Esztergom és Vidéke, 1929

1929-11-24 / 90.szám

nek, sok a nedves épületünk, építésre alkalmas beltelkünk nincsen, a vas­Úti állomás körüli új városrész a vasúti füst és fásitatlan állapota foly­tán az idegenek villáinak építésére nem alkalmas, mert a villaépítő ide­gen erdőt, tiszta levegőt, csendet és gyermekeinek tágas séta- és játszó­területet kivan. Ezért létesülhetett a Klotild-villatelep, holott vize nincsen. Igy hát világos, hogy a Vaskapu­nak és környékének ily célra való felhasználása az, amivel sikeresen versenyezhetnénk az egész vonalon. Hogy ide szanatórium kellene, üdülő-telep, magaslati szálloda, nép­liget, gyermeknyaraltatási intézmény, az minden vitán felül áll és nem kevésbbé az, hogy mindez kimerí­tené a komoly akció fogalmát, ámde nincsen olyan vállalkozója a földnek, aki gyors és kényelmes közlekedési eszköz nélkül ilyesmibe még csak egy fillért is befektetne azon egy­szerű oknál fogva, hogy nem akadna beteg és nem akadna gyengélkedő sem, aki oda gyalog felmenni képes lenne, nem is szólván a vízhiányról és az élelmezés nehézségeiről. Ezért hirdetem, hogy mindezen elsőrangú város- és idegenforgalmi fejlesztési kérdések a sodronykötél­pálya nélkül meg nem oldhatók, viszont azzal minden idevonatkozó vágy és kívánság megvalósul, de sőt az ezen pályát megépítő rész­vénytársaság saját jól felfogott érde­kében jelenősen támogatná a szépí ö­egyletet is, amely jelenleg csodála tos lelkesedéssel, de annál kevesebb anyagi erővel küzdve, máris szép eredményekre tekinthet vissza. Nem dicsekedhetem azzal, hogy ezen pálya propagálásával valami nagy erkölcsi támogatással találko­zom, mert a fővárosi nagytőke inkább az óriási kamatjövedelemben találja örömét és az általam felkuta­tott tőkék uzsora-párnáikról felkelni A cserkésztiszti öntudatnak van azonban egy másik értelme is, a gyakorlati, az akarat megvalósult élete. Az ideál szeretete, az ideál megvalósulása Igen az akarat, a cserkésztiszti akarat egyezése a cserkészakarattal ; a cserkészakarat pedig a tíztörvény. Az akaratok egyezése a szeretet. A törvény beteljesítése a szeretet. (Plenitudo legis est dilectio.) S a cserkésztiszti öntudat ebből nem enged. Védi ezt, ha megsértet­ték ; nem párbajjal, melynek nincs filozófiai értelme és nincs gyakorla­tilag sem igazsága és haszna, ha­nem védi a törvény szeretetével, annak megvalósításával és annak másokkal való megtartásával. Az igazság védelmével. A rágalmat vissza kell utasítanunk, mivel hazud­tak ellenünk. De ha igazat mondtak s mi vétettünk a tíztörvény ellen, akkor nem vagyunk méltók a cser­késztiszti névre s ha tovább is vi­selnénk a jelvényt, mi hazudnánk. A rágalmat azonban úgy toroljuk meg leghelyesebben, hogy a rágal­mazónak megmutatjuk az életünkkel, mi a cserkészet, hogy kénytelen legyen rágalmait visszavonni és az igazságot elismerni. A cserkésztiszti öntudat tehát gya­korlatilag a cserkészet szeretete, igaz szeretete I A szeretet jellemzésére pedig nem tudhat senki szebbet, jobbat mon­dani, mint Szent Pál mondott: (I. levél a korinthusiakhoz 13. stb) „A szeretet türelmes, nyájas, a szeretet nem féltékeny, nem cselekszik rosz­szat, nem fuvalkodik fel, nem nagyra­vágyó, nem keresi a magáét, nem gerjed haragra, nem gondol rosszat, nem hajlandók. De fél ebben részt venni az Országos Turista Szövetség is, arra hivatkozván, hogy még az országos propaganda céljaira szük­séges nyomtatványok, képes ábrázo­lások és részvény-aláírási ivek kész­kiadásait sem képes előlegezni. Igy hát az amerikai tőzsdeőrület által elszívott pénzek miatt előállott hiteldepresszió idején behúztam vi­torláimat és kénytelen-kelletlenül elhallgattam, de azért nem alszom, sőt ellenkezőleg, csekély erőmmel fúvók bele az ébresztő kürtbe, és szent meggyőződéssel hirdetem, hogy városunk lakossága is meg tudná építeni ezt a pályát sokfelé eloszló kisösszegű részvényjegyzéssel, mert ha legalább a féltőkét összehozná, bizonyos, hogy az állam segítségre jönne, látván szegénységünknek ily imponáló és megható erőfeszítését és nincsen