Esztergom és Vidéke, 1929

1929-12-15 / 96.szám

Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. A magyar szivekhez! Irta: vitéz dr. József Ferenc főherceg. Kedves sajátossága az angol társadalmi életnek az, hogy amikor egy-egy jótékony intéz­mény létesítéséről, vagy annak fenntartásáról van szó, az egész társadalom összefog és saját magának megadóztatásával biz tosítja jóformán napok alatt azt amit elérni akar. Ha egy új kórház építése válik szükségessé, az angol társadalom nem vár, amíg az hivatalos uton, hosszú huza­vona után, talán évek után tes tet fog ölteni. Valaki — ren­desen egy közéleti előkelőség — fényes estélyt rendez palo tájában, amelyre meghívja Lon don születési és pénzarisztok­ráciáját. Az estélyen megjelenő vendégektől a háziúr belépődíjat szed, ami teljes egészében a tervbevett jótékony intézmény létesítésére jut. Ha nem lenne elég, jön utána egy másik es­tély és azon újabb önkéntes adózás. Egészen addig, míg a szükséges pénz összeadva nin­csen. Hány jótékony intézmény léte­sült így Angliában, amelyek talán egyébként sohasem szület­tek volna meg. És mindez a jótékonyság rendszerbe foglalá­sával, megerőltetés, zaklatás nél­kül, éppen azok adományaiból, akik egy-egy dúsan terített asz­talnál a házigazda ingyenes ven­dégszeretetét élvezik. Ez az angol példaadás jut eszembe, most, amikor a TESz az erőgyűjtésre fordított első tíz év után, megszervezetten és céltudatosan kezd programm­jának megvalósításához és az ehhez szükséges propaganda költségeit akarja a magyar tár­sadalom adományaiból előte­remteni. Beteg és életképtelen ma ez a csonka Magyarország így darabokra szakítva Trianon által és a TESz a békereviziót tűzte zászlajára, ébrentartva a sors­sújtotta magyarságban a hitet és nem engedve bennünk el­homályosodni a régi haza képet és az az utáni vágyat. Külke­reskedelmi mérlegünk passzív, mezőgazdasági terményeinknek nincsen ára, gyáraink kéményei maholnap megszűnnek füstö­lögni, terjesztve a munkanél­küliséget és nyomort... és a TESz a maga gazdasági prog­rammjának gerincévé tette a magyar ipar és mezőgazdaság terményeinek intézményes pro­pagálását és ezzel új bizalom, hitel és jólét biztosítását. Szerte­hulló feledékeny nemzetünkben a visszafojtott elkeseredés, a nyomasztó gazdasági pangás itt-ott már bolsevista hangokat vált ki... és a TESz harcra kél a tévtanok ellen, messze szétágazó szervezetével össze­fogja a nemzeti gondolathoz hű magyarságot és a magyar cél­gondolat kitűzésével tartalom­mal tölti meg azokat a lelke ket, amelyek eddig minden cél nélkül, önmagukra hagyatva, árván imbolyogtak ebben a sötét magyar éjszakában. Erre a mindnyájunkért való munkára kér segítséget a TESz a magyar társadalomtól. Csak filléreket. De ezt a segítséget — hogy a fillérekből arany­pengők legyenek — épúgy meg akarja azervezni, mint az angol társadalom a maga jótékony­ságát. Húszfilléres és ötvenfil­léres címletű jegyeket bocsát ki, amelyeket szervezetei révén eljuttat mindenhová, ahol ven­dégjárás, társasebéd, tánc, dá­ridó, lakodalom folyik. Minden­hova, ahol e szomorú földön emberek gondtalanul mulatnak. Emlékeztetőül, nehogy jóked­vünkben elfelejtsük Trianont, hacsak pillanatokra is, mi fele­dékeny magyarok. Szép gondolat ez, érdemes arra, hogy szállóigévé váljon széles ez országban : addig, míg a régi határok vissza­állítva ninesenek, ne legyen egy ház sem, ahol a meghí­vott