Esztergom és Vidéke, 1929

1929-12-05 / 93.szám

ZTőEúűIÍ' Ötvenedik évfolyam, 93, szám Keresztény politikai és társadalmi lap Csütörtök, 1929 december 5 Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Laptulajdonos és felelős szerkesztő

: LAISZKY KÁZMÉR. 12 régi és 18 új városi képviselőt jelöltek a december lO.-i választásra. Vasárnapi híradásunk nyomán, hogy a városi képviselőtestület választása december 10-én lesz, hétfőn már összeült a Keresztény Szociális és Gazdasági Párt és az Esztergom-vidéki Hitelbankban tartott értekezletén határozott a jelölések felett. Az I. kerületben a következőket jelölték: Rendes tagok: Ács István Bartus József Dóczy Ferenc Etter Ödön Gere János Horváth Mihály Jakobek Jenő Kubovics Ferenc. Lenkei Emil Mattyasóvszky Kasszián dr. Mátéffy Viktor Mike Lajos dr. Nádler István Pelczmann László v. Szivós-Waldvogel József Szölgyémy Gyula Szölgyémy József Vodicska István Póttagok: Kicsindy Géza Kovancsek Jenő Kovács Mihály Perger Kálmán dr. Philipp József A II. kerület jelöltjei: Rendes tagok: Darvas Géza dr. Hermann Lajos Jakus János Kiffer János Kubovics János Meszes Ferenc Nelhiebel Ferenc. Pifkő János Számord Ignác Tátus János Tóth János Wilsitz Márton Póttagok : Cserép János Havas Sándor Tóth Imre Ezek szerint a régiek közül tehát tizenkettő maradt meg és tizennyolc újat jelöltek. á jelöltek közül több értékes volt képviselőt kihagytak és viszont töb ben a most jelöltek között, külön ben kifogástalan egyéniségük mellett, elég függő helyzetűek. Egy képviselőtestület a közérdek szempontjából tanácsos, ha független elemekből áll. A választási elnök ismét dr. Mike Lajos közjegyző lesz. Antóny Béla dr. polgármester december 7 ére vagy 9 ére egybehív még a régi alapon egy közgyűlést, amelyen megtörténik a búcsúzás, de megtárgyalják a pótköltségvetést is. Esztergom idegenforgalmával és fejlődésevei foglalkozott egy komárommegyei újság. A Tata-Tóvároson megjelenő „Komáromvármegye" c. lap mult vasárnapi száma Esztergom idegenforgalmi berendezkedéséről és a város fejlődéséről hozott hosszabb ismertetést. Esztergommal a budapesti lapok is sűrűn foglalkoznak és ez érdeklődés azt jelenti, hogy városunk érdemes a figyelemre, az itt végbement fejlődés, a kiépülés a fürdőváros felé és az idegenforgalomra való berendezkedés, azután a város történelmi kincseinek és természeti szépségeinek értéke méltó közelebbi megismerésre, sőt arra, hogy minél többen felkeressék. A „ Komáromvármegye" az első lapján tüntette ki Esztergomot. Először azzal a benyomással foglalko zik, hogy azok, akik már hosszabb idő óta nem voltak Esztergomban, nem ismernek a városra. A régi, történelmi és szép fekvésű város képét modern alkotások emelik és bámulatraméltó az a fejlődés, amely itt néhány év alatt kialakult. Esztergom — irja a lap — határozottan a fürdőváros területére lépett és alkotásaival nemcsak hogy a fürdőváros alapjait vetette meg, hanem már számbajövő eredményeket is elért. Ha külföldi idegenek Budapestre jönnek, programmjukat Esztergommal kötik össze és az a kedvező helyzet adódik számukra, hogy nemcsak a történelmi város nevezetességeiben van részük, hanem kellemes időt tölthetnek a fürdővárosban is és gyönyörködhetnek a vidék szépségeiben. A cikk ismerteti a legutóbbi nagyobb építkezéseket, amelyek Esztergomban, a városfejlődésében tényezőként szerepelnek. Az építkezésekkel kapcsolatban foglalkozik a nyaralóváros és a vikendezés kérdésével, majd a „virágos Esztergom" • mozgalmat emeli ki az eddig elért eredményekben. Természetesen szó esik az iskolavárosról is, amely Esztergom életének a folytatása a fürdés és az idegenforgalom után. A városfejlődés munkájában Antóny Béla dr. polgármester tevékenységét emeli ki a „ Komárom vármegye", a szépítés és a városrendezés lelke vitéz Szivós-Waldvogel József ny. tábornok és Perger Kálmán dr. rendőrfőtanácsos, a fürdőváros modern kiépítésében pedig Etter Ödön takarékpénztári vezérigazgatót említi meg elismerő sorokban. Tatatóváros érdeklődését két érte lemben vesszük. ElŐ3zör, mart meg akarja ismerni a mai Esztergomot, hogy a város milyen helyet foglal el az idegenforgalom, a fürdőváros, a nyaralás és a kirándulás életében, másodszor pedig követni kívánja azokat a munkákat, amelyeket Tatató városon is megindíthatnának. Esztergomnak ezért fokozottabb tevékenységet kell felmutatnia, mert Tatatóváros mellett Komárom is az idegenforgalom felé törekszik. December 10-én le fognak zajlani a városi képviselőtestület választásai, azután hamarosan meg lesznek a tisztújitások is. Addig a választási események foglalkoztatják a várost, de azután alkalom lesz, hogy a téli hónapokban többször megtartandó idegenforgalmi üléseket sürgessük, a jövő évre szóló teendők alapos előkészítésére. Szép erkölcsi és anyagi sikerrel végződött a Stefánia Szövetség szombati és vasárnapi Mikulás-vásárja. A Stefánia Szövetség mikulási és karácsonyi vására, amely nov. 30-án délután és dec. 1-én folyt le a Fürdő Szállodában, a mostani nehéz időkben igazan nem várt fényes eredménnyel végződött, A megnyitás ünnepélyes keretekben folyt le és a megjelent notabilitások között ott volt Breyer István felszentelt püspök, Cárszky István dr. és Lepold Antal dr. prelátus-kanonokok, Mátéffy Viktor prépost-plébános, Meszlényi Zoltán dr. pápai kamarás, Palkovics László alispán, vitéz Zay Ödön helyőrségparancsnok csaknem egész tisztikarával, vitéz Szivós-Waldvogel József tábornok és még sok más közéleti előkelőség. A megnyitó beszédet az egyesület elnöke, Csárszky István dr. prelátus mondotta az ő szokásos köz vétlen, kedves modorával és méltatta az egyesület áldásos tevékenységét és> nemzetföntartó nagy hivatását. Ezután dr. Brenner Antalné mondott el nagy átérzéssel egy alkalmi prológot, mely után megkezdődött a „Négy évszak" cimű bájos gyermekdarab előadása, mely páratlan sikert aratott. A darabot Kemény Lujza fővárosi írónő engedte át az egyesületnek teljesen önzetlenül a szép célra való tekintettel. Az évszakok szeraólyesítői: Mike Erzsébet, Zséger Margit, Szatzlauer Kató és Brenner Miklós voltak. Az álomtündért Divéky Kató, a föld szellemét Reusz Sándor játszotta, mindannyian kitűnően. Az évszakok mellett erdei gnómok, pillangók, virágok, aratók, szüretelők, angyalok szerepeltek (a belvárosi elemi iskola fiú- és leánynövendókei). A szebbnél-szebb táncokat oly ügyességgel lejtették, mely méltán dicséri a betanítókat. A vitatkozó gyermekeket Kornhaber Magdus, Pelczmann Edit, Tégen Erzsike, Pfalcz Gyuri, Reviczky Feri elragadó kedvességgel játszották. Körülbelül 50 gyermek vett részt a színes élet- és álomképben, amelynek végén Marosi Marianne mint Hungária megtestesítője, a Magyar Hiszekegy elmondásával öntött reményt a megjelentekbe, hogy talán ezeknek a kicsikéknek már jobb lesz a sorsuk, mint a miénk volt. A betanítás nehéz munkáját Meszén a Jolán, Angyal Margit, Vezér Mária, Pántol Márton és Schweinitzer Egon végezték, akik nem kíméltek semmi fáradságot, hogy a kis darab minden szépsége érvényesüljön. A táncok előtt Müllerné és Kubányi Klári énekeltek igen szépen egy-egy alkalmi dalt. Még Kolompár Laciról, az önzetlen cigányprímásról kell megemlékeznünk, ki szintén teljesen ingyen állott szép zenéjével a Szövetség rendelkezésére. Vasárnap délután megismételték az előadást. Erre az alkalomra azonban már oly nagy tömeg töltötte meg a Fürdő nagytermét, hogy még az előcsarnok is zsúfolva volt érdeklődő közönséggel. A vásár is pompásan sikerült. A A bruttó bevétel közel 1800 pengő. Ebból néhány száz pengő a bizományba adóknak jutott, kik így igen szép jövedelemre tettek szert. **- SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülköző, konyha és kenyérruha, abrosz (nagyban és kicsinyben) legjutányosabban beszerezhető Pelczmann Lászlónál Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik