Esztergom és Vidéke, 1929

1929-03-17 / 22.szám

tagja; a taggyűjtés még folyamatban van és erős a remény arra, hogy a tagok száma lényegesen szaporodni fog. Közölte a jelentés, hogy az egyesület mult év szeptember hónapjában vette át a központtól a XXV. számú, 16,000 P értékű betegszállító autót, amely októberben tette meg a megye területén a próbajáratokat s ezzel mintegy bemutatta a községeknek a kényelmes szállítási eszközt, decemberben pedig tényleg megkezdette a betegek szállítását s azóta 66 esetben vonult ki és 3100 kilométer utat futott be, több ízben Budapestre is. Minthogy az egyesület működésének kezdetén pénzzel nem rendelkezett, a vármegyének nem a betűhöz és paragrafushoz ragaszkodó, hanem a helyzetet és szükséget leküzdő alispánja készséggel előlegezett 500 P-t kamatmentesen a legszükségesebb kiadások fedezésére; Ezenkívül a törvényhatóság évi 200 P-vel segélyezi az egyesületet. Nagyban megkönnyítette a kezdet nehézségeivel küzdő egyesület munkáját a város polgármesterének az a jóindulatú intézkedése, hogy a helybeli tűzoltók kiképzett soffőrjeit és ápolóit rendelkezésre bocsátotta, mivel pedig annyi benzin sem volt, hogy az autót megindíthassa, kölcsönzött 300 liter benzint. Az ügyvezető igazgató elismeréssel emlékezett meg Sajó Lajos dr., vármegyei tiszti főorvosnak, az egyesület megalakulása és megindítása körül kifejtett fáradságos munkájáról. Ezután Morvay Antal pénztáros mutatta be az 1928. évi számadást és az 1929. évre szóló költségvetést; ez utóbbi reményt nyújt, hogy az egyesület anyagilag is boldogulni fog. Végül a közgyűlés elfogadta az igazgatóság és a választmány által is javasolt szerelvények és bútorok beszerzését. Igen érdekes tárgya volt a köz gyűlésnek a központot képviselő Kürthy Tibor dr. titkár előadása, amelyben részletesen ismertette az országos egyesület áldásos és eredményes munkáját. Ebből megtudtuk, ho^y jelenleg 64 vidéki városban van megszervezve az egyesület és hogy a mult évben 37 városban tartatott tanfolyam, amelyeken 2200 ápoló nyert kiképeztetést; megtudtuk azt is, hogy egy év alatt 16,000 esetben nyújtott segélyt és 550,000 kilométer hosszú utat futottak be a modern és minden kényelmet megadó autók. A kiküldött rátérvén az esztergomi fiókegyesületre, telj?s megelégedését fejezte ki ennek vezetése felett; köszönetét fejezte ki vitéz Szivós Waldvogel József elnöknek, továbbá dr. Gönczy Béla ügyezető igazgatónak és Morvay Antal pénztárosnak a könyvek és zárszámadások lelkiismeretes, pontos vezetéséért. Előadása végén indítványozta, hogy a megye területén levő részvénytársaságok kéressenek fel, hogy évi nyereségükből bizonyos százalékkal járuljanak hozzá egyesületünk fenntartásához. A központi kiküldött ezen indíiványa már visszhangra is talált, mert az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank Rt. 25 pengőt adományozott az 1928. évi jövedelméből. Vajha követné ezt a példát a többi részvénytársaság is 1 A központ megbízottjának érdekes és tanulságos előadásáért vitéz Szivós Waldvogel elnök mondott őszinte köszönetet, de háláját fejezte ki mindazoknak, akik a még ifjú egyesület megerősödését bármiképen is előmozdítják. Meg van tehát vetve az esztergomi mentőegyesület alapja, van mentőállomása, kényelmes szállítóautója, van szakértő személyzete; az egyesület vezetősége önzetlenül dolgozik és fárad, most még csak az van hátra, hogy a közönség is felértse az egyesület nemes célját és tehetségéhez mérten támogassa azt. Lépjünk be minél számosabban az egyesületbe, ne tartson vissza senkit az a körülmény, hogy már számát sem tudjuk, hány társulatnak vagyunk tagjai; ennek az egyesületnek felkarolása a felebaráti szeretet tevékeny gyakorlása. Az örökös tagsági díj 500 P, az alapítói 50 P, egyszersmindenkorra; a rendes tagok évi 5 P-t fizetnek, pártoló tagok közé léphet mindaz, aki valamely adományt juttat az egyesületnek. A tagdíjak és adományok az egyesület ügyvezető igazgatójához, dr. Gönczy Béla kormányfőtanácsoshoz küldhetők a Kolos-kórházba. Megemlítjük még, hogy az egyesület, az alapszabályok értelmében, a tagoknak azt a kedvezményt adja. hogy betegszállítás esetén 40 százalék engedményben részesülnek. Óhajtjuk, hogy ezen kedvezményre ne legyen szükségünk, arra ne szoruljunk, de igenis óhajtjuk és kérjük, hogy akiket a jó Isten olyan kedvező anyagi helyzetbe juttatott, hogy a szenvedő és segélyre szoruló embertársaik javára áldozhatnak, támogassák, istápolják az egyesületet. Ne feledjük, hogy az emberi szívnek egyik legékesebb gyöngye az irgalmasság és hogy „boldogok az irgalmasok.** Ssámord Ignác. IP ""-II IliMMP HHP l iE

'I HUMUM" Közigazgatási bizottági files. Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített várme gyék közigazgatási bizottsága mult kedden ülést tartott baráti dr. Huszár Aladár főispán elnöklete alatt. Hosszas betegsége után először megjelenő Karcsay Miklós vármegyei főjegyzőt az elnöklő főispán rendkívül meleg hangon üdvözölte. Az üdvözlést a főjegyző megköszönte, s egyben hálás köszönetét fejezte ki tisztviselő társai és a vármegye közönségének is ama résztvevő érdeklődésért, melyet hosszú és fájdalmas betegsége alatt tanúsítottak irányában. Ünnepélyek. Baráti dr. Huszár Aladár főispán altalános helyeslés közben felhívta Mátéffy Viktor és Péntek Pál orszgy. képviselők figyelmét a folytonos ünnepély-rendezésekre. A testnevelési országos felügyelőtől tudja, hogy június hó folyamán levente lovas ünnepélyt rendeznek. Nem tartja időszerűnek a folytonos ünnepélyek rendezését, amikor az adófizetők adóik fizetésére kölcsönöket kényte lenek felvenni. Általánosan rossz a gazdasági életünk, amit a rendkívüli tél még bizonytalanabbá tett. Külkereskedelmi mérlegünk passzívája közel jár a 400 millióhoz. Ez vezet a romláshoz. Kéri a két országgyűlési képviselőt, hogy úgy a pártban, mint a kormánynál hassanak oda, hogy az ünnepélyt fújják le. Indítványozza egyben, hogy rámutatva a rendkívül komoly helyzetre, a bizottság is írjon fel hasonló értelemben kormányhoz. Péntek Pál megígéri, hogy a pártban szóvá teszi az ügyet. Ugyancsak Mátéffy orszgy. képviselő is osztja a főispán nézetét. Egyben kritikát mond a levente intézményben kifejlődött rendszer felett. Szerinte a mostani rendszer nincs nevelőhatással az ifjúságra, mely közömbössé teszi a börtönt előtte, ami semmiesetre sem alkalmas a jövendő felépítésére. Helyteleníti a lovas ünnepélyt, mely 3000 lovast von el a legnagyobb munkaidőben és óriási költséget okoz. Szóvá fogja tenni az ügyet, és a levente-intézményben más rendszer meghonosítását fogja kívánni. A bizottság mindhárom felszólalást egyhangú helyesléssel honorálta. Komáromi telekkönyv. Péntek Pál országgyűlési képviselő az alispáni jelentéssel kapcsolatban felszólal a komáromi telekkönyv ügyében. A komáromi telekkönyv ugyanis eddig a csehek birtokában volt, de az idetartozó rész telekkönyét már kéthónapja átküldték. A telekkönyv rendezéséhez azonban Komáromban kevés a személyzet, úgyhogy a 6425 ügydarab elintézése, a mostani személyzettel rendkívül hosszú időt fog igénybe venni, ami a telekkönyvi tulajdonosoknak kárára van. Kéri a bizottságot, hogy az ügy gyorsabb elintézése céljából írjon fel az igazságügyminiszterhez, megfelelő személyzet szaporítása iránt. Árvédelem. A fenyegető árvízveszedelem arra indította a főispánt, hogy személyesen járja be a veszélyeztetett szakaszokat és megfelelő intézkedéseket tegyen. Egy állandó védelmi tervet dolgozott ki és szükség esetén katonai erőről is gondoskodott. A legelőkérdés. A vármegyei közigazgatási bizottság gazdasági albizottságának 1928 évi jelentésével kapcsolatban az elnöklő főispán szót emel. Abból indul ki, hogy agrár ország vagyunk és kitűnő földmívelési törvényeink és rendeleteink vannak, de végrehajtva nincsenek. Különösen elhanyagolt nak látja a legelőkérdést. Felkéri a vármegyei gazdasági felügyelőt, hogy a meglevő törvények és rendeletek alapján dolgozzon ki egy vármegyei szabályrendeletet és terjessze be a törvényhatósághoz, fontosnak tartja a legelő okszerű trágyázását. A pász torok kapjanak minden ily módon betrágyázo.t kataszteri holdnyi területért 5 pengő jutalmat, melynek 75 százalékát a földmívelésügyi miniszter az ebadó-alapból megtérít. Kívánja az utcai szemét összegyűjtését, melyet mint komposzt kitűnően lehet legelőkön értékesíteni. Füvészkertek létesítését kívánja, ami a vár megye területén három helyen van meg — papiroson. A füvészkerteknek apró ágyaiban termesztett hasznos füvek ismertetése a cél. Ghyczy Elemér az ártalmas gyomok irtását iskolai kirándulások alkalmával véli részben megoldhatónak. Löke Károly az elrendelt Madarak és|fák napjá-nak felhassnálásával kívánja Ghyczy indítványát végrehajtani, nehogy újabb iskolai szünetek keletkezzenek. Péntek Pal az állandóan kint levő gulyáknál használt szaunázásból eredő trágyának legelőn kivüli felhasználását kívánja eltiltani. Községi könyvtárak. Főispán aggályosnak tartja a községek részére elrendelt 1000 kötetes könyvtárak beszerzéséből felmerülendő költségeket. Löke Károly szintén ezen a véleményen van. Kér felírni a közoktatásügyi miniszterhez kellő mérséklés iránt, még annak dacára is, hogy a közigazgatási bizottság át van hatva a miniszter intencióitól és honorálja is azt, de számol a községek teherbíró képességeivel. A felirat elkészítésével a kir. tanfelügyelő bízatott meg. Több felebbezés elintézésével és a havi jelentések tudomásul vétele után a tartalmas ülés befejeződött. Az Esztergomi love Hajós Egylet közgyűlése. Meleg, bensőséges ünnepi volt kedden — március 12-én — helyi társadalmi életünk egyik előkelő egyesületének: a Hajós Egyletnek. Évi rendes közgyűlésének keretében ugyanis ekkor választotta meg egyhangú lelkesedéssel baráti dr. Huszár Aladár főispánt az Egylet díszelnökévé. Mátéffy Viktor üdvözlő beszéde után mély gondolatokkal teleszőtt, hazafias beszéd kíséretében vette át a főispán a diszelnöki oklevelet és a művészi kidolgozású ezüst emlékplakettet. Rámutatott beszédében a sport óriási fontosságára a magyar jövő szempontjából és kiemelte az Egyesületek nagy feladatait a magyar erők egységesítése terén. A díszelnöki oklevelet, mely művészi kiállításával és páratlan finomságú rajzaival külsőleg is dokumentálja azt az őszinte tiszteletet, melyet az Egylet díszelnöke iránt érez, egyik hires művésznőnk Jaschik Álmosné készítette. A közgyűlés keretében terjesztette elő ezután dr. Zsiga János egyleti titkár tartalmas évi jelentését. Örömmel vette ebből tudomásul a közgyűlés, hogy az Egylet több évi részletben folyósítandó 4000 pengő államsegélyben részesült s igy a nyomasztó anyagi gondok legalább részben enyhülni fognak. A közgyűlés befejezését a Széchenyi Kaszinó nagytermében tartott díszvacsora követte. Itt ünnepelte meg a Széchenyi Kaszinó 1928. december 26-án hozott határozatával a főispán dísztaggá való megválasztását. A vacsora alatt dr. Huszár Aladár hatalmas koncepciójú beszédben köszönte meg mindkét Egyesületnek az iránta tanúsított bizalmát és a kitüntetést. Hazafias szavai, melyekben a magyar nemzet ket legnagyobb fiának, grof Széchenyi Istvánnak és gróf Tisza Istvánnak gondolatait fejtegette, mely nyomokat véstek a jelenlevők lelkébe páratlan lelkesedést váltva ki. A beszéd befejezése után percekig ünnepelték a főispánt. A vacsorán megjelent egyesületi tagok nagy száma is mutatta egyébként azt az őszinte, mély tiszteletet, amely az egyesületet a főispánnal szemben áthatja. Ott láttuk Palkovics László alispánt, dr. Antony Béla polgármestert, vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornokot, dr. Csárszky István prelátus-kanonokot, vitéz Zay Ödön alezredes, állomásparancsnokot, Mátéffy Viktor és dr. Frey Vilmos országgyűlési képviselőket, Etter Ödön takarékpénztári vezérigazgatót, dr. Reviczky Gábor várm. másodfőjegyzőt, dr. Perger Kálmán rendőrfőtanácsost, Reyiczky Elemér főszolgabírót, dr. Mattyasóvszky Kasszián bencés gimnáziumi és Obermüller Ferenc reáliskolai igazgatót, Fekete Rezső árvaszéki elnököt, dr. Brenner Antal városi főjegyzőt, dr. Divéky István vármegyei és dr. Etter Jenő városi főügyészeket, László István pénzügyi tanácsost, Csanády László bányaigőzgatót és dr. Jarmy István ügyvédet, valamint kívülük a helyi társadalom szine-javát. Dorogi rostált dió-szén ^KiSSS fi^vIfiSE! Loránd Sándor msi^HHHHHDHHWHMBl Pf SAttl UM AuUlwil J III £11 Cl nyosan beszerezhető tűzifa és szénkereskedőnol. Tel. 101