Esztergom és Vidéke, 1930

1930-05-25 / 41.szám

FSTI R(i(Wc,/lfKE s i i iiiiimii mi ii in iiiiinn i trearaa^ ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 41. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930 VASÁRNAP, MÁJUS 25 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér Két kicsi szobácska rosnak tervezett szomorú tele­pen, de hogy ez a szép elgon­dolás mivé vedlett, arról majd más alkalommal részletesebben fogunk mesélni, most csak egy nagy kérdőjeles miért? mered a szemeink előtt, mikor arra gondolunk: miért nem sikerül itt nálunk se házépítési akció, se lakbérosztály-sorozás, se egyéb szivet és kedélyt meg­nyugtató, ellentéteket differen­ciáló terv és vállalkozás s miért kell éppen Esztergomnak min­denből kimaradnia ? Az egyke ellen indított tör­vényhatósági akcióra egy gyön­ge, halk felelet: fészket, eresz­alját, födelet kér sok-sok száz tisztviselő, kisiparos, munkás­ember a bölcső, a többke, a madárfiókák számára, s öt lé­pésnyi kertecskét a rezeda meg a diófa számára. Mert az, aki szabadidejében a saját kertecskéjében babrál­hat s a saját diófája alatt ba­busgathatja az egykét, az so­hasem fog bedűlni a vagyon­közösség, a magántulajdon meg­szüntetése elvét hirdető hamis prófétáknak. Kell, hogy ez a kérdés, a két kicsi szobácska ügye legyen a szocializmusról elnevezett szá­zad legfőbb problémája. Monstre zarándoklat érkezik ma hat hajón Esztergomba. — több minek is lenne ? — hiszen az élet apró örömei és kevés boldogsága elférnek két kis szobában is, csak derűs, vi­lágos, hygienikus legyen az a kis lakás, takaros kis konyhá­val, mellette egy kis éléskam­rával, néhány lépés kertecské­vel, melyben rezeda, fodormen­ta, bazsalikom illatozik tavasz­szal, egy árnyas diófával a kert sarkában, mely alatt egy ala­csony lóca és kis kerek asztal kínálja a pihenést, no meg egy fecskefészek az eresz alatt, — hát ilyen szerény, ilyen szűk határok közé szorított otthon­ról álmodozik sok-sok száz dol­gozó polgára ennek az áldott televényű hazai rögnek . . . De hiába. Az otthon, a csa­ládi ház, egy élet szorgos mun­kájának eredményéül elgondolt, kivánt, remélt kicsi fészek, hol a két ágyon, az asztalon, meg a legszükségesebb holmin kivül még a bölcső számára is jutna hely, — ma csak mint bizony­talan, hiú álmodozás, mint csa­lóka ábránd, mint elérhetetlen vágyódás zsibong a tisztviselő, a kisiparos, a munkásember lel­kében, míg belefúl a lemondás, a csalódás sötét vizébe. Nincs, nem lehet, alig jut a szűkös keresetből a mindennapi sovány ebédre, meg egy kis olcsó gú­nyára, a lakbér, amit a sötét, dohos, vizes szobácskáért fi­zetni kell, már legtöbbször a lemondások tárcájából kerül csak ki. Hol marad még a re­zeda, a diófa, a fecskefészek, meg a bölcső helye ? . . . Századunkat a szocializmus századának nevezik és nincs szociális elgondolás, nincs nép­jóléti koncepció, nincs megér­tés a lélek meleg, szines vá­gyódásai iránt. Nincs belátás, mely észrevenné, hogy a csa­ládi ház a legszentebb magán­tulajdon s hogy akinek nincs ilyen saját magántulajdona, az alig tiszteli a más magántulaj­donát s hogy a vagyonközös­ség elvét csak azok hirdetik, akik a más vagyonát szeretnék közös prédává tenni. Megpróbálták Esztergomban is a családi házak építési ak­cióját házhelyek osztásával a Ripáriának nevezett s kertvá­A mult vasárnap közel 30 ezer főből álló zarándokcsoport ment el Serédi Jusztinián dr. bibornok-her­cegpritnás vezetésével Máriabesnyőre és ezzel a felemelő és hatalmas za rándoklással meg is nyíltak a Szent Imre év főbb ünnepségei. Most nyolc nap után Serédi Jusz­tinián dr. biboros-hercegprimás tet­szése találkozásával a hatalmas za­rándoklat megismétlődik ós a ma­gyar nők egy óriási csoportja érke zik ma Esztergomba, Szent István és Szent Imre szülőhelyére. Üdvözöljük a hajón érkező nők nagy tömegét, Esz'ergom szent he­lyének magasztosságával és a törté, nelmi idők felemelő hitével, biztató reménységével köszöntjük őket. Esztergom közönségét is kell, hogy ez a hatalmas zarándoklat ki­emelje a hétköznapokból, hogy lel­kileg is belekapcsolódjék a jubileumi év Szent Imre .életébe és hogy a za­rándokok hite szerint fejezzük ki hódolatunkat az ünnepségek során. Tulajdonképen Esztergom áll a szent év központjában és ha az ország ebben az évben felénk fordul, Eszter­gom népének is az ünnepek ünnepé­vel, lelkületével kell kapuit kitárni. S az idegsn, ki itt Esztergomban partra lép, különösen ti magyar asz­szonyok, anyák, menjetek fel a Várba azzal az érzéssel, hogy ami ott ben­netek Szent Imre nevével feltámad, azt vigyétek hozzátartozóitoknak, fiaitoknak, magyar szentföldi emlék­kel és fogadalommal. A mai nap sorrendjét a fogadó­bizottság a következőkép állapította meg. A hat hajó délelőtt 11 óra után érkezik meg. A zarándokokat a vá­ros vezetősége dr. Antóny Béla pol­gármesterrel az ólén és a főegyház­megyei bizottság fogják ünnepélye­sen fogadni. A fogadtatásnál a le­vente és a cserkész zenekarok is közreműködnek. A hajóállomáshoz lehozzák a ba­zilika kincstárából Szent István, Szent László és Szent Imre ereklyéit rejtő diszes ereklyetartót, melyet az esz­tergom belvárosi földmívesleányok Mária-kongregációjának tagjai fognak vinni. A fogadás után a zarándokok zárt sorokban a zenekarok indulója és egyházi énekek éneklése mellett a Ferenc József-úton át felvonulnak a főszékesegyházba, ahol dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás pon­tifikális nagymisót mond. Az ünnepi beszédet dr. Lépőid Antal prelátus kanonok, a főszékesegyház plébá­nosa mondja. Az ünnepi mise után a neveze­tességek megtekintésére belépőjegy ­gyel rendelkező zarándokok a kije­lölt vezetők irányítása mellett 300 as csoportokban tekintik meg felváltott sorrendben. A vezetők a bazilika elő­csarnokában lesznek ós piros-fehér karszallaggal lesznek ellátva. Az ebédre jelentkezőket ugyan­csak karszallagos rendezők vezetik az étkezés helyére. A szabadban ós há­tizsákból étkezők a vár környékén, a primáspalota alatt és a szigeten helyezkednek el. Ivóvízről a tűzoltó parancsnokság a műszaki hivatal közbenjötte mellett gondoskodik. Ugyancsak ügyeletes szolgálatot fog tartani a bazilika mellett a men­tőegyesület is. Ebéd után a város megtekintése kisebb csoportokban, Duna-korzó a Csernoch János-úton. D. u. 3 órától fél 5-ig a levente zenekar a taka­rékpénztári strandfürdő zenepavilon­jában hangversenyt ad. Fél 5 órakor a zarándokok gyü­lekeznek a prímás palota előtt és tisztelegnek a biboros-hercegprimás­nál, A tisztelgés után a zarándokok a hajóra vonulnak. A hajók elindulá­sáig a dunaparton a levente zenekar fog játszani. Dr. Antóny Béla polgármester ez­úton is felkéri a város közönségét, hogy az első zarándokok minél mél­tóbb és megtisztelőbb fogadtatása céljából a város és az útvonalak fel­lobogózása és a fogadtatásnál minél számosabban leendő megjelenés iránt gondoskodni szíveskedjenek, hogy ezzel is megnyilvánítsuk a Sz. Imre jubileum alkalmából sziveinket he­vítő magasztos érzéseinket és Szent István szülővárosának lakóiban min­denkor élő nagyszerű eszményeket. Ünnepély a Hősök szobránál. Esztergom sz. kir. megyei város közönsége ma, vasárnap délelőtt ün­nepli meg a szokott keretekben a Hősök-napját a Mária Terézia-téren lévő Hősök-szobránál az alábbi sor­renddel : D. e. 9 órakor a belvárosi plébá­nia-templomban ünnepi istentisztelet lesz. A mise után fél 11 órakor kezdő­dik az ünnepély a Hősök-szobránál. 1. Hiszekegy. Énekli az Eszter­gomi Turista Dalárda. 2. Radványi K.: Magyar halottak. Szavalja: Vajda József VIII. o. pap­növendék. 3. Ünnepi beszéd. Mondja: Laky Vilmos dr. főgimnáziumi tanár. 4. Leventékhez. Szavalja: Szalay Ferenc segédoktató levente. 5. A Hősök-szobrának megkoszo­rúzása. 6. Himnusz. Énekli az Esztergomi Turista Dalárda és a nagyközönség. A Hősök napján nyolc urnát állí­tanak fel a város főbb pontjain, hogy a gyűjtéssel is adózhassunk a Hő­sök emlékének. Fogadja a város kö­zönsége jóindulatába a gyűjtést és járuljon ki-ki tehetsége szerint az urnához. Tiltakozó gyűlés lesz a trianoni gyásznap tízéves évfordulóján. Június 4-én lesz tizedik évfordu­lója a trianoni gyászos napnak, mi­kor ránkdiktálták a gyalázatos béke­pontokat, melyek megfosztották ezer­éves hazánkat régi határaitól és több millió magyart idegen járom alá ren­delt. Vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornok, a TESz kerületi elnöke ez alkalomból az alábbi felhívást in­tézte az egyesületek vezetőihez és a községek elöljáróságaihoz: „Június hó 4-ón van a trianoni békeparancs aláírásának 10-ik év­fordulója. A TESz elhatározta, hogy úgy a fővárosban, valamint minden vidéki városban és járási «r SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül­. . köző, konyha- és kenyérruha, Ll-i rt^Kl#K44 abrosz (nagyban és kicsinyben) íiaCI bfcUwUII legjutányosabban beszerezhető Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtatik

Next

/
Thumbnails
Contents