Esztergom és Vidéke, 1930

1930-04-06 / 28.szám

tercettje aratta. A Simándi Béla ver­sére (Jó volna . . .) szerzettet meg kellett ismételni. Buchner Icu elő­nyösen ismert iskolázott szopránja temperamentumosán vitte a kis együttest, amelyet Taky Marianna finom alkalmazkodással, Fuchs Gab­riella kedves pointirozással egészí­tett ki. A szerzőt és az előadót is­mételten függöny elé szólította a hálás közönség. A zene-vizsga leg­kedvesebb jelenetét azonban a kö­zönség elől eltakarták a kulisszák. Azt, amelyben nem a zeneszerző, a zenepedagógus, hanem az apa öröme buggyant ki egy szoros ölelésben . .. A vonós hangszert tanulók közül Odor Imre (hegedű) és Kratschmayer (cselló) Pécsi Sebestyén zongora­szólamaival ugyancsak Buchner két trióját adták elő gondos összjáték­ban, helyes értelmezéssel. Az utcára érve megcsapott a ta­vaszi j szél. Érintése hasonló volt ahhoz, amelyet a hangversenyterem­ben is éreztem a fiatalok közt s amely reménykedővé tesz az el­jövendő magyar nyárral szemben. V. H. F. N. Egy amerikai magyar levele szer­kesztőségünkhöz. Mandula József városi kultúrmérnök lemondott állásáról. Féléve sincs, hogy Esztergom város képviselőtestülete Mandula Jó­zsefet kultúrmérnökké választotta. Kultúrmérnökre azért volt szüksége Esztergomnak, mert a városfejlődés, a csatornázás és minden a kultur­mérnöki teendőkbe vágó munka a szakszerű vezetést követelte. Homor Kálmán főmérnök ugyanis gépész­mérnök, aki nem végezheti el a kul­túrmérnöki teendőket azzal a szak­szerűséggel, amellyel egy kultúrmér­nök rendelkezik. A kultúrmérnöki állás megszerve­zését örömmel vette Esztergom kö­zönsége, mert a városfejlődés, az épitkezések szakszerűbb menetét látta elkövetkezni. Igaz, a város helyzete ma nem engedi meg, hogy az állá­sokat szaporítsák, akkor, amikor éppen redukálni kellene a kiadásokat, és csak a legszűkebb tisztviselői kar­ral kellene dolgozni, de a várható eredmények érdekében erre az áldo­zatra is hajlandó volt a város, annál s inkább, mert a kisebb Komá­rom is rendelkezik kultúrmérnök­kel. Mandula József megválasztását már a minisztérium is jóváhagyta ős csak az állást kellett volna elfoglalni. A megválasztott kultúrmérnök azonban késett ezzel. Most arról értesülünk, hogy Mandula József lemondott állá­sáról. A lemondás okát nem tudjuk, de amint halljuk az ok bizonnyára a fizetésből ered. Nem is csodáljuk ezt, mert egy kultúrmérnök nagyobb fizetésre tarthat igényt. Esztergom azonban ma nincs abban a hely­zetben, hogy nagyobb fizetést biztosítson. A lemondást élénk érdeklődéssel vette a város közönsége tudomásul és kombinációk is szárnyra keltek, hogy kit fog a város újra szá­mításba venni, az állás betöltésére ? A városházán azt a felvilágosítást kaptuk, hogy ez állást mielőbb be­tölteni kívánják. Minden valószínű­ség szerint meghívásra választják meg az új kultúrmérnököt. Takarékossági szempontból szóbakerült az esztergomi fűtőház elhelyezése. Nemrégiben Esztergomban járt Hieronymi Lajos budapesti Máv. vezetőtisztviselő. Látogatása alkal­mával szembetűnt Hieronyminek, hogy Dorognak és Esztergomnak is van fűtőháza. Mivel pedig a Máv.­nak is végre kell hajtania a legszi­gorúbb takarékosságot, ezért szóba került az, hogy az esztergomi fűtő­ház felesleges és legjobb lenne Buda­pestre és Komáromba koncentrálni a fűtőházi ellátást. Természetesen Hieronymi nem tudta, hogy a kü­lönböző típusú mozdonyok szüksé­gessé teszik, hogy Dorogon és Esz­tergomban is legyen fűtőház. Ebből a szempontból a felvilágosítást az­után meg is adták. Nem említenénk meg ezt a dol­got, ha nem tanultunk volna a csend­őriskola esetéből. Ha nincs is komo­lyabb formában szó a fűtőház el­helyezéséről, minden esetre a kér­dést felvetették. Igy volt a csendőr­iskolával is, egy napon arra ébred­tünk, hogy elvitték Esztergomból és ezzel a város forgalma kisebbedett. Esztergommal mostohán bánnak és ahelyett, hogy ennek a szeren­csétlen városnak segítőkezet nyúj­tanának, még azt is el akarják venni, ami van. A csendőriskola ügye óta nagyon óvatosnak kell lennünk és nem ok nélküli az aggodalmunk, ha ilyen ügyet felvetnek. Itt van az erdészeti szakiskola is. Beszéltünk a város nehéz helyzetéről, hogy mikép­pen lehetne yavulást elősegíteni és akkor, amikor éppen a szakiskola fejlődéséről volt szó, megdöbbenve olvastuk, hogy Pesten már pro és kontra folyt a vita, hogy a szak­iskolát innen elvigyék. ötven család elköltözéséről lenne szó, ha a fűtőházat innen elhelyezik, és Esztergom ezt a veszteséget meg­érezné. Mi nem a fűtőház elhelyezé­séről akarunk hallani, hanem inkább az esztergomi pályaudvar rendezé­séről és fejlődéséről. Dehát reméljük, hogy a kérdés valóban csak a szóbeszédben vető­dött fel és nem kerül komoly mér­legelés alá. Az üggyel kapcsolatban arról is értesülünk, hogy az esztergomi pálya­udvaron egy mozdony fordító meg­építését vették tervbe és a munkála­tokra minden bizonnyal még ebben az évben sor kerül. A mozdony­forditó jelentékeny előnyére válna a vonatok közlekedésének, mert a me­netidő megrövidülne. Ezt a tervet örömmel fogadja Esztergom és arra számítunk, hogy a pályaudvaron és környékén még más létesítményekbe is kezd a Máv. A fűtőházra vonatkozólag pedig, ha most nem is vették határozott véleménybe az elhelyezést, kérjük az illetékeseket, hogy az ne is kerül­jön a Máv. takarékossági tervezetébe. • BMIMMIMIIMHHmiltM Plissé 2 P-től Haitenbergernél. Acél ruganyos ágybetéteket ju­tányos áron készít Havas, Német ­utca 8 Virág és Szántónál maradékok leszállított leltári árakon. Március 22-én Amerikából hozott címünkre a posta levelet, amelyet egy kivándorolt magyar, tótajkú mun­kás írt. A levelet érdekességénél fogva egész terjedelmében közöljük és egyúttal látjuk, hogy a derék ma­gyar tót nem tudja elfelejteni volt szűkebb hazáját, Esztergomot. „Tisztelt Szerkesztő Ur! Ugy mint eddig, ezután is mara­dok hű előfizetője és olvasója az „Esztergom és Vidékednek. Ámbár tótajkú vagyok, de szívesen olva­som keresztény társadalmi lapját, mert ez alatt az idő alatt á magyar nyelvet gyakorlom. Sokat ér, ha be­lenézek és olvasok az én régi jól ismert vármegyémről mindenféléket. Hiszen Esztergom megyének amúgy is nagy neve van már azért is, mert hogy ott van a magyarországi Róma. Ott szolgáltam a katonaságot a hu­szonhatosoknál 1902—903 ban. Esz­tergomot én nagyrabecsülöm és ha a jó Isten megsegít, ami talán nem­sokára meg is valósul, Esztergomot választottam az én és családom pi­henő városomnak. Hála a jó Istennek, van nekem szép kis vagyonom. Itt vagyok már húsz éve. Tizenhat éve, hogy mint vállalkozó kezdtem, kicsinyben ugyan, és azóta mindig dolgoztam és taka­rékoskodtam. Mielőtt Amerikába jöttem volna, húsz évig dolgoztam kőszénbányák­ban és pedig a dorogi és tokodi sö tét bányákban ós alig tudtam Ame­rikába uti költségre és családom ré­szére összegyűjteni. De akkor volt ám Esztergom egy rózsás város, amikor minden oly olcsó volt, hogy az ember 2—3 koronáért de sok jót ehetett, sok jó pörköltet vagy gu­lyást és jó esztergomi piros bort iha­tott rája. Hol vannak azok az idők I Szinte csak úgy ragyogott minden a városban, kölönösen a 26-os és a 76-os bakák, kik büszkén járva az utcán, még szépítették Esztergomot. Az idők már itt is rosszabbak, mint valamikor voltak, azért én mos­tanában nem tanácsolom senkinek, akinek csak egy kis jövedelme van, amíg az idők jobbra nem fordulnak, hogy kijöjjön Amerikába, mert az itteni gyárak már régóta nagyon las­san dolgoztatnak és csak most kez­denek javulni egy kicsit az üzleti vi­szonyok és az élet, de nem tudni, hogy meddig tart. Itt Detroitban van elég nagy gyár, mint a nagy Ford­féle gyár, amelyben, ha jól megyén, dolgozik 120,000 ember. És sok más gyár, mint Packard, Cadillak, Hudson, Sevrolet, Chrisler, Dodge, Brigs, Fisher, Body stb., de ezek mind csak 40—50 százalékkal dol­goztatnak és igy nagyon sok a munkanélküli ember. Időjárásunk nagyon jó van. Ren • des telünk van. Annyi hó esett, hogy el is adhatnánk belőle és még nekünk is maradna elég. Egyes helyeken az egy méter magasságot is meg­haladja. Tisztelettel maradok tek. Szer­kesztő úrnak hive és lapjának régi olvasója James Svehela, Detroit." Előkészületek a budapesti Hemzetközi Árnmintavásárra Nagyban folynak az előkészületek a május 3—12 ig Budapesten tar­tandó 25-ik jubiláris Nemzetközi Árú­mintavásár megrendezésére. Nemcsak a vásár gazdagsága lesz nagy szenzáció, hanem ugyanebben az időben számtalan sport-esemény, kulturális és színházi bemutató stb. lesz a fővárosban. Budapest májusban a legszebb ké­pet mutatja. Oda özönlik ekkor min­denki, aki akár mint kiállító, vagy kereskedő üzletet kötni, akár pedig mint gazda vagy talán pusztán csak mint színházi és sporteseményre vá­gyó ember, rendkívülit, tanulságosat és szépet akar látni. Piramist akar a város felállítani régi ágyúgolyókból. Az esztergomi épitkezések és a földmunkák során már sokszor ke rültek felszínre a régi idők különö­sen a török harcok maradványai, így ágyúgolyók is. A város polgár­mestere most felhívást tétetett a la­pokban közzé, hogy ahol ágyúgolyót találnak, azt szolgáltassák be a városnak. Eddig az volt a szokás, ha valaki ágyúgolyót talált, elvitte a Petz­gépgyárba, ahol öntés céljára a golyót megvették. Antóny Béla dr. polgármester kéri a város közönségét, hogy amennyi­ben valaki ágyúgolyót talál, legyen szives azt a városnak beszolgáltatni, hogy azokat összegyűjtve, belőlük a város valamelyik terén piramist emelhessen. A város az ágyúgolyókat beszol­gáltató egyéneh nevét az emlékművel kapcsolatban megörökítené, sőt az ágyúgolyóért mérsékelt anyagi ellen­szolgáltatást is ad. Mindenesetre ezt a Jervet a leg­nagyobb elismeréssel kell fogadnunk és támogatnunk. Kár, hogy előbb nem jött erre gondolat. Igazán fel­emelőt mutatna valamelyik terünkön egy ágyúgolyó-piramis. Esztergom nagy múltja valamikép jelentősebb lenne és állandó emlékeztetőt látnánk magunk előtt. Minden bizonnyal sikerülni fog a terv végrehajtása és hisszük, hogy az ágyúgolyó anyag összejön. Biz­tosan lesznek olyanok, akik otthon őriznek ilyen ágyúgolyókat, amelye­ket most a nemes cél érdekében értékesíteni lehet. Szívleljük meg a polgármester felhívását és legyünk támogatására, annál is inkább, mert a város érdekességét növeljük, ha a piramist felemelhetjük. Kik kérhetik az adóhátra­lékok törlését? A pénzügyminiszter rendelete sze­rint szabályozzák az adótörléseket. Minden adózónak módjában és jó­gában áll egyes és különböző ese­tekben az adótartozás törlését kérni. Ha a jövedelem, illetőleg a va­gyon rendkívüli körülmények foly­tán oly módon csökkent, hogy a hátralékos tartozást az adózó még méltányos részletekben sem bir ja fi­zetni, akkor a vagyon ós a jövedelem Legszebben fest és tisztít HALTENBERGER Széchenyi-tér 7.

Next

/
Thumbnails
Contents