Esztergom és Vidéke, 1930

1930-03-09 / 20.szám

ez a rövid útszakasz mielőbb meg- lik. Azután legyen arra is gond, hogy épülne, nehogy a határon átlépő portalanítsák ezt az útszakaszt, mert idegenek, de általában a közieke- elviselhetetlen az a porfelhő, amely dők lesújtólag nyilatkozzanak rólunk, itt sokszor száll, annál is inkább, Hívják fel az állam figyelmét erre mert a szigeten vagyunk, a legjobb az útra, amelyet kifelejtettek az út- sótahelyen és — fürdővárosban. építésből és szinte gazdátlanul keze­A hadirokkantak megkapták az utazási kedvezményt. A kereskedelemügyi minjszter a napokban döntött a hadirokkantak régi kívánsága, a vasúti jegykedvez­mény megadása ügyében. A miniszter utasította a Máv igaz­gatóságát, hogy a 75 és 100 száza­lékos hadirokkantak részére, akik nem részesülnek a Hadirokkant Ott­hon ellátásában, adjon 50 százalé­kos vasúti díjmérséklést. Ezt a kedvezményt a hadirokkan­tak a miniszter rendelete értelmében évenként legfeljebb kétszer vehetik igénybe és csak azok kapják meg, akik majdan kiadandó hadirokkant jelvénnyel igazolni tudják magukat. A miniszter egyidejűleg megen­gedte, hogy a 25—70—75 és 100 százalékos hadirokkantak, akik nem sorozhatok a szoros értelemben vett ipari munkások közé, a jövőben meg­kapják a kedvezményes munkásje­gyeket. m*mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Milyen leánylicenmot kivan a zárda főnöksége lótesiteni ? A vízivárosi érseki nőnevelő-intó­zet főnöksége, mivel több szülő fel­világosítást kért a létesítendő leány­líceumra vonatkozólag, tájékoztatá­sul a következőket közli: A m. kir. vallás- és közotatás­ügyi miniszternek 1927. évi 37.276. V. sz. rendelete az 1926. évi XXIV. t. cikket illetőleg átszervezi a leány gimnáziumot és felsőleányiskolákat új típusú középleányiskolákká, azaz új leánygimnáziummá és leányli­ceummá. A leányliceumnak ugyanaz a fel­adata, ami a leánygimnáziumé, va­gyis, hogy a tanulót vallásos, erköl csös és nemzeti szellemben magasabb általános műveltséghez juttassa ós ekként az egyetemi és általában fő­iskolai tanulmányokhoz szükséges szellemi munkára is képessé tegye. A líceum érettségije azonos a gimnáziuméval. Mindkettő­ből átléphet a tanuló az egyetemre vagy más főis­kolára. Különbség a kél iskola között az, hogy a leánygimnázium felveszi a latin nyelv tanítását, mig a líceum ban ez nincs, hanem a latin helyett a három modern — francia, angol, olasz — nyelvből egyet intenziveb­ben vesz fel tantervébe és még mű­vészettörténelmet is tanít, ami a leánygimnáziumban nincs. A többi tantárgy tanterve ugyanaz, ami a leánygimnáziumban. Hogy a három modern nyelv közül melyik tanítható, azt a vallás és közokta­tásügyi miniszter maga határozza meg minden líceumra nézve külön. Azt is ő határozza meg, hogy hol lehet leánygimnázium és hol líceum. Esztergomra nézve már két év előtt említette, hogy líceum lehet. Az ország majdnem minden régi leánygimnáziuma líceummá lett át­szervezve ; igy Sopron, Székesfehér­vár, Debrecen, Éger, Miskolc, Kő­szeg stb., sőt Budapest legtöbb ke­rületében is a leánygimnázium lí­ceummá alakult meg. Ezekután felkéretnek a szülök, hogy a líceumba felvétetni szándékolt gyer­mekeiket jelentsék be minél hama­rább, hogy a szervezés iránti lépé sek idejében megtehetők legyenek. A bejelentés díjtalan. Hogyan oldhatjuk meg a Szent Imre-évben az idegenek csoportos elhelyezését. Az „Esztergom és Vidéke" f. évi február 16 iki számában közzétett cikkem folytatásaképpen a csoportos elszállásolásra (tömegelszállásolás) vonatkozólag alábbi javaslataim van nak. Mielőtt a részletes tárgyalásba belemennék, kijelentem: igen szíve­sen venném, ha javaslatom felett őszinte és tárgyilagos eszmecsere indulna meg, mert több szem többet lát, és minden egészséges eszme fel­vetése csak a közérdeket moz­dítja elő.; Minden, a közös elszállásolás cél­ját szolgáló helyiségről egy vázlat rajz szerkesztendő, melybe beleraj zolandók az ágyak és egyéb béren dezési tárgyak. Az ágyak sorszám mai lesznek ellátva. Ezek a váz­rajzok aztán megfelelő mennyiségben sokszorositandók, hogy minden egyes igénybevételnél a kelet feltüntetésé­vel a fekvőhelyek mikénti elfogla­lása látható legyen. Pl; Ha 1930. június 20 án éjjelre 40 fekvőhely igényeltetik valamelyik 50 ágyra be­rendezett helyiségből, úgy az ezen napra kiállított vázlaton az 1 — 40 sorszámú ágyak elfoglaltságát az illető sorszámok keresztülhúzásával jelzem és akkor látom, hogy ezen helyiségben ezen a napon még 10 fekvőhely áll rendelkezésre. Az ily módon kiállított vázlatok másodpél­dányai az elszállásolási bizottsághoz naponkint kellő időben beküldendők s így ez állandóan tájékoztatva lesz a még rendelkezésre álló ágyak szá­máról. Az igénylésnél a keltezés feltün­tetésén kívül a vázlatra is ráveze­tendő, hogy az ágyakat mily társa­ság, egylet stb., és hány éjjelre vette igénybe. Ezen nyilvántartást az elszálláso­lási helyiségek gondozásával meg­bízottak vezetik, akik a dijakat blokk-rendszerű jegyekkel be is szed­nék. Ezek ellenőrzésére a város minden egyes, vagy több ilyen kö­zös hálóhelyiséghez egy városi tiszt­viselőt rendelne ki, akiknek az állandó ellenőrzésen kivül a hálódíjaknak a gondozóktól leendő beszedése és a városi pénztárhoz való beszolgálta­tása is kötelessége leend. Ennek mikénti végrehajtása a városi szám vevőség által volna megállapítandó. A fekvőhelyek áráról, a gondozók díjazásáról stb. addig beszélni nem lehet, míg nem tudjuk, hogy a ren­delkezésre bocsátandó berendezési tárgyakat mily nagy hasznélati.díj mellett kapjuk. Számításom szemit, ha a használati díj, takarítási, mo­satási s egyéb költségek a város által megállapítandó ágyankinti díj 50% át teszik ki, s a megmaradó 50% elég tisztességes jövedelmet biztosít a városnak. Természetesen a szalmazsákok megtöltését is szá­mításba kell venni, azonban ez nagy differenciát annál kevésbbé okozhat, mert a városnak szalmája van és a zsáktöltéseknél igénybe vett szalma az elszállások megszűntével igen jól felhasználható almozási s egyéb gazdasági célokra. Andrássy Jónsef ny. százados. A posta tervbevette, hogy a Kossuth-utcán és a Dorogi-úton kábelben vezeti a telefonvonalakat. A m. kir. postaigazgatóság komo­lyan foglalkozik azzal a tervvel, hogy Esztergomban a nyilt vezeté­kes telefonhuzalok helyeit a kábel­vezetésre tér át és a munkálatokat a Kossuth Lajos-utcában, illetőleg a Dorogi úton kezdenék meg. A kábelvezetés munkálatainak megkezdéséről ugyan még nincs idő kitűzve, de tény, hogy a kábel veze­tésre Budapesten előkészítő intézke­dést tettek és már értesítést is küld­tek Esztergomba. Előreláthatólag a Dorogi-úton kez­dik meg a kábellefektetést és pedig a Hősök szobrától kezdve a vám felé. Azután következne a Dorogi Ut beljebb eső része, majd a Kossuth Lajos-utca. Minden valószínűség szerint még ebben az évben kezdik meg a mun­kát. A postaigazgatóság már véko­nyabb kábeleket küldött, de mivel a munka nagyobb része vastag kábelt követel, bizonyos ideig ennek ide­száHítása miatt várni kell. Ebből is látható, hogy a posta­igazgatóság komolyan foglalkozik a tervvel és remélhető, hogy az hama rosan kivitelre is kerül. Ezzel kapcsolatban a posta intéz­kedésére felszedték az Esztergom és Párkány között lefektetett telefon­kábelt, amelynek jelenleg semmi célja nincs. A kábel a Csernoch János-útnak a városházköztől a Korona-kávéházig terjedő szakaszán és a Horthy-hídon át, a Mária Valéria-úton végig volt lefektetve. Szerdán kezdték meg a felszedést és a héten be is fejezték. A kábel kiemelése után az árkolás helyét rendezték és az utakat ismét jókarba hozták. Érdeklődésünkre, hogy miért szed­ték fel a kábelvonalat, azt a felvilá­gosítást kaptuk, hogy erre a vonalra nem volt szükség, mert Párkánnyal az összeköttetés szünetel. A felsze­dett kábelt igy másutt használják fel. De akkor sincs célja ennek a ká­belnek, ha Párkány felszabadul, mert odaát olyan központi berende­zés van, amely nélkűlözhetővé teszi a kábelvonalat. Teljesen akceptáljuk ezt a felvilá­gosítást és rendelkezést, de mégsem mehetünk tovább elfogódottság nél­kül a feltépett kábel mellett, mert azt látjuk, hogy Esztergom és a régi Párkány között ismét megsza­kadt egy szál, amely bennünket összekötött. Kevesebb adót fizetnek ezentúl a több­gyermekes családfenntartók. Az adófizetésben a pénzügyminisz­ter örvendetes változtatást rendelt el és ez a rendelet a többgyermekes családfenntartók adócsökkentésére vonatkozik. A pénzügyminiszter ebben a ren­deletében kimondja, hogy azoknál az adózóknál, akiknek a háztartásá­hoz egynél több gyermek tartozik, a második és harmadik gyermek után 100—100 pengővel, a negye­dik, ötödik és hatodik gyermek után 200—200 pengővel, azonfelül pedig minden további gyermek után 300 pengővel emelkedik az adómentes jövedelem. Ezek szerint két gyer­meknél az évi 1100 pengős össz­jövedelem, a három gyermeknél az 1200 pengő, négy gyermeknél az 1400, öt gyermeknél 1600, hat gyer­meknél az évi 1800, hét gyermek nél az évi 2100, nyolc gyermeknél az évi 2400 pengő adóköteles ossz­jövedelem mentes az adó alól. Az alkalmazottak jövedelme két gyermeknél az évi 3700 pengő, há­rom gyermeknél 3800 pengő, négy gyermeknél 4000 peng£, öt gyer­meknél 4200 pengő, hat gyermek­nél 4400 pengő, hét gyermeknél 5000 pengő szo'gálati illetmény és szolgálati ellátás nem esik jövedelmi adó alá. Az adózó közös háztartásához tartozó gyermekek alatt a közös háztartásban élő, illetőleg önálló ke­resettel nem biró, törvényes, törvé­nyesített, mostoha vagy Örökbe­fogadott gyermekeket és unokákat kell érteni. Ünnepélyes oltárszente­lés volt Inzslán. A mult év őszén leégett a muzs­lai templom és nemcsak az épület­ben esett tűzkár, hanem elpusztult a főoltár is. A lakosság körében azonnal megindult a mozgalom, hogy a templomot rendbehozzák és hogy egy új főoltárt felállítsanak. A mozgalomnak Torna István plé­bános volt a vezére és a szükséges költségnek személyesen adta meg az alapját és a tabernákulum részére faanyagot vett. A felépítés és a többi munka költsége egy két nap alatt gyűlt össze. A főoltár hamarosan elkészült és a felszentelését most tartották meg Legszebben fest és tisztít HALTENBERGER Széchenyi-tér 7.

Next

/
Thumbnails
Contents