Esztergom és Vidéke, 1930

1930-08-15 / 64.szám

ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 64. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930 PÉNTEK, AUGUSZTUS 15 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Szt. Imre herceg 900 éves jubileumára. Passau, 1930. augusztus A Duna és az Inn összefolyásában fekszik Passau. Emitt zöld a folyó, amott fekete. A fekete folyó vize sokáig fest a Dunában, aztán lassan-lassan összekeveredik a két szin és a szürke gyerekdunát látjuk továbbsietni. Milyen keskeny itt és mennyi vizet kell még felvennie a folyónak, hogy az igazi Nagyduna legyen belőle! Ha elgondoljuk, hogy egy csepp esztergomi dunavízben mennyi folyó részecskéi vannak, szinte mondhatjuk, hogy egész Európa vizét kapjuk a molekulákban. Ez itt még csak az Inn, de jön még az Etsch, sok-sok apró folyó-patak, aztán a Morva, Vág, Nyitra, Garam, alulról még a Rába is — de hát nem földrajzi leírást akarunk adni, hanem csak egy pillanatra a Duna mélységébe tekintettünk. A Dunát itt egy nagy viziantennának véljük és ha értenénk a hullámok nyelvén, rezgésein, csodálatos hangokat, időket, nagy eseményeket, hatalmas, dicsőséges koncerteket, de szomorú gyászdalokat is hallanánk. Hajh! ha a Duna beszélne, ha Esztergomtól Passauig elmondaná titkait ?! Mert ma csak az Esztergom—passaui hullámhossz érdekelne, bár igaz, a Fekete-tengerig még nagy a távolság, de hol van az az idő, hogy az egész vonalon végig egy hangként szólaljék meg az öreg Duna ... Az Esztergom—passaui hullámhossz muzsikájában, beszédjében és történetében úgy gondoljuk benne van a melódia igazi íze és tartalma, ezért elég is lesz erre kapcsolni hallgatónkat és minden bizonnyal hallani fogjuk a hangokat az egész Dunavonalából is, a Fekete-erdőtől a Feketetengerig. Ha Passaut Esztergom mellé helyeznők, szépen megférnének egymással. Testvérvárosok. Ezer év óta. Esztergomban a bazilika tör az ég felé mélységes jelentőséggel, itt a Szent István-székesegyház. Lám, már itt is a rokonság, a testvériesség, a kapocs. Az Innstadt felett a kapucinuskolostor uralja a városrészt. De továbbszemlélődünk. Megkérdezünk egy idevaló embert : — Bitté schön, wo ruht Königin Gizella? (Kérem, hol nyugszik Gizella királyné ? — Dass weiss ich nicht (Azt nem tudom) — feleli és csodálkozva néz. Ez az idegen milyen furcsákat kérdez. Különösek ezek az idegenek, mindenfélét kitalálnak — gondolja biztosan. Tovább is kérdezősködünk. Mindenki a fejét csóválja. Végre jön egy pap. — „Gisila abbatissa Non. May" ... — mondja, mintha könyvből recitálna. Aztán az apácazárda felé mutat, hogy odamenjünk. Régi zárda. Itt élt Gizella királynő, Szent István királyunk hitvese. Amikor Szent István meghalt, ide vonult és a királynői ruhát apácaruhával cserélte fel. Magas kort ért el, több mint száz évig élt és királynő lett itt is. Fejedelemasszonnyá tették meg. Itt nyugszik az ódon falak mögött és a sírkövön olvassuk azt a néhány szót, amit a pap mondott: „Gisila abbatissa Non. May" ... Gizella királyné Szent István első királyunk hitvese, Szent Imre édesanyja, aki a keresztény Magyarország megteremtése után még évtizedekig élt, akkor halt meg, amikor már állottak a templomok, amikor már megmutatta a magyar családi élet eszményképét, amikor már megmutatta, hogyan kell gyermeket, fiút nevelni és hogyan kell özvegységben élni Istennek tetszésére. Ma minden magyar anyának Passau felé kell fordulnia, imát mondania és Gizella királyné segítségét kérni. Kérnünk kell mindannyiunknak a Mindenhatót, hogy Szent Imre jubileumán tekintsen le és ha Neki kedves, emelje fel egy napon szentjei sorába Szent István király hitvesét, Szent Imre herceg édesanyját, minden magyar asszony eszményképét... Ezek a gondolatok zsongtak bennünk, amikór a passaui zárda kapuján kiléptünk és még akkor is, amikor a Dunán lefelé jöttünk, azon a Dunán, amely a Fekete-erdőben ered, amely a Fekete-tengerben végződik és amely ma a gyászosan fekete, csonkaországon folyik keresztül . . . Esztergom, 1930. augusztus. Nagyboldogasszony napjára zúg a harang, amelynek éneke ma Szent Imre hercegnek is szól. A vár falán fényes a kettős kereszt és a magyar Korona, azon a falon, amely magába szívta Szent István király, szavát, országteremtését, törvényeit és Intelmeit, Szent Imre herceg imáját, engedelmességét és tiszta életét, Ma azt kellene mondanunk, hogy minden magyar az országból menjen fel a Szent István-kápolnához, ahol nemcsak az egyéni, a családi, hanem az egész nemzeti életért is lehet a legjobban fohászkodni és a legjobb meghallgatást találni. Ha nem is indul meg az országos zarándoklás, amely a jubileumi évnek legszebb ékessége lenne, legalább mi esztergomiak menjünk fel és érintsük meg ihlettel azokat a falakat, ahol első királyunk és fia élt. Haljuk meg mi is az Intelmeket, amelyek a falból visszaverődnek és örök időkre szólnak: Te szegény ember, kinek sok gondod és bánatod van, emelkedj fel a földről és bízzál Istenben, tudj hinni és reménykedni, tudj dolgozni és családodnak, feleségednek és gyermekeidnek élni; te gazdag, kinek nincsenek gondjaid és aki jól tudod, hogy nem minden a gazdagság, mert pénzért egészséget, életet, tudományt, szeretetet, hitet és szivet nem lehet venni. Ébredj emberies öntudatra, szeresd embertársaidat, segítsd meg őket, ne légy kevély és ne a magad szemüvegén nézd bajaikat; és ti oezetök, akik első helyre kerültetek az életben, úgy munkálkodjatok, nehogy majdan utolsó helyre jussatok. Ne felejtsétek el, hogy nem a nép van tiértetek, hanem ti vagytok a népért. Ha munkában vagytok, ne rangotok sugallja cselekedeteiteket, hanem a szivetek és lelketek, amely a közérdekkel legyen telítve. Tiszteljétek a nálatoknál alacsonyablepedő-vászon, köpper, törülköző, konyha- és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik