Esztergom és Vidéke, 1930

1930-07-24 / 58.szám

deg volt és mi tagadás, a kabinok mögött vetkőztek, öltözködtek. Amint nekünk az ottartózkodás részleteit mesélik, arra a meggyőződésre kell jutnunk, hogy a fürdés szempontjából Esztergom kiválóan kulturált és sok reményekre jogosító. A königseei tavon vihar lepte meg vizicserkészeinket, minden baj nélkül Izgalmas volt a viharos tó, talán veszedelmes is. Varázsszerfi viz játékok. Königsseeből visszatértek Salzburgba, ahonnan a hires hellbrunni kastélyba rándultak. Hellbrunn a salzburgi érsekek nyaralója volt hajdan. Akkoriban minden érsek hires vadász volt és ugyancsak versenyeztek egymással nemcsak a vadászatban, de abban is, hogy a kastélyt minden érdekességgel ellássák. Rendkívül érdekesek voltak itt azok a festmények, amelyek az elejtett rendellenes vadakat ábrázolták. A többi között láttak egy nyolclábú lovat. De a látványosságok csak ezután következtek. Vízzel hajtott látványosságok állítják meg az idegent, aki nem tud betelni a varázslatos gyönyörűségtől. Ezeket a vízjátékokat (nem vízi játék) Wasserspiel nek nevezik. Élt itt 400 évvel ezelőtt egy salzburgi érsek, aki szerette vendégeit megtréfálni és mindenféle érdekes mulatságokat talált ki. Az egyik teremben nagyobb asztal állott, székekkel, inkább sámlikkal körülvéve. Ezek a sámlik lyukasak, és ha a vendégek ráültek, viz fröccsent vastag sugárban alájuk. Képzelhetjük a hahotát, amikor ebéd alatt a víz megeredt. A másik teremben láttak egy ember-alakot, mely szemét forgatta, száját tátogatta és a nyelvét öltögette. Ezeket a mozgásokat szintén a viz okozta. Amikor most ezt az alakot az érsek vendégei nézegették, a falakból számtalan sugár lövelt ki és mindenkit elért, csak az a hely maradt száraz, ahol az érsek állott. Tüneményes I A következő terem imitált cseppkőbarlangot mutatott. Itt, amint szemlélődtek, egyszerre madárének, fütyülés, orgonabúgás és más zenei hangok törtek elő a falakból. Ez is a viz munkája volt. Tovább egy miniatűr várost láttak, arasznyi emberekkel. Mozgás, élet lüktetett benne (víztől hajtva). A templomban a pap miséz, a ministráns csenget, a katonák gyakorlatoznak, az őr a posztján lépked, a kovács az üllőt veri, a kofák árulnak, kiszolgálnak. Mindez a víz munkája és 400 év óta nem volt a mű javítás alatt. Aztán csodálattal álltak meg a heliebrunni parkban is. Itt hatalmas, sziklába faragott színházat láttak, ezer ember számára nézőtér, páholyokkal és óriási színpaddal. Fürdés a szigorúan őrzött tóban. Mély és tüneményes tava is van ennek a csodálatos helynek, őrök járnak a sétányon, a legnagyobb szigorúság mindenfelé. Amint cserkészeink sétálgatva a tavat nézik, Reusz Feri észrevesz valami fényeset a tóban. — Egy schilling! — mondja. A cserkészek köréje sereglettek. — Valóban schilling. Hogy az volt-e, vagy se, abban a pillanatban nem lehetett tudni. De Reusz Feri nem volt rest, villámgyorsan a köpenye alatt levetette ruháit és máris a vízbe bukott. Vacogós hideg volt a víz és Reusz Feri talán el is felejtette, hogy miért bukott le. Mégis a fényes pénzfélét megtalálta. Egy pléhdarab volt. Amikor kijött, a szeme sarkában nevetett. Mintha mondta volna: Megfürödtem a féltve őrzött tóban. Nem vették észre az őrök, igaz, hogy a közönség köréből többen összejöttek és kíváncsiskodtak : — Was ist geschehen? — kér dezték. — Belebukott — felelték és a derék tiroliak sajnálkoztak. Azonban hozzátették: — Ritka ember az, aki a tó vizébe merülhet. Szóval Reusz Feri, ha csak félpercre is, megfürdött a hellbrunni tóban. 700 kilométer vizén. Salzburgból csónakon indultak el tovább a cserkészek. Werner tanár vezetésével a hét legjobb úszó és vizicserkész a Salzachra ment, hogy csónakon Passauba utazzanak. Katona Gabi kajakon kisérte a nagy csónakot, amelynek kormányánál Werner tanár foglalt helyet. Veszélyes, izgalmas és páratlan élményű út előtt állottak. Megismerték a sebes Salsach hegyi folyót. Forgók, zátonyok, vízesés, rohanó ár következett. Ezen az uton csak kipróbált, edzett, gyors észjárású és mindenkor önmagát feltaláló csónakos vállalkozhat. Werner tanár az egész uton végig állva figyelte a vizet, egy percre sem ve. hette le szemét az irányról. Emberfeletti teljesítmény. És semmi baj. Egy helyen számottevő vízesésen buktak le szerencsésen, csak mintegy két hektó vizet kellett gyorsan kilapátolniok. Passauba — Szalzburgtól 140 km-es út — tíz óra alatt értek. Az egész úton csak egyszer pihentek meg, az Inn torkolatában, ahol meg is ebédeltek. Passautól — Esztergomig. Passaüban két napig tartózkodtak, itt várni kellett a hajón érkező csónakokra. Négy csónakon és egy kajakon indultak útra — Esztergom felé. Az első állomás Engelhardtzell vott, az osztrák határállomáson. Passau és Linz között nagy a hajóforgalom és rendszerint úgy történt, hogy amikor ebédeltek lassan ereszkedve, hajó jött. De csak jöttek. A második állomásnak a Strudeln várost választották, ahonnan a Duna legszebb része következik. Aztán Bécs következett. Bécsben Találkoztak Mattyasóvszky Kasszián dr. igazgatóval, aki szinte vezetett egy csoportot, a császárváros megtekintésére. Megnézték itt, — amennyire lehetett — a város nevezetességeit, a Burgot és ellátogattak Schönbrunnba is. Útjuk alatt alkalmuk volt összehasonlítást tenni az itthoni és a külföldi viszonyok között. Azt halljuk, hogy odakünn sokkal rosszabb a helyzet. Bécsben például a lakásokkal van a többi között baj. A lakások még mind

:

g nem szabadultak fel. Egy szoba-konyha egy hónapra 1 pengő. Egy üzlet és két szoba, konyhával 12 pengő negyedévre. Bécsből elindulva nem álltak meg Vénekig. Meg kell említeni, hogy Bécsben felvettek Mattyasóvszky igazgatótól 7 növendéket és ezekkel együtt folytatták útjukat. Az utosó szakasz a Dunán Esztergomig volt és hazáig nem is álltak meg. Vitorlával is jöttek sűrű esőben teljes biztonságban. Egyszer vihart kaptak. Az egész út, csak elbeszélés után is ítélve, óriási és páratlan teljesítmény. Hogy sikerrel, tele gazdag élményekkel végződött az útjuk, az Werner tanár nagyszerű szakértelmének, fegyelmezésének köszönhető. Szigorú fegyelem volt az egész úton és a fiúk be is látták, hogy csak fegyelemmel lehet a célhoz érni, a viz veszélyeivel nem lehet játszani. A vízen megtett út 700 kilométer körül van. Mindezek önmagukban viselik a dicséretet és az elismerést, legelsősorban Werner tanárnak, azután a fiúknak. Útlevélvizsgálat külföldön — és itthon. Végül meg kell emlékeznünk az elbeszélés alapján az útlevélvizsgálatról. Amikor künn jártak, a legtöbbször ezekre a kérdésekre kellett felelniök: Hová mennek ? Mi az út célja ? Kicsodák ? Meg vannak-e az útlevelek ? Igen ? — Köszönjük. És minden további nékül mehettek tovább. Amikor Esztergomba értek, a folyamőr már este hat órától várakozott reájuk és bizony jóidőbe tellett, amíg elkészültek az útlevélvizsgálattal. A mérnöki hivatal megkezdte Esztergom városrendezési tervének elkészítését. Az „Esztergom és Vidéke" vitte mindenkor az első szót, hogy múlhatatlanul szükséges a városrendezési tervének elkészítése. Most örömmel értesültünk, hogy a városi mérnöki hivatal megtette a szükséges előkészületeket a rendezés megkezdésére. Dudás László városi mérnök már a legsürgősebb méréseket is elvégezte. Legelső sorban az Aranyhegy rendezésére kerül sor, amennyiben kiváló villanegyed építkezésre kínálkozik alkalom az utak megépítésével. Három terv készült el ós ezekben látjuk a Népkert-, a Csarnokutca és a Szentlélekiút rendezését. A három tervet a bizottság elfogadta és azok már a közgyűlés elé kerülnek. Az említett utcák rendbehozása után következik csak a villanegyed tervének kidolgozása és a szerpentin-utak. Ezeken kivül a közel jövőben 15—20 út karbantartási munkálatai következnek, végérvényes megoldásra. Ezek a jövő évi költségvetésben fognak szerepelni. A Mária Valéria-út az augusztusi ünnepek előtt elkészül és olajozással portalanítják. Sor kerül azonnal a két hajóállomás közti út karbantartására is. A városnak ezt az ujabo munkáját a városszépülés és az idegenforgalom szempontjából örömmel kell fogadnunk, mert ezeknek az utaknak elkészülése szintén nagy előrehaladást jelent. A bécsi utat a jövő héten adják át a teljes forgalomnak. Ugyanakkor átadják az esztergom-dorogi országútat is. Nagyszerű eredményt értek el úszóink Sopronban. Vasárnap, július 20-án rendezte a Pannónia Uszóegylet Sopronban a Magyar úszószövetség északnyugati kerületi bajnoki úszóversenyét, melyen úszóink is résztvettek. A versenyt mintegy 1000 főnyi lelkes közönség nézte végig és egyes úszószámoknál a győzteseket hatalmas tapssal jutalmazta. Úszóink közül Nemes Ilus a 100 m-es hölgyhátúszásban indult Sop ron, Tatabánya, Pápa titkos favoritjaival. A verseny azonban az első 30 méternél eldőlt, mert Itcsi a mezőnytől fokozatosan elhúz, nagy szerű fordulóval egyre növeli előnyét és 10 méterrel veri ellenfeleit. Ideje 1 perc 41.2 mp. Az ifjúsági úszóink közül az 50 m-es gyorsúszás startjánál Vermes, Wassel a biztos helyezett. A 8-as mezőny szépen indul. Vermes és Wassel csak arra vigyáz, hogy az hogy az első, illetve a másodig helyet tartsák. Az utolsó 10 méternél öldöklő finis. Vermes a pályakötélben (vé&ony zsinór) fennakad s valósággal összekötözi magát. Wasselé az első hely s Zoli keserves arccal kínlódik a zsinórral, míg kiszabadul. Az 50 m-es hátúszásban Vermes az előbbi elveszett győzelemért kárpótolja magát és 38 mp-es idővel elsőnek üt a célba. Az 50 m-es mellúszásban minden hely „elkelt". 10 induló közül Margó az első, Wassel a harmadik helyen áll. Jó start, a mezőny szorosan együtt 30 méterig, itt Wassel gyilkos iramba kezd, Margó a felkavart vízben hinárcsomóba akad és „gyanús" kézmozdulattal szedi le magáról a hinárt, a harmadiknak ér a célba, de a zsűri „sprintelés" cimén diszkvalifikálja. Wassel a győztes, ideje: 36.6 mp. legjobb országos ifjúsági idő. A 100 m-es hátúszóbajnokságban indult Fekete (Fischoff) György ós szép küzdelemben csak benyúlással lett második helyezett. A verseny a tómalmi strandfürdőben folyt le. Hideg viz, rossz pálya, tele hínárral, sőt vízisiklók is akadtak. Úszóink a hazai kristálytiszta viz mellett erősen meghendikepelve indultak, így eredményeik kiválóak. A f. hó 26—27-iki Hódmezővásárhelyen tartandó országos kongresszusra úszóinkat biztató reményekkel kísérjük, hogy Esztergomnak újabb dicsőséget szerezzenek. Két lengyel egyetemi hallgató halálos küzdelme a viharral Szombaton délután 2 óra tájban arról értesítették az esztergomi rendőrséget, hogy a Nagydunán, a dorogi szónrakodó előtt egy idegen vitorláscsónak felborult és egyik utasát megmentették. Szombaton ugyanis még dühön gött a péntek éjjel kezdődött vihar nagy szele és még mindig erős hullámok csapkodták a partot. A Dunán lefelé egy vitorlás csónak jött, Esztergomnak tartva, benne két lengyel egyetemi hallgató ült, akik Komáromból indultak el a Dunán. Az egyik utas Schubert Leó 21 éves, a másik Illek Marian 22 éves egyetemi hallgató. A vihar Nyergesújfalu előtt lepte meg a szerencsétlen csónakosokat ós mint Esztergomhoz közeledtek,