Esztergom és Vidéke, 1929
1929-11-17 / 88.szám
Éjjel nappal dolgoznak a csehek Párkányban a Duna kotrásánál és a közeli napokban megkezdik a part kikövezését. Fantasztikus tervek a párkányi kikötő építésével kapcsolatban. Jó néhány hete látjuk már a párkányi oldalon, hogy a csehek lázas munkával végzik a Duna kotrását az építendő kikötő részére. Két kotrógépet állítottak üzembe és szemmel láthatóan emelkedett a kavics és homokhalom a Duna partján a hídfőtől kezdve felfelé. A kotrógépek éjjel-nappal működtek csak vasárnapon szünetelt a munka. A Dunából kikotort kavicsot, iszapot és homokot a parton halmozták föl, hogy kikötőnek a meg felelő töltést elkészítsék. A kotrásokkal kapcsolatban az emberek, de különösen a régiségkutatók élénk érdeklődéssel kisérték a kotrómunkálatokat, hogy a gépek lapátja nem hoz-e felszínre dolgokat Esztergom, illetőleg Párkány törté' netének régi életéből. Szókerült arról is, hogy a Dunának azon a részén palánkot emeltek a régi időkben és az érdeklődés erre is irányult. Sajnos azonban, a kotrások alatt az esetleges felszínre került dolgokról semmi hirt nem hallottunk. De különben is a cseh alkalmazottak semmiféle felvilágosítást nem adnak, nemhogy a kotrásokra vonatkozólag, de még a további munkálatokra sem. A kotrógépek már-már befejezték a meder kijelölt részének a kimélyít tését és a parton felhalmozódothomok is elegendő a kikötő területének magositására. A kotrást most befejezik és megkezdik a part kikövezését. Erre azért van sürgősen szükség, mert a Duna emelkedésével a homok elsodródnék. A köveket uszályon szállítják Párkányba valószínűen Komáromból, de nincs kizárva, hogy Pozsonyból. A kikötő építésének munkálatai tavasszal kezdődnek meg és igyekezni fognak azt minél előbb befejezni. Az építkezésekkel kapcsolatban azt beszélik a cseh hatóság emberei, hogy a tavasszal meginduló kikötőépitkezesek csak alapját képezik a kikötő további fejlődésének. A cseh állam tervbe vette, hogy a nagy hídtól kezdve egészen a Garamig fogják kiépíteni a párkányi partot egy nagy és modern csehszlovákiai áélikikötő részére. Mi esztergomiak csöndesen, sok fájó gondolatokkal nézzük estónkint a kotrógépek lámpáit ás most, hogy halljuk a csehek merész terveit, hangoson kérdezzük: meddig tart még Trianon ? Csizma- ós ruhaakciót indítottak a földmives kisemberek felsegélyezésére. A földmívesek súlyos anyagi hely-1 (Győr 2, postafiók 40) vagy a Győri zettel küzdenek a jelenlegi gazdasági válság miatt. Terméseiket nem tudták kellőleg vagy sehogysem értékesíteni és így a jövedelemnélküliségen kívül a nagy terhek miatt és elviselhetetlen helyzetbe kerültek. Az esztergomi gazda ebben a krízisben különösen érzi a nyomasztó állapotokat, mert kevés földjéből behordott terményeinek egyrészét tudta csak értékesíteni,'a másik része holt tőkének maradt a kamrájában vagy a pincéjében. Nemcsak, hogy megélhetését nem tudja biztosítani, hanem még az adókat sem tudja kifizetni. A nehéz fö'dmíveshelyzeten a hatóság most a lehetőség szerint, ha nem is nagyobb beavatkozással de legalább valami enyhítéssel kivan segíteni. A Felsődunántúlí Mezőgazdasági Kamara — mint már megírtuk — azt a részbeni megoldást találta, hogy a szegényebb földmíves kisemberek részére olcsó lábbeliket és ruhákat biztosít. Megállapodott a kamarai csizmadia tagokkal, hogy azok olcsó áron készítsenek csizmákat. Ez a megállapodás sikerült is, úgyhogy az akció eredményes lesz. Egy jó csizma ára felnőttek részére 22—28 pengő, gyermekek részére 12—20 pengő. A ruhaárakat a közeli napokban határozzák