Esztergom és Vidéke, 1930
1930-04-10 / 29.szám
ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 29. SZ. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP 1930 CSÜTÖRTÖK, ÁPRILIS 10 Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér PIPIPIWPIPIPIPIII|PÍPIPIPIPI>l||iflPIII|PIP|gl|g,PIPIPÍPIPtPIPIÍIgPIPI|lf^ Az egyke, az adóhátralékok és a mezőgazdasági szervezkedés kérdése a közigazgatási bizottság kedden tartott ülésén. Az április havi közigazgatási bizottsági ülés előtt, mint rendesen, kisgyűlést tartottak és ezen, a kisebb folyóügyek tárgyalása során Báthy László prelátus-kanonok, felsőházi tag az „egyke"-ről beszélt figyélemreméltóan. Az egyke elleni küzdelmet nagyban megköti a szegénység, a rossz anyagi helyzet. Amíg tehát a gazdasági helyzet nem javul, az egyke elleni harc nem lehet eredményes. Több példát hozott fel személyes tapasztalataiból és ezeknek mindegyikében a szegénység, a kisfizetésű emberek panasza volt a főok, hogy nincs, vagy csak egy gyermek volt a családban. A közigazgatási bizottsági ülésen, amelyen baráti Huszár Aladár dr. főispán elnökölt, a havi jelentések szerepeltek. Különösebb jelentőségű felszólalása Ghyczy Elemér felsőházi tagnak volt, aki az eladósodásról, a* adóhátralékról szólott. Nem rossz akarat nyilvánul meg, hogy nem fizetnek adót, hanem mert nem tud nak fizetni. Olyan nagy az eladósodás, hogy még az esedékes adó megfizetésére sem képes a közönség. Így érthető az adóhátralékok felhalmozódása. A súlyos helyzeten csak hosszú lejáratú kölcsön segíthet. Azt indítványozza, hogy amíg a hosszú lejáratú kölcsön meg nem érkezik, a pénzügyminisztérium ne sürgesse az adóhátralékok behajtását. Emellett hogy nagyon fontos az is, a pénzügyminisztérium a megbüntetéseknél ne a kétszeres kamatlábat követelje, hanem elégedjék meg a 6%-os kamatlábbal. Huszár Aladár dr. főispán a maga részéről is támogatja ezt az álláspontot és szintén amellett van, hogy a bankkamatláb ne kétszeres, hanem méltányos legyen. Ilyen értelemben a közigazgatási bizottság felír a pénzügyminisztériumba. A budapestvidéki pénzügyigazgató a kérdésre vonatkozólag azt a felvilágosítást adta, hogy az adózók részére messzemenő kedvezményeket adnak és a részletfizetésre hosszabb időt, 12—24 hónapot szabnak. A gazdasági főfelügyelő jelentésével kapcsolatban Huszár Aladár főispán megemlékezett a mezőgazdasági kiállításról, amelyen sajnála iosan tapasztalta, hogy Komárom és Esztergom vármegye nem szerepelt a kiállítók között, akkor, amikor a szomszédos vármegyék a kiállításon mind résztvettek. Kéri a gazdasági felügyelőt, hogy szervezze meg a munkát egy jövő kiállításra, amelyen Komárom és Esztergom vármegye is résztvenne. Jeziersky gazdasági főfelügyelő a főispán kérésére azt válaszolta, hogy a szervezés munkája már folyamatban van. Hogy a szomszédos vármegyék a mezőgazdasági kiállításon részt vettek, azt annak köszönhetik, hogy 4—5 éves előkészítő munka áll mögöttük. Erre Komárom és Esztergom vérmegyének is szüksége van. Természetesen anyagi támogatást is biztosítani kellene. Egyébként a szervezkedés május 1-én nagyobb mértékben indul meg. A többi havi jelentés különösebb események nélkül került letárgya1 lásra. lunins 15-ére elkészülnek az esztergomi országútópítóssel. A Budapest—esztergomi országút építési munkálatai nagy erővel folynak. Ujabban a Dorog—esztergomi szakaszt vették munkába és ezen a távolságon már le is zárták az országutat. A közlekedés Dorog felé a Tátiútra terelődött és a Zsidódi-út előtt lévő kőlozsi'úti dűlőn juthatunk a Táborba, illetőleg Dorogra. Az új vámtól Dorogig strassillal fogják burkolni az országutat és ez a szakasz május 31 ig készül el. Az új vámtól a régi vámig keramitot raknak le és ezt a rövid szakaszt június 15-ére fejezik be. Az út, különösen a külső keramitos szakasz megépítésével kapcsolatban felmerül az a kérdés, hogy mi lesz a Dorogi út kikövezésével ? Mert lehetetlennek tartjuk, hogy az új vámtól a régi vámig terjedő és a Kossuth Lajos-utcai keramitos szakasz között rossz kövezetű út legyen. Ez semmiesetre sem maradhat meg és ki kell, hogy kövezzék a Dorogi utat is. Természetesen keramitburkolatot kell adni és így az új vámtól a Fürdőig keramitos útja lesz Esztergomnak. Nem marad más hátra, minthogy a város megépítteti ezt a szakaszt, de hogy mikor kerül erre sor a mai pénztelenségben, azt nem lehet meg mondani. Az utak elkészülésére vonatkozólag idegenforgalmi szempontból az építési munkák előbb is befejeződhettek volna. De türelemmel kell várnunk és reméljük, hogy az új utak megérik a várakozási időt. Amint a munkálatokból látjuk, az utak kitűnőek lesznek és minden bizonnyal közelebb jutunk Budapesthez és Esztergom idegenforgalma jelentékenyen emelkedni fog. •iért van szüksége Esztergomnak koltnr mérnökre ? Mivel Mandula József kultúrmérnök állásáról lemondott, ismét előtérbe lép a kultúrmérnöki állás kérdése, annál is inkább, mert a város a megüresedett helyet mielőbb betöltetni kívánja. Esztergomnak nemcsak azért van szüksége kultúrmérnökre, mert a mérnöki hivatal munkája óriási mértékben megnövekedett, hanem azért is, mert egy ujabb mérnökkel igen sok megtakarítást tehet a város. Rövid számítással azonnal láthatjuk a megtakarítás összegét. Esztergom városa Vargha Józsefnek a vízvezetéki építés vezetéséért 19,680 P-t (246 millió korona), Gróh Gézának, mint vízvezetéki ellenőrző szakértőnek 5,760 P-t (72 millió koronát), Vojtka Józsefnek a Németutcai iskola építési munkáinak ellenőrzéseért 11,000 P-t, Lirály és Linharlnak a kövezésért 11,000 P-t és Ambrus és Hajnalinak a Kossuthutcai uj iskola építési vezetéseért 4000 P-t fizet ki. Ez összesen 51,440 P. $ Ha ezt az ötvenegyezernégyszáznegyven pengős összeget 10% os kamatra elhelyezzük, az évi kamat 5,144 P. Ennek egy hónapi kamatösszege 428 P. Tehát Esztergom városa a kifizetett 51,440 P-nek csak a kamatjából — a tőke megmarad — tarthatna el egy kultúrmérnököt, aki nem 24C P fizetést kapna, mint Mandula mérnök, hanem amint a számítás mutatja, 428 P-t. Csak 10% ot vettünk alapul, habár tudjuk, hogy a város 10-től 15% ig fizet kamatot a kölcsönök után. Ügy gondoljuk, ez a számítás eléggé meggyőző arra, hogy még egy mérnökre van szükség. Pár adatból hoztuk ki ezt a számitást és nem beszélünk azokról a kiadásokról, amelyek az ellenőrzési munkákért a jövőben lennének fizetendők. Nagyon helyes álláspontot foglal el a város, amikor a második mérnöki állást rövidesen betölteni kívánja. Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás megnyitotta a Sz. Imre évet bevezető missiókat. Amint jeleztük a Szent Imre-évet bevezető tiz napos missiók szombaton este kezdődtek meg az összes fővárosi templomokban. A lipótvárosi bazilikában Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás nagy segédlettel ünnepélyes Veni Sanctet tartott. A bíboros hercegprímás a Veni Sancte előtt szentbeszédet mondott: Amikor az emberiség válságos időkön megy keresztül — kezdte beszédét a hercegprímás — nemcsak biztos vezérekre van szüksége, hanem olyan példaképekre is, akik mint valami világítótorony, biztosan irányítják magukat és a vezetőket is. A közelmúlt években mindinkább láttuk, hogy nemcsak édes hazánkban hanem az egész emberiség is válságos időkbe jutott. És ha ennek a válságnak az igazi okát keressük, akkor azt találjuk, hogy minden bajnak a legfőbb oka az elfordulás az Istentől. Es ezen a válságos helyzeten javulást nem remélhetünk, csak akkor, ha nemcsak hazánk, hanem az egész emberiség önmagába száll és kimondja azt a nehezen kimondható szót: Mea culpa... Vannak olyan példaképeink, világítótornyaink is, amelyek maguknak a vezéreknek is biztos utat mutatnak a jövőre. Ezek a világítótornyok az anyaszentegyház szentjei. És mi magyarok hálás szívvel emelhetjük szeműnket és kezünket az égre, hogy e világítótornyok közül igen sokat a mi édes hazánk adott a katholikus anyaszentegyháznak és rajta keresztül az egész emberiségnék. Egyik ilyen világítótorony Szent Imre herceg, akinek megdicsőülése kilencszázados évfordulóját ünnepeljük. Mielőtt ezt a hatalmas példaképet az egész nemzet és az egész világ elé állítanának, ugy gondoltam, hogy nekünk magyar katholikusoknak erre a jubileumra valami rendkívüli, Istennek és Szent Imre hercegnek tetsző módon kell előkészülnünk. Ugy gondoltam, az egész országnak, valamennyi katholikus magyarnak lélekben megtisztulva kell e nagy világraszóló jubileumot megkezdeni. Istennek legyen hála, buzdító szavamnak meglett az eredménye. Óhajtva óhajtottam, hogy az egész országnak a főváros adjon példát és szavaim nem voltak pusztába kiáltó szavak, hanem igenis meghallgatásra találtak, mert ebben a pillanatban a főváros 50 templomában indul meg a szent missió. A szentbeszád után a hercegprímás magára öltötte a vecsernyepalástot, majd Unnepies Veni Sanctet mondott. A Szent Imre jubileumi év alkalmából a józsefvárosi plébániatemplomban március 30-tól április 6 ig «r SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- D^I^-—I ~» M l*£_xl f^^^u^V 1 ^ a í közö. konyha, és kenyérruha, KPÍP7ITI!) 1111 I PQ7liÍnái 16. sz. (Saját ház.) TeleLn-vi Ct-vKlfn-M- abrosz (nagyban és kicsinyben) • OlUfclIiailll I.Oa&IUl ICLI fonszám 135. Házi ken[Idill JiáíUVUU legjutányosabban beszerezhető flMMMHBHMHMH _ aaMMaB i MHHH _i der szövésre elfogadtatik
