Esztergom és Vidéke, 1929

1929-12-08 / 94.szám

Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. Hogyan készül Esztergom polgársága a városi képviselőválasztásra? Esztergom városi élete az 1929. évben a választásokkal és a tiszt­újításokkal záródik. Az utolsó hetek­nek és napoknak ezek adnak moz­galmat és élénkséget. A választá­sokra komolyan készülődik a pol­gárság és megfontoltan tárgyalja az esélyeket. Azok után, hogy a helybeli Keresz tény Gazdasági és Szociális Párt Mike Lajos dr. pártelnök vezetésé­vel a jelöléseket megtette, a polgár­ság társadalmi köreinek megfelelően teljesen megértően mérlegeli a hely­zetet és alakítja nézeteit, hogy eszerint, felfogásának, érdekeinek és józan megitélósének sugalatától ve­zetve járuljon a szavazáshoz. A város társadalmi köreiben, in­tézményeiben és társulataiban nin­csenek megelégedve a jelölésekkél. Vannak is megmozdulások, hogy a választások más eredményeket hoz­zanak, mint amilyent a lista ki­mutat. Hogy hogyan készül Esztergom polgársága a választásokra és hogy milyen felfogások és nézetek alakul­tak ki, azt a következőkből tudjuk meg. Nagyváros földmíves társadalma mindenütt a választásokról beszél. Mérlegelik a régi képviselőtestület összeállítását és az általuk küldött képviselők szereplését tekintik az új választás esélyeivel szemben. Az a felfogásuk, hogy a földmives társadalom na­gyobb számarányban kép­viseltesse magát. Maguk között meg is beszélték a választásra érdemeseket. Ezeknek a száma azonban túlhaladja azt a számot, amely a választásnál komo­lyan számbajön. A földmivesek a jelek szerint ra­gaszkodnak érdekeikhez, hogy minél több földmíves-képviselő kerüljön be a képviselőtestületbe. Más oldalról az a vélemény, hogy tervük nem fog sikerülni. Először azért, mert a sok jelöléssel megbontják egységüket, s feldarabolják erejüket és igy veszélyeztetni fogják még a lehetséges számarányt is. Másodszor a többjelöíés mellett figyel­müket és közreműködésüket elvonják a más társadalmi osztályok számba­jöhető képviselőitől és emiatt is gyen­gítik a közérdek megnyilatkozását. Jól tennék a földművesek, ha elő­ször komoly megegyezésre jutnának maguk között, elejét vennék a kü­lön korteskedéseknek és önjslölések­nek, ha megállapodnának a képvi­selőségre érdemes gazdák személyé­ben és a helyzet szerint a képvise­lők számában. Ezután pedig mérlegelniük kell a többi társadalmi osz­tálynak számbajöhető kép­viselőit is, hogy valóban ösz­szetartozó érdekek találkoz­zanak a választásban. Alkalmunk volt a pártok ós a kü­lönféle csoportok által összeállított szavazási listát megtekintenünk. Meg kell állapítani, sogy ezek a jelölő listák nem fejezik ki azt az igazi népakaratot, de nem fejezik ki a a város jövőjének szempontjából szükséges értékeknek az új képvi­selőtestületbe való bejuttatását sem. Minden érdekcsoport a maga számarányát messze túlha­ladó számban kívánja kép­viseltetni. Olyan neveket hoznak forgalomba, amelyeknek személyét eddig semmi­féle közéleti tevékenységnél, egyesü­leti vagy hazafias munkánál nem láttuk. Mily érdemekre hivatkoznak azok, akik a képviselőtestületbe be­jutni kivannak, onnét más közéleti múltra tekintő jelölteket kiszorítani igyekeznek ? Egészségtelen dolog volna, ha ezt a törekvést a város választóközönsége honorálná. A tisztviselők egyformán nyilvá­nítják véleményüket és kérdezik: ki képvisel' bennünket ós mennyiben gondoskodott a párt, hogy a tiszt­viselők érdekei egy képviselőben összpontosuljanak, hogy a bajok és sérelmek kifejezésre juhassanak. A kereskedők álláspontjáról a Kereskedelmi Társulat elnökségének közleményéből értesülünk. Mivel a kereskedők a város életében, de a mai gazdasági helyzetben igen nagy terheket viselnek, azt várták, hogy több kereskedő jusson be a kép­viselőtestületbe. Amikor az összadó ötven százaléka rajtuk nehezedik, méltánytalanság, hogy csak egy kereskedőt jelöltek. Az iparosság álláspontja is ugyanaz, de figyelembe kell venni az esztergo­mi kisiparosok nagy számát is, akik­nek létkérdése a város egyik leg­nagyobb problémája. A kisiparosok igazán máról holnapra élnek és a keresetnélküliség a legválságosabb helyzetbe sodorta őket. Mindenki reménykedett, hogy a megfelelő számú képviselővel alkalom lesz a súlyos bajok orvoslásán munkál­kodni, most pedig azt látják, hogy érdekeik nem lesznek a helyzet sze­rint képviselve és ismét magukra maradnak. Azt várták, hogy a kisipa­rosság érdekei az igaz való­ságban nyilatkozzanak meg és az általuk kiküldött egy vagy két képviselő érdekeik­nek hü szószólója legyen. Az esztergomi iparos társadalom­ban két, de összetartozó érdeket kell megkülönböztetni, az egyik az általános iparosság, a másik a spe­ciális, a kisiparosság érdeke. Szentgyörgymezőn eleinte igen túlfűtött volt a hangulat és szinte harcok fenyegették a békés meg­állapodást. A városrész higgadt és gerinces vezetőinek megfontoltsága és meggyőző ereje tudott csak meg­nyugodott közvéleményt teremteni. A múltkori vármegyei választásók tanulsága is közrejátszott a józa­nabb belátásokban is sikerült arra az álláspontra jutni, hogy minden külön korteskedés és önjelölő proppaganda nél­kül egységesen és közmeg­elégedésre nyilatkozzék meg a nép akarata. Szentgyörgymező lakossága Esz­tergom életében tekintélyes és szinte önálló tényezőként szerepel és ezért munkássága, társadalma és közéleti szereplése jogot formál a méltányos­ságban, de joggal számithat érdekeinek megfelelő képvi­seletére. Általánosságban véve a dolgokat, azt kell kiindulási alapnak vennünk, nem a számok kell, hogy döntse­nek a választásnál, hanem a kép­viselőtestület minősége. Ne kvanti­tative jelöljünk, hanem kvalitás sze­rint. Valóban nehéz a választás kér­dése, mert legalább is kettőszázán vannak, akik képviselőségre gondol­nak és csak harminc helyre történ­het megbízatás. Milyen elveket kell követni a választásoknál ? A városi képviselőválasztás sok­kal nehezebb kérdést idéz elő, mint­sem gondolnánk. Ezért a képviselő­testület tagjaira adandó szavaza­tokat alaposan meg kell fontolni és százsorosan mérlegelni, hogy csak azok kerüljenek ki döntő szavazattöbbséggel győztes­ként, akikben a polgárság összbizalma találkozik és akik tekintélyükkel, gerin­cességükkel, függetlenségük­kel és a köz javára szolgáló munkásságukkal a megvá­lasztást megérdemlik. A városnak vannak hibái és eré­nyei. Az új képviselők azonban ne a hibákat vigyék a városházára, ha­nem az erényeket. Tehát azokat a férfiakat válasszuk meg, akiknek ez a szellem alkotja egyéniségüket. Ha a város vezetőségétől és a város ügyeinak intézőitől a polgár­ság megköveteli, hogy a lakosság ér­dekeit, a köz javát szolgálja, akkor nagyon szükséges kötelesség, hogy mindenki éljen szavazati jo­gával és járuljon szavazási cselekedetének teljes tuda­tában az urnákhoz. Menjen mindenki szavazni, akinek joga van és fontolja jól meg, hogy kire adja szavazatát. Ne hallgassunk a tolakodó ön­jelöltek és az ellentéteket szítok korteskedésére, mert azzal a leg­jobb és a legösszhangzóbb megoldást gáncsoljuk és zavarjuk, és nemcsak magunknak; hanem a közérdeknek is ártunk. Az esztergomi polgárokat nem kell kioktatni. Vegyük komolyan a vá­lasztást, mert most sok bajnak ve­hetjük elejét, később, egy rossz vá­lasztással a magunk hibáit sirat­hatjuk. Becsüljük és tiszteljük minden pol­gárnak a választásnál megnyilat­kozó meggyőződését. Ne felejtsük el, hogy amikor a magunk érdekkörei­nek megfelelő képviselőre adjuk le szavazatunkat, a többi képviselőre adott szavazatunknál is vegyük te­SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törül­köző, konyha- és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Tele­fonszám 135. Házi ken­der szövésre elfogadtatik Pelczmann Lászlónál

Next

/
Thumbnails
Contents