kizárva az sem, hogy ekképen sikerülne az általam terve­zett országos agitáció révén is pó­tolni azt, ami városunkban és vár­megyénkben összehozható nem lenne. Igaz ugyan, hogy a közönség a részvények és értékpapírok iránt már teljesen bizalmatlanná vált, de itt vé­letlenül olyan a helyzet reménybeli képe, hogy minél több részvényes adná össze a pénzt, annál biztosab­ban élvezhetné a megfelelő részvény osztalékát egyszerűen a pálya igénybe­vétele útján, mert az osztalékszelvény egyúttal menetjegyet is jelentene olyan összeg, illetve annyi menet erejéig, amennyit méltányosan a részvény után fizetni, illetve remélni lehet, következőleg a befizetett rész­vény jövedelmezőségét senkinek sem kellene féltenie. Minthogy pedig minden remény meg van arra, hogy az amerikai krach után a normálisabb pénzviszo­nyok ismét beállanak, ha mindjárt nem is azonnal, ezt a közbeeső időt használom fel arra, hogy a pálya nem örvend a gonoszságnak, de együtt örvend az igazsággal, mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel." Akinek szeretete nem ilyen a cser­készettel szemben, annak nincs cser­késztiszti öntudata, aki nem türel­mes, aki nem nyájas, aki féltékeny másokra, helytelenül cselekszik s aki felfuvalkodik, ha eredményeket ért el s nem mondja ugyanazon apostollal, hogy haszontalan szolga vagyok, csak amit kellett tennem, azt cselekedtem; aki nagyravágyó s nem a tiszta ideálért dolgozik, aki valamiben is csak önmagára gondol, akár a hivatalok elnyerésében, akár a dicséretben vagy elismerésvágyban, másokról rosszat gondol (mert min­denki azt gondolja, amit érez), ki haragra gerjed, aki esetleg örvend a más cserkész vagy más csapat balsikerén, aki nem tud együtt ör­vendeni másokkal, ha őket vagy a csapatot valami kitüntetés vagy ju­talom vagy dicséret érte, aki nem birja elviselni az üldöztetést, aki nem birja eltűrni a félreismerést, a szerencsétlenséget, a gáncsoskodást, aki nem hiszi az igazság diadalát, aki nem reméli mindennek jobbra­fordultát, aki nem birja elviselni a fáradalmakat, a nehézségeket, a küz­delmeket, az nem szereti a cserké­szetet, annak akarata nem egyezik a tiz törvénnyel, az nem érzi az aka­rat nagy hatalmát, mely a hétköz­napi emberből emberebb embert, a torzsalkodó magyarból önfeláldozó, magyarnál magyarabb embert csi­nál, annak lehet filozófiai cserkész­tiszti öntudata, de nincsen gyakor­lati s nem méltó a cserkésztiszti jelvényre. gondolatát, mindenek felett való szükségességét és meg valósi thatósá gát közönségünk gondolatkörében megerősítsem, meggyőződéssé emel­jem, hogy aztán a kellő pillanatban az valósággá válhasson, mert ha igaz az, hogy az erdei levegő szá­mos évvel hosszabbítja meg a hegy­lakók életét, akkor családunk, gyer­mekeink és saját boldogságunk, egészségünk érdekében érdemes va­lamelyes áldozatot hozni, befektetést eszközölni, amivel nemcsakhogy sú lyos egészségreparálási költségeket kerülünk el, de anyagi szempontból is, elkerülvén a betegség által beálló munkaképtelenséget, de — sőt a munkaképességet fokozván, nagy nyereségre teszünk szert. És még egyet kell ehhez hozzátennem, ami nem más, mint az, hogy a külföl­dön nyaralók által kivitt súlyos pén­zekből nekünk is jutna valamicske. Érdemes volna tehát ébredeznünk 1 Dr. Katona Sándor Egy angol autótulajdonos Párkányban bagyta autóját és azntán elutazott. Az egyik héten egy angol autó­tulajdonos érkezett Budapestről Esz­tergomba, ahonnan a Nagyhídon át Párkányba autózott. Az angol e ; ye­nesen a párkányi állomásra hajtott. Az autót egyedül vezette. Jómódú és elegáns megjelenése volt, de senki sem tudta, mi szándékból jött át Párkányba. A párkányi állomásra megérkezés után az angol, amikor senki sem tartózkodott a közelben, leszedte az autó rendszámát és a plombál, az­után sietve eltávozott. A rendőrnek feltűnt a dolog, figyelni kezdett, de elmúlott néhány óra és az angol nem jött vissza. Hamarosan kitűnt, hogy az autó­vezető visszatért Esztergomba és innen Budapestre utazott. Az autóért azonban se másnap, se harmadnap nem jelentkeztek. Gyors nyomozás után megállapítot­ták, hogy az angol Budapesten új autót vett és azzal elutazott. Minden valószínűség szerint az új autóra felszerelte a volt autó rendszámát. A dolog érthetetlennek tűnik, ha azonban arra gondolunk, hogy a magyar autó vásárlás a külföldiekhez képest kedvezőbb, arra feltevésre jutunk, hogy az angol ezt az alkal­mat kihasználta és a vásárolt új autóra tett régi rendszámmal még a vámköltséget is megtakarította. Ez a feltevés merült fel a magyar hatóságoknál, de most kitűnt, hogy az angol azért hagyta autóját Pár­kányban, mert az rossz volt és a vámmegújításért fizetendő díj többe kerül, mint amennyit az autó megér. A párkányi hatóság most egy évi várakozási időt tűzött ki és, ha a tulajdonos nem jelentkezik, az autót elárverezik. toMÉMIl4taMlMAl#lMMIitfirtMM Eét műépítészi terv készfiit a Szulejman-lejáró kiépítéséről. Országh Béla okleveles építő ipar­művészt, aki nemrégen rokoni láto­gatásra Esztergomban járt, vitéz Szivós-Walvogel József ny. tábornok felkérte, hogy az Uri-utcából a Du­nára levezető u. n. Szulejmán lejáró részére készítsen egy tervet, hogy annak alapja nemcsak a lejáró, ha­nem az egész partrész is megépíthető legyen. Ország Béla iparművész a kérés­nek készséggel eleget tett és a ter­veket már el is készítette. Alkalmunk volt a terveket meg­nézni és azokról a legnagyobb el­ismerés hangján szólhatunk. Alter­nativ tervek alapján oldotta meg a Szulejmán-lejáró kérdését a műépí­tész. Az első megoldás szerint egyol­dali lépcsőzettel visz fel az Űri­utcába, két oldalán félkörben vonuló bástyaszerű mellvéddel. A part kő­fala modernül van kiépítve, illetőleg restaurálva. A második megoldás teljesen szim­metrikus, kétfelé kiszélesedő lépcső feljárattal. Ez a terv monumentáli­sabb és alkalmat ad a perspektíván feltüntetett középső íves nyílás belső kiképzésére, ahol egy allegorikus szobor helyezhető el. Bármelyik tervvel nagyszerű képe lesz a Duna­part ezen részének. Jól tudjuk, hogy jelenleg a tervek nem valósíthatók meg, de minden­esetre a munka értékes gondosko­dás a jövőre nézve. Szükség van arra nagyon, hogy a város fejlődé­sével ós a rendezésével foglalkoz­zunk és az ilyen törekvések azt nemcsak elősegítik, hanem kész ter­vet is adnak kezünkbe. Csökkentik az országgyű­lési képviselők számát és ki­terjesztik a titkos választást. Bethlen István gróf miniszterelnök a Keresztény Gazdasági és Szociális Párt legutóbbi ülésén bejelentette, hogy a kormány hajlandó hozzá­járulni az országgyűlési képviselők létszámának csökkentéséhez, hogy azzal az állam javára megtakarítást érjenek el. A megszüntetendő kerü­letek száma körülbelül negyven és ezek legtöbbje két-három községből áll, alig száz szavazóval. Tehát az ilyen kerületekre nincsen szükség. Ugyanakkor tervbevette a kormány, hogy a választásoknál fokozatosan kiterjesztik a titkos szavazást. Természetesen az ügyek alapos keresztülvitele előkészítő munkát kí­ván, de igyekezni fognak kielégítő megoldást hozni, A megyei válasz­tások külön megfontolás tárgyát fogják képezni. Remélhetőleg azon­ban a képviselői létszámcsökkenté­sekkel a titkos választás kérdése is előbbre jut. Megtudták az öngyilkos 15 év körüli fiú kilétét. Mult számunkban megírtuk, hogy egy 15 óv körüli fiú öngyilkosságot követett el Esztergom és Tábor kö­zött a vasúti síneken, ahol egy Buda­pestre haladó vonat elé vetette magát. Négy napos eredménytelen nyomo­zás után végre most az esztergomi rendőrség megtudta az öngyilkos fiú nevét és megtalálták a szülőket is. A szerencsétlen flu neve Kümmel György 15 éves, Tátra való és Esz­tergomban Szilágyi János szabómes­ternél tanonckodott. A fiu apja, aki Taton kőműves és anyja pénteken Esztergomban járt és a rendőrségen lévő fényképen fel­ismerték fiukat. A felismeréskor szív­szaggató jelenet játszódott le és két­ségtelenül beigazolódott, hogy a sze­rencsétlen fiú azonos Kümmel György­Gyönyörű téli kabátok ós bandák Vermesnél feltűnést keltő nagy válasz­tékban. (Kossuth Lajos-utca

Next

/
Thumbnails
Contents