Esztergom és Vidéke, 1930

1930-03-23 / 24.szám

Kenyér-gyümölcsháború. Az, aki csak a közlemény címét olvassa el, nagy megdöbbenést fog érezni lelkében, hogy hogyan lehet kenyér-gyümölcs-háborúról irni ? Pedig Magyarországon, hol oly fontos az őstermelés, alig ütközhetünk meg azon, ha valaki az agrárkrízis különleges okait is vizsgálja, mert azzal megelégedni, hogy az egész világon agrárkrízis van, lehetséges ugyan, azonban ennek konstatálása csak politikai jelentőséggel bír s nem jelenti egyben azt is, hogy reámutattunk a bajok eredetére, megmutattuk a bajok orvoslásának módszerét is. Az agrárkrízis részben a kereslet és a fogyasztás kérdése. Az a körülmény, hogy az egyes országok és világrészek mind nagyobb és nagyobb területeket vonnak be a termelésbe, kétségtelenül befolyással van a mezőgazdasági termelés mennyiségére s az értékesítés problémáját is befolyásolja, azonban nem ez és nem csak az agrárkrízis az oka. Híres nemzetgazdászok kezdtek foglalkozni az agrárkrízis okaival s ezek a tudósok újabbnál-újabb területekre mutatnak reá, statisztikai adatokkal bizonyítva be azt, hogy vizsgálódásaiknak komoly alapja van. Sering az elszegényedett háborús Európa csökkent vásárlóképességét állítja oda, mint az agrárkrízis okozóját s ha Sering felfogásából indulunk ki, magyarázatát láthatjuk annak, hogy az őstermeléssel foglalkozók Magyarországot miért akarják újabb és újabb terhekkel sújtani. Magyarország — szerintük — agrártermékekből túltermel s igy a kenyérre szoruló középeurópai államok, ha nyomottabb árban is, de vásárlója a magyar piacnak. A. Dániel abból indul ki, hogy az agrárkrízis tulajdonképen kenyérkrízis. A. Dániel szerint a kereslet csökken, de ennek egyik oka az, hogy a táplálkozás terén forradalmi átalakulás történt. A német tudós megállapítását a mindennapi gyakorlati élet igazolja, mert egyre jobban halljuk és látjuk azt, hogy a táplálkozásban nagy átcsoportosítás törtónt és pedig oly módon, hogy a fogyasztók a fehérjetartalmú táplálék használatáról áttértek a vitamintartalmú ételek fogyasztására. Ez a kenyér-gyümölcs-háború. Azt a tételt, hogy a kenyérmagvak túltermelésén kívül a kereseti lehetőségek csökkenése is belekényszeríti az embereket a változott fogyasztási problémába, megdönti az a körülmény, hogy a gazdag Amerikában és Angliában is visszament a kenyérfogyasztás. Statisztikai táblázat igazolja, hogy a kenyér-gyümölcs háború eredményeképpen a kenyér fogyasztás a világháború előtti időkhöz képest 18—20 százalékkal csökkent. Amikor Németországban, Amerikában konstatálják, hogy a lisztfogyasztás nagy százalékai esik ugyanakkor német alapossággal megállapítják, hogy a gyümölcsfogyasztás néhány év alatt 42 százalékkal emelkedett. A munkás, aki eddig kenyeret vitt a gyárba, ma gyümölcsöt, tojást, tejet, tejterméket visz oda s melegálló edényben mindezt a leghasznosabban fogyasztja. Amerikában s egyre szélesebb körben Európában is, az iskolás gyermekek, akik azelőtt kifli, vagy kenyérfogyasztók voltak, ma tejre, kakaóra, gyümölcsre térnek át. A német és amerikai megállapítások nyilvánvalóan tanulságosak a mi számunkra is. Igaz, nálunk még kevésbé mutatkozik az étkezés rendjében beállott forradalmi változás, mint más országokban. De ha a külső országokban leszállanak a gabonaárak, azok automatikusan lenyomják a keleteurópai országok terményeinek árait is. A német gazdasági piacon máris mutatkoznak jelek, amelyek a gazdasági és ipari élet szükségszerű egymásra utaltságát biztos intézkedéssel megteremtik és az egyensúlyt helyreállítják. Sokan vannak, akik a világjelenségekből hajlandók helyi politikai tőkét kovácsolni a mindenkori kormányzat ellen s éppen ezért helyénvaló rámutatni arra hogy az agrárkrízis jelentkezésében kit, mennyire terhel felelősség ? Magyarország helyes érzékkel és erős kézzel kiveszi részét az agrárkrízis veszedelmének kivédéséből s a magyar kormányzat minden lehetőt elkövet, hogy Magyarország európai viszonylatban e téren is megállja helyét. A TESz első revíziós nagygyűlése Esztergomban méltó ünnepségben fog lezajlani. Március 30-án, jövő vasárnap nagy ünnepség színhelye lesz Esztergom. Mint már két ízben jeleztük, ezen a napon Budapestről megérkezik József Ferenc királyi herceg a TESz vezetőségének nagyszámú kíséretével, hogy egy ünnepség keretében átadják a TESz emlékkereszteket azoknak, akik mind Esztergom, mind a vidéken társadalmi és hazafias tevékenységükkel az elmúlt tíz esztendőben kiváltak. Az ünnepies aktus alkalmával egyúttal megtartják az első sereg szemlét, a revíziós gyűlést Esztergom, társadalmunk, az egész város felett. A TESz esztergomi kerületének elnöke, vitéz SZÍVÓS Waldvogel József ny. tábornok kóthónapi előzetes munkával, szűkebbkörű bizottságának segítségével megtette a legmesszebbmenő előkészületeket, március 30 ára összeállította a programmot, amely a TESz vezetőségének véleményével is találkozik. Az ünnepség a következőképpen fog lefolyni: József Ferenc főherceg tizenöttagú kíséretével érkezik Budapestről va sár nap délelőtt, a kilenc órás vonattal. A vasútállomáson Antóny Béla dr. polgármester fogadja a magas vendégeket és üdvözlő beszédet mond. Ezen fogadtatáson jelen lesz vitéz Szívós-Waldvogel József ny. tábor-, nok, és többen Esztergom vezetői nek köréből. A megérkezés után a vendégek a bazilikába hajtatnak, ahol résztvesznek a nagymisén. Ezután tisztelgő látogatásra mennek Serédi Jusztinián dr. bíboros hercegprímáshoz. A nagygyűlés 11 órakor kezdődik a vármegyeháza dísztermében, amelyet erre az alkalomra különös gonddal feldíszítenek. A Bottyán Jánosutcán a leventezenekar áll és zeneszóval fogadja az érkezőket. A vármegye és a város két-két díszhajdút rendel ki az ünnepség tartamára. A Hiszekegy eléneklése után vitéz Szívós- Waldvogel József, kerületi elnök üdvözlő beszédet intéz József Ferenc főherceghez, aki azután megnyitja a nagygyűlést. Az ünnepi szónok Krüger Aladár dr. nemzet gyűlési képviselő lesz, akinek beszéde után kiosztják az emlékkereszteket. A kiosztás alatt a Turista Dalárda és a Legényegylet dalárdája felváltva énekel. Énekelni fogják a Nem, nem, soha t is Ammer karnagy, a szerző vezénylésével. A kitüntetettek nevében baráti Huszár Aladár dr. főispán fog köszönetet mondani. A nagygyűlés befejezője Szontagh Tamás dr. beszéde lesz. A nagygyűlés körülbelül egy és egynegyed órát fog betölteni és minden bizonnyal várakozáson felül emelkedik ki Esztergom eddigi ünnepségei közül. A nagygyűlésen jelen lesz Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás is

t Esztergom egyházi és világi méltóságainak körében. A nagygyűlés rendezésén külön bizottság működik és gondoskodás történik, hogy a város közönsége köréből minél számosabban helyezkedhessenek el a teremben. Déli egy órakor ebéd a Fürdőben, ahol megjelenik József Ferenc főherceg és résztvesznek azon a budapesti vendégek és Esztergom notabilitásai, továbbá mindazok, akik az ebéden résztvenni óhajtanak. Már most történnek előjegyzések a város tisztviselői, a kereskedők, iparosok és a földmivesék köréből. Természetesen mind a nagygyűlésre, mind a díszebédre hivatalosak a vidéknek a TESz-be lépett egyesületeinek vezetői is. Eddig tizennyolc község és húsz egyesület jelentette be csatlakozását a TESz-hez, de még a hét fo'yamán több bejelentés érkezik. Dorog egyesületei is beléptek a szövetségbe. Itt említjük meg, hogy Dorog külön képviseletei küld, az ünnepségre is többen jelennek meg Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos vezetésével. A kerületi elnökség a hét csütörtökén tartott értekezletén társelnököket választott. A társelnökök szenkvici Palkovics László alispán, Antóny Béla dr. polgármester, Lepold Antal dr. prelátus-kanonok, Schmidt Sándor bányaügyi főtanácsos, Gácsér János bányaigazgató, Csanády László bányaigazgató és Mátéffy Viktor kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő. Megválasztották a választmányt is, amelynek a vidék és a város közéleti vezetői a tagjai. Az előkészületek munkálatai nagyban folynak és a kijelölt bizottság a legkörültekintőbben intézi a rendezés nagy munkáját. A jövő vasárnapi ünnepség az egész város nagy ünnepe lesz és új bizkodást, fényt vet életű nkbe, nemzeti és hazafias érzelmünkbe, a szebb magyar jövő megteremtésének építő munkájához. mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Csak a városi törvényben fogják szabályozni a kirakodóvásárok számát. tésétől várják helyzetünk javulását. Természetesen a kirakodóvásárok kérdésében a vidék kereskedői szembekerültek azzal a sokezer vásári árussal, akik kenyerüket féltik a vásárok megszüntetésétől és bizonyos mértékben szembekerültek azzal a nagykereskedelemmel is, ameiynek egyik legjelentékenyebb üzletágát jelenti a vásározók áruellátása. Annyi bizonyos, hogy régen fogA kereskedelmet, de különösen a vidék kereskedőit mindjobban foglalkoztatja a kirakodóvásárok kérdése, mert a vidéki kereskedők úgy érzik, hogy a kirakodóvásárok vásározóinak versenye súlyos kárt jelent számunkra és a mai rossz gazdasági viszonyok között a vásárok megszüntetésétől, vagy legaláöb a vásárok számának csökken a- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ házi szövött lepedő-vászon, köpper köző, konyha- és abrosz (nagyban és legjutányosabban beszerezhető pper, törül- W\ S ír I / /( Es relczmann Lászlónál s Esztergom, Széchenyi-tér sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 24. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LA1 Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér 1930 VASÁRNAP, MÁRCIUS 23 Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér