Esztergom és Vidéke, 1930
1930-01-23 / 7.szám
A kereskedelem bazafiassága. A napokban a bíróság egy| újságírót mentett fel, akit azért perelt be egy kereskedő, mert elitélő kritikával illette a kereskedőnek azon eljárását, hogy vevőinek kizárólag idegen árút ajánlott és a prágai sonkának is túlontúl nagy propagandát csinált a magyar árú rovására. Ez a birói Ítélet — amely a vádlottat felmentette és marasztaló a vádlottal szemben — a legnagyobb megnyugvást keltette a hazafias magyar közönségben. Mussolini, aki az olasz nemzetgazdaság fellendítésében és megerősítésében bámulatos eredményeket ért el, azt mondotta, hogy az az olasz, aki olyan idegen árút vásárol, amit a honi ipar is olyan árban és minőségben elvállal, hazaáruló. Mussolininek teljesen igaza van,, de a legutóbbi Ítéletet népszerű magyar nyelvre lefordítva úgy kell olvasni, hogy az a magyar kereskedő, aki szükség nélkül idegen árút propagál, szintén hazaellenes cselekedetet követ el. Azzal a babonával, hogy az idegen árú jobb és olcsóbb, mint a hazai, egyszer s mindenkorra le kell számolni s az együgyű gazdasági öngyilkosságot meg kell akadályozni. Ebben a nemzetmentő munkában a magyar kereskedőknek is részt kell venniök, még pedig a saját jól felfogott érdekükben. A közhangulat mindinkább több megértést és több jóakaratot tanúsít azzal a rettenetes veszedelemmel szemben, amely külkereskedelmünk passzivitása következtében az országot sújtja s a maga részéről előbb-utóbb megtesz minden lehetőt, hogy ez az állapot megváltozzék. Nyilvánvaló, hogy azokat a kereskedőket, akik kényelemszeretetből, megnemértésből, még egyéb okokból főleg idegen árúk forgalombahozatalával foglalkoztak, a közönség hova-tovább el íogja kerülni s magyar árút keres. Valami csodálatos jelenség, úgyszólván magyar specifikum az, hogy ott olyan nemzetek készítményeit árulják és mi meg is vesszük, akik velünk szemben a legellenségesebb módon cselekszenek, akik a mi termeivényeinket magukhoz nem eresztik be, véreinket üldözik, bebörtönözik. Hol marad a magyar büszkeség, a magyar okosság? Lám a tulipánmozgalom idején, — melyet a magyar közönség nagyon komolyan vett s csak a vezetők ügyetlensége buktatott el — mily gyorsan jelentkezett a hatás és az engedékenység az osztrákok részéről ! Nekünk nincsen semmi szükségünk ellenséges államokból beszerzett árúcikkekre s kereskedőink számoljanak ezzel a körülménnyel, mielőtt komoly károsodás éri őket. Nincsen messze az az idő, amidőn a vevőközönség egyenesen követelni fogja a jó magyar árút s bojkottálni fogja az ellenséges államok iparcikkeit.. Magunkez az idő minél előbb bekövetkezzék. A honmentő munka két részből áll: az első a legfontosabb a kereskedőké; nekik kell a közönséget a honi ipartermékek szeretetére ránevelni, nekik kell az idegen árút raktáraikból kiszorítani. A munka második része a magyar társadalomé: a közönségnek kitartóan keresnie kell a hazai termékeket és vissza kell utasítania a a neki felkínált idegen árút. A TESz ipar és mezőgazdaság pártoló szakosztálya (Impszo) mindent el fog követni, hogy ezen a téren rövidesen javulás álljon be. Mussolini mondása is igaz s nekünk éber figyelemmel kell kisérnünk mindenkit, aki cselekedeteivel vét a magyar érdekek, a magyar életközösség törvényei ellen. v. Ssivós- Waldvogel yóasef a TESz ker. elnöke, nak is rajta kell lennünk, hogy Serédi Jusztinián dr. bibornok-hercegprimás körlevele az egyházközségi szervezet kötelező megalakításáról, a törvényhatósági bizottsági tagság vállalásáról és a Szent Imre-év ünnepségeiről. Serédi Jusztinián dr. bibornokhercegprimás ezidei első számú körlevele most jelent meg, mely a következő fontosabb pontokat tartalmazza : A püspöki kar 1929. március hó 13.-án és október ho 25.-én tartott tanácskozmányaiban elrendelte, hogy az egyházközségi szervezet minden lelkipásztori állomáson kötelezőleg megalakitandó.] A szervezkedés előmunkálatai haladéktalanul megkezdendők az egyházközségi választók összeírásával. Egyházközségi választó az egyházközségnek minden tagja, aki 24-ik évét betöltötte. Az egyházközségnek tagja minden katholikus, akinek az egyházközség területén ingatlana, vagy hat hét óta állandó lakása van. A választói névjegyzék első felülvizsgálása ott, ahol iskolaszék működik, az iskolaszék által végzendő ; ahol pedig nincs iskolaszék, ott e célra a lakosság különböző rétegeiből 10—20 tagból álló előkészítő bizottság alakítandó. Az egyházközségi szervezet, ha azt hitéletet élő hívek képviselik, nemcsak az egyházközség anyagi ügyeinek intézésében tehet nagy egyháztanács tagjai megtisztelő hivatalukat az egyház érdekeinek védelmére és lelkipásztoruk támogatására gyakorolják. Az ő egyetértésükkel és összetartásukkal meg fog szűnni a katholikusoknak jogosan felpanaszolt szervezetlensége és a szervezett erő súlyával tudnak fellépni a katolikus érdekek mellett. Vezesse az egyháztanács tagjait vallásos buzgóság, a katolikus ügyek szeretete, lássanak hivatalukban hathatós eszközt minden jó előmozdítására. Legyenek lelkipásztoruknak munkatársai. Járjanak elő jó példával a vallásos élet terén, akkor a hívek összességét méltóan fogják képviselni. Egyházias érzületük és fegyelmezett munkásságuk gyümölcse lesz a katolikus öntudat és katolikus közvélemény az egyházközségeién, ami az alkotó munkának előfeltétele. A törvényhatósági bizottsági tagság vállalására vonatkozólag a jövőben vármegyei, illetve székesfővárosi törvényhatósági bizottsági, nem különben városi képviselőtestületi tagságot választás útján csak úgy vállalhatnak és viselhetnek, ha ehez a főpásztor előzetes engedélyét elnyerik. A törvényhatósági tagsághoz szolgálatot, hanem kellőképen ve zetve a világi apostolkodást is jó-'. az engedély mindenkor és minden körészben megvalósíthatja. Azért min-1 rülmények között a jelölés elfogaden erővel oda kell hatni, hogy az j dása és nyilvánosságra hozatala előtt kérendő. Ennek elhalasztása jelölésnek közzétételét követő időre, a kérelemnek elintézését hátrányosan fogja befolyásolni. Azok, akik vallási érdekképviselet révén, továbbá azok, akik virilisták között történő választás útján lesznek tagjai a törvényhatóságnak, előzőleg nem kötelesek engedélyt kérni; tartoznak azonban e címeken nyert tagságukat bejelenteni. A Szent Imre jubileumi évvel kapcsolatos országos ünnepségekről is tájékozódást nyújt a körlevél és csatolta az országos főbizottság általános programmját. Az esztergomi szegénygondozás beszámolója az 1929. évről. Esztergomban a szegényügy iránt minden érdeklődőre nyomasztólag hatott az a tudat, hogy az ország első bíboros főpapjának székhelyén a közsegélyre szorulók ügye rendezetlen a városi szegényházon kivül élő szegények és koldusok vajmi csekély, vagy egyáltalában semmi gyámolításban sem részesülnek. A szegénység mizériáit a koldulás megengedése nem képes megszüntetni. Mert míg egyrészről az ajtóról-ajtóra való járás által a közönség van folytonos zaklatásoknak és járványos betegségek tovább hurcolásának kitéve, addig másrészről a kéregetés megengedése a legnagyobb ellentéteket váltja ki. A szegénységet és a nyomort megfelelő mód és anyagi eszközök hiányában sem a hatóságok, sem az emberbaráti egyesületek megszünteioi nem képesek. A bajon csupán charitativ alapon, a szegénységet mindenben felkaroló, szanáló módon lehet segíteni. P. Czirfusz Víktorin házfőnöknek, Szent Ferenc e hívséges követőjének az érdeme, hogy Esztergomban a legalsó nyomor, a koldulás megszűnt. De elismerés illeti dr. Antony Béla polgármestert is, aki kezdettől fogva megértően karolta fel az ügyet és tette lehetővé a szegénygondozás megvalósítását. A nyomor enyhítése a Páduai Sz. Antal Egyesület megalakításával kezdődött. A mult év nyarán P. Czirfusz Viktorint a templomi szószékről hívta fel a hívőket, hogy lépjenek be minél számosabban az egyesületbe, amely a szegényeknek kenyérrel való ellátását tűzte ki célul. Tagul bármely hivő beléphet. Tagsági díj nincs, hanem a tagok tetszésük szerint alamizsnát tesznek a Paduai Szent Antal oltár mellett lévő perselybe, aminek ellenében részesülnek a keddi napokon tartandó szentséges mise áldásaiban és búcsújában. A felhívás nem maradt hatástalanul, a buzgó hivők egyre többen léptek az egyletbe. Szent Antal perselyébe hetenkint annyi pénz SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül•» t-V — B l -1 L _ I L lepedő-vászon, köpper, törül- W% j I > 1 ' > I Esztergom, Széchenyi-tér köző. konyha- és kenyérruha, KfMf^mSI ÍII1 I í)Q7mf|á| 16. sz. (Saját ház.) Teleabrosz (nagyban és kicsinyben) 1 vlvfcll ICAI ISI !_a<£M.iU8IOJ fonszám 135. Házi kenházi szövött abrosz * nag y ban é? kicsin y ben ) legjutányosabban beszerezhető der szövésre elfogadtatik ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 7. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér 1930 CSÜTÖRTÖK, JANUÁR 23 Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér
