Esztergom és Vidéke, 1930

1930-03-13 / 21.szám

A vidéki városok fejlesztésére nagyobbarányú akciót indított meg Debrecen városa. Vásáry István dr. debreceni polgármester ugyanis közös frontot alakított a vidéki városokból, amelyek az állami közmunkákból és az új ipartelepek létesítéséből az eddiginél sokkal nagyobb kvótát kérnek az államtól. Eltekintve attól, hogy ez a kívánság minden vidéki városnak eminens érdeke, így Esztergom városa is örömmel csatlakozik a tervhez, a történelmi logika is igazolja a vidéki városok álláspontját. Manapság a józan államfejlesztési politika teljesen ellene van a ^mammut" városok létrehozásának és a decentralizáció elvét teljesen keresztülvive a vidéken tudatosan létesít magának ellensúlyozó bázisokat. Az óriás-város közbiztonsága labilis és nem megfelelő közigazgatási, politikai és higiéniai szempontokból sem. Iskolapélda előttünk a nagy Németország, sőt a kevésbbé modern Spanyolország is, ahol az állam energia gócpontjai megosztottan virágoztatják egyformán az egész államot, s a mammut város káros behatását kitűnően ellensúlyozzák. Intő példa viszont Wien, az óriási „Wasserkopf" felszívja magába az egész kis állam minden energiáját. Meggondolandó a helyzet nálunk is, ahol a 8 millió lakosból 14 százalék a fővárosra esik, hogy ezt az aránytalanságot szabad-e még tovább is növelni, az államigazgatás egyensúlyának nagyobb veszélyeztetése nélkül. A vidéki városok állásfoglalása ezt a gondolatot tűzte zászlajára, s minden bizonnyal a valódi gazdasági megerősödést az hozza meg megcsonkított hazánknak, ha ezentúl az állam felemelt kvótában telepíti vidékre az ipari vállalatokat es a vidéki városokat fejleszti az állami beruházások révén naggyá. Szinte beláthatatlan, hogy egy ilyen állami célkitűzés keresztülvitele politikailag is mily egyensúlyozólag fog hatni. Az esztergomi iparosok küldöttsége Vógb Kálmán honvédelmi államtitkárnál Kedden délelőtt 11 órakor a vármegyei kisgyűlés befejezése után Mátéffy Viktor országgyűlési képviselő hattagú küldöttséget vezetett az esztergomi iparosság köréből Végh Kálmán honvédelmi államtitkát elé, aki az iparosság képviselőit a vármegyeház nagytermében fogadta. A küldöttség tagjai voltak : Dóczy Ferenc ipartestületi elnök, Schweiczer Vilmos és Kicsindi Géza szabó mesterek, Iványi Gyula és Pásztor József csizmadiám.;sterek és Marosi József szíj gyártó mester. A küldöttség kérését Mátéffy Viktor tolmácsolta ós Végh Kálmán honvédelmi államtitkár hathatós támogatását kérte az esztergomi kisiparosság érdekében. Az esztergomi iparosság, mint általában a magyar iparosok — mondotta Mátéffy — régóta egyik oszlopa a magyar államiságnak. Az esztergomi iparosok keresztény alapon állanak és minden időben lehel rájuk számítani. Esztergomnak 600 —700 régi iparosa közül ma 500 tartja fenn üzletét és nagy nehézségekkel küzdve folytatja iparát. Mindenkor gerinces 'magatartást tanúsítanak ós mind iparuknak, mind egyéniségüknek tiszteletet és megbecsülést szereztek..; Megérdemlik ezért a támogatást és ügyüknek felkarolását. Bizalommal fordulnak Végh Kálmán államtitkárhoz és arra ké rik, hogy a honvédség részéről munkához jussanak. Végh Kálmán dr. államtitkár válaszában azt mondotta, hogy tőle telhetőleg segítségére lesz az esztergomi iparosságnak. A honvédség által kiadandó ipari munkák 40 °/o-ái mindig a kisiparosok kapják, természetesen az egész országra vonatkoztatva. Legyenek meggyőződve az esztergomi kisiparosok, hogy ügyeket pártfogolni fogja, amint arra alkalom adódik. Kísérjék figyelemmel a pályázatokat és vegyenek abban részt. Gondja lesz rá, hogy a hirdetett munkákból Esztergomnak is jusson. Mátéffy Viktor országgyűlési kópv

!

selő megköszönte a kitüntető figyelmet, majd sorra bemutatta a küldöttség tagjait, akikkel még külön is elbeszélgetett Végh Kálmán dr. államtitkár. A héten dől el, hogy mennyit ad a földművelésügyi miniszter az esztergomi árvédelmi munkálatokra Már az elmúlt ősszel sürgettük az árvédelmi munkálatok megindulását, hogy először végre megvalósuljon a régóta húzódó terv, másodszor, hogy munkaalkalomhoz jusson Esztergom. Akkor azt mondották az illetékesek, hogy a munka még nem indulhat meg, mert nincs még pénz, de tavasszal egész biztosan meg fog kezdődni az ármentesítés. Március hónapban vagyunk már, sajnos azonban az igért pénzösszeg még mindig nem áll rendelkezésre. Ugy tudjuk, Antóny Béla dr. polgármester a héten Budapestre utazik, a földmivelésügyi minisztériumba és tárgyalni fog a kiutalás ügyében. Először is az a fontos, hogy mennyit óhajt a földmivelésügyi miniszter az esztergomi árvédelmi munkálatokra adni, mert a segélyezés mértéke még nincs biztosítva. A földmivelésügyi miniszter az összes árvédelmi munkálatra tíz millió pengőt irányzott elő. Ez egy olyan tétel, amelyből Esztergom méltán tarthat igényt nagyobb összegre. A város vezetőségének, de különösen Mátéffy Viktor országgyűlési képviselőnek, aki az árvédelmi munkálatok ügyében sokszor eljárt és tárgyalt az az álláspontja, hogy Esztergom olyan segélyöszszeget kapjon, hogy az érdekeltek holdankinti terhe ne legyen több 5—6 pengőnél. Sok függ most a polgármester tárgyalásától, de reméljük, hogy sikerül eredményre jutni, az ügyet dűlőre vinni és Esztergomnak a megfelelő segélyt biztosítani. Közgyűlés a Szenttamási és Vízivárosi Kath Polgári Olvasókörben. Vasárnap délután fél 6 órakor tartotta a Szenttamás- és Vízivárosi Kath. Olvasókör közgyűlését, amelyen nagyszámban jelentek meg a tagok és a vendégek. Keményfy Kálmán Dániel szent széki tanácsos, vízivárosi plébános, a kör elnöke nyitotta meg a közgyűlést. Tartalmas és mély gondolatokban gazdag megnyitó beszédében mindenekelőtt a Kormányzó tíz éves jubileumáról emlékezett meg s méltatta azokat a nagy érdemeket, amelyek a háború utáni forradalmak okozta állapotok megszűnte tésével, a rend helyreállításával a Kormányzó nevét kitörölhetetlenül vésték a magyar történelembe. Majd pedig az államfői tekintély hazafias tiszteletéről beszélt. Beszéde további folyamán méltatta az elmúlt év két nagy, a katolicizmussal összeforrt eseményét: a pápai jubileumot és Zichy Nándor születésének 100 éves évfordulóját, mint amelyek tanító s nevelő hatással voltak a katholikus keresztény öntudat fejlesztésére. Vázolta a pápaság több mint 900 éves érdemeit Magyarország keresztény politikai s társadalmi átalakulásában. Igen helyesen rámutatott azokra az eszközökre, amelyekkel Zichy Nándor örökségét fönntarthatjuk- ós egyben azokra a veszedelmekre ís, ha a keresztény társadalmi s politikai elveket csak cégérnek és külsőséges szereplésnek tartjuk. A magas szárnyalású elnöki megnyitóból kiemelkedett még a jelen év két nagy eseményének: a Szent Imre-jubileum és az egyházközségi alakulat meginduló jelentőségének fejtegetése, melyben nagyon szépen foglalkozott Keményfy K. Dániel elnök a nagyszabású Szent Imre-évvel, annak az egész katholikus Magyarországra — különösen Esztergomra — nagyjelentőségű és magasztos voltával. Majd irányítólag foglalkozott az egyházközségi szervezet két dósével, fejtegetésében rámutatott a nagy. horderejű, a vallásos életre mélyen kiható s a katholikus lelki- és társadalmi életet gyökeresen átalakító üdvös voltára, amelyre különösen napjainkban égető szükség van. A nagyhatású elnöki megnyitót hosszantartó elismerő éljenzésben részesítették. Ezután következett Domaniczky József titkári, Bognár János pénztári és Vilsitz Márton háznagyi jelentése a kör mu!t évi évi működésérő

1

, élénkítve Szoleczky János alelnök magyarázatával. A jelentések elfogadása után a közgyűlés megejtette a tisztújítást Keményfy K. Dániel plébános, elnök a maga és tiszttársai nevében bejelentette lemondását és a választás vezetésére felkérte Csárszky István dr. prelátus kanonokot, a kör egykori elnökét, jelenlegi díszelnököt. Csárszky prelátus méltatva a Kör fejlődését s abban Keményfy plébános fáradhatatlan irányító és fejlesztő munkásságát, elnöknek újból a városrész plébánosát, Keményfy Kálmán Dániel szentszéki tanácsost ajánlotta, amit a Kör tagjai lelkes éljenzéssel fogadtak. Keményfy plébános újból elfoglalva az elnöki széket, megköszönve a személye iránti bizalmat, s kijelentette, hogy a kör tagjait híveinek tekintette mindig és épp ezért különös kötelességének tartja a közöttük és érettük való munkálkodást. Összetartásra s öntudatos katholikus magatartásra s a várostól nem kellően felkarolt Szenttamás érdekeinek megvédésére buzdítva adagokat. Melegen ós a tényekre rámutatva méltatta s köszönte meg a Kör tisztikarának műSAJAT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül házi szövött kíiző, konyha- és abrosz (nagyban legjutányosabban beszerezhető [öpper, törül- W\ | ír fi /I Es 'jssss; Pelczmann Lászlónál t Esztergom, Széchenyi-tér sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 21. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. KERESZTÉNY POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI LAP Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1*20 P. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Laiszky Kázmér 1930 CSÜTÖRTÖK, MÁRCIUS 13 Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér