Esztergom és Vidéke, 1930

1930-03-30 / 26.szám

A munkálat második része a belvizek levezetése, mint a Szentlélekről jövő patak szabályozása, Bottyántói mellékkanális, hidak, stb. Ezen munkálatok a számítás szerint 21.269*8 köbméter földmunkát igényelnek, mely a hidakra és egyéb burkolási munkálatokra előirányzott összegekkel együtt összesen 20.000 P-t tesznek ki. így ezek a tervek szerint hozzávetőleges számítással a munkálat elvégzésére 140.000 P szükségeltetnék, melyből kat. holdankint az építkezéshez való hozzájárulás az 1172 holdat alapul véve, kitenne 119 P 40 fillért. Ennek finanszírozására tervbe van véve 60.000 P állami hozzájárulás és 80.000 P kölcsön. Ha a kölcsön amortizációval együtt nem lesz nagyobb 7 százaléknál és az állami hozzájárulást nem kell visszafizetni, úgy a mű elkészítése igazán csekély megterhelést jelent és, ha létesítésével gazdaságilag eredményt érünk el, meg is kell csinálni. Nekem azonban, mielőtt tovább mennénk, szabad legyen bizonyos aggályokat kifejtenem és figyelembe ajánlani, ugyanis az ármentesitendő terület altalaja vízáteresztő és, ha a Duna vízállasa -f- 4 magasságban van, a talaj vízáteresztő voltánál fogva beáll a talajvíz és a Szentlélek-patakból jövő hegyi vizek már elöntéssel fenyegetnek. A belvizeket ugyanis a jelenlegi tervezet szerint + 4-es dunai vízállásnál már nem vezethetjük le szabadon a Dunába, mert a zsilipet el kell zárni. Ilyen magas vízállás pedig — IC éves átlagot véve számítás alapjául — minden évben 50—60 napon szokott előfordulni. Enek kiküszöbölése, tehát a teljes víztelenítés kizárólag egy bármikor működésbe hozható és erőművi hajtásra berendezett átemelő szivattyúteleppel volna lehetséges, amely másodpercenkint minimálisan 3 köbméter vizet volna képes a Dunába átlökni. Az egész ármentesítési ügyet azonban még nem találom teljesen előkészítettnek, mert nem látom azt, hogy az ármentesítésekről szóló és a társulat megalakulásáról intézkedő 1825. évi XXIII. tc. idevonatkozó 70—128. §§nak elég volna téve, már pedig e nélkül még kölcsönről sem tárgyalhatunk. A város egész polgársága érdekelt azon földek után, mely a város közönségéé és melynek munkálati költségeit és ártéri járulékát a város ősszközönsége fogja fizetni és ami a város költségvetését is terhelni fogja. Ezen felül az egyes gazdák fizetnek még saját földjeik után holdszám, vagy kat. jövedelem alapján kivetendő ártéri hozzájárulást, mely a törvény szerint negyedévsnkint, közadók módjára fizetendő. Ha tehát, amint halljuk, az árvédelmi munkálat 140.000 P-be kerül is az állami hozzájárulással és a kölcsönnel fedezve lesz, tudni akarjuk azt ís, hogy mi lesz az évenkint fizetendő ármentesítési költségjárulék, ami egy hold földre esik. Tiszta képet szeretnénk alkotni afelől, hogy a törvény által előirt és az évi költségvetésbe felveendő tételek : úgymint a kölcsön kamatai, árvédelmi alap, személyi kiadások, dologi kiadások, fenntartási költségek, mit fognak kitenni évenkint és mi terhel ebből egy hold földet, szintén évenkint. Azt is szeretné tudni az érdekeltség, hogy az öszszes ármentesitett terület hány és milyen osztályba lesz sorozva fizetés szempontjából. Esztergom város közönsége teljes tudatában van annak, hogy a város legtermékenyebb talajú földjein biztosíttatik a termelés az ármentesítés által, sőt a magunk részéről igen szeretnénk, ha ez a lecsapolás öntözéssel kapcsoltatnék egybe, miután ez a talaj fekvése és a vizek folyása által is adva van, mert akkor igazi kánaánt lehetne a földekből teremteni. A gazdaközönség is már 1925. december 11-én tartott városi mezőgazdasági bizottsági ülésén határozatba hozta — egyik kisgazda indítványára, hogy a lecsapolás érdekében készek anyagi áldozatokat is hozni, tisztában van tehát vele, hogy ez a gazdaság érdekét