Esztergom és Vidéke, 1930

1930-05-29 / 42.szám

zünk meg az édesanyai kötelességről sem és ez is szent legyen előttünk. Ha ez a kötelesség el is von bennünket a szépirodalomtól, a művészettől, a tudománytól, a sporttól, a szórakozástól, nem ezekben van az üdvösségünk, hanem a szeretetben. Végül köszönetet mondott a bíboros hercegérsek a zarándokok buz góságáért. Arra fogja kérni a jó Istent, hogy a magyar anyák hitves társi és anyai kötelességüket teljesíthessék, a magyar nemzet és a katholikus Egyház javára. Zúgó és lelkes éljen szállt fel az egyházfejedelem beszédjére. Beszédet mondott még Huszár Károly is, aki arra az ígéretre kérte a zarándokokat, hogy mindenki tizedhuszadmagával jöjjön el Budapestre, az augusztus 19-iki nagy ünnepre, amikor a világ minden részéből érkeznek katholikusok. Azt szeretné, hogy félmillió katholikus álljon a Dunaparton és hogy emlékezetes legyen az ünnepség. Óv mindenkit hogy senki se üljön fel mendemondáknak, ne hallgassák meg a konkolyhintőket, mert a Szent Imre jubileumi év tisztán vallási ünnepségek sorozata, amelybe sem politikát sem széthúzást nem szabad belevinni. Amikor Huszár Károly Ígéretet kért a zarándokoktól, fogadják meg őeminenciájának, hogy tíz-húsz katholikus hivőt hoznak magukkal, minden kéz a magasba lendült és zúgó éljenzéssel is kimutatták a lel kesedést. A Pápai és a Magyar Hymnussal ért véget az impozáns fogadtatás és hat órakor a hajók elhagyták Esztergomot. Az útépítésre kapott 150 ezer pengős államse gélyből nem építik meg a Dorogi-utat? Örömmel vettük tudomásul azt a 150 ezer pengős államsegélyt, amelyet Huszár Aladár dr. főispán buzgó közbenjárására és Ujszászy Imre műszaki főtanácsos megértő törekvésére kapott Esztergom városa az útépítésre. A legutóbbi vármegyei közigazgatási bizottsági ülésen Huszár Aladár dr. főispán a segély felhasználásáról azt a határozott kívánságát fejezte ki, hogy a városnak morális kötelessége, hogy a segély valóban útépítésre legyen fordítandó. Az évi 7500 pengőt új utak építésére kell felhasználni és igy sürgős lenne a Dorogi út kikövezése, mert igen visszariasztó lenne, ha két vám és a Kossuth utcai keramitos út között lévő szakasz mai retteneesen rossz állapotában megmaradna. Feltétlenül kell, hogy ez az útépítés mielőbb megtörténjék. Ezzel szemben a pénteki városi közgyűlésen azt a bejelentést hal lottuk, hogy a kapott segélyt nem útépítésre akarják fordítani, hanem az eddigi útépítések kamatterheinek tör lesztésére. Nem értjük meg, hogy a város a főispán illetőleg a vármegye véleményével szemben ellenkező álláspontot foglal el és nem a megjelölt célra akarja a segélyt felhasználni. Elhisszük, hogy súlyosak a kamat terhek, de nem erre eszközölte ki Huszár Aladár dr. főispán a 150 ezer pengőt. Ha a város nehezen birja a kamatterheket, kérjen a kereskedelmi minisztertől külön segélyt. A 150 ezer pengő segélyből most kiváló alkalma nyílna Esztergomnak, hogy a városba vezető Dorogiutat megépítse, amely modern befejezése lenne a budapesti új országútnak. Mindenesetre a főispán és a vármegye intencióit érvényre kell juttatni. Két emeletes lesz az esztergomi tiszti-üdülőtelep épülete. Az illetékes köröket újabb nagyobb építkezés foglalkoztatja. Arról tár gyalnak most, hogy az esztergomi tisztiüdülőielep épületére egy második emeletet építenek. A tárgyalások már komoly stádiumban vannak és minden valószínűség szerint még az idei őszön megkezdik a munkát. Az Esztergomi Takarékpénztár Rt. ugyanis az építkezésre olcsó kölcsönt hajlandó adni, a kincstár pedig felemeli a lakbért, miáltal az összeg önmagát fogja amortizálni. Hozzávetőleges számítás szerint az előnyös feltételek mellett 15 év alatt törleszthető le a kölcsön és akkor minden teher nélkül a város birtokába kerül az épület. A berendezést ós a díszítő munkát az állam adja. A tervet örömmel kell fogadnunk, mert nemcsak az építkezéssel nyerünk, hanem jelentékenyen fejlődik az üdülés is, amely a tisztikdülőteleppal máris jóhírnóvnek örvend. Az esztergomi középiskolák közös Szent Imre-ünnepélye a gimnáziumban. Az esztergomi középiskolák is méltóképpen kívánták a Szent Imreünnepséget megtartani. Szombaton délután 6 órakor a gimnázium, a reáliskola, a tanítóképző és a zárda együttesen tartottak ünnepélyt, amely felemelő számaival szépen sikerült. Az ünnepélyen résztvett Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegpriraás is. A díszterem teljesen megtelt. Az érseki tanítóképző zenekara Nemesszeghy István zenetanár vezetésével Weber: Jubileumi nyitányát adta elő művészi kidolgozásban. Ez a zeneszám a tanítónövendékek komoly zenei munkájáról beszél. Reusz Ferenc VIII. o. reálista átérzéssel és nagy hatással szavalta el Német István: Alázatos invokációját a szent herceghez. A következő számban a gimnázium nagy fúvós zenekarának előadásában gyönyörködtünk, amikor a Troubadur c. operából játszottak el egy részletet. Az ünnepi beszédet Csonkás Mi hály dr. reáliskolai tanár mondotta megkapó szónoki tartalommal, a közönség állandó figyelme között Szent Imre életét, egyházi és történelmi nagyságát festette meg, amely jellemzésről Serédi hercegprímás az ünnepély végén külön is megemlékezett Emelte az ünnepélyt a tanítónő képző énekkara is, amely Buchner— Radványi: Szent Imre énekét adta elő finom zenei motívumokban. A szerző, Buchner Antal zongorakisé rétével részesült ismét elismerésben, úgyszintén Béres István karnagyi vezetésével is érvényre juttatta az énekszámot. A „Fehérvári csoda" c. szindara bot is előadták és ekkor nemcsak a darab tartalma, a növendékek hű játéka is figyelmet keltett: A sze replők; Machala József, Szatzlauer Gyula, Perneczky Tivadar, Gőgös Antal, Odor Imre, Szabó Jenő, Gróh István, mind jók voltak. A Szent Imre-himnusszal ért vé get a műsor, a főreáliskolai ifjúság vegyeskarának kitűnő közreműködő sével és Raymann János dr. tanár precíz dirigálásával. Serédi Jusztinián dr. bibornok hercegprímás az ünnepség végén rövid beszédet mondott és szavai a szülőkhöz és a növendékekhez Szent Imre szellemében hangzottak el. MM A csebek nem engedik meg, hogy este 11 óráig legyen átkelés. Megírtuk, az esztergomi hatóságok a legnagyobb pártfogással terjesztették fel azt a kérelmet, hogy Esztergom és Párkány kűzött, mint Komáromban, este 11 óráig lehessen a hídon közlekedni. A forgalom érdeke és a közönség köréből szám talanszor megnyilvánult óhajtás tette indokolttá, hogy az esti átkelést 11 óráig meghosszabbítsák. Különösen a nyári hónapokban indokolt ez a kérelem. A magyar hatóság, illetőleg a kerületi főkapitányság megadta az engedélyt, a csehek azonban akadályokat gördítenek a meghosszabbítás elé és nem engedik meg az utasok átkelését. Érthetetlennek tartjuk ezt a maga tartást, annál is inkább, mert annak idején, amikor az engedélyt kérték, maguk a csenek jelentették ki, hogy az ő részükről a meghosszabbításnak semmi akadálya nincs. Meg kell tenni a szükséges lépéseket, hogy a közönség kívánságának megfelelően az átkelés esti 11 óráig legyen lehetséges. Pintér — Parlagi a népünnepélyen. Az a rendkívüli érdeklődés, amely a bencés gimnázium június hó Kén tartandó népünnepélyét megelőzi, arra birta az ünnepély rendezőségét, hogy viszonzásul az amúgy is gazdag ós változatos programmot kibővítse Pintér Imre, a Népszínház v. művésze és Parlagi Kornélia neves primadonna fellépésével. A művészpár nevét nemcsak a fővárosi sikerek, hanem a Stúdió és gramofon-lemezek útján is előnyösen ismerjük s így teljes garanciát nyújthatnak arra nézve, hogy kedves, vidám ének- és prózai műsoruk, mely délután 5 órakor kezdődik, egyik vonzóereje lesz az ezalkalomra rögtönzött nyílt színpadnak. Az énekszámokból, melyeket Kulcsár Jenő karnagy kísér, kiemeljük a következőket: Lakásínség, Rég volt, rég volt..., A magyar zászló, Üzenet az oláhoknak, Duna és Tisza, Egy jövendő kis . . ., A francia baba stb., Népdalkettősök, Biahaegyveleg, színpadi apróságok, A peches ember, stb., stb. A népünnepély pontos műsora a helyszínen kapható lesz. HÍMEK Meszlényi Zoltán dr. székfoglalója a Szent István Akadémiában. F. hó 22-én tartotta a Szent István Akadémia második osztálya ülését, mely alkalommal Meszlényi Zoltán dr. pápai kamarás, hercegprimási irodaigazgató felolvasta „A kánonjog mivelésének időszerűsége" című székfoglaló tanulmányát. Az előadó fejtegetésében rövid áttekintést nyújtott a kánonjog történetéről. Rámutatott továbbá arra, hogy a kánonjogot ma különösen fontosnak kell tartani két szempontból. Először, mert a modern jogrendszerek kialakulására jelentős befolyást gyakorol, másrészt a jövő szempontjából azért, mert ugyanazon állam* polgárok, akik az államhatalom alattvalói, az egyházi hatalom törvényei alá is tartoznak. Végül azon törekvésekkel fordul szembe, amely az egyetemi kánonjogi előadást kívánja megszűkiteni. Az élénk figyelemmel és meleg tapssal kisért előadás után Kollányi Ferenc dr. kanonok osztályelnök üdvözölte az előadót. Gyászhír. Id. Nádler Józsefné sz. Haller Erzsébet hosszas szenvedés után f. hó 24-én, 76 éves korában, házasságának 55-ik évében elhunyt. A megboldogult halála kiterjedt rokonságot borított gyászba. Temetése hétfőn, f. hó 26 án volt a szentgyörgy mezői temetőben nagy részvét mellett. A temetési szertartást Lepold Antal dr. prelátus végezte, míg a szertartási énekeket a a tanítóképző-intézet egyházi énekkara énekelte. Megható gyászéneket énekelt a sírnál a tanítónőképzőintézet énekkara Béres István zenetanár vezetése mellett. A megboldogultban Nádler István pápai kamarás, tanítónőkópző-itózeü igazgató édesanyját, Laiszky Kázmér lapunk felelős szerkesztője anyósát gyászolja. Kinevezés. Hollósy Mátyást, az Esztergom-vidéki Hiteibank rt. főkönyvelőjét a bank legutóbbi igazgatósági ülése cőgjegyzőnek nevezte ki. Esküvő. Felber Ödön, a Pesti Hírlap Rt. tisztviselője május 28-án déli 1 órakor tartotta esküvőjét Benyus Katalin úrleánnyal a budapest-iipótvárosi bazilikában. A fiatal párt Felber Gyula dr. theologiai tanár, a vőlegény bátyja eskette. Egy esztergomit díszpolgárrá választottak. Legény Oszkár tolnamegye: m. kir. gazdasági felügyelőt Apor község díszpolgári oklevéllel tüntette ki és bensőséges ünnepséget rendezett tiszteletére, munkásságának elismeréséül. Halálozás. Özv. Hurm Lajosné sz. Steiner Mária f. hó 24-én, 85 éves korában meghalt. Temetése f. hó 27-én volt a belvárosi temetőkápolnából. A Nemzeti Bank kiküldöttje Esztergomban. Kovács Ferenc a Nemzeti Bank kiküldöttje Esztergomban volt és látogatásokat tett a pénzintézetben, ahol szokásos vizsgalatokat tartott. HHT0RF0RRH féJIMmlmMmlKmA nmmimWB/mmá um\ ypmmm ém Hftljp •^t»o»m»fc«yt *>Mé"Fwrtá* mmMmmWmmwmjmM nrtmM-J*. 1 ftfetoattfaif: LERAKAT: VÖRÖS JÓZSEF ESZTERGOM. Kr—éhat tért.**