Esztergom és Vidéke, 1930

1930-04-27 / 33.szám

kokkal. Az én keserves nélkülözé­sek árán megszerzett autóm pedig úgyszólván születésének pillanatától pihen babérain, mig én angyali türe­lemmel rovom utamat a 20 kilomé­teres gyorsasággal szágu'dó eszter­gomi vicinálison. Hát valljuk be, ez nem a legalkalmasabb eszköz az autósport és a nemzetközi forgalom fellendítésére. Három évig javítani egy országutat és annak a negyedé­vel sem elkészülni, legalább is érthe­tetlen egy gondolkodó ember előtt. Nyilatkozzon végre az illetékes kor­mányzati szerv, hogy hány éven belül akarja megjavíttatni ezt az ország­utat, hogy akkorra üzembe helyez­hessem autómat. fontosságára való tekintettel a rész­vényesek nagy számban jelentek meg. A közgyűlés az igazgatóság jelen­tését egyhangúlag elfogadta s meg­elégedéssel vette tudomásul, hogy a Nemzeti Hitelintézet Rt. esztergomi fiófya beolvad az Esztergom-vidéki Hitelbank Rt.-ba, amely ezentúl a Nemzeti Hitelintézet Rt. vezetése alá kerül. A régi igazgatóság és felügyelő­bizottság lemondott s helyébe a köz gyűlés által igazgatósági tagoknak megválasztattak: Fehér Gyula dr. nagyprépost, Sztamoray János m. kir. kormány főtanácsos, a Nemzeti Hitelintézet Rt. vezérigazgatója, Dra­hos János prelátus-kanonok, Mátéffy Viktor prépost-plébános, m. kir. kor­mányfőtanácsos, országgyűlési kép­viselő, Gyulay Endre a Nemzeti Hitelintézet Rt. esztergomi fiókjának igazgatója és Kőmives László dr. ügyvéd, főkáptalani ügyész. Felügyelő-bizottsági tagokul meg­választattak: Molnár András, a Nemzeti Hitelintézet Rt. igazgatója, öszlerreicher György a Nemzeti Hi­telintézet cégjegyzője, Szoleczky Já­nos ny. igazgató tanító, Riedl Gyula főkáptalani főmérnök. A közgyűlés végén Szántóra Ignác tb. kanonok a részvényesek nevé­ben a legmélyebb köszönetét fejezte ki a Székesfőkáptalannak azon áldo­zatkészségeért, amely az intézet további nyugodt fejlődését biztosítja. A közgyűlést követőleg megala­kult az új igazgatóság és ezen ülé­sen Mátéffy Viktor intézeti igazgató sokoldalú elfoglaltságára való hivat­kozással az intézet vezetéséről le­mondott s az igazgatóság ügyvezető igazgatóul Gyulay Endrét válasz 1 totta meg, aki a Nemzeti Hitelinté­zet Rt. esztergomi fiókjának meg­alapításától igazgatója volt s annak felvirágoztatása körül nagy érdeme­ket szerzett. A román mérnökházaspár autószerencsétlensége és a Kolos-kórház. A Kolos-korház igazgatóságától kaptuk a következő sorokat, amelyek­nek készséggel helyet adunk : „Nem felel meg a valóságnak a táti országúti autószerencsétlenség­gel kapcsolatban irt cikk, melyben téves információn alapult az a ki­tétel, hogy az esztergomi Kolos kórházban a Popescu-házaspárnak n a komplikált sérülések miatt nem tudtak segítséget nyújtani. Erre Buda­pestre, a Bakay-klinikára szállították Popescunéc és férjét." Ezzel szem­ben a helyes tényállás az, hogy a sérülteket a kórházban elláttuk, a szükséges operatív beavat kozások elvégzését a leg­nagyobb készséggel vállal­tuk s Budapestre, a sebé­szeti klinikára csak azért szállíttattuk a szerencsétle­nül járt mérnököt és nejét, mert azt ők már behozata­lukkor kifejezetten maguk kívánták s a kórházba csak azért jöttek, hogy a Budapestre való szállítasnoz meg­felelő kötést kérjenek. A Kolos­kórház Igazgatósága." Acél ruganyos ágybetéteket Ju­tányos áron készít Havas, Nemet, ­utca 8. Selyem harisnya hibátlan 2 25 P amig a készlet tart ILLÉS cégnél. á „Szent Ferenc"-ínternátns nyaraló-iskolát nyit 9-12 éves kis diákok számára. Több oldalról határozottan kifeje­zett óhajnak kivan eleget tenni a „Szent Ferenc"-internátus, midőn az intézet kapuit megnyitja azon családok egészséges és jóindulatú gyermekei számára, akik a kellemest a hasznossal akarják összekötni a nyári szünet alatt. A nyaraltatás tartama július 10-től augusztus 16-ig tart. Tartásdíja 85 pengő, amely a fel­vétel alkalmával fizetendő és vissza nem követelhető. Kívánságra fél időre (július 10—28. és július 28-íól augusztus 16.) is vállalnak el nya­raló fiúkat. A félidő tartásdija 50 pengő. Ennek ellenében az intézet nyújt: nevelést, teljes ellátást (napi ötszöri érkezés, mosás, világítás). Egyéb kiadások a hozzátartozókat terhelik. A nyaraló fiúk állandó felügyelet mellett és előre megállapított napi­rend szerint foglalkoztatva, szóra­kozva részesülnek testi-, értelmi- és erkölcsi nevelésben. A diáknyaraltatás célja: sportolás, fürdés, erdei séták, csónakázás, ki­rándulások, német társalgás, elő­készítés a középiskolákra. Az érdeklődő szülők bővebb fel­világosítást nyerhetnek az esztergomi „Szent Ferenc"-internátus vezető­ségénél (Ferenc-rendi zárda). Pénzbüntetésre ítélték a győri kereskedelmi és ipar­kamara tisztviselőit. A győri kereskedelmi és iparka­mara f. hó 24-ón tartott közgyűlése mint fegyelmi bíróság, hozott ujabb Ítéletet a különböző szabály­talanságokkal vádolt és fegyelmi uton állásuktól felfüggesztett főtiszt­viselők ügyében. A közgyűlésen, amely az esti órákig eltartott, a fegyelmi választ­mány ismét az állásvesztés kimon­dását javasolta. Több kamarai tag azt indítványozta, hogy halasszák el a határozathozatalt arra az időre, amikorra a bűnügy a biróság előtt már befejeződött. Ezt az indítványt a közgyűlés nem fogadta el és az ítélet meghozatala céljából zárt ülést rendeltek el. Ete fél 8 órakor hirdették ki az ítéletet, amely szerint a kamara köz­gyűlése mint fegyelmi biróság elve­tette a fegyelmi választmány javas­latát és Sommer Ernő dr. főtitkárt 1000 pengő, Karikó Imre dr. titkárt 500 pengő, Kemény Rezső irodatisztet pedig 250 pengő pénzbüntetésre ítélte és egyben elrendelte állá­sukba való visszahelyezé­süket. Az idei árúmintavásár mé­reteiben messze felfii fogja mnlni az eddigi magyar vásárokat. Az idei Jubiláris Nemzetközi Árú­mintavásár méreteiben messze felül fogja múlni az eddigi vásárokat. Egy vásár sikere azonban nemcsak a csarnokokban kiállított árúktól függ. Rengeteg körülmény járul hozzá ah­hoz, hogy a látogatók százezrei ki­elágülten távozzanak el abból a vá­Csütörtökön volt a törvényszéki tárgyalás a tiszti üdülőtelep ügyében indított sajtóperben. Az elmúlt óv nyarán több lapszá munkban foglalkoztunk azzal a kér­déssé), hogy a tisztiüdülőtelep közös költséggel létesítendő csatornázásától a város azért esett el, mert a mér­nöki hivatal számításai nem voltak reálisak s amikor a kivitelre került a sor, a jelentékeny hozzájárulást adó katonai kincstártól utóbb több hozzájárulást kellett kérni, mire a kincstár az eredeti 11.000 P-ős se­gélyét is visszavonta. A város fő­mérnöke magára nézve sértőnek találta ezt a közleményt és sajtó útján elkövetett rágalmazás miatt bűnvádi eljárást tett folyamatba szer­kesztőnk: Vécs Ottó ellen. Miután ezen eljárás közismertté vált, vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornok ez üggyel kapcsolat­bad rövid cikket irt lapunkban, amelyben súlyosan kifogásolta a fő­mérnök ezen eljárását s azt jegyezte meg, hogy a közönség nem peres­kedést vár a főmérnöktől, hanem a mérnöki hivatal feladatainak helyes megoldását. A város főmérnöke erre sajtó úiján elkövetett rágalmazás miatt az eljárást vitéz Szívós- Waldvogel József ellen is folyamatba tette. Ezt a pert tárgyalta az elmúlt héten a pestvidéki kir. törvényszók Eszter­gomba kiszállt tanácsa. Szekér Mihály elnök, kúriai bíró a tárgyalás megnyitása után azon óhajának adott kifejezést, hogy az ügyet békésen kellene elintézni, mert vádlottak és sértettek a közélet funkcionáriusai és közügyben jártak el. Kérdést intézett a vádlottakhoz, volt-e szándékukban a város főmér­nökét egyéni becsületében sérteni, amire mindkét vádlott kijelentette, hogy ezt valóban nem kívánták tenni. Vitéz SZÍVÓS- Waldvogel József egyben azonban azt is hangsúlyozta, hogy az ügyben Ő és Vécs Ottó a sértett, mert hogy jut ő hozzá 58 éves korában ahhoz, hogy a köz­érdekben kifejtett birálatért a büntető biróság elé állítsák, amikor ő életé­ben sohasem rágalmazott ós jelen esetben is igazat irt. Mire az elnök föltette a kérdést a város főmérnö­kéhez, hogy a vádlottak kijelentését, mely szerint őt személyében sérteni nem akarták, hajlandó-e elégtételül elfogadni. A főmérnök ezt attól tette függővé, hogy a vádlottak nyilatko­zata a sajtóban is megjelenjen, aminek az elnök szerint akadálya nincs, mert — úgymond — a fő­mérnök a tárgyalási jegyzőkönyv tartalmát leírhatja ós közzéteheti. Miu­tán azonban vádat a kir. ügyész kép­viselte, a jelenlevő főügyész a vád elej­tését attól tette függővé, hogy ehhez a főmérnök felettes hatósága, a vá­ros polgármestere hozzájáruljon, ami végett a biróság az iratokat a pol­gármesterhez tette át. Ezek szerint az ügy folytatása a polgármester elhatározásától függ. Ha a vádlottak nyilatkozatát elfogad­hatónak nem tartja, az eljárást a biróság tovább folytatja, amely eset­ben a vádlottak állításaik valódisá­gát kívánják bizonyítani.J (dr) A Simor-utcai autókatasztrófa a biróság előtt. 1927. évben egy augusztusi éjje­len a Simor-utca elején a Budapesti Telekparcellázó és Házépítő Szövet­kezet egy autója, amelyen Szolcsák János soffőr és Kövér László állat­orvos ült, nekiment az utca közepén lévő nyitott kanálisrácsnak. A bal­eset következtében az autó haszna­vehetetlenségig tönkre ment, a soffőr és utasa pedig súlyosan megsérült. A kir. ügyészség gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt emelt vádat a soffőr ellen s ezt az ügyet /. hó 24-én tárgyalta a pestvidéki kir. törvényszék büntető tanácsa Esz­tergomban. Az ügyben igen sok tanú voltl megidézve, köztük a városi mérnökM főjegyző, főügyész, a tűzoltó főpa\ rancsnok s rendőri közegek. Az ügy során ismertették, hogy a soffőr a nyitott kanális okozta bal­eset miatt kártérítési pert indított a város ellen s ebben a város 1000 F-ben kiegyezett de ez az egyezség még nem jogerős. A vádlott védője az is kiemelte, hogy a kártérítési pert az autótulajdonos is megindította a város ellen s ebben a város szin­tén pervesztes lett, de a városi fő­ügyész kiemelte, hogy ez az ítélet még nem jogerős. A vadat képviselő kir. ügyész til­takozott az ellen, hogy a polgári per adatai a büntető perben felhasznál­tassanak. A kir. törvényszék számos tanú kihallgatásával rekonstruálta a tény­állást és hosszú tanácskozás után a vádlottat felmentette azzal az indo­kolással, hogy a vádlott a nyitott kanálist nem láthatta és így a bal­esetért azok a hatósági közegek vol­nának felelősek, akikre e kanálisnyi­tások elzárása tartozik. A tárgyalás anyagából azonban ki keli emelnünk még a tűzoltó főpa­rancsnok vallomását, aki a hozzá intézett kérdésre kijelentette, hogy a kanálisok kinyitása és lezárása zá­porok, viharok idején a tűzoltóság feladata, azonban a kérdéses napon szép idő lévén, a kanálisok kinyitá­sára ok nem volt, azt a tűzoltó sze­mélyzet közül senki sem nyitotta ki s igy a kanális nyitott volta akkor nyilván valamely gyerekes csinyte­vés eredménye volt. Új vezetés alatt az Esztergom-vidéki Hitelbank. Az Esztergom vidéki Hitelbank Rti f. hó 24-ón d. u. 5 órakor tartotta meg az 1929. évi üdstévét tárgyaló rendes közgyűlését. A tárgysorozat SHbttHT0RF0RRAS*a uese, h6ly ag? reuma uyáuyufce '% m hdfiyiavM o.ftpadc^ot r»lol<3Ja ém ilyenek kApi5de.it me ar aJuid á 1 yom» Q a r»nmil i, -wmm ém ihélymefeomohKrt «»i távolit $ onborh«te«.k éarémprmWmm 9 ttoetrmMgég; LERAKAT: VÖRÖS JÓZSEF ESZTERGOM. Kraébet tör t.

Next

/
Thumbnails
Contents