Esztergom és Vidéke, 1930
1930-03-20 / 23.szám
Orosz támadás a magyar bnza ellen. A buza, az áldott jó magyar buza, pótolhatatlan ősi erőforrásunk, annyi örömünk, de — hibáján kívül — gyakorta annyi kínunknak is oka, került ismét az érdeklődés előterébe. Az érdeklődés azonban — búzáról lévén szó — nem egyszerű kíváncsiság, hanem sokkal több annál: létérdek. Aktuális lett pedig azáltal a buza, mert orosz gabona európai piacokra történő állítólagos beözönlésének hirére az immár bizonyos fokig stabilizáltnak látszó búzaár ismét zuhanni kezdett. Hogy az orosz buza piacra dobása valóban tény-e, az még nincsen eldöntve.' Lehet, hogy csupán egy kolosszális méretű spekuláció akarja milliók erejéig megrontani gazdaság életünket. Józan ésszel ugyanis nem tételezhető fel, hogy amikor a muszka tömegek éheznek, hogy amikor a szovjet nagyvárosaiban a háború legínségesebb korszakára emlékeztető kenyérjegyek vannak forgalomban, ugyanakkor — aranyszerző célzattal — a tartalékbuza-tárházakat mozgósítanák Nyugat irányában. Ám ami józan ésszel elképzelhetetlennek látszik, azt a szovjet dicső urai saját népükkel szemben is, brutális embertelenségükkel akárhányszor szörnyű valóságként produkálták, így hát az orosz buza veszélyt sem lehet kizártnak tartani s csak helyeselni lehet, ha kormányunk minden ereje vei igyekeznék a nemcsak íöld birtokos osztályainkat, de az egész ország gazdasági létét is súlyosan fenyegető veszélyt elhárítani. A tőzsdén tett intézkedések ideiglenes jellegűek, több jelentősége volna azon terv kivite lének, hogy a magas kamatozású rövid lejáratú hitelek az egész vonalon elviselhető kamatozású hosszúlejáratú hitelekké konvertáltassanak. Hasonlókép fontos az a terv, mely a gabonatermelés minőségének fokozását célozza. Bi zonyos, hogy a versenyképes minőség nagyban hozzájárulhatna a mainál lényegesebben jobb árak kialakulásához. Végezetül pedig — s ez az, ami leginkább célravezethet — azt a bizonyos agrár-blokkot kell létrehozni az összes dunai államok között, mely minden messzebb erővel szemben a természettől egymásra utaltak közös védekezésének legbiztosabb módja volna. Kormányunk s benne a jelen ügyben leginkább érintett földmivelésügyi miniszterünk, amint maga kijelentette, teljes felkészültséggel akarja megvívni a magyar buza na^y „marne-i csatáját", mindnyájunk közös érdeke, hogy ez a csata győzelemmel végződjék. Nem lesz eredményes a Szent Imre-év idegenforgalma, ha nem készül el a budapesti országút. Esztergom nagy előkészületeket tesz a Szent Imre év nyári hónapjaira és az idegenforgalmi bizottság is gyakran ül össze az előkészületek kidolgozására. Lapunkban és más helyen már cikkek is megjelentek, hogy egy és más fontos körülményekre az illetékesek felfigyeljenek, illetőleg, hogy a közönség is tájékozódjék az előkészületek felől, így a lakosság is könnyen felkészülve kapcsolódhat be az idegenforgalmi eseményekbe. Legutóbbi számunkban foglalkoztunk az idegenek tömeges és személyenkinti elhelyezésének kérdésével, hogy az miképpen oldható meg a legelőnyösebben. Még sok másról is tehetnénk említést és ha a helybeli Szent Imre-évet előkészítő bizottság programmtervezetét átnézzük, nagyjából meg lehetünk vele elégedve. Bizonyára még más, programmon kívüli eseménye is lesz majd a nyárnak. De meg kell állnunk. Hogyan várhatunk mi idegenforgalmat, amikor nincsen készen még a Budapest— esztergomi országút. Esztergomtól Dorogig kriminálisán rossz az út. Dorogtól Pilisvörösvárig négy hosszú szakaszon felszántották az országútat és ha egy kis eső jön, megreked az autó. Pilisvörösvártól Pestig csak egy-egy rövidebb szakaszon kész az út, de különben itt sem lehet közlekedni. Most már április felé közeledünk és a tapasztalat szerint Esztergom idegenforgalma már májusban megkezdődik Akik az idegenforgalomban érde kelve vannak — érdekelve van az egész város — nagyon pesszimisztikusan beszélnek a nyárról. Az idegenforgalom legértékesebb tényezője, az autóforgalom, nem lesz meg, mert ilyen úton nem lehet Esztergomba jönni. Idegenforgalmi szempontból a hajóés más társaskirándulásnak nincs npgy jelentősége. Nagy forgalom, kevés haszon. Ezek szerint tulajdonképpen hiábavalónak kell venni minden előkészületet, ha nem készülnek el idejében a Budapest—esztergomi úttal. Visegrádon át nem jön senki autókirándulásra Esztergomba, mert ez az út 20 kilométerrel hosszabb és szintén nagyon rossz. Ha akad is néhány autó ezen a vonalon, valamennyi Visegrádon marad. Ha nem készül el Budapest felé legkésőbben május végére az út, az idegenforgalom Esztergomban csődöt mond a Szent Imre-évre. Nem lehet eléggé hibáztatni, hogy akkor, amikor Esztergom Szent Imre 900 éves jubileumára készül, amikor az egész országnak kell, hogy Esztergom felé forduljon, nincs Esztergomnak országútja és azt tudjuk, hogy az útszakaszt lezárták. De Almásfüzitő felé is hasznavehetetlen autóforgalom szempontjából az országút. Mielőtt tehát előkészületek történnek és terveket dolgoznak ki a nyári hónapokra, tegyék azonnal első kérdéssé a város illetékesei, a megalakult bizottságok, hogy mikorra készülnek el az országutak és hassanak oda, hogy a munka mielőbb befejeződjék, mert kedvező időjárás esetén az idegenforgalom már áprilisban megindul. mmmmímwmmmmwmmmmmmmmmmmimwmmmmm A szokásos ünnepélyességgel folyt le márc. 15-ike Esztergomban és vidékén. meg a napot. A Magyar Király szálló nagytermében mintegy 120-an jöttek össze a vármegye, a város, a papság vezetőinek és a polgárság kiválóságainak köréből. Az ünnepi beszédet Gróh József dr. a Kereskedelmi ós Iparbank Rt. igazgatója mondotta várakozásteljes érdeklődés és hagyományos keretek között, a Kossuth-serleggel. Beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar nemzet bármily sokat áldozott vérben ós vagyonban a világháborúban, ha lelkében a hazafias érzést felszítani akarja, — a 48-as idők emlékezetéhez tér vissza. Azért van ez, mert ennek minden cselekvését a magyar nemzeti eszme feszítette 1830 tói 1867-ig és Széchenyitől, Kossuthtól kezdve az utolsó kis harctéri dobos fiúig. Ez a nemzeti szellem tette oly dicsőségessé e korszakot, hogy míg a magyar él, örök forrása bsz hazafias gondolkodásunknak. Gróh dr. utalt arra, hogy a 48-as idők eszméi ma is aktuálisak : nemzeti hadseregünket fejleszteni kell, jobbágyságunkat mai nyomorából fel kell szabadítani, sajtónknak szabadnak kell lenni minden nemzetellenes befolyástól, a diktatúra ma sem lehet ideálunk, csak a független magyar parlament, s az önálló magyar nemzeti bank léte ma a legnagyobb takarékosságot parancsolja nekünk s a hazai ipar kizárólagos támogatását. Amint az idei március 15-i ünnepi programmban jeleztük, a város hatóságainak, a közönségnek és az iskoláknak együttes hazafias ünnepélyét szép keretek között rendezték meg a Széchenyi-téren szombaton délután 3 órakor. Zenekarral felvonultak az esztergomi cserkészek, a tanulóifjúság és a leventék. A közönség köréből is több százan jöttek össze a Szentháromság-szobor körül. Az ünnepélyt a Hymnus-sal kezdték meg, azután ózdi Tóth László VIII. oszt. gimnáziumi tanuló az ifjúság nevében mondott szép beszédet. Majd Tóth Rezső tanítóképzős növendék a Talpra magyar-t szavalta el lelkesen. A tanítóképző intézet énekkara Nemesszeghy István tanár vezetésével két énekszámmal emelte AZ ünnepélyt. Az egyik ének a Hősök emléke, a másik Bajza Sóhajtása, volt. Nagy hatást keltett Fischer Ferenc szavalata, ki Sajó Sándor Magyarnak\lenni cimű költeményét, mély átérzéssel szavalta el. Szdlay Ferenc s. oktató is szép szavalattal vonta magára a figyelmet. Az ünnepi szónok Greff Gyula, a belvárosi plébánia káplánja volt, aki tartalmas és szép beszédjével mindvégig magával ragadta a hallgatóságot. A Szózat eléneklésével ért véget az ünnepség. A Polgári Egyesület ünnepélye. A szép és jelentőséges beszédet Az Esztergomi Polgári Egyesület I hosszantartó óljenzéssel fogadták a az idén is méltóképpen ünnepelte | megjelentek. A vacsorán résztvevők f SAIAT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- W\ I I ' I >' ' I Esztergom, Széchenyi-tér o«j«i icou kö 2ő. konyha, és kenyérruha, rPIÍ*7fTIÍl Híí I 9Q7ml13ll 16. sz. (Saját ház.) Teleld ,4-. r\»*XtfK44 abrosz (nagyban és kicsinyben) • OlUOllCUIi! L.CUM.IUI ICli fonszám 135. Házi kenllCU.1 W&UWUil legjutányosabban beszerezhető • MMHHHHHMH __ MMMMRHMMMM der szövésre elfogadtatik ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 23. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1"20 P. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér 1930 CSÜTÖRTÖK, MÁRCIUS 20 Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér
