Matló Vilmos (ideje 2 ó. 27 p. 10 mp.) 2. Pozsár István (235*35), 3. Bohón Lajos (2.35-35 5), 4. Rauch József (2 38 03). 5. Moravek József (2.43 46). Igy a kerékpáros bajnok Matló Vilmos lett. Jutalma bajnoki szalag, koszorús nagy ezüst érem és bajnoki vándor­díj (ezüst győzelmi alak talapzaton, alul a bajnokok évenkinti nevével.) A 2-ik kapott nagy ezüstöt, a 3 ik kis ezüstöt, a 4 ik nagy bronzot, az 5-ik kis bronzot. A kezdők versenyében 1. Hittner Endre (2.3836), 2. Vig József (2.42 27), 3. Éles Ignác (2.46). Az 1. jutalma kis ezüst, a 2 ikó nagy bronz, a 3 ikó kis bronz. A városi versenyek d. u. 3 óra­kor kezdődtek a Széchenyi-téren. Zárt sorokban felvonult 25 versenyző s bejárva a versenypályát, felsora­kozott az Iparbank előtt. Programm szerint lement a haladók versenye háromszori selejtezéssel, a kezdőké pedig kétszerivel. A döntőbe jutottak eredménye a haladóknál: 1. Matló Vilmosjutalma nagy ezüst érem. 2. Moravek József kis ezüzt és dísztárgy. (Spick ado­mánya) 3 Stámusz Ferenc kis ezüst. 4. Tereci József nagy bronz. 5. Érős András nagy bronz. 6. Kaszner László kis ezüst. A kezdőknél 1. Hűmmel Pál ju­talma kis ezüst. 2. Sipeki Gyula nagy bronz. 3. Vig József kis bronz. Akadály versenyben (6 helyen ki feszített kötélen a gép átemelve). Minden versenyző egyszerre indult. Első lett Matló Vilmos jutalma kis ezüst. 2. Stámusz Ferenc nagy bronz. 3. Trexler József kis bronz. 4. Kasz­ner János kis bronz. A lassúsági versenyben az első Erős lett, a 2 ik Matló, a 3-ik és 4-ik személy tekinteteben vita tá­madt s igy a jutalmak kiosztása a legközelebbi gyűlés döntése után fog megtörténni. A díjakat Mátéffy Viktor prépost­plébános osztotta ki, buzdító szavak kíséretében, majd pedig a Himnusz eléneklése után szabályos rendben a Legényegyletbe vonultak a ver­senyzők, hol néhány órát kedélyes szórakozásban töltöttek el. Az egyesület ezúton mond há­lás köszönetet Antóny Béla dr. pol­gármester, Mátéffy Viktor, Pelczmann László, Spick Ferenc, Schrank Ödön uraknak, valamint a Takarékpénztár­nak, Iparbanknak, Hitelbanknak és Közüzemi rt.-nak, hogy versenydíja­kat adományozni kegyesek voltak. Az országos viszonylatban is helyt­álló s fejlődésben lévő ezen sporrt­egylet támogatása az ifjúság testi nevelése érdekében felette fontos és arra felkérjük a város sportkedvelő közönségét. A pápai legátns finnepies fogadtatása Dorogon. Amikor folyó hó 22-én délben Sincero pápai legátus díszes kísére­tével Esztergomba jött, Dorogon ünnepé yesen fogadtatásban része­sítették. Tiszteletére díszkaput emel­tek a bánya kaszinó előtt és az úton jobbra és balra iskolás gyerme­kek, leventék, egyenruhás bányá­szok és a' műhelyekből kijött mun­kások állottak sorfalat. A sorfalak mögött pedig a nagyközönség gyü­lekezett. A díszkapu alatt várakozott a bánya tisztikara Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos vezetésével a község elöljárósága, Dorog és Tokod község lelkészei és növendék­papjai. Fél 12 órakor megjelent Zsembery István dr., az Országos Katholikus Szövetség elnöke, majd szenKvici Palkovics László alispán Reviczky Gábor főjegyzővel. Három­negyed 12-kor érkezett Rótta Angelo c. érsek, pápai nuncius titkárával, majd nemsokára láthatóvá vált Sincero pápai legátus autója, mely a pápai himnusz hangjai mellett, a diadalkapu alatt állott meg. Ekkor Riedler Elvira nemzeti szalaggal át­kötött sárga-fehér szegfűcsokrot nyújtott át, amelyért a kis leányt és anyját rózsafüzérrel ajándékozta meg. Ekkor a pápai legátus kiszál­lott autójából és a vármegye alispán­jának üdvözlését fogadta. Ezt meg­köszönve, Luttor Ferenc dr. prelátus bemutatta a jelenlévő előkelősége­ket Őeminenciájának. A legátus ezután a munkások csoportjai előtt vonult el, majd magyar nyelvű beszédet intézett hozzájuk, melyben megköszönte a lelkes fogadtatást, hithűsógre buz­dítva őket; rámutatott a veszélyekre, amelyek a munkásleikeket környé­kezik. Beszédét ezzel a felkiáltással zárta be: „Éljen Szent Imre emléke, éljen Magyarországi" A papai legátus a jelenlevőkre pápai áldást osztott, mely után dí­szes kíséretével és a megjelent Mi maradt meg a Kossuth Lajos-utcai új iskola eredeti tervéből?

Next

/
Thumbnails
Contents