vendég tányérja mellé nem tesz a háziasszony egy ilyen jegyet, — és ne legyen egy vendég sem, aki nem követeli háziasszonyától azt ...a magyar hajnalhasadás érdekében! Szebb szokás lenne ez még az angol szokásnál is. Ott csak egy aránylag szűkkörű társada­lom jótékonysága van intéz­ményessé téve kevesek : a be­tegek, az elhagyatottak érdeké­ben, — de itt a TESz ilyen támogatásával jótékonyságot gyakorlunk mindnyájunkkal, de még inkább gyermekeinkkel szemben, akiknek egy szebb, egy jobb jövőt készítünk így elő. A magyar szivekhez szólok: hiszem, hogy nem hiába! EE •E3D Esztergom város új képviselőtestülete december 14-én közgyűlést tartott. December hó 21-én lesz a városi tisztújítás. Palkovics László alispán december 14 ére összehívta Esztergom város új képviselőtestületét a városházán tartandó közgyűlésre. Ezúttal tehát nem Antóny Béla dr. polgármester tűzte ki a közgyűlést, hanem mint a törvényes gyakorlat előírja, az alispán. A közgyűlés délelőtt 11 órakor kezdődött a városháza nagy tanács­termében az új képviselők teljes számú részvételével. A tárgysorozat első pontjában az új képviselőtestület megalakulása folyt le ünnepélyes keretek között. Azután következett az egészségügyi, az igazolóválasztmány, az ellenőrző, jogügyi, közművelődési és tanügyi, a pénzügyi, az építési bizottságok megalakulása. Kijelölték a könyv­tári és a nyugdijválasztmányt is. A városi tisztújitásról úgy érte­sültünk, hogy ha nem jönnek közbe akadályok, akkor azt december 21-én tartják meg. Beérkeztek az összes pályázatok a vármegyei állásokra. December hó 17-én tartják meg a Tármegyei tisztújítást. A legutóbbi vármegyei közgyűlés­sel kapcsolatban közöltük, hogy a vármegyei tisztújításokat december 17-ére tűzték ki, amikor a beérke­zett pályázatok alapján megejtik a vármegyei új tisztikar választását. A jövő hétnek tehát Esztergom tisztújításai adnak mozgalmasságot, kedden lesz majd a vármegyei és szombaton a városi. A vármegyei tisztújítást délelőtt 11 órakor tartják a vármegyeházán. A meghirdetett állásokra a pályáza­tok már beérkeztek és amint az alispáni hivatalban értesültünk, ide­gen pályázat nincs a kérvények között. Az új Kossuth Lajos-utcai elemi iskola egyike lesz Esztergom legszebb épületeinek. A sokat vitatott Kossuth Lajos­utcai iskolán szerdán d. u. 4 órakor megtartották a bokréta-ünnepélyt, amelyen megjelent Antóny Béla dr. polgármester több városi vezető­tisztviselővel, Mátéffy Viktor prépost­plébános, Ambrus és Hajnali mű­építészek, Toldy János építési vál lalkozó és mások. Az ottani város rész polgárai közül is sokan össze­sereglettek. Az épület falán szines szalagok­kal díszített fenyőfa állott: az épü­let bokrétája. Szlávik István segéd­munkás a fal tetején lévő emelvé­nyen felköszöntőt mondott. Az első poharat Horthy Miklós kormányzó úr őfőméltóságára, a másodikat Klebelsberg Kunó gróf kultuszmi­niszterre, aki elősegítette, hogy állam­segéllyel az iskola felépüljön, a har­madikat Mátéffy Viktor országgyű­Esztergom, Széchenyi-tér Tele­Házi ken­elfogadtatik ö- SAIÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül- fT\ ,\ Esztergom, Széche r J . köző, konyha, és kenyérruha, ¥p|p7Stlílí1Íl I 3^7 FLÍÍÍÍ 16. sz. (Saját ház.) LÁ-V* ct-muftffr abrosz (nagyban és kicsinyben) I GIU£IIICUIII l-CLa&IUI ICM fonszám 135. Háa FId&UVUll legjutányosabban beszerezhető der szövésre elfogi

Next

/
Thumbnails
Contents