szolgálja. Azt is jól tudjuk, hogy a vízvezetéki mű töltésének biztonsága is megkívánja, hogy árvíz esetén egy felölről jövő vizelöntóstől megvódessék. Azzal is tisztában vagyunk, hogy ma már lehetetlenséggel határos, még csak beszállni is halastóról. Igaz ugyan, hogy 1925. év óta az akkori ajánlatok szerint máig több mint 40.000 P-t jövedelmezett volna ez a városnak, de ma már ennek létesítésére kötéllel sem foghatunk vállalkozót. Viszont azonban pontos és hivatalos adatokkal alátámasztva, tisztán akarjuk látni, hogy mibe kerül az ármentesítési mű elkészítése és hogy mennyit fog kitenni az évenkint és holdankint fizetendő értéri hozzájárulás. Dr. Jdrmy István A tavaszi szépítőmunkák és más sürgős tennivalók szerepeltek a Szépítő Egyesület közgyűlésén. Csütörtökön délután 5 órakor a Takarékpénztárban közgyűlést tartott a Szépítő Egyesület, Perger Kálmán dr. rendőrfőtanácsos elnöklete mellett. Perger Kálmán dr. megnyitó szavaiban említést tett arról a szándékáról, hogy elnöki tisztségétől meg. válik, de mivel a Szépítő Egyesület többi vezetője ettől a szándékától eltekinteni kérték, továbbra is megmaradt elnöki tisztségében és folytatni fogja munkáját. A közgyűlés lelkes örömmel vette ezt a bejelentést tudomásul és a legnagyobb elismerésben részesítették azt a munkát, amelyet Perger Kálmán dr. főtanácsos a városszépítés érdekében fáradhatatlanul és odaadó készséggel kifejt. Vörös József titkár felolvasta az évi jelentést, amelyet ebben az évben nyomtatásban is kiadtak és amely felöleli a Szépítő Egyesület tevékenységét és fejlődő munkáját. Marosi József pénztári jelentését adta elő, amely után mind az évi, mind a pénztári jelentést elfogadták. A közgyűlésen a végzendő tavaszi munkákról tárgyaltak. Legfontosabb cél a város fokozott szépítése, hogy hogy Esztergom szebb, fejlődő képet mutasson, mint tavaly. A programmra vonatkozólag a következőket irja Perger Kálmán főtanácsos az évi jelentésben : Jövő munkásságunk programmját anyagi erőink fogják megszabni. A város felére szállította le évi ellátmányunkat, vagyis évi 2400 pengőről Í200 pengőre. így 1200 pengővel csökken bevételünk. A múlthoz képest tehát ennyivel kevesebbet kellene a jövőben alkotnunk és dolgoznunk. Pedig mily nehéz lemon dani arról, hogy munkánkat a megszokott mértékben folytassuk I Egy állandó munkást tartunk, ennek napszáma s a folyó kiadások egészen felemésztik az 1200 pengőnyi városi ellátmányt és a 454 pengő tagdíj bevételt. Uj alkotásra nem marad semmi. A vízivárosi zárda körüli részletek fásításához és parkírozásához máris hozáfogtunk, miután ezen munkák költségei megtérítéséhez dr. Lepold Antal prelátus-kanonok úr őméltóságától készséges ígéretünk van. Folytatni fogjuk a fásításokban és parkokban beálló hiányok pótlá' sál, a fásítási terv szerint a városi utcák és szigeti utak fásítását s ezek sorában különösen a Baross Gáborul és tér közötti részének kiültetését és az ottani háromszögű tér parkírozásai, mihelyt ezt az utat és teret a város rendezi és csatornázza. A meglevő parkokba állandó padokat szerzünk be s gondoznunk keil a fákat és parkokat. Felkarolunk továbbá a város szépítésére irányuló minden új és jó gondolatot és eszmét és azt erőnkhöz képest meg is valósítjuk. Ilyen programm mellett rávagyunk utalva közönségünk áldozatkészségére. Számadásunk mutatja, hogy a folyó kiadásokra nincs pénzünk. Amint a város megfizeti tartozását ezt a bevételt egészben adósságainkra kell kifizetnünk. Fokozottabban kérjük tehát nemes városunk áldozatos polgárságát, eddigi pártfogóinkat és jótevőinket, hogy adományokkal támogassák egyesületünket, annál is inkább, mert Palkovics László alispán engedélyt adott a gyűjtésre. * Reméljük, hogy a város közönsége megérti a nemes munkát és segítségére lesz a Szépítő Egyesületnek. A város vezetősége is mindent elkövet, hogy az egyesületet a legmesszebbmenőleg támogassa. A tisztujításkor a közgyűlés közfelkiáltással újból a mult évi tisztikart választotta meg. Már folynak az előkészületek a művészeti és a régészeti kiállításra. A Szent Imre-jubileum esztergomi főegyházmegyei rendező-bizottsága Nádler István pápai kamarás elnöklete alatt f. hó 26-án értekezletet tartott főként a kulturális kiállítás részleteinek megbeszélése végett. A tervezet szerint a kiállítás két csoportra fog oszlani; külön lesz a régészeti, melynek rendezését az Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat, külön a művészeti, melyet a Balassa Bálint Irodalmi ós Művészeti Társaság művészeti osztálya vállalt. Mindkét csoport több nagy termet foglal el és azokat a kertészeti kiállítás fogja kiegészíteni. A helyiségek kérdésében f. ho 31 -én fog dönteni a bizottság. Mivel pedig az esztergomi emléktárgyak előállítására megindított mozgalom eredményre nem vezetett, Einczinger Ferenc ismertetése mellett megtárgyalták azt az eszmét, hogy a Szent Imre jubileum emlékére készíttessenek többféle kivitelben Szent Imre érmek, s ezt az országos bizottságnak is javasolni fogják. A helyi bizottság szerint célszerű lenne az általános Szent Imre érem forgalomba hozatala mellett külön egy esztergomi vonatkozású esztergomi Szent Imre-érem veretése is, mely alkalmas emlékül szolgálna az itteni ünnepségeket felkereső vidéki vendégek részére. Ezt az eszmét a bizottság maga részére kívánja, minden esetleges magánvállalkozást megelőzve, fenntartani. Áz Esztergomi Kath. Legényegylet közgyűlése. Mult vasárnap tartotta az Eszter gomi Kath. Legényegylet 66-ik rendes évi közgyűlését saját helyiségében a tagok élénk érdeklődése mellett. A közgyűlés megkezdése előtt a legényegyleti dalárda elénekelte jeligéjét és a Hiszekegyet, melynek elhangzása után Mátéffy Viktor prépost-plébános, egyházi elnök tartalmas beszéddel nyitotta meg a közgyűlést. Elnöki megnyitójában viszszapillantást tett a Legényegylet küzdelmes éveire. A jelenvoltak nagy tetszéssel fogadták a mély gondolatokban gazdag beszédet. Majd Merényi Gyula titkári jelentésében ismertette az egylet mult évi sikerekben gazdag, mozgalmas életét. A jelentésből láthattuk, hogy mily nagy közhasznú és kulturális tevékenységet fejtett ki az egylet az elmúlt évben. A titkári jelentós tudomásul vé tele után az elnök kegyeletes szavakkal emlékezett meg a napokban elhunyt Módos Béláról, ki míg Esztergomban belvárosi káplán volt, az egylet másodelnöki tisztét töltötte be. Ezután tudomásul vették a pénztárosi, háznagyi, dékáni és könytárosi jelentéseket és a tisztikarnak fáradságos munkájáért a közgyűlés elismeréssel adózott. Az új tisztikar a következőképen alakult meg: Egyházi elnök: Mátéffy Viktor, II. elnök: GrefT Gyula, világi elnök : Jakobek Jenő, titkár: Merényi Gyula, pénztáros: Oriskó János, ügyész: Berényi Róbert dr., háznagyok : Szedmer József és Pézsa István, dékánok: Pézsa Mihály és Tschunderlich János, könyvtárosok: Varga József és Siefanidesz Ferenc. Megvá lasztották még a választmányt és a rendezőbizottságot. Az ujonan megválasztottak nevében Jakobek Jenő világi elnök mondott köszönetet a közgyűlésnek. A gyűlés a Himnusz eléneklésével véget ért. Utána tizenegy új tagot avattak fel Ünnepélyes keretek között. Megindul a hajójárat Budapest—Esztergom között. A hajójárat Budapest és Esztergom között a MFTR közlése szerint április elsején megindul. Az első személyhajó Budapestről április 1-én délután 2 óra 20 perckor indul. Esztergomból Budapestre április 2 an délután 4 órakor. Azután ez a hajójárat ezzel a menetrenddel naponta közlekedik. Virág és Szántónál maradékok leszállított leltári árakon. Legszebben fest és tisztít HALTENBERGER Széchenyi-tér 7.