Esztergom és Vidéke, 1930

1930-03-30 / 26.szám

A munkálat második része a bel­vizek levezetése, mint a Szentlélek­ről jövő patak szabályozása, Bottyán­tói mellékkanális, hidak, stb. Ezen munkálatok a számítás szerint 21.269*8 köbméter földmunkát igé­nyelnek, mely a hidakra és egyéb burkolási munkálatokra előirányzott összegekkel együtt összesen 20.000 P-t tesznek ki. így ezek a tervek szerint hozzávető­leges számítással a munkálat elvég­zésére 140.000 P szükségeltetnék, melyből kat. holdankint az építke­zéshez való hozzájárulás az 1172 holdat alapul véve, kitenne 119 P 40 fillért. Ennek finanszírozására tervbe van véve 60.000 P állami hozzájárulás és 80.000 P kölcsön. Ha a kölcsön amortizációval együtt nem lesz nagyobb 7 százaléknál és az állami hozzájárulást nem kell visszafizetni, úgy a mű elkészítése igazán csekély megterhelést jelent és, ha létesítésével gazdaságilag ered­ményt érünk el, meg is kell csinálni. Nekem azonban, mielőtt tovább mennénk, szabad legyen bizonyos aggályokat kifejtenem és figyelembe ajánlani, ugyanis az ármentesitendő terület altalaja vízáteresztő és, ha a Duna vízállasa -f- 4 magasságban van, a talaj vízáteresztő voltánál fogva beáll a talajvíz és a Szent­lélek-patakból jövő hegyi vizek már elöntéssel fenyegetnek. A belvizeket ugyanis a jelenlegi tervezet szerint + 4-es dunai vízállásnál már nem vezethetjük le szabadon a Dunába, mert a zsilipet el kell zárni. Ilyen magas vízállás pedig — IC éves átlagot véve számítás alapjául — minden évben 50—60 napon szokott előfordulni. Enek kiküszöbölése, te­hát a teljes víztelenítés kizárólag egy bármikor működésbe hozható és erőművi hajtásra berendezett átemelő szivattyúteleppel volna lehetséges, amely másodpercenkint minimálisan 3 köbméter vizet volna képes a Dunába átlökni. Az egész ármentesítési ügyet azonban még nem találom teljesen előkészítettnek, mert nem látom azt, hogy az ármentesítésekről szóló és a társulat megalakulásáról intézkedő 1825. évi XXIII. tc. idevonatkozó 70—128. §§nak elég volna téve, már pedig e nélkül még kölcsönről sem tárgyalhatunk. A város egész polgársága érdekelt azon földek után, mely a város kö­zönségéé és melynek munkálati költ­ségeit és ártéri járulékát a város ősszközönsége fogja fizetni és ami a város költségvetését is terhelni fogja. Ezen felül az egyes gazdák fizetnek még saját földjeik után hold­szám, vagy kat. jövedelem alapján kivetendő ártéri hozzájárulást, mely a törvény szerint negyedévsnkint, közadók módjára fizetendő. Ha te­hát, amint halljuk, az árvédelmi munkálat 140.000 P-be kerül is az állami hozzájárulással és a kölcsön­nel fedezve lesz, tudni akarjuk azt ís, hogy mi lesz az évenkint fize­tendő ármentesítési költségjárulék, ami egy hold földre esik. Tiszta képet szeretnénk alkotni afelől, hogy a törvény által előirt és az évi költségvetésbe felveendő tételek : úgymint a kölcsön kamatai, árvédelmi alap, személyi kiadások, dologi kiadások, fenntartási költsé­gek, mit fognak kitenni évenkint és mi terhel ebből egy hold földet, szintén évenkint. Azt is szeretné tudni az érdekeltség, hogy az ösz­szes ármentesitett terület hány és milyen osztályba lesz sorozva fize­tés szempontjából. Esztergom város közönsége teljes tudatában van annak, hogy a város legtermékenyebb talajú földjein biz­tosíttatik a termelés az ármentesí­tés által, sőt a magunk részéről igen szeretnénk, ha ez a lecsapolás ön­tözéssel kapcsoltatnék egybe, miután ez a talaj fekvése és a vizek folyása által is adva van, mert akkor igazi kánaánt lehetne a földekből terem­teni. A gazdaközönség is már 1925. december 11-én tartott városi mező­gazdasági bizottsági ülésén határo­zatba hozta — egyik kisgazda indít­ványára, hogy a lecsapolás érdeké­ben készek anyagi áldozatokat is hozni, tisztában van tehát vele, hogy ez a gazdaság érdekét szolgálja. Azt is jól tudjuk, hogy a vízveze­téki mű töltésének biztonsága is megkívánja, hogy árvíz esetén egy felölről jövő vizelöntóstől megvó­dessék. Azzal is tisztában vagyunk, hogy ma már lehetetlenséggel határos, még csak beszállni is halastóról. Igaz ugyan, hogy 1925. év óta az akkori ajánlatok szerint máig több mint 40.000 P-t jövedelmezett volna ez a városnak, de ma már ennek létesí­tésére kötéllel sem foghatunk vál­lalkozót. Viszont azonban pontos és hiva­talos adatokkal alátámasztva, tisz­tán akarjuk látni, hogy mibe kerül az ármentesítési mű elkészítése és hogy mennyit fog kitenni az éven­kint és holdankint fizetendő értéri hozzájárulás. Dr. Jdrmy István A tavaszi szépítőmunkák és más sürgős tenniva­lók szerepeltek a Szépítő Egyesület közgyűlésén. Csütörtökön délután 5 órakor a Takarékpénztárban közgyűlést tar­tott a Szépítő Egyesület, Perger Kálmán dr. rendőrfőtanácsos elnök­lete mellett. Perger Kálmán dr. megnyitó sza­vaiban említést tett arról a szándé­káról, hogy elnöki tisztségétől meg. válik, de mivel a Szépítő Egyesü­let többi vezetője ettől a szándéká­tól eltekinteni kérték, továbbra is megmaradt elnöki tisztségében és folytatni fogja munkáját. A közgyűlés lelkes örömmel vette ezt a bejelentést tudomásul és a leg­nagyobb elismerésben részesítették azt a munkát, amelyet Perger Kál­mán dr. főtanácsos a városszépítés érdekében fáradhatatlanul és oda­adó készséggel kifejt. Vörös József titkár felolvasta az évi jelentést, amelyet ebben az év­ben nyomtatásban is kiadtak és amely felöleli a Szépítő Egyesület tevékenységét és fejlődő munkáját. Marosi József pénztári jelentését adta elő, amely után mind az évi, mind a pénztári jelentést elfogadták. A közgyűlésen a végzendő tavaszi munkákról tárgyaltak. Legfontosabb cél a város fokozott szépítése, hogy hogy Esztergom szebb, fejlődő ké­pet mutasson, mint tavaly. A programmra vonatkozólag a következőket irja Perger Kálmán fő­tanácsos az évi jelentésben : Jövő munkásságunk programmját anyagi erőink fogják megszabni. A város felére szállította le évi ellát­mányunkat, vagyis évi 2400 pengő­ről Í200 pengőre. így 1200 pengő­vel csökken bevételünk. A múlthoz képest tehát ennyivel kevesebbet kellene a jövőben alkotnunk és dol­goznunk. Pedig mily nehéz lemon dani arról, hogy munkánkat a meg­szokott mértékben folytassuk I Egy állandó munkást tartunk, ennek nap­száma s a folyó kiadások egészen felemésztik az 1200 pengőnyi városi ellátmányt és a 454 pengő tagdíj bevételt. Uj alkotásra nem marad semmi. A vízivárosi zárda körüli rész­letek fásításához és parkírozásához máris hozáfogtunk, miután ezen mun­kák költségei megtérítéséhez dr. Lepold Antal prelátus-kanonok úr őméltóságától készséges ígéretünk van. Folytatni fogjuk a fásításokban és parkokban beálló hiányok pótlá' sál, a fásítási terv szerint a városi utcák és szigeti utak fásítását s ezek sorában különösen a Baross Gábor­ul és tér közötti részének kiültetését és az ottani háromszögű tér parkí­rozásai, mihelyt ezt az utat és teret a város rendezi és csatornázza. A meglevő parkokba állandó pado­kat szerzünk be s gondoznunk keil a fákat és parkokat. Felkarolunk továbbá a város szépítésére irányuló minden új és jó gondolatot és esz­mét és azt erőnkhöz képest meg is valósítjuk. Ilyen programm mellett rávagyunk utalva közönségünk áldozatkészsé­gére. Számadásunk mutatja, hogy a folyó kiadásokra nincs pénzünk. Amint a város megfizeti tartozását ezt a bevételt egészben adóssága­inkra kell kifizetnünk. Fokozottab­ban kérjük tehát nemes városunk áldozatos polgárságát, eddigi párt­fogóinkat és jótevőinket, hogy ado­mányokkal támogassák egyesületün­ket, annál is inkább, mert Palkovics László alispán engedélyt adott a gyűjtésre. * Reméljük, hogy a város közön­sége megérti a nemes munkát és segítségére lesz a Szépítő Egyesü­letnek. A város vezetősége is min­dent elkövet, hogy az egyesületet a legmesszebbmenőleg támogassa. A tisztujításkor a közgyűlés köz­felkiáltással újból a mult évi tisztikart választotta meg. Már folynak az előkészületek a művészeti és a régészeti kiállításra. A Szent Imre-jubileum esztergomi főegyházmegyei rendező-bizottsága Nádler István pápai kamarás elnök­lete alatt f. hó 26-án értekezletet tartott főként a kulturális kiállítás részleteinek megbeszélése végett. A tervezet szerint a kiállítás két csoportra fog oszlani; külön lesz a régészeti, melynek rendezését az Esztergom-vidéki Régészeti és Tör­ténelmi Társulat, külön a művészeti, melyet a Balassa Bálint Irodalmi ós Művészeti Társaság művészeti osz­tálya vállalt. Mindkét csoport több nagy termet foglal el és azokat a kertészeti kiállítás fogja kiegészíteni. A helyiségek kérdésében f. ho 31 -én fog dönteni a bizottság. Mivel pedig az esztergomi emlék­tárgyak előállítására megindított moz­galom eredményre nem vezetett, Einczinger Ferenc ismertetése mel­lett megtárgyalták azt az eszmét, hogy a Szent Imre jubileum emlé­kére készíttessenek többféle kivitel­ben Szent Imre érmek, s ezt az országos bizottságnak is javasolni fogják. A helyi bizottság szerint célszerű lenne az általános Szent Imre érem forgalomba hozatala mellett külön egy esztergomi vonatkozású eszter­gomi Szent Imre-érem veretése is, mely alkalmas emlékül szolgálna az itteni ünnepségeket felkereső vidéki vendégek részére. Ezt az eszmét a bizottság maga részére kívánja, min­den esetleges magánvállalkozást megelőzve, fenntartani. Áz Esztergomi Kath. Le­gényegylet közgyűlése. Mult vasárnap tartotta az Eszter gomi Kath. Legényegylet 66-ik ren­des évi közgyűlését saját helyiségé­ben a tagok élénk érdeklődése mel­lett. A közgyűlés megkezdése előtt a legényegyleti dalárda elénekelte je­ligéjét és a Hiszekegyet, melynek elhangzása után Mátéffy Viktor pré­post-plébános, egyházi elnök tartal­mas beszéddel nyitotta meg a köz­gyűlést. Elnöki megnyitójában visz­szapillantást tett a Legényegylet küz­delmes éveire. A jelenvoltak nagy tetszéssel fogadták a mély gondola­tokban gazdag beszédet. Majd Merényi Gyula titkári jelen­tésében ismertette az egylet mult évi sikerekben gazdag, mozgalmas éle­tét. A jelentésből láthattuk, hogy mily nagy közhasznú és kulturális tevékenységet fejtett ki az egylet az elmúlt évben. A titkári jelentós tudomásul vé tele után az elnök kegyeletes sza­vakkal emlékezett meg a napokban elhunyt Módos Béláról, ki míg Esz­tergomban belvárosi káplán volt, az egylet másodelnöki tisztét töltötte be. Ezután tudomásul vették a pénz­tárosi, háznagyi, dékáni és könytá­rosi jelentéseket és a tisztikarnak fá­radságos munkájáért a közgyűlés el­ismeréssel adózott. Az új tisztikar a következőképen alakult meg: Egyházi elnök: Mátéffy Viktor, II. elnök: GrefT Gyula, világi elnök : Jakobek Jenő, titkár: Merényi Gyula, pénztáros: Oriskó János, ügyész: Berényi Róbert dr., háznagyok : Szed­mer József és Pézsa István, déká­nok: Pézsa Mihály és Tschunder­lich János, könyvtárosok: Varga Jó­zsef és Siefanidesz Ferenc. Megvá lasztották még a választmányt és a rendezőbizottságot. Az ujonan megválasztottak nevé­ben Jakobek Jenő világi elnök mon­dott köszönetet a közgyűlésnek. A gyűlés a Himnusz eléneklésével vé­get ért. Utána tizenegy új tagot avattak fel Ünnepélyes keretek között. Megindul a hajójárat Budapest—Esztergom között. A hajójárat Budapest és Eszter­gom között a MFTR közlése szerint április elsején megindul. Az első személyhajó Budapestről április 1-én délután 2 óra 20 perckor indul. Esztergomból Budapestre április 2 an délután 4 órakor. Azután ez a hajó­járat ezzel a menetrenddel naponta közlekedik. Virág és Szántónál maradékok leszállított leltári árakon. Legszebben fest és tisztít HALTENBERGER Széchenyi-tér 7.

Next

/
Thumbnails
Contents