Esztergom és Vidéke, 1930

1930-08-10 / 63.szám

Augusztus 2-től szeptember 8-ig tartanak az esztergomi Szent Imre-ünnepségek főbb eseményei. egész Ferenc József utat Szent István­útjának neveznék él? . . . Elég szé­gyen, hogy éppen ebben a városban eddig utcanév nem őrizte a szent király emlékét. Most pedig, amikor rádöbbenünk erre a méltatlan meg­feledkezésre, államszervező királyunk iránti tiszteletünket és hálánkat ez a nevetségesen rövid utcácska je­lölné ? Igaz, hogy a tiszteletet és hálát nem utcahosszal mérik, de mégis csak bántó jelenség olyan út­vonalakkal szemben, mint Kossuth Lajos utca vagy akár a „megcson­kított", de még így is hosszabb Ferenc József-út, nem is szólva a kilométernyi hosszúságra nyúló ala­pítványos utakról és utcákról. Nem akarok tiszteletlen hangon szólni első koronás államfőnkről, de kibuggyan belőlem a megjegy­zés : óh alapítvány! hogy Szent István nem gondolt érrel akkor ta­lán nem kellene szégyenkeznie, hogy székvárosa ezerév után egy ilyen utcácskával emlékezik meg róla. Vagy talán azért nem volna helyén­való az egész Ferenc József-utat Szent Istvánlútcának nevezni, mert egy része az egykori Esztergom falain túlra vezetne? Vagy talán Fe­renc Józsefnek köszönhet annyit a város és az ország 1867-en innen és túl, hogy különös kegyeletsértés volna, ha Szent Istvánnal szemben lekerülne erről az útvonalról a neve? Az utcanevek megváltoztatásánál azonban megfeledkezett a város egyik központi, újabban jelentékeny utca nevéről. A Német-utcára gon­dolok. Ma már nem látom jelentő­ségét ennek a névnek, ha csak nem az egykori német lakói emlékét őrzi. (Vagy talán ez is alapítványos utca ?) Mivel azonban ma német lakói nincsenek, az utcéban pedig magyar elemi iskola van, hát mire való ez a név? (Legméltóbb volna, ha a Német utca Szent Imre nevét kapná. Szerk.) Száz érdemesebb el­nevezés is akadna: Többek között Balassa Bálint neve, az első nagy magyar költőé, aki Esztergom falai alatt halt meg; legalább ő is jobb helyre kerülne a mostani szenttamási sikátor helyett. Tekintettel az elemi iskolára, illőbb is lenne ez az utca­név, ha már Szent Imre herceg ne­vét más útvonal számára foglalták le. Vagy talán a Német-utca is ala­pítványra vár (ha ugyan már eddig is nem az volt) a ? maradék Ferenc József-úttal együtt. Mert úgy látszik, tisztességes útvonalat csak annak a nevéről neveznek el, aki fizet. Nagy­jaink, mint Pázmány Péter, Balassa Bálint, akikhez közvetlenül is van némi közünk és egy csomó olyan is, akik közvetlenül talán nem is érintenek, mint Arany János, ezek mellett csak mostohagyerekek. Érdekes az is, milyen szabályo­san váltakoznak Esztergom fővona­lán az út és utca kitételek. A vám­háztól kezdve : Horthy-út, Kossuth Lajos-wfca, Ferenc József-wí, Szent Isiván-utca. Ez a városon keresztül­vezető vonal minden különösebb ok nélkül hol út, hol utca. A hosz­szúság, szélesség mitsem számit. A Horthy-wí kb olyan hosszú, mint a Kossuth Lajos-utca; vagy éppen a Ferenc Józsefe így „megcsonkí­tott" formájában rövidebb, mint a Kossuth Lajos-«/ca. Hol van itt a lényegbeli különbség, hogy az egyik út, a másik utca legyen ? A város rendezői mintha csak kéjelegnének ebben a változatosságban. A nagy város-szépítési és város­rendészeti munkálatok mellett az út- és utcanevekre is több gondot fordíthatna az illetékes hatóság. Annál is inkább, mert itt még sok kiigazítani való található. Azonban méltóbb keretek között, mint a Szent István-utcával történt. Ez is hozzá­tartozik a város esztétikájához. D, S. S. Még csak néhány nap ós Nagy* boldogasszony napjára virradunk, arra a napra, amelynek reprezen­tálnia kell Esztergom Szent Imre és Szent István ünnepét. A helyi jubiláris ünnepségek már augusztus 2-án kezdődték meg, és a programmot a Move Esztergomi Lövészegylete nyitotta meg, és amint más helyünkön írjuk, fényes ered­ménnyel. Augusztus 10-én: a Régészeti és Történelmi Társulat nyitja meg kiállítását a Bibliotéka nagytermében sok-sok emléket és ritka metszeteket, képeket, kegy­érmeket és történelmi éremgyűjte menyeket fogunk itt látni. A kiállí­tást Zákonyi Mihály dr. és Peltz Béla dr. rendezték Lepold Antal dr. irányításával. Nagyboldogasszony előestéjén: harangzúgás hirdeti a nagy nap be­köszöntését. Este 8 órától 9 óráig reflektorokkal megvilágítják a várost és a Bazilikát. A varfalakon lévő kettős kereszt és a magyar korona is száz és száz villanyiampától fog tündökölni, kivilágítják Magyarország Védasszonya-szobrát is. A Prímás­téren a Turista Dalárda fog éne­kelni és közreműködik a levente­zenekar is. A szerenádok után tűzi­játék lesz a várfokon. Nagyboldogasszony reggelén: zenés ébresztő hirdeti az ünnepet. A „Neue Freie Presse" augusztus 5-i számában érdekes cikk jelent meg. Azt olvassuk, hogy Gerevich Tibor egyetemi tanár, akinek művé­szet-történeti kiválóságát Esztergom­ban is gyakran igénybe vessz ÜK, kutatást végez, hogy mi történt azokkal a hajókkal, amelyek arany­kincseket szállítva a mohácsi vész után Esztergomból Pozsony felé indultak. A meglévő történeti feljegyzések szerint, amikor a mohácsi csata sorsa eldőlt, 72 hajó indult el Budáról, hogy a királyi kincseket Pozsonyban biztonságba helyezzék. De nemcsak a budai kincsek voltak a szállít mányban, hanem a visegrádi várból is elvittek minden értéket. Amikor a hajók Esztergom alá értek, a vár kapitánya, Orbán András és Kun Pál, a szatmári fő­ispán, akik a Zápolyai-párthoz tar­toztak, megtámadták a hajókat és kettőt közülük elsülyesztettek. Ezt azért tették, hogy a magyar kincsek ne Bécsbe, idegen kezekbe ne kerül­jenek. A többi hajó — a maguk értékes rakományával — szerencsé sen megérkeztek Pozsonyba, ahon­A mult szombaton megkezdődött esztergomi Szent Imre lövész-emlék­versenyekből az esztergomi Move lövészcsapat került ki győztesen. Ez az újabb eredmény ismét a nagyszerű és szakavatott munkáról tanúskodik, amely a vezetőséget és a tagok felkészültségét betölti. Ma-holnap talán már azt fogjuk hal­lani, hogy a magyar lövészek kö­zött az esztergomiak az elsők. Az országos „Szent Imre Cóllövő­Nyoíc órakor harangzúgás hívja a híveket a díszfelvonulásra. A dísz­menet 9 órakor indul a Széchenyi­térről Szent István, Szent Imre és Szent László ereklyéivel, Magyar­ország Védasszonya, Szent Imre szobrával és a magyar államiság jelvényeivel. A körmenetet Mátéffy Viktor prépost-plébános vezeti. Tíz órakor főpapi zenésmise a bazilikában. A misét Serédi Juszti­nián dr. bíboros-hercegprímás mondja. Féltizenkét órakor katolikus nap és bányászgyűlés lesz a bazilika előtti téren. Az ünnepi szónokok: Serédi Jusztinián dr. bíboros-hercegprímás, Vass József dr. népjóléti miniszter, szenkviczi Palkovics László alispán, Huszár Károly ny. miniszterelnök, Krüger Aladár dr. országgyűlési képviselő, Lepold Antal dr. prelátus­kanonok és Antony Béla dr. polgár­mester. A beszédeket a rádió továb­bítja a világ minden részébe. Délután félőt órakor egyházzenei hangverseny a belvárosi templom­ban az Esztergomi Zenekedvelők, a Turista Dalárda és a dorogi bá­nyász-zenekar közreműködésével. Este 8 órakor a vár ós a bazilika kivilágítása és lampionos csónak­felvonulás a Kisdunán. Közreműkö­dik a legényegyleti dalárda és a Le­vente-zenekar. Augusztus 17-én: a kerületi dalosünnepélyt tartják meg Győr-, Komárom- és Esztergom megye dalosainak részvételével. A nan Ferdinánd király, miután ma­gyar királlyá megkoronáztatta magát, Bécsbe irányította az aranykincses hajókat. A két aranykincses hajóra vonat kozólag Gerevich Tibor tanárnak az a véleménye, hogy azok még min­dig a Duna fenekén vannak, mélyen a homokba ágyazva, ezüst és arany pénzek és egyéb drágaságokkal. Meg fogják tenni a lépéseket, hogy a kincsek, amennyiben azokat meg­találják, Magyarország tulajdonába ke­rüljenek. Nem lehetetlen, hogy a két hajó a Duna párkányi oldalán fek szik, de ez nem zárja ki azt, hogy Magyarország ne jusson jogos kin­cseihez. Egyesek szerint a 400 évvel ez­előtt elsülyesztett hajók minden bizonnyal elkorhadtak es a víz el­sodorta az arany és ezüst kincseket. Mások viszont azt mondják, hogy a a hajók feltétlenül a homokba ágya­zódtak és a homok konzerválta a hajókat és ha megtalálják a helyü­ket, a kincseket sértetlenül hozhat­ják a napvilágra. Az események elé érdeklődéssel tekintenek a történészek. Emlékverseny" eredménye a követ­kező : Az I. 1. ünnepi versenyszámban. 1. Vitéz Matus Gyula Esztergom (347) nyerte a vármegye díját. 2. Tóth Sándor Bp Műegyetem (342) a város díját. 3. Esztergom (3 40) Darvas Géza dr. díját. 4. Dr. Prokopp Sándor (335) Pest­szentlőrinc Stankovszky Iván díját. fogadtatás délelőtt féltíz órakor lesz a Széchenyi-téren. A versenyek d. u. 3 órakor kezdődnek. Az össz­karok Szent Imre-énekét Boldis Dezső dr. országos karnagy ve­zényli. Szent István napjának előestéjén: is reflektorok világítják meg a Vár­hegyet. Másnap 9 órakor zenés nagy­mise a főszékesegyházban, ahol a szentmisét Breyer István dr. püspök mondja. Az ünnepi szónok Lepold Antal dr. prelátus-kanonok. Szent­mise után Antony Béla dr. polgár­mester a város nevében megkoszo­rúzza Szent István születési helyét: Délután 4 órakor az esztergomi „Kitartás" Kerékpáros Kör versenye. Este 8 órakor a vár kivilágítása. Augusztus 23-án: Szőbieszky János lengyel király em­léktábláját leplezik le a Lipót­bástyán. Augusztus 26-, 27- és 28-án: a vendéglősök országos kongresszust tartanak a Fürdő-szállóban. Szeptember 8-án: országos férfizarándoklat érkezik Esztergomba. Ezek képezik tehát az ünnepségek főbb eseményeit. 5. Ritter József (331) Pestszent­lőrinc 1 üveg likőrt. 6. Pelczmann I. Pál (328) Eszter­gom 1 üveg pezsgőt. 7. Zumpf János (327) Magyar­óvár. 8. Günther Pál (322) Magyar­óvár. 9. Vitéz Udvarhelyi Béla Debre­cen (322). 10. Szűcs János Esztergom (320) (Indult még 53 lövész.) A II. 1. Hadifegyver fekvő ver­senyszámban. 1. Pelczmann I. Pál Esztergom (148) nyerte az esztergomi pénz­intézetek díját 2. Táky Imre Esztergom (146) a Közüzemi Rt. díját. 3. Perneczky Gyula (143) v. Ma­tus Gyula diját. 4. Ritter József Pestszentlőrinc (141) 1 üveg likőr. 5. Pintér János Szolnok (135) (Indult még 32 lövész.) A II. 2. Hadifegyver kapáslövés­versenyszámban . 1. Szűcs János Esztergom (87) nyerte Einczinger Sándor díját. 2. Esztergom (87) nyerte Mátéffy Viktor díját. 3. Vitéz Matus Gyula Esztergom (79) Budapest-Székesfőváros díját. (Indult még 30 lövész.) Hölgyversenyben. 1. Ritter Józsefné Pestszentlőrinc (98) nyerte T. J. diját. 2. Zumpf Jánosnó Magyaróvár (96) Rochlitz E. diját. 3. Székely Sándornó Esztergom­Tábor (96) Rottár A. díját. 4. Matus Magda Esztergom (95). 5. Kádár Bözsi (94). (Indult még 6 hölgy.) Pisztolyversenyben. 1. Sersse Gyula Gödöllő (71), nyerte a Gyutacs-gyár díját. 2. Gál Dániel Cegléd (70). 3 Pintér János Szolnok 65. Aranykincsek az esztergomi Danában. 400 évvel ezelőtt két kincset szállító hajót süyesztettek el. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Az esztergomi Move Lövészcsapata a legtöbb pontszámot nyerte a Szent Imre emlékversenyen.

Next

/
Thumbnails
Contents