Esztergom és Vidéke, 1930

1930-05-04 / 35.szám

Üzletáthelyezós miatt mélyen leszállított árak Hermán Mihálynál Lőrinc-utca 2. zás már május elsejétől kezdődő ha­tállyal történik. Tehát Esztergom kimaradt. Ismét megfeledkeztek róla. Nézzük az elő­lépett városokat, amelyek között még községeket is találunk. Nem tudjuk megérteni, hogy miért van ez a szembetűnő mellőzés ? Hiszen Esztergom határváros és a legjobban megérdemelné, hogy határőrvidék közszol­gálati alkalmazottjai, tiszt­viselői magasabb osztályba jussanak. Nekünk itt csak terhekben van részünk, sok bíztatás és halogatás mellett. Felemeltük a pdtadót 96 százalékra, súlyos a vízdíj terhe, nyögjük a többi terhet ós a sok jo­gos kérés, így a magasabb lakbór­osztálybasorozás is csak kérés ma­rad — meghallgatás nélkül. Valahogyan azt érezzük, hogy mostoha gyermek vagyunk itt a határszélen és ha visszagondolunk a sok teljesíttetlen kérelemre, nagyon magunkra maradottnak érezzük éle­tünket. Keressük, hogy a többi város mennyiben ér­demelte meg az előléptetést ? Mennyivel több a másik város Esz­tergomnál ? Eger, az érseki város előlépett, a gazdag Kecskemét szin­tén, Pesterzsébet, Nyíregyháza ugyan­csak. Esztergom, a primási szék­város, a határvonalon épült város, ahol annyi a panasz és olyan nehéz a megélhetés, nem kapta meg. Nagyon elszomorító. Tovább folytatják a párkányi kikötő építősét. Az elmúlt ősszel részletesen irtuk meg azt a munkát, amely Párkány ban a kikötőépíiésnél folyik. A munkát most újra elkezdték. Leginkább a part kövezése képezi a programm első felét, de már a pilóták elhelye­zését is megkezdték. A közeli hóna­pokban, amint azt a költségvetés engedi, megindul az építkezés is. Az építkezéseken kívül még egy nagyobb terv végrehajtása is foglalkoztatja a cseh kormányt, hogy a párkány­nánai vasúiból egy kiágazást vezet' nek a párkányi Dunapartra, egé­szen a kikötőig. Ezzel a vasút köz­vetlen kapcsolatba jön a Dunával és a Csehszlovák vasúti szállítás egy része Párkányon keresztül a Danán feg lebonyolódni. Kaland az elcserélt útjelzők miatt. Bécs helyett Esztergomba és Esztergom helyett Bécsbe. Tisztelt Szerkesztő Ur I Dorog megirigyelte Lilafüredet. Ott is bitumen utat csináltak, hátha akkor több kegyelmes úr autózik arrafelé. Egyszerre készítették az egész utat és amíg nem készülnek el, mellék­úton bonyolították le a nagy forgal­mat. Erre mennek Esztergom és Bécs felé. A régi világban is mindig pattogott az ostor az útvonalon, mert itt vágtattak a nyergesújfalui gyors­parasztok Buda, Bécs, Esztergom között. Az út elkészült és a dorogi biró kitette az esztergomi és a bécsi útjelzőt az országútra, hogy ne so­kat kérdezősködjenek, akik arra utaznak. .. . Talán éppen ebben a pillanat ban suhant két automobil a fővá­rosból az óbudai Bécsi útra. Az egyikben egy közismert legitimista főúr ült, aki ifjúsága dacéra éppen eleget szerepel a közélet színpadán, a másikban ugyancsak ismerős alak foglalt helyet: egy szocialista főnök, aki szintén nem titokban teszi poli­tikai megjegyzéseit. A főúr hatalmas Ford-autón igyekezett célja felé, a szocialista kényelmes csukott piros taxin utazott. Szürkülettájban értek Doroghoz és a szocialista megelége detten vette tudomásul, hogy a fe­kete autó soffőrje a szundikáló gróf fal az esztergomi útjelzőnél fordult el. A piros taxi persze a bécsi irányba hajtott tovább. Közben esni kezdett s a buzgó autósok meddig jutottak, ki tudná megmondani ? Az azonban tény, hogy éjfél felé ismét Dorogon voltak. Ford utasa kiabált, hogy azonnal keltsék fel a birót és éppenséggel nem olyan módon beszélt, mintha Esztergomba készülődne. Mert az történt, hogy az esztergomi és bécsi útjelzőt el­cserélték. A főúr Esztergom helyett Bécset közelítette meg, a szocialista főnök Bécs helyett egyszerre csak Esztergomban találta magát. Hogy történt, tréfából, vagy véletlenül ? Ezért kellett volna a biró a gróf úrnak. Az autósok, mint ahogy a bajba­jutott emberek szoktak, — meg ismerkedtek. Mind a két utas betért a legköze­lebbi vendéglőbe. A főúr itt is csak mondta mondókáját és forralt bort rendelt. A másik utas, aki úgy be­pólyálta magát, hogy bajusztalan abrázatából csak pápaszeme látszott ki, — tejet kért a gazdától s olyan csendes volt, mint valami püspök. Az útjelzőket elcserélték, ezen már a legfűszeresebb forralt bor ss segí­tett. Talán ez volt az oka, hogy a főúr igen megkritizálta az italt. — Bár elmentünk volna Bécsbe, — mondotta, — ott biztosan jobb bort ad'ak volna. A piros taxi utasának se ízlett a tej, de azért megivott fél pohárral. — Hát én, — felelte a szocialista — milyen tejet kaptam volna Esz­tergomban? ... Sporthét Budapesten a Nemzetközi Árnmintavásár ideje alatt. A magyar főváros gazdag szórakoz­tató programmal várja a Nemzetközi Vásár látogatóit. A nagyszerű sport-programm impozáns regatta-felvonulással kez­dődött május 3-án. Valamennyi klub házból vízrebocsájtották a csónako­kat, amelyek azután a Margitszigettől startolva széles rajokban eveztek le a Műegyetemig. Ma, vasárnap, f. hó 4 ón a Sváb­hegy lesz a sport élet közponja. Az Automobil Klub megrendezi az év legkiemelkedőbb motorkerékpáros versenyét. A verseny rendkívül izgal­masnak Ígérkezik, mert a tizen három kilométeres hegyi pálya bő­velkedik hajtű-kanyarokban. Különben pedig az egész vásár tartama alatt lóversenyek ós ügető­versenyek váltják fel egymást. F. hó 9-én nagy napja lesz Budapest­nek. Megérkezik az olasz-magyar autó-tura 120 kocsija. Ötszáz olasz autós jön Itáliából a magyar-olasz válogatott football-mérkőzésre és a vásárra. 11-ón nagy sportnap. Dél­előtt a kilométer -versenyt rendezik Taton, délután pedig mórkőzik Olaszország ós Magyarország foot­ball sportjának válogatott csapata a közép-európai kupáért. A komolyabb ós nemesebb irányú kulturális szórakozásban sem lesz hiány a vásár alatt. A színházak a legnagyobb sikerű darabjaikat mu­tatják be. Valamennyi múzeum, kép­tár nyitva lesz. A hangversenyek pódiumain európai hírű művészek jelennek meg ós akik a tudomány­ban találják kedvüket, azok egész sereg kongresszus vitáját hallgathat­ják végig. A „Virágos Esztergom" munkája. A tavaly megyindult városszépí­tési mozgalom szép csendben foly­tatja tevékenységét. Alig van utca, ahol már eddig is ne történt volna valami ebben az irányban. A kör­zetvezetők is megkezdték a munkát, összeállították a körzetek férfi és nőbizottságait, a háztulajdonosokat és lakókat körlevelekkel felkérték az ablakok és erkélyek virágositáséra, a házak előtti sorfák gyepszegéllyel való ellátására síb. Sok helyütt a felkéréseknek a legnagyobb megér­téssel tesznek eleget, azonban az is megállapítható, hogy nem mindenütt, még olyan helyeken sem, ahol biz­vást el lehetne várni. Iparosaink és kereskedőink sem sietnek a ház­tulajdonosok és lakók segítségére az alkalmazandó virágtartók és rácsokra vonatkozó árajánlataikkal. Különösen fontos az, hogy templo­maink iskoláink és azok környé-ie elsősorban legyenek gondozottak, szépek és virágosak. Az első szépitósi körzet vezetője már két izben hívta össze a körzet mintegy 50 tagu bizottságát, azon ban az érdeklődés feltűnően csekély volt. Május 7.-én d. u. 5 órakor a városház nagytermében ugy az I. mint a II. körzet Rákóczi-tér, Csernoch János-út, Árok-sor, Hősök­tere, Mária Terézia-tér, Petőfi utca, Német.utca által bezárt terület férfi es nőbizottságait üéire hivták össze a vezetők s kérnek minden érdeklő­dőt — esetleg más körzetekből is — a szíves megjelenésre. Különösen kivánatos, hogy a hölgyek minél számosabban jelenjenek meg, s legye­nek mozgatói, apostolai a virágo­sításnak. v. Ss.-lV. Történt-e már intézkedés a Mária Valérid-út megépítésére? Szégyenteljes látványt nyújt a Mária Valéria út, amelyet az utóbbi esős napokban ismét sártenger bo­rított. Az autók vastag sugarakban hányták a sarat és a vizet, ós ismét alkalom volt arra, hogy a városról lealacsonyító híreket terjesszenek. Hát nem tudnak végre az illeté­kesek erre az útra felfigyelni ? Már megírtuk, hogy ez az út az állam­építészeti hivatal hatáskörébe tarto­zik, tehát sürgős intézkedést kérünk ! Az útépítésekkel kapcsolatban, mivel ez a rövid útszakasz — alig pár száz méter — az állami úthoz tartozik, ennek az útépítésnek is meg kell történnie, mert nemcsak Esztergom, hanem Magyarország rossz hírét is terjesztik az idegenek, akik a párkányi aszfaltról erre a sá­ros, pocsolyás útra jönnek. A Mária Valéria úton szüntelenül nehéz, kövekkel megrakott teher­autók közlekednek, amelyek a kö­vet a tábori országút építéséhez szállítják. A követhordó autók tel­jesen tönkretették az utat és ma sokkal rosszabb mint volt. Egyszóval ez az út szégyenére válik Esztergomnak és ezért felhív­juk az államépítészeti hivatal, illető­leg az illetékesek figyelmét, hogy sürgős intézkedést tegyenek. Hentéegyleti közgyűlés. Az Esztergomi Mentőegylet április 24-én, délelőtt 11 órakor tartotta II. évi rendes közgyűlését a városháza tanácstermében vitéz Szívós-Wald­vvgel József elnökletével. A közgyűlésen a szabadságon lévő Gönczy Béla dr. ügyvezető-igazgató tartalmas jelentését Hamza József dr. helyettes ügyvezető olvasta fel, amelyből a következőket tartjuk megemlítendőknek: Az Esztergomi Mentőegylet az elmúlt év folyamán csendben, min­den feltűnés nélkül folytatta áldásos működését s az év egy napját, 1929. július 21 ét kivéve, amikor gyűjtőnapját tartotta, nem hívta fel magára a közönség figyelmét; a helybeli gyűjtés 802 P 32 f-t, az esztergomi járásban pedig 160 P 40 f-t, összesen 962 P 75 f-t eredményezett. A gyűjtés sikerét a Szent Erzsébet Nőegylet fáradhatat­lan tagjai mozdították elő, akik a gyűjtés nehéz munkáját magukra vállalták; az egyesület 1929. évben a kö­vetkező működést végezte: első­segélynyújtásban rész;sült 80 egyén, betegszállításban részesült 404 egyén, mozgóőrség adatott 5 esetben, vak­lárma volt 7 esetben, a ténykedések összes száma 1929 ben 496, az állo­más megnyitása óta 527; a mentőautó 1929. évben 13 636 km-t és az állomás megnyitása óta 14 666 km-t tett meg. A Mentőegylet a taggyűjtés terén eredményt nem tud felmutatni, mert a nyomasztó gazdasági helyzet és a megélhetés súlyos volta miatt a kö­zönség — bár megértéssel viseltetik az egyesület működése iránt — azt tagsági díjával támogatni nem tudja. Eddig belépett 9 alapító és 48 rendes tag, ami csekély 5 P évi tag­díjat számítva, igen szerénynek mond ható, Ezután a pénztárnok terjesztette elő az 1929. évi zárszámadást, amely szerint az óv végén a cse­lekvő vagyon 3.642 P 53 f, a szen­vedő vagyon 2.239 P 8i f, tehát a mutatkozó cselekvő vagyon 1.402 P 72 f, úgyhogy az 1928. év végén fennállott 680 P-nyi deficit — ami az egyesület rövid működésével és felállításával kapcsolatban állott elő — teljesen megszűnt és ezenfelül még 1.402 P 72 f tiszta maradvány lett elérve. Kisebb ügyek letárgyalása után a közgyűlés végül hosszasan foglal­kozott a jelenlegi mentőautónak erő­sebb mentőautóval való kicserélése VIRÁG és SZANTO-nál az ismert jóminöségü csikós női mosóselyemnadrág kis hibával 240 pengő.

Next

/
Thumbnails
Contents