Esztergom és Vidéke, 1930

1930-06-22 / 49.szám

ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 49. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930 VASÁRNAP, JÚNIUS 22 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Számord Ignác 50 éves munkássága. Egy hét múlva, június 29-én délelőtt, mutatja be az Úrnak ötven éves jubiláris miséjét Számord Ignác. Bemutatja abban a templomban, hol a falaktól eltekintve minden az ő verejtékes munkája; ahol oltárokat emelt, ahol Isten dicsőségére kívül-belül mindent széppé, gazdaggá tett; ahová az ő harangja hívja híveit, ahol minden zúg az ő munkásságát dicséri s ahol hivői s barátai fognak megjelenni, akiket felnevelt s akik között pontosan 50 éve szakadatlanul dolgozik. Érzésben hullámzók, gazdagok, felemelők, de talán könnyhullatásra is késztetők lehetnek azok a napok, amelyekkel ez a korra nézve tán öreg, de munkára még oly ifjú ember készül arra az ünnepi misére, amidőn ötven éves munkásságáról beszámolni fog oltáránál Istenének. Hisz a múltnak annyi szép és szenvedtető, sikert sikerre hozó és lesújtó eseménye vonul fel lelki szemei előtt, amelyek szinte megrendítik az érző lelket. Mi, akik nem vagyunk barátai az üres jubileumi ünnepségeknek, az ő jubileumára szeretettel harangozunk be egy héttel előbb s azokat, akikért élt, akiknek jót tett, akikért dolgozott, akikert talán küzdelmes percekben, az élet nehéz óráiban szint vallott és barátságot tartott, akiknek kenyeret adott, kiket válságos bajoktól megmentett, kiket felnevelt, — arra kérjük, jöjjenek el az ő jubiláris miséjére. Ha azok, akiket kötelez a hála, mind eljönnek, teli lesz velük nemcsak a templom, de az egész tér, mert megszámlálhatatlan, mennyi emberrel cselekedett jót hosszú életében. Mi együttérzünk e határtalan munkás ember egész gondolatvilágával és tudjuk, hogy e napokban elönti lelkét az a boldogító tudat: Uram ezen az igénytelen kiesi helyi helyen, ahooá tettél, azokkal a szegényes anyagi eszközökkel, amiket nekem adtál, mindent megtettem a Te diesőségedre! Hisz az a szép konstrukciójú templom — ismételjük — egész felszerelését, drága oltárait, díszítését, harangjait, mind Számord Ignácnak köszönheti, aki ezt a felette költséges beruházást mind saját energiájával közadakozásból hozta össze. A templom kifestésé korának egyik neves művésze, Stornó Ferenc által, ugyanekkor annak gyökeres kijavítása, új drága oltár emelése, a villany bevezetése, a templom legújabb külső restaurálása, az elvesztett harangok helyébe újak szerzése óriási pénzáldozatokat jelentett s ezeket Számord Ignác szinte a földből tudta előteremteni. Valami csodálatos mesteri keze van a szervezésben és abban a gyűjtési módban, hogy szeretettel a legnagyobb áldozatkészséget tudja híveiben és ismerőseiben felkelteni. Ma talán nincs templom, mely anynyira gondozott, meleg, áhítatra keltő és gazdagon felszerelt volna, mint az övé, noha a templom egészen vagyontalan. És áldozatos munkáját e téren most fejeztébe, amidőn 15.000 pengős kántorlakást emelt templomának — újra semmiből — csak úgy közadakozásból. Él lehet mondani róla, hogy pénzzel messze földön senki sem tud úgy bánni, mint ő és feltűnő jelenség, hogy amidőn az egyházi vagyon szükségesnek találta, hogy az elmúlt évtizedekben gazdasági téren érvényesüljön, akkor ez a gazdasági szervezésben oly kiváló erő semminemű szerephez nem jutott. Vaszary Kolos primássága idején helyi lelkészsége mellett kath. óvónőképző létesült, amelynek igazgatója volt. Több évtizeden keresztül fennállott, s csak Csernoch János idejében szűnt meg. Erre az időre esik Számord Ignác kulturális tevékenységének legszebb időszaka. Ezen a téren is kiváló szervező erőnek, a gyermeki lelket csodálatosan megértő pedagógusnak, jeles könyvirónak s minden vonatkozásban elsőrangú szakértőnek bizonyult. Az óvodai és elemi népoktatás pedagógiai és jogi anyagának elsőrendű ismerőjévé nőtte ki magát s úgy országos tanácskozások, mint maga a kultuszminisztérium is több izben megbízták őt fontos pedagógiai kérdések kidolgozásával. Mint intézeti igazgató egész leánynemzedéket nevelt fel óvónőkké, akik ma a régi Nagy-Magyarország legkülönbözőbb tájain működnek. Tanítványait soha nem feledte el, amint tanítványai sem őt. Évtizedek után száz és száz esetben fordultak hozzá növendékei, sokszor a gyermekeik érdekében ugyanannyi kéréssel, amelyeket Számord Ignác soha nem hagyott meghallgatás nélkül. Egész életén keresztül háza valóságos menedékhelye volt a sorsüldözötteknek és a segítséget kérőknek. Aki másutt nem talál segítséget Esztergomban — elmegy Számord Ignáchoz. Tudunk konkrét esetet, amikor számottevő esztergomi ügyvéd azt a tanácsot adta egyik ügyfelének: nézze, ezt egy ember tudja Esztergomban keresztül vinni, Számord Ignác, ahhoz menjen. Abban az időben, amikor rendszerint felkeresik — bárha ő mindig rendelkezésre áll — tele van a háza a legkülönbözőbb emberekkel. Van ott kis gyerek, akit árvaházba kellene elhelyezni, van ott középiskolás, akinek könyv, tandíjmentesség vagy egyéb kellene, van ott állásnélküli tanítónő, aki protekciót keres; van ott ifjú, ki pap akar lenni, van ott gazda, ki állattenyésztési hitelután érdeklődik, van ott lakatos, ki be szeretne jutni a Máv.-hoz, van ott vasutas, akinek fegyelmije van (a vasutasoknak közismert pártfogója), van ott szegény asszony, ki családi baját hozza, van ott földműves, ki panaszolja adóját; iparos, aki a közmunkakiosztást sérelmezi; eladósodott ember, aki a pénzintézeteknél kér protekciót, van, aki kölcsönt kér; van aki a kisegítést visszahozza; van ott, kinek elkeseredett perében van szüksége tanácsra, van ott elsőrangú intelligens ember, aki a közéleti kérdésekben keresi az ő független megértését. És végül nem lehet felsorolni, mily sok ember jár oda segítségért. Még országos egyházi ügyekben is sokszor komoly szükség van az ő praktikus személyére, nem is szólva a környék vidéki papjairól, akiknek bizalmasa. S ő senkit el nem utasít. Reggeltől estig önzetlenül rója a várost, kilincsel hatóságoknál, magánosoknál és nem pihen, míg célhoz nem ér. ^reg köpenyében, amit 40 éve visel, — hiszen saját személyének semmire sincs igénye — közismert fáradó alakja városunknak, akinek minden óráját a legkülönbözőbb munka tarkítja. Munkájából különösen a szegény gyermekek támogatását kell kiemelni. Ha felhívják a figyelmét valami elhagyott kis apróságra, addig nem pihen, míe valahol el nem helyezi. Hosszú időn keresztül a Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Egyesületben dr. Rajner Lajos püspök mellett fejtett ki igen értékes munkásságot. Százával van teli az ország azokkal a férfiakkal, akikről ő gondoskodott egész férfikorig. Boldog, amikor valamelyik pártfogoltjáról jó hírt hall s szomorú, amikor egyikben-másikban csalódnia kellett. Mint közéleti férfiú Esztergom város és vármegye életében mindig határozott, jellemes, kemény, karakteres férfiúnak bizonyult. Tiszteli azokat, akik a hatalmon vannak, de nyíltan és határozottan szembeszáll minden olyan irányzattal szemben, amit a közjóra hátrányosnak tart, vagy ahol jogsérelmet talál. Hogy önérzetes, férfias útján sebeket kap, nem törődik vele s inkább viseli a legyőzöttség keserű kenyerét, minthogy férfiatlanul megnyugodjon. Mindig csak egyenes uton jár, ami népünknek jóban rosszban megmondja a maga véleményét. Dicséretét «*- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törfilI » köző. konyha- és kenyérruha, UA7| C^Al/nii abrosz (nagyban és kicsinyben) IldcLi öftLUlUl" legjutányosabban beszerezhető Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik