Esztergom és Vidéke, 1930

1930-05-15 / 38.szám

ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 38. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930 CSÜTÖRTÖK, MÁJUS 15 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér A munkanélküliség a vármegyei közigazgatási bizottsági ülésén. Én nem ismerek fontosabb kérdést, mint a munkanélküliség megoldását — mondotta Haszár Aladár dr. főispán. . Kedden délelőtt tartalmában igen fontos közigazgatási bizottsági ülés volt a vármegyeházán baráti Huszár Aladár dr. főispán elnöklete alatt. Szenkvici Palkovics László alispán havi jelentése keltett az üiés kezdeóltalános érdeklődést és amelynek nyomán nagyhatású és megértő hozzászólások hangzottak el. Az alispán jelentése a következőket mondja : Míg tavaly ilyenkor az egyesített vármegyékben csak elvétve volt munkanélküliség s dacára a mult évi erős télnek, a kenyérgond nem fenyegette a vármegye lakosságát, addig idén április havában a fokozódó munkanélküliségről s velejáró elégedetlenségről jelentenek a főszolgabírók és az esztergomi polgármester. A gazdasági élet pangása folytán elkeseredett a küzdelem mindenfelé a mindennapi kenyérért. A kisgazdatársadalom lassan már lerongyolódik, mert nincs miből vásárolnia, a kereskedő, a kisiparos egymás után megy tönkre vásárló közönsége hiányában, így szaporodik a munkanélküliség is, mert ami kevés munkaalkalom van, az nem elég valamennyi munkanélküli foglalkoztatására. A nagyüzemek, a bányák, melyek eddig sok embert foglalkoztattak, az előállott túltermelés révén, szintén redukálták üzemüket, úgy, hogy kilátás alig van egyelőre e téren a javulásra. A vármegyének — sajnos — oly alapjai nincsenek, melyekből ily esetekben segítséget nyújthatna, egyedül a megkezdett útépítkezések azok, melyekkel némi munkaalkalmat nyújthat. Ezt is azonban csak oly mértékben, mint amily mértékben az építkezésekre szánt fedezet befolyik, illetve rendelkezésére áll. így ha a terméskilátások elég kedvezőek is, a jövő képe igen komor, ha csak a közgazdasági életbe nem fog lendületet vinni a folyósítandó külföldi kölcsön bölcs ós körültekintő felhasználása. Esztergom szab. kir. megyei város különös nehéz helyzetére indítványozom, hogy irjon fel a város a m. kir. Földmívelésügyi Miniszter úrhoz, mely feliratban tiltakozzék az erdőgazdasági szakiskola elvitele ellen s kérjen ez irányban mielőbbi megnyugtató választ. Ugyancsak irjon föl — jellemezve a város közönségének elkeseredett hangulatát — Esztergom városnak beigert, de de elmaradt magasabb lakbérosztályba sorozása miatt, irjon át továbbá a m. kir. államvasutak Igazgatóságához a vasúti fűtőház állítólagos elvitele tárgyában s kérjen erre vonatkozólag is megnyugtató választ. A jelentéshez hozzászólt gróf Eszterházy Móric, aki különösen az útépítéssel kapcsolatban mutatott rá a munkaalkalmi lehetőségekre. Ebben a tárgyban Újszászy Imre műszaki tanácsos teljesen megnyugtató választ adott. Huszár Aladár dr. főispán a munkanélküliség megoldására vonatkozólag azt mondotta, hogy, sajnos, a törvényhatósági bizottság nincs abban a helyzetben, hogy a bajokon segítsen, de a kérdés elintézésére módot kell találni. Felkéri az alispánt, hogy a munkán élküliségrői katasztert készíttessen és különösen arra kell törekedni, hogy ne idegenből hozzanak vagy alkalmazzanak munkásokat. „Én nem ismerek fontosabb kérdést — mondotta Huszár Aladár dr. főispán — mint annak mielőbbi megoldását. Felmerült az a kérdés, hogy vaj jon a munkanélküliséggel összefüggésben felveendő külföldi kölcsön visszautasítására felsőbb helyen nem annak a véleménynek fognak-e kifejezést adni, hogy "a munkanélküliség megszüntetésére fel kellett volna venni a kölcsönt. Erre Huszár Aladár főispán elismerőleg szólott a vármegye financiális politikájáról, mert a mi vármegyénk a legjobban áll a többi vármegye között ós nem küzd fizetési nehézségekkel. Ez elsősorban Palkovics László alispán körültekintő és gondos mun kásságának köszönhető és ezért Huszár Aladár dr. főispán legteljesebb elismerésétésmegelégedését fejezi ki. A bizottság élénk helyesléssel csatlakozott ehhez a megnyilatkozáshoz. Az esztergomi gazdasági szakiskola elhelyezése ellen tiltakozó iratot küldenek a minisztériumba. A csendőriskolára vonatkozólag pedig felsőbb helyről az az ígéret érkezett, hogy amint a kincstár helyzete megengedi, az iskolát visszahelyezik. Huszár Aladár dr. főispán ezután a városnak az útépítésre adott 150 ezer pengős államsegély felhasználásáról kért tájékoztatást. A városnak morális kötelessége, — mondotta — hogy a segély valóban útépítésre legyen fordítandó és nem másra Természetesen az sem helyes, ha a segélyt az eddigi útépítések tartozására fordítanák. Az évi 7500 pengőt új utak megépítésénél kell felhasználni, így sürgős lenne a Dorogi-út kikövezése. Újszászy Imre műszaki tanácsos is teljes mértékben csatlakozik ehez és a Mária Valéria-útra is felhívja a figyelmet, mert erre az útra sok panasz van ós időszerű lenne már annak portalanítása. A bizottság megelégedéssel vette az elhangzottakat, majd a havi jelentésekkel az ülés véget ért. A „Magyarság" hajójának megérkezése törekvéseinknek és vágyainknak szimbóluma volt — mondotta a fogadtatáson Gróh József dr. Az esztergomi közönség nagy tömegben jelent meg a hajóállomáson. A Magyarság-szövetség ezernél több kirándulóval érkezett meg vasárnap délután Észtergomba Milotay István dr. főszerkesztő vezetésével. A szép fehér „Szent lstván

u hajó már délután 4 órakor feltűnt a szentgyörgymezői kanyarulatban ós így e

8Y órával korábban érkeztek meg a kirándulók. A hajóállomás lobogódíszben állott és a kikötő hídja zöld gallyakkal volt feldíszítve. Többszörös éljen fogadta a vendégeket, akik jóleső érzéssel szemlélték a díszes állomást. A hajóhídon Gróh József dr. bank igazgató üdvözölte Milotay István dr.-t és a Magyarság-szövetség kirándulóit. — A Magyarság hajójának megérkezése — mondotta nagy figyelem közö t Gróh József dr. — törekvéseinknek, vágyainknak szimbóluma, mert nem akarunk mást, minthogy az egyetemes magyarság hajója Milotay István szellemében dicsőséggel révbe kerüljön. Milotay István megjelenése e történelmi földön, ahol ragyogva sugárzik a magyar katho licizmus 1000 éves keresztje, de ahol percről-percre látni kell borzasztó csonkaságunkat, felemelő az ő olvasóinak nagy tábora. S mi úgy üdvözöljük őt, mint a magyar nemzeti érdekek apostoli harcosát. De nem kételkedünk abban, hogy az az 1—2 óra amit itt eltöltesz, nem marad hatás nélkül a te lelkedre. E helyen született élt Szent István, itt ma fiának Szent Imrének jubileumi évét üljük, ez a hely tanuja volt a kereszténység és pogányság nehéz harcainak, itt esett el Balassa Bálint, áldozatos nagy események fűződnek hozzánk a 48 as időkből és itt ólt dolgozott tanított, a diadalmas világnézet irója Prohászka Ottokár, a magyar kath. társadalomnak talán soha el nem homályosodó, el nem felejthető ideálja. Mi akik ebben az eszmekörben élünk akik előtt szent és nemes, amit felsoroltunk, bizalommal, szeretettel, ragaszkodással üdvözlünk téged. Azt kívánjuk, hogy magatartásunk legyen támasza nehéz küzdelmes munkásságodnak s vezesd mielőbb diadalra a magyarság hajóját. Gróh József dr, üdvözlő szavaira, amelyekre töbszöri éljenzés hallatszott, Milotay István dr. válaszolt és a kővetkezőket mondotta: — Nagy út választ el minket attól, mig a magyar nemzet hajója révbe érkezik és vágyainkat, céljainkat csak részben is megvalósíthatjuk, de egy ilyen fogadtatás, egy ilyen érzésekkel tele sokaság csak erőt és biztatást adhat ahhoz a nagy harchoz, ami reánk vár. Milotay István feleségével érkezett meg, kíséretében főtt volt Némethy Béla dr. a szövetség igazgatója, Oláh György szerkesztő, Szombat falvi Lajos ny. százados és többen a Magyarság részéről. A felemelő fogadtatás után a kirándulók a primási palotába mentek és amikor átvonultak a Kolos-hídon, itt is kellemes meglepetésben volt részük. A híd felső tartó vasán virágokból készített „Éljen* díszelgett sok zászlócskákkal körülvéve. A primási palotában Fehér Gyula dr. prelátus, nagyprépost, felsőházi tag üdvözölte a vendégeket és következőkben összefoglalva ezeket mondotta: Serédi Jusztinián bibornok hercegprímás ur nevében köszönettel veszem a „Magyarság" üdvözletét és megjelenését. Mi mindanyian a magyarság ügyét szolgáljuk s abban egyek vagyunk, hogy ez a mi munkánk eredménnyel csak a kereszténység szivében és szellemében történhetik, Ez a hely, ahol ma vagyunk, ennek dicsőségét hirdeti. Sokfélék és^számosak kötelességeink — mondotta a nagyprépost. — De ebből különösen kiemelendő az, hogy mindenki, aki dolgozik, necsak örökös érdekek, necsak az anyagiasság, hajhászása, de a közös érdekek komoly teljesítésével szolgálja a hazát. SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ háZI SZÖVÖtt £X£3££ lepedő-vászon, kőző, konyha köpper, törül és kenyérruha és kicsinybe . beszerezhető 5 Pelczmann Lászlóná Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatib