Esztergom és Vidéke, 1930

1930-01-01 / 1.szám

1930. Amidőn az 1929. év végéhez jutottunk s az új év kezdetét köszöntjük, nem volnánk őszinték, ha nem vennénk észre azon a társadalmon, amelynek szócsövei vagyunk, a fáradtság s nem egyszer a törődöttség nyomait. A kenyérszerzés nehéz gondjai, az ifjúság sorsának reménytelensége, nagy vagyo­nok elpusztulása, óriási közterhek, tönkrement patrícius családok s az állástalanok nagy sokasága telíti a társadalmat s a gond ott ül mindenkinek az arcán. Az 1929. év nem apasztotta gondjainkat, s érez­zük, hogy nincs kilátásunk erre a reánk virradó új évben sem. És mégis amidőn az idő megosztásának új határkövéhez jutottunk nem szabad engednünk, hogy az élet sötét foltjai elfogják szemünk világát; lelkünket nem szabad megtölteni az élet keserű fejezetei­vei, hanem fáradtan bár, de a jobb jövőbe vetett hittel s a nagy lélek erkölcsi erejével kell várnunk az új év gondjait. Ne ringassuk magunkat valamely káprázatos jövőben; de sorsunk szomorú jelene se ejtsen kétségbe; helyzetünk erőforrását ne keressük az emberi élet különböző narkotikumaiban, de Iste­nen kívül, hová e napon oly vágyó lélekkel vonul el a hívő lélek, saját egyéniségünk talán szunnyadó erkölcsi értékeinek feltámasztásában. Figyelmünket s akaratunkat ne szegezzük egyébre, mint arra a mun­kára, ami saját feladatunk s ha tán nehezen is, de minden erőnket megfeszítve szolgáljuk azt a kis kört, amelynek élünk. És ez alatt értjük magunkat, családunkat s a mi ősi kis városunkat, Esztergomot. Mi magunk, kik benne vagyunk a közélet küzdelmeiben, tudjuk legjobban mennyi energia, mennyi áldozatkészség kel­lett a kormány, a vármegyei és városi hivatalos fórumok, s a város különböző polgárai részéről azok­hoz az alkotásokhoz, amelyek Esztergomot régi mivoltából felemelték. S hogy különösen néhány ember — és olyanok is, — kik a bírálat szerepét töltötték be, milyen nagy és értékes munkát végeztek, amikor egy-két év alatt gyönyörű középületek, értékes közművek s az idegeneket vonzó fürdő-berendezések alapjait lerakták. Ezeknek kivitelébe sokszor belecsördült a személyi összeütközések vitája, de — s ez éppen a nemes dolgok elrendezésében — mindig mindkét fél a közérdeket kivánta szolgálni, s bármily nézet­eltérés történt is Esztergom közéletében különböző személyek, pártok vagy csoportok között, mindenik fél mindig komoly erkölcsi alapra építette magatartását. És ez a soha el nem ejtett erkölcsi bázis az, amelyben a mi közéletünk helyes fejlődésének leg­biztosabb alapjait reméljük. A vármegye s a város most választotta meg új tisztikarát és képviselőtestületét. Akik e helye­ket betöltik, azok a mi bizalmunknak letéteményesei, érdekeink leghivatottabb védelmezői. Vérek a mi véreinkből, akikhez bizalommal, megértéssel fordulhatunk, akikben miként a múltban megvolt, talán még fokozottabb mértékben meglesz a közért való áldozatos munka kifejtése. Az ő munkájuktól elsősorban s azután minden polgár odaadó kötelességteljesitésétől várjuk mi a jobb jövőt, amely munka ha tetézve lesz a lélek békét kereső megértésével, úgy nem kételkedünk benne, hogy Szent Imre jubiláris éve előbbre fogja vinni kis társadalmunk és városunk gondterhes sorsát. o- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- p| , 1/ rí ká^i cttaiihh ^^iS^bB^é^^^^ • BicziTicinn LaSZionai Ild/J ^CtJVUll legjutányosabban beszerezhető MHHHH «__ MH _ M ,» H ___ M ÖTVENEGYEDIK ÉVF. 1. SZ. Szerkesztőség és kiadóhivatal Simor-utca 20. KERESZTÉNY POLITIKAI ES TÁRSADALMI LAP Megjelenik hetenként kétszer. Előfizetése 1 hóra 1'20 P. Laptulajdonos és felelős szerkesztői Laiszky Kázmér 1930 SZERDA, JANUÁR HÓ 1 Csütörtöki szám 10 fillér, vasárnap 20 fillér Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Ház] ken der szövésre elfogadtatii

Next

/
Thumbnails
Contents