Esztergom és Vidéke, 1930
1930-05-08 / 36.szám
Xa&y felentöségú közgyűlése volt a Kereskedelmi Tarralatnak. A kereskedők súlyos helyzete és a közönség fegyelmezetlensége. — Bürokratikus szellem az adókivetésben. — Lehetetlen eleget tenni a Társadalombiztosító követeléseinek. — A csendőriskola, az erdészeti szakiskola és a Máv. fűtőház elhelyezése. — Mozgalom a magyar iparért. Vasárnap délelőtt 11 órakor népes és rendkívül nagyfontosságú közgyűlés színhelye volt az Esztergomi Kereskedelmi Társulat nagyterme. Dr. Gróh József, az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank igazgatója, a Társulat díszelnöke nyitotta meg a közgyűlést. Bevezető szavaiban azt mondotta, hogy amikor hivatalosan első ízben jelenik meg a Kereskedelmi Társulat uj helyiségeiben, lehetetlen szó nélkül hagyni azt a munkát, amelyet a Társulat vezetői fejtettek ki az új otthon megteremtezében. A vezetőség között elsősorban elismerés illeti Lenkei Emil elnököt, aki fáradhatatlanul és kitartással munkálkodott, hogy végre a Társulat megillető és méltó helyiségekbe jutott. De nemcsak az elhelyezés volt nagy feladat, hanem a berendezés és a Társulat működésének nagyobb méretű megindítása is. Ebben a szervező és gondoskodó munkálkodásban különös tevékenységet és sokszor áldozatkészséget Brutsy Jenő tanúsított, azután odaadó fáradozásáért Schwach Sándort illeti különös köszönet, majd Weisz Mór háznagy is mindent elkövetett, hogy a kitűzött cél elérhetővé vált. Emeli a fáradhatatlan munkálkodást, hogy rövid idő alatt sikerült a Társulatot az új otthonban elhelyezni. De egyébként a Társulat tagjai között is nagyon sokan voltak olyanok, akik megértéssel és önzetlen segítséggel a terv megvalósításban resztvettek. Ezután Gróh Jósef dr. nagy érdeklődés között rámutatott a mai kereskedelmi élet szomorú állapotára, különösen az esztergomi kereskedők nehéz helyzetére. A bajok keresésében — mondotta Gróh József dr. — meg kell állanunk a fogyasztóközönségnél is. Azt kell mondanunk, hogy járványos tüneteket tapasztalunk, amelyek mind jobban terjednek és mindjobban károsak a kereskedőkre. A közönség teljes gazdasági fegyelmezetlenségben él, amellyel nemcsak önmaga nak árt, hanem a kereskedelemnek is. A hitelvásárlásnál és ennek kö vetkezményében a fizetésnél és a törlesztésnél tapasztalunk súlyos jelenségeket. Kérdezhetjük, hogy jogában áll-e a közönségnek hitelben vásárolni, akkor, amikor azt a szomorú megállapítást tesszük, hogy a legtöbb esetben visszaélés történik a kereskedő hiteltadó készségével. Mert a kereskedő jótékonyságot gyakorol a hitelnyújtással, de sajnos, ezért a jótékonyságért és készségéért hálátlanság a fizetés. Olyan a helyzet ezen a téren, hogy komoly okok vannak az aggodalomra. Óriási künlévőségei vannak a kereskedőknek és ha ezek a künlévőségek kamatra lennének elhelyezve, a kereskedők ölhetett kézzel ülhetnének üzleteikben, mert a ka mátokból már megélhetnének. A künlévőségek azonban nem hogy fogynának, hanem még inkább szaporodnak és nőnek és így annál kétségbeejtőbb a helyzet. A meggondolatlan hitelvásárlásoknak meg kell szünniök és kell, hogy a közönség egy józanabb belátásra jusson, mert különben minden oldalon bekövetkezik az összeroppanás. Emellett a súlyos jelenség mellett óriási teherként következnek a közadók és közterhek, amelyek szintén a megbénulás felé viszik a kereskedelmi életet. Meg kell ugyan állapítanunk, hogy azok a terhek a kincstár részéről eleinte alacsonyak, de évről évről nagyobbodnak, míg jelenleg olyan összegre emelkednek, hogy annak terhe elviselhetlen. Ha ma a kereskedő elmegy az adókivető hivatalba ós terheink reális alapját kéri, arra a megállapításra jutunk, hogy a 10—15 év előtt hozott rendelet szerint nincs meg az a percent, amelyet a jelenlegi adókivetés mutat. Van eset rá, hogy a kereskedőnek 40 ezer pengő kinlévősége van, ami talán a semmivel egyenlő, de az állam mégis kirója a 40 ezer pengőnek megfelelő adót. Hogy azonban a jogos kérésnek eleget tegyenek, megadják a lehetőséget arra, hogy a kereskedő igazolhassa a követelés behajthatatlanságát. De hogyan lehet ezt igazolni, honnan vegye elő a kereskedő azt a költséget, amely ezzel jár ? Az állam megteheti, hogy egy 1 P-ős követelért 2 P kiadást fordít, a kereskedő azonban nem. Ennek a bürokratikus szellemnek óriási hatása van a kereskedelmi életre és felbecsülhetetlenek azok a károk, amelyek ebből származnak. Ugyanekkor a Társadalombiztosító nagy terhei is sújtják a kereskedőket. Ezzel kapcsolatban szomorúan kell megemlékeznünk a népjóléti miniszter nemrégen tett kijelentéséről, amikor azt mondotta, hogy „rengeteg esetben fordul elő, hogy az iparos a munkásától levont pénzt sem fizeti be, pedig ez egyszerűen sikkasztás." Esztergom helyzetét tekintve aggodalommal és csüggedve tekintünk a következő napok elé. Az államtól* ahelyett, hogy segítség jönne, még az is , elvész ami volt. Szomorú tapasztalataink vannak a csendőriskola ügyéből kifolyólag és most fenyegetően kisért az erdészeti szakiskola, ujabban a fűtőház elhelyezés. Ezeken kivül nagy elkedvetíenedést okozott a magasabb lakbérosztály elmaradása is. Esztergom jogos kérése nem talált meghallgatásra és ezzel is változatlanul maradnak a nehéz viszonyok Az idegenforgalom is szoros összefüggésben van a kereskedelmi életté), itt azonban jelenleg az országutépités állít fel nehéz akadályokat. Ma úgy vagyunk, hogy Budapest és Esztergom között senki sem közieked hetik. Ilyen súlyos viszonyok mellett nagy szükség van a Kereskedelmi Társulatra, amely ez esetben több kell, hogy legyen, mint szórBkozó hely. Itt kell megtalálni azt az együttműködést, amely a kereskedelmi életet a mai nehéz helyzetből kivezeti és azt a harmonikus munkát, amely a gyakorlati élet súlyos problémáit megoldva, szebb és életerősebb alapokra helyezi a jövőt. Programmon kívül is nagyjelentőségű körülményekre mutatott rá Gróh József dr. — Magyarországnak olyan hatalmas energiája van — mondotta — hogy semmi ok sem lenne a kétségbeesésre, ha a fogyasztóközönség nagyobb önfegyelmet tanúsítana és ha vásárlásainál a magyar ipart, a magyar termékeket pártolná. 1928- ban 385 millió pengő volt Magyarország passzívája, ami azt jelenti, hogy 380 millióval volt több a behozatalunk, mint a kivitelünk, vagyis haszontalan külföldi cikkeket vásároltunk. 1929- ben 108 millió pengőt adtunk szónért, 200 milliót textilért, 13 milliót burgonyáért ós 10 milliót főzelékfélékért. Nagy propagandamunkával a 385 millió passzívát sikerült az elmúlt évben lenyomni ós megnövekedett kivitelünkkel ez a horribilis összeg leolvadt 22 millióra. Ha kitartóan a magyar iparpártolás, a magyar munkás mellett foglalnánk álláspontot és ha egy kis fegyelmezettséget mutatnánk fel, a helyzet rohamosan megváltozna és hamarosan jobb időknek néznénk elébe. Ellenkező esetben magunk okozzuk a pusztulást és magunk akarjuk, hogy elvérezzünk. Ezért kell, hogy az Esztergomi Kereskedelmi Társulat is nagy energiával részt vegyen a magyar iparpártolás propagandájában és remélhető is, hogy az eredmény nem fog elmaradni. Gróh József dr. beszédét hosszantartó éljenzéssel fogadták és lelkesen csatlakoztak az elhangzottakhoz. A pénztári jelentés biztató anyagi helyzetről számolt be, majd a titkári jelentés változatos és tartalmas képet nyújtott az elmúlt évről. A tagok száma 223-ra emelkedett. Jegyzőkönyvi megörökítésre ajánlották áldozatkészségéért Lenkey Emil elnököt. Brutsy Jenőt és Szegedy József dr.-t eredményes munkálkodásukért. Meleg szavakban emlékeztek meg Mátéffy Viktor országgyűlési képviselőről, aki a Társulat ügyét mindenkor pártfogolta és elősegítette. Kérték, hogy a jövőben is legyen a kereskedők érdekének oltalmára. Mátéffy Viktor prépost-plébános megköszönte a meleg szavakat és a legmesszebbmenő támogatását igérte meg. Egyúttal három dologra válaszolt. A kormányzat ma mindent elkövet, hogy a helyzetben javulás álljon be, mert tudatában van annak, hogy rettenetes állapotok következnének a segítség nélkül. A csendőriskola elhelyezésének ténye ugyan befejezett, de azzal nem lehetett Esztergom javára segíteni. Makón kész elhelyezési lehetőség volt és mivel az iskola leépítés nagyob mérvet öltött, csak Salgótarjánban ós Tatabányán hagyták meg az intézményt. Az erdészeti szakiskola kérdésében az igazság az, hogy annak fenntartása óriási pénzbe kerül és mivel az erdőőri és a vadőri együttműködésnek SAJÁTKÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- DÍ-J^-^JÉM. I Á^lA^Ai köző. ko„ y ha es kenyérruha, pelczmarin Lászlónál LA-II O-YAlinM abrosz (nagyban és kicsinyben) IIdill WfelJWUll legjutányosabban beszerezhető Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatok ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 36. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20 KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1'20 P. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér 1930 CSÜTÖRTÖK, MÁJUS 8 Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér
