Esztergom és Vidéke, 1930

1930-01-23 / 7.szám

A kereskedelem bazafiassága. A napokban a bíróság egy| újságírót mentett fel, akit azért perelt be egy kereskedő, mert elitélő kritikával illette a keres­kedőnek azon eljárását, hogy vevőinek kizárólag idegen árút ajánlott és a prágai sonkának is túlontúl nagy propagandát csinált a magyar árú rovására. Ez a birói Ítélet — amely a vádlottat felmentette és marasz­taló a vádlottal szemben — a legnagyobb megnyugvást kel­tette a hazafias magyar közön­ségben. Mussolini, aki az olasz nemzetgazdaság fellendítésében és megerősítésében bámulatos eredményeket ért el, azt mon­dotta, hogy az az olasz, aki olyan idegen árút vásárol, amit a honi ipar is olyan árban és minőségben elvállal, hazaáruló. Mussolininek teljesen igaza van,, de a legutóbbi Ítéletet népszerű magyar nyelvre lefordítva úgy kell olvasni, hogy az a magyar kereskedő, aki szükség nélkül idegen árút propagál, szintén hazaellenes cselekedetet követ el. Azzal a babonával, hogy az idegen árú jobb és olcsóbb, mint a hazai, egyszer s min­denkorra le kell számolni s az együgyű gazdasági öngyilkos­ságot meg kell akadályozni. Ebben a nemzetmentő mun­kában a magyar kereskedőknek is részt kell venniök, még pe­dig a saját jól felfogott érde­kükben. A közhangulat mind­inkább több megértést és több jóakaratot tanúsít az­zal a rettenetes veszedelemmel szemben, amely külkereskedel­münk passzivitása következté­ben az országot sújtja s a maga részéről előbb-utóbb meg­tesz minden lehetőt, hogy ez az állapot megváltozzék. Nyil­vánvaló, hogy azokat a keres­kedőket, akik kényelemszere­tetből, megnemértésből, még egyéb okokból főleg idegen árúk forgalombahozatalával fog­lalkoztak, a közönség hova-to­vább el íogja kerülni s ma­gyar árút keres. Valami cso­dálatos jelenség, úgyszólván magyar specifikum az, hogy ott olyan nemzetek készítmé­nyeit árulják és mi meg is vesszük, akik velünk szemben a legellenségesebb módon cse­lekszenek, akik a mi termeivé­nyeinket magukhoz nem eresz­tik be, véreinket üldözik, be­börtönözik. Hol marad a ma­gyar büszkeség, a magyar okos­ság? Lám a tulipánmozgalom idején, — melyet a magyar közönség nagyon komolyan vett s csak a vezetők ügyetlensége buktatott el — mily gyorsan jelentkezett a hatás és az en­gedékenység az osztrákok ré­széről ! Nekünk nincsen semmi szük­ségünk ellenséges államokból beszerzett árúcikkekre s keres­kedőink számoljanak ezzel a körülménnyel, mielőtt komoly károsodás éri őket. Nincsen messze az az idő, amidőn a vevőközönség egyenesen köve­telni fogja a jó magyar árút s bojkottálni fogja az ellenséges államok iparcikkeit.. Magunk­ez az idő minél előbb bekövet­kezzék. A honmentő munka két rész­ből áll: az első a legfontosabb a kereskedőké; nekik kell a közönséget a honi ipartermé­kek szeretetére ránevelni, nekik kell az idegen árút raktáraik­ból kiszorítani. A munka má­sodik része a magyar társada­lomé: a közönségnek kitartóan keresnie kell a hazai terméke­ket és vissza kell utasítania a a neki felkínált idegen árút. A TESz ipar és mezőgazdaság pártoló szakosztálya (Impszo) mindent el fog követni, hogy ezen a téren rövidesen javulás álljon be. Mussolini mondása is igaz s nekünk éber figye­lemmel kell kisérnünk minden­kit, aki cselekedeteivel vét a magyar érdekek, a magyar élet­közösség törvényei ellen. v. Ssivós- Waldvogel yóasef a TESz ker. elnöke, nak is rajta kell lennünk, hogy Serédi Jusztinián dr. bibornok-hercegprimás kör­levele az egyházközségi szervezet kötelező meg­alakításáról, a törvényhatósági bizottsági tagság vállalásáról és a Szent Imre-év ünnepségeiről. Serédi Jusztinián dr. bibornok­hercegprimás ezidei első számú kör­levele most jelent meg, mely a kö­vetkező fontosabb pontokat tartal­mazza : A püspöki kar 1929. március hó 13.-án és október ho 25.-én tartott tanácskozmányaiban elrendelte, hogy az egyházközségi szervezet minden lelkipásztori állomáson kötelezőleg megalakitandó.] A szervezkedés előmunkálatai ha­ladéktalanul megkezdendők az egy­házközségi választók összeírásával. Egyházközségi választó az egyház­községnek minden tagja, aki 24-ik évét betöltötte. Az egyházközségnek tagja minden katholikus, akinek az egyházközség területén ingatlana, vagy hat hét óta állandó lakása van. A választói névjegyzék első fe­lülvizsgálása ott, ahol iskolaszék mű­ködik, az iskolaszék által végzendő ; ahol pedig nincs iskolaszék, ott e célra a lakosság különböző rétegei­ből 10—20 tagból álló előkészítő bi­zottság alakítandó. Az egyházközségi szervezet, ha azt hitéletet élő hívek képviselik, nemcsak az egyházközség anyagi ügyeinek intézésében tehet nagy egyháztanács tagjai megtisztelő hi­vatalukat az egyház érdekeinek vé­delmére és lelkipásztoruk támogatá­sára gyakorolják. Az ő egyetértésük­kel és összetartásukkal meg fog szűnni a katholikusoknak jogosan felpanaszolt szervezetlensége és a szervezett erő súlyával tudnak fel­lépni a katolikus érdekek mellett. Vezesse az egyháztanács tagjait val­lásos buzgóság, a katolikus ügyek szeretete, lássanak hivatalukban hat­hatós eszközt minden jó előmozdí­tására. Legyenek lelkipásztoruknak munkatársai. Járjanak elő jó példá­val a vallásos élet terén, akkor a hívek összességét méltóan fogják képviselni. Egyházias érzületük és fegyelmezett munkásságuk gyümölcse lesz a katolikus öntudat és katoli­kus közvélemény az egyházközség­eién, ami az alkotó munkának elő­feltétele. A törvényhatósági bizottsági tag­ság vállalására vonatkozólag a jö­vőben vármegyei, illetve székesfővá­rosi törvényhatósági bizottsági, nem különben városi képviselőtestületi tagságot választás útján csak úgy vállalhatnak és viselhetnek, ha ehez a főpásztor előzetes engedélyét el­nyerik. A törvényhatósági tagsághoz szolgálatot, hanem kellőképen ve zetve a világi apostolkodást is jó-'. az engedély mindenkor és minden kö­részben megvalósíthatja. Azért min-1 rülmények között a jelölés elfoga­den erővel oda kell hatni, hogy az j dása és nyilvánosságra hozatala előtt kérendő. Ennek elhalasztása jelölés­nek közzétételét követő időre, a ké­relemnek elintézését hátrányosan fogja befolyásolni. Azok, akik vallási érdekképviselet révén, továbbá azok, akik virilisták között történő választás útján lesz­nek tagjai a törvényhatóságnak, elő­zőleg nem kötelesek engedélyt kérni; tartoznak azonban e címeken nyert tagságukat bejelenteni. A Szent Imre jubileumi évvel kapcsolatos országos ünnepségekről is tájékozódást nyújt a körlevél és csatolta az országos főbizottság ál­talános programmját. Az esztergomi szegény­gondozás beszámolója az 1929. évről. Esztergomban a szegényügy iránt minden érdeklődőre nyomasztólag hatott az a tudat, hogy az ország első bíboros főpapjának székhelyén a közsegélyre szorulók ügye rende­zetlen a városi szegényházon kivül élő szegények és koldusok vajmi csekély, vagy egyáltalában semmi gyámolításban sem részesülnek. A szegénység mizériáit a koldu­lás megengedése nem képes meg­szüntetni. Mert míg egyrészről az ajtóról-ajtóra való járás által a kö­zönség van folytonos zaklatásoknak és járványos betegségek tovább hur­colásának kitéve, addig másrészről a kéregetés megengedése a legna­gyobb ellentéteket váltja ki. A szegénységet és a nyomort megfelelő mód és anyagi eszközök hiányában sem a hatóságok, sem az emberbaráti egyesületek megszün­teioi nem képesek. A bajon csupán charitativ alapon, a szegénységet mindenben felkaroló, szanáló módon lehet segíteni. P. Czirfusz Víktorin házfőnöknek, Szent Ferenc e hívséges követőjé­nek az érdeme, hogy Esztergomban a legalsó nyomor, a koldulás meg­szűnt. De elismerés illeti dr. Antony Béla polgármestert is, aki kezdettől fogva megértően karolta fel az ügyet és tette lehetővé a szegénygondo­zás megvalósítását. A nyomor enyhítése a Páduai Sz. Antal Egyesület megalakításával kez­dődött. A mult év nyarán P. Czir­fusz Viktorint a templomi szószék­ről hívta fel a hívőket, hogy lépje­nek be minél számosabban az egye­sületbe, amely a szegényeknek ke­nyérrel való ellátását tűzte ki célul. Tagul bármely hivő beléphet. Tag­sági díj nincs, hanem a tagok tet­szésük szerint alamizsnát tesznek a Paduai Szent Antal oltár mellett lévő perselybe, aminek ellenében ré­szesülnek a keddi napokon tartandó szentséges mise áldásaiban és bú­csújában. A felhívás nem maradt hatástalanul, a buzgó hivők egyre többen léptek az egyletbe. Szent An­tal perselyébe hetenkint annyi pénz SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül­•» t-V — B l -1 L _ I L lepedő-vászon, köpper, törül- W% j I > 1 ' > I Esztergom, Széchenyi-tér köző. konyha- és kenyérruha, KfMf^mSI ÍII1 I í)Q7mf|á| 16. sz. (Saját ház.) Tele­abrosz (nagyban és kicsinyben) 1 vlvfcll ICAI ISI !_a<£M.iU8IOJ fonszám 135. Házi ken­házi szövött abrosz * nag y ban é? kicsin y ben ) legjutányosabban beszerezhető der szövésre elfogadtatik ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 7. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér 1930 CSÜTÖRTÖK, JANUÁR 23 Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér

Next

/
Thumbnails
Contents