Esztergom és Vidéke, 1930

1930-04-10 / 29.szám

tartották meg a tót anyanyelvű hivek számára a missiókat. Gyetven Pál sárisápi és Jernei János dági plébánosok voltak a missiók szónokai. Á tótnyelvű hivek Budapest összes kerületeiből és a közeli községekből is eljöttek, hogy megújuljanak Krisztusban. Küldöttség járt Gömbös honvédelmi miniszternél az esztergomi kaszárnyatatarozás miatt. Kedden délben Mátéffy Viktor országgyűlési képviselő egy küldöttséget vezetett Budapesten Gömbös Gyula honvédelmi miniszter elé. A küldöttségben résztvett Antóny Béla dr. polgármester, vitéz Szívós-Waldvogel József ny. tábornok ós Mike Lajos kir. közjegyző. A háború alatt és az utána következő időben az esztergomi kaszárnya megrongálódott, úgyhogy alapos tatarozásra volna szükség. A város már többször fordult a honvédelmi minisztériumhoz a kaszárnyát ért rongálmányok helyreállításáért, illetőleg a kár megtérítéséért. Sajnos azonban, a jogos kérés mindezideig I nem talált meghallgatásra. Esztergom ''városa tehát ismételten fordul a kincstárhoz, Gömbös Gyula honvédelmi miniszterhez, hogy a kérelmet felkarolni szíveskedjék. A kérelmet Mátéffy Viktor terjesztette elő és azt Gömbös Gyula honvédelmi miniszter a legnagyobb figyelemmel hallgatta végig. Válaszában kijelentette, hogy az esztergomi kaszárnyaügyet megvizsgáltatja, sőt, amint ideje lesz, személyesen is megjelenik a helyszínen. így remény van arra, hogy Esztergom jogos kérésének eleget tesznek és végre megkezdhetik a tatarozási munkálatokat. Kitűnően sikerűit az „Égő város" előadása a Fürdőben. Földes Imre: Tüzek az éjszakában c. színművének nagysikerű és szép előadása után várva-vártuk, hogy színrekerüljön a testvérszínmű is: az Égő város, amely tulajdonképpen folytatása az első darabnak. Az esztergomi Stefánia Szövetség mindent elkövetett,hogy az Egőváros-t megszerezze és ez sikerült is. A darabot szombaton és vasárnap mutatták be a Fürdőben és az előző nagy érdeklődés valóban őszinte volt, mert a premieren Esztergom úri közönsége teljes számban megjelent. Negyed kilenckor kezdték meg az előadást telt széksorok előtt. Ott láttuk a vármegye és város előkelőségeit, az egyházi méltóságokat, több katonatiszt-családot, a társadalom színe-javát. Ma látjuk, hogy kétszeres értéke van számunkra az „Égő városinak. Nemcsak szép ós megkapó színházi élményben volt részünk, hanem mélyreható emlékeztetőt is kaptunk arra, hogy a trianoni határon élünk és hogy ez az átkos helyzet miképpen állt elő. A színműben egy város sorsát látjuk a trianoni napok kezdetén, amikor a határmegállapító bizottság a határvonalat kijelöli. A város egy folyó két partján épült, lakossága színmagyar. Mintha Esztergomot és Párkányt látnánk. A határmegállapító bizottság munkája ban a csehek álnoksága, erőszakossága és ravaszsága tolakszik minduntalan előre, eleven valóságban értjük meg, hogy miképpen volt lehetséges színmagyar községeket, városokat, lakosságot az anyaföldtől elszakítani, miért húzták meg a ha tárvonalat a Duna közepén, elszakítva Párkányt és a túlsó vidéket Esztergomtól. A színmű változatos és eseménydús felvonásai között szüntelenül erre kell gondolnunk és valahogyan jobban magunkra találunk az idő múlásában, nyomorúságunkban, a jövő küzdelmes napjaira. Sok gazságot tudtunk és olvastunk eddig is a csehekről, de álnokságukat, az igazság meghazudtolására jellemző aknamunkájukat ma, a szinműnek a valóságból vett eseményei után, amelyek előttünk megelevenedtek, vádoltak és igazságért kiáltanak, Olyan érzelmekkel hallgatjuk ós szemléljük, hogy kíméletlen harc eltökélése fogamzik meg bennünk ellenük. A hazafias előadásban szinte a folytatólagos munkát látjuk, azt a munkát, amelyre a TESz adott jelt a mult vasárnap : összetörni Trianont ! Hisszük, hogy az „Égő város" kétszeres értéke és jelentősége megszilárdította lélekben és szívben a hallgatóságot arra a feladatra, amely ránk vár. A színmű előjátékból és három felvonásból állott. Egy perc nem múlott el, hogy ne éreztük volna a darab lebilincselő hatását. Megkapó jelenetek sora, drámai fordulatok töltötték be elevenen a színművet, itt-ott a humor felszabadító meg* csillanásával. Nem hiányzott a szerelmi tartalom sem, a maga kedves szivárványával. A rendezők, Berán Károly és Merényi Gyula jó és dicséretes munkát végeztek. Láttuk, hogy legjobb tudásukkal minden részletet művésziesen kidolgoztak. A szereplőket szerepük és játékuk szerint vesszük. Természetesen először a hölgyeket. Reusz Ferencné özv. Gergelyiné szerepében minden tekintetben megfelelt. Játékát átérezte, hűen adta és lelket, fájdalmat adott a színműnek. Kerestük, hogy helyette ki játszotta volna el jobban szerepét, de nem találtunk jobb szereplőt. Esztergomban csak Reusz Ferencné játszhatja felemelően Gergelyinét. Mike Bazsa, Erzsi szerepében, kedves játékot nyújott. A kezdet nehézségeit közvetlenségével küzdötte le és emellett kicsendülő elevenségével és eredetiségével teljesen beleélte magát a szerepébe. Nagyon jó volt, de még több tehetséget sejtet és hisszüsc is, hogy Mike Bazsa műkedvelői szereplése még ívelni fog. Bajos játékáért szintén sok tapssal és virággal jutalmazták. Jeziersky Vanda, Taky Margit és Merényi Lujzika ügyesen állták meg helyüket. A tapsból és virágból nekik is kijárt és szép játékukért azokat meg is érdemelték. A férfiszereplők közül Zsolt Ernő abszolút tökéletesen játszott. Nem tudjak megmondani, hogy Esztergomban mikor láttunk ily tökéletes alakítást. Természetesen és jellemzően játszott, és állandóan derűs kedvben tartotta a közönséget. Több kívánni valót csak a német szójárásban hagyott. Játéka több volt mint műkedvelői játék és azt hisszük, elmondtunk minden dicséretet. A jövőben is kívánjuk látni Zsoltot a színpadon. A főszerepek szerint most Etter Kálmán következik. Gergelyiné fia, Gábor szerepében, a legjobb igyekezettel játszott. Zsolt Nándor partnere volt és ez az együttes nagy előnyére vált. ót is többször megtapsolták. Jedlicska István a kasznár szerepében otthonosan végezte feladatát. Rutinírozott játékával teljesen kielégítőt adott. Tudatos, határozott és könnyed szereplő. Beniczky Géza ugyanazt a tökéletességet nyújtotta a megyefőnök szerepében, mint Zsolt Ernő a vörös szerepében. Nálánál jobban bajosan töltötte volna be más ezt a szerepet. Kitűnő alakítását a legnagyobb elismerés illeti. A hálátlan szerepet jó játékával egyensúlyozta. Willy Imre játéka is kimagaslott a szí műben. Szívvel és tudással játszotta meg a francia ezredest. Némelykor feszes volt, de ezt a szerep idegenszerűségébe tudjuk. Különben dicséretesen oldotta meg feladatát. Szintén a legjobb műkedvelők közé tartozik. Rövid szerepében pompás volt Marosi József. Az az alakítás, amelyet produkált, egyenesen kitűnő. Tudja, hogy mit játszik és biztos a játékában. Kár, hogy csak rövid ideig láttuk. A városparancsnokot Keszthelyi Miklós játszotta meg kiválóan és jellemzően. Hálátlan szerepe mellett is derék munkát végzett. Ki kell emelnünk Rochlitz Tibor játékát is. Ügyes alakítása és játéka egyenlő a többiével. Éttér Pál komolyan töltötte be szerepét. Nyugodt és biztos fellépésű. Reusz József az adjutáns, Chomsz Rezső a százados és Jazovszky Béla a hadnagy szerepében nyújtott jó játékot. Elismerés illeti Kiss Pál megszemélyesítőjét is, a többi szereplővel együtt. A közönség nemcsak nagyszámú megjelenésével ismerte el a színművet és a játékot, hanem sok tapssal és virággal is. Végül meg kell emlékeznünk a díszletről, amely Madaras Aurél szentgyörgy mezői plébános munkája. A megfestés és az összeállítás kitűnően sikerült. Madaras Aurél városképe, amelyet kivilágítva láttunk, gyönyörűséget váltott ki. A Stefánia-Szövetség büszke lehet az eredményre. F. hó 9-ón, szerdán d. u. órakor megismétlik a színdarabot a katonák részére. A Hentőegyesfilet igazgatósági ülésén egy erősebb és nagyobb mentőautót javasoltak. Hétfőn délután 5 órakor az esztergomi Mentőegyesület igazgatósági ülést tartott, amelyen megjelent vitéz SZÍVÓS Waldvogel József ny. tábornok, az egyesület elnöke, { Gönczy Béla dr. kormányfőtanácsos, igazgató-főorvos, Csárszky István dr. prelátus-kanonok. Berényi Zsigmond dr. városi tiszti főorvos, Hamza József dr. kórházi főorvos, vitéz Matus Gyula és Morvay Antal kórházgondnok. Vitéz Szivós-Waldvogel ny. tábornok elnöki megnyitója után Gönczy Béla dr. igazgató-főorvos tartalmas jelentésben ismertette a Mentőegyesület óriási munkáját az elmúlt évről. Morvay Antal kórházi gondnok a zárszámadásokat adta elő, amelyeket az igazgatóság elfogadott. Az 1930. évre szóló költségvetésben 6660 P bevétel és 6400 P kiadás van előirányozva. Nagy összeget igényel a mentőszolgálat fenntartása, amit abból is láthatunk, hogy a mentőautó egy hónapban átlag ezer kilométer utat tesz meg. Az igazgatósági Ülésen javaslatba került, hogy a jelenlegi mentőautó helyett egy erősebb és egy nagyobb kocsit bocsásson az Országos Mentőegyesület rendelkezésre, mert a mostani gyenge autó nem bírja ki az esztergomi hegyes vidéket. A javaslatot mielőbb Budapestre juttatják. Megkezdődött a „Virágos Esztergomé-mozgalom munkája. A Szépítő-Egyesület idei közgyűlésén vitéz Szívós-Waldvogel József ny. tábornokot bízta meg a „ Virágos Esztergom*

1-mozgalom vezetésével. Amikor a Szépítő Egyesület közgyűlése vitéz Szívós-Waldvogel Józsefet kérte fel erre a fontos és nagyjelentőségű tisztségre, olyan férfiút választott, aki a „Virágos Esztergom "-mozgalmat a legeredményesebben vezetheti sikerre. Vitéz Szívós-Waldvogel tábornok hétfőn bizottságot hívott össze a városházára. Az ülésen a kerületi vezetők vettek részt. Tudvalévő ugyanis, hogy Esztergomot nyolc szépitési kerületre osztották. A kerületek vezetői::; vitéz SzivósWaldvogél József, Kerschbaummayer Ká • roly, Számord Ignác c. kanonok, Reiter Ferenc, Jármy István dr. ós Madaras Aurél plébános. Vitéz Szivós-Waldvogel József tábornok minden vezető részére térképet adott, hogy minél eredményesebb legyen a kitűzött munka. A mozgalom sikere érdekében a kerületi elnökök külön hölgybizoitságot is alakítanak. Az ülésen annak a véleménynek adtak kifejezést, hogy az idén sokkal szebb lesz Esztergom, mint tavaly. A tervbevett munkálatokat már előkészítették. Gondoskodás fog történni, hogy a városban ne legyenek kóborkutyák, úgyszintén a baromfiakat sem szabad ott kiengedni az utcára, ahol parkosítottak, vagy gyepágyakat készítettek. A Vérhegy rendezésére is rövidesen sor kerül. Megemlítésre méltó, hogy Halmos Ignác prelátus-kanonok szép példát mutatott, amennyiben kanonokháza előtt lévő konyhakertjót virágos kertté kezdte megmunkáltatni. A bizottság gyakrabban fog ülésre összejönni. MIMIIK Csárszky István dr. konferenciai beszédei a Kath. Körben. Mivel f. hó 13-án, vasárnap d. u. 6 órakor az Esztergomi Zenekedvelő Köre rendez egyházi hangversenyt a Kath. Legényegylet nagytermében, amely alkalommal Lepold Antal dr. prelátuskanonok ünnepi beszédet mond — a Katholikus Körben csak két konferenciai beszéd lesz, f. hó 14és 15 ón, hétfőn és kedden. A konferenciai beszédeket Csárszky István dr. prelátus-kanonok, a Kör egyházi elnöKe mondja d. u. 6 órai kezdettel. Na miliaQC73 ol 8 >»ég hátralevő 3 betét saját erdekében fel- Ifi ifi Qinrlnr ÍÍ7lotáhfiin í IlU lllUlaoolCl Cl használni és szükségletét gyári áron beszerezni í\UU OailUUl UllCitiUClI;