Esztergom és Vidéke, 1930

1930-07-20 / 57.szám

2 ESZTERGOM éf VIDÉKE, 1930. július 20. a pérkánynénai hidon át megindul az érintkezés az elszakított véreinkkel, — mert ennek a közeljövőben meg kell indulnia — akkor Esztergom méreteiben megnövekedve, befogadóképességét kiterjesztve álljon a Budapest felé meginduló forgalom rendelkezésére. Esztergom és a főváros között ma csak négy vonatpár közlekedik akkor, amikor Gödöllőre 13, Dunaharasztiba 34, Szentendrére 16 és Törökbálintra 20 vonatpár közlekedik naponként. Pedig a felsorolt községek egyike sem versenyezhet sem természeti szépségekben, sem kulturális tekin tétben Esztergommal. Magától kínálkozik kirándulóhelyül ez a város, ahol Magyarországnak legnagyobb és legszebb temploma, a történelmi hagyományok által is megszentelt Bazilika emelkedik. Primási palotája építészeti szempontból műórték, könyvtára, képtára és régiségei pe dig a tudomány szempontjából is nemcsak látnivalók, hanem tanulmányozásra alkalmas kulturtényezők. Ha még megemlítem azt, hogy Esztergomnak modern berendezésű 29 fok hévvizű vasas és kénes fürdője van, akkor lehetetlen arra nem gondolni, hogy mindez a kultúra, minez a természeti szépség csak azért nem vált a tanulnivágyó és szépségeket kutató fővárosi ember közkincsévé, mert nincs megfelelő közlekedési berendezkedése. Ez a kiránduló forgalom magában is betölti egy, a fővárossal szerves összefüggésben levő vasút forgalmát, de nem hagyható figyelmen kivül az a forgalom sem, mely a sűrűbb közlekedés nyomán, az egyházi főhatóság és a fővárosi egyházi férfiak között, az esztergomi tanintézetek — a főgimnázium, főreáliskola, érseki tanítóképző, tanítónőképző — tanári kara és növendékei, valamint a fővárosi iskolák között kifejlődhetik. Mindezek olyan tényezők, amelyek a jobb közlekedés gondolatának csiráját magukban hordják és a közszükséglethez alkalmazkodó sűrűségi elektromos vontatású vasút életképességét biztosittják. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm lehány megfigyelés egy művészi körséta alatt Esztergomban. Egy művésztársasággal alkalmunk volt a héten körsétát tenni a városban. A belvárosi templomnál álltunk meg először, megcsudálták a művészi faragású templomkaput. Korai barokk, inkább rokkokó vonalaival nagyon megkapó. Amint róla a művészek beszélgettek, valóban büszkék lehetünk rá. Nagyon érdekesnek tünt fel a magyarázat után a bejárat fölött lévő erkély is, amely ritkaság templomon. A templom belsejében hosszasan szemlélték a szószéket, amely mint mondják, egyike a legnagyobb műkincseinknek. Ilyen elegáns és gazdag szószéket ritkán látni, alig van belőle hazánkban. A baloldali kápolnában az oltár fölött lévő rokkokó Szűz Mária szobor keltett ismét nagy érdeklődést. Az egész baldachin és a négy angyal eredeti művészi felfogású, örülnek a művészek, hogy ezt a szobrot az utóbbi időben ismét körülhordozzák a körmenetekben. Apróságokat, de mégis érdekes dolgokat láttunk a templom udvarán. Kilincseket és vasdiszítéseket szemléltünk. Fel lehetne ezeket használni az esztergomi iskolákban a rajztanítás alatt. A Jókai-utcán át a »Királyváros" ba megyünk. Azt mondják a művészek, hogy ez a városrész a legszomorúbb, színtelen, életnélküli. Természetesen művészi szemmel. Csak az utca elején a Kamenszkyház kapuja állit meg bennünket. De amilyen nagy érték a kapu, éppen olyan sajnálkozással szemlélték a művészek a „renovált" házat. A Kamenszky-házat ugyanis lekopasztották régi díszétől és jellegzetessége teljesen eltűnt. Hogy mit kerestünk a Királyvárosban? A Major-utcában és még egy-két utcában a kiugró házakat nézegettük. Ha nem művészekkel megyünk, azt mondjuk, ezeket a házakat mind le kell bontani. Pedig milyen érdekesek. A házak szemöldökösek. Homlokzatukon is van eresz, alul is, fölül is. A hom'okzat vagyis az oromfal az utca felé dől. Azt hinnők, építési hiba. Nem, ilyen tipikus házakat látni az Alföldön. Nagyon érdekes, amint a házak egyik sarkukkal az utcára kiugranak. A ház hosszanti tengelye nem merőleges az utcára, hanem szöget képez. A ház egyik sarka tehát ferdén kiáll. Azt halljuk, hogy Németországban újból divatba vették ezt az építkezési megoldást, mert a ház így jobban megvilágított, több levegője van. Ezt azért is írjuk le, hogy az építési bizottság, meg a mérnöki hivatal legyen ezekre tekintettel. Nehogy itt utcakiigazítást rendeljenek el és az oromfalak készítését másképpen írják elő. Tanácsos ezekkel foglalkozni. Kiértünk a Hősök-terére. — Milyen épület van a szobor mögött — kérdezik. — Iskola lesz ott. — És mi van a tetején ? — Torony. — De mi bajuk van az esztergomiaknak, hogy minden épületre tornyot raknak ? 1 Énnek semmi értelme nincs. Drága és cifra. Nem, ez el hibázott dolog. Csak arra a részre szoktak tornyot építeni, amelyet ki akarnak emelni. Egyébként szimpatikus épület volna, ha még kívül minden díszt levakarnának. Nagyszerűen érvényesül a ház lapos, hosszú vonala, ami még jobban kiemeli a Hősök-szobrát. Helyileg jó megoldást találtak az elhelyezésben. Igaz, ha rendezték volna a teret, többet ért volna. Túlságosan gazdag ez az épület. Aztán rendezni kellene a tér másik felét is, a Kerek templom körül. Ezt mondták szóról-szóra. A Kossuth Lajos-utcán menve benyitunk a szerb templom udvarába. Itt van a templom oldalában egy régi vaskereszt, amely nemcsak munkájával érdekes, de értékes művészi szempontból is. Ami ezután következik, szinte csodálatosan érdekes. A művészek több kapun benéznek. — Mi igy szoktuk — mondják, mert nemcsak külsőleg kell szemlélődni. A Kossuth Lajos-utca 13. sz. ház szép régi épület. Tipikus a lépcsőfeljárat, amelynek végén becses vaskapu díszeleg. Érdemes volna lefotografálni, mert hátha egy napon eltüaik onnan, gondolják, nem sokat ér. Kár, hogy az épület stílusát megbontja az odaépített fényképész-ház. A Kossuth-utca 7. sz. alatt egy Biedermeyer-udvarban gyönyörködünk. A régi polgári életre emlékeztető udvar, megvan a zöld lefutó, vadszőlő és ott a nagyon mély kapunyílás is, fenn a lodzsiaszerű hellyel. A kárpitosok munkájukba merülve dolgoznak, talán jobb időkön jár az eszük — igen stílusosan. A Kossuth-u. 1. ss. alatt a Roch litz házban a röneszánsz stílus megkapó. Tipikus udvar, szűk bolthajtások és felp.ró, beépített lépcsőház ós körülfutó folyosó. A Széchenyi-téren nem akarunk hinni a művészeknek. Mutatnak itt, a Weisz-féle posztókereskedő udvarán egy kastélyt. Azt mondják, ez a Bolzay (Pozzy) kastély. A kuruc időkből. Jellegzetes, sok érdekessége van. Le is fotografáltuk. Hej, de sok mindenről is nem tudunk mi, esztergomiak. Ide jönnek művészek, akik mohón és mindenkor érdeklődéssel keresik fel ezeket a helyeket. Sokan vakon mennek az utcán. Természetesen a műértők kivételek. Most nem beszélünk a Gróh-féle házról, a Meszéna házról a városházáról, meg a múzeum-épületről. A Ferenc József úton a Heischmann féle házba is benyitunk.Barokk-udvar, szűk, íves bejáró. Mutatnak itt ismét érdekes kilincseket és ajtódíszeket. (Ilyen érdekességeket láttunk a Széchenyi-téren a Berényi—Wetzlerházban is.) A ház feljáróját vöröskőkeret díszíti, felül a jellegzetes barokk-diszitéssel. Kár, hogy a vöröskő-keretet bemeszelték. Sokkal szebben mutatna: fehérre meszeit fal, vöröskő-keret az ajtó körül. A török idők ittmaradt épületében merülünk el, ahol a Demény-íélo szénkereskedés volt Dehát az új építkezéssel nagyon elrejtették a régi emléket. Sokáig időzünk a szenttamási kápolnánál is. A bejárat fölött a vörösmárvány díszítést és a kilincset nézegetjük élvezettel. Érdemes tanulmány. Benn a kis templomban egy régi Madonna-kép és a sekrestyében egy pietás faszobor értékes. Talán most következik az unicum. Fenn a szenttamási tetőn, a Kálvária-templom előtt három szobor áll: Mária, Magdolna és János. Mennyi kifejezés, micsoda nemes és hű vonások 1 Csak nem túlzás, de azt halljuk, hogy egész Európában nincs hasonló a három szoborhoz. Nézzük a Mária-szobrot profilban is és el kell ismerni, hogy a szobrászművész finom, átszellemült vonásokat hozott ki vésőjével. Aztán magávalragadó a szobor állása és barokk-ívelése fel a kereszthez. Magdolna, a megtestesült fájdalom és a marcangolás. Sajnos, befestették a szobrokat. Az nem baj, hogy színesek, ez megengedett dolog. De, hogy olajfesték, ez a baj. — Az esztergomiak mindent olajfestékkel vonnak be: kilincset, díszítést, kaput, ajtót, szobrot. Rettenetes. Ki kellene tiltani az olajfesté ket a házi használatból. Le kellene mosni a befestett tárgyakat kromofággal, hogy az olajfesték eltűnjék. Azután még hozzáteszik, hogy a szenttamási három szobor mielőbbi javításra vár, — de avatott kézből és legalább művészi ellenőrzéssel. Lenézünk az új tanítóképzőre. Mit is mondanak rá a művészek ? — Nem illik ide. Kaszárnya. A frontot nem lett volna szabad az oldalára tenni és tagozni kellett volna felfelé az épületet. Rossz itt a szimmetria. Merev, kemény tömeg. Magas fákat kell ültetni eléje, hogy enyhítsék a merev hatást. Egyelőre elég ennyi is. Máskor majd ismét helyet adunk hasonló művészi sétáknak. Vécs Ottó. Augusztus 27-én tartják Esztergomban az országos vendéglős és korcsmáros kongresszust. Már megemlékeztünk arról, hogy a Magyar Vendéglősök ós Korcsmárosok Országos Szövetsége, tekintetül a Szent Imre-évre, ezidei országos kongresszusát f. évi augusztus 27-én Esztergomban fogja megtartani. A kongresszuson az előjelekből ítélve több százan fognak résztvenni. A rendezőség, melynek élén Brenner Antal dr. városi főjegyző, Sörös Ede szakosztályi elnök, a Fürdő Szálloda bérlője és Hajnali Kálmán ipartestületi titkár állanak, serényen dolgoznak, hogy a kongresszus minden tekintetben sikerüljön és az azon résztvevők kellemesen érezzék magukat városunkban. A kongresszus a Fürdő Szálloda színháztermében fog lezajlani, ahol egyöntetű állásfoglalásssl fognak határozni a mai gazdasági helyzettel összefüggő súlyos szakmabeli sérelmekről. A megtárgyalandó ügyek tárgysorozata a következő : 1. Italmérési és adóügyek: a) a bortermelői engedélyek, borbatyuzás, borcsempószés, b) az italmérési törvény módosítása, c) a bor-, sör- és szeszkereskedők kicsinyben való árusítása, d) a korlátolt italmérési engedélyek, e) az italmérési illeték reformja, f) a borfogyasztási adó ügye, g) a fényűzési és forgalmi adó ügye. 2. Ipari ügyek : a) a vidéki szakipartestületek ügye, b) a korcsmaiparnak reformálása és szakképzettséghez való kötése. 3. A sörkartell ügye. 4. A zeneszerzői jogdíj. 5. Idegenforgalmi ügyek. 6. Záróra törvényes rendezése. 7. A korcsmai hitel ügye. 8. A takarékasztaltársaságok Ugye. Ezekből láthatjuk, hogy igen fontos ügyek feletti határozathozatal hozza városunkba az ország vendéglőseinek és korcsmárosainak százait. A végleges programm a következőképen lett megállapítva: A kongresszus tagjai aug. 26-án délutáni vonatokkal és hajókkal érkeznek városunkba. Az állomásokon a rendező-bizottság fogja várni a vendégeket, kikkel azután menetben este 7 órakor a levente-zenekarral élén felvonulnak a városház elé, hol az esztergomi dalárdák eléneklik a Hiszekegyet, mely után Antóny Béla dr. polgármester üdvözli a vendégeket. A fogadtatás a Himnusz eléneklésével ér véget. Másnap, aug. 27-én reggel három* negyed 8 órakor gyülekeznek a Széchenyi-téren, honnan szentmisére az Ipartestület zászlajának elővitele mellett a belvárosi plébánia-templomba vonulnak. A kongresszus 9 órakor lesz a Fürdő Szálloda nagytermében, mely után díszebéd lesz ugyanott a kerthelyiségben. Legszebben fest és tisztít HALTENBERGER Széchenyi-tér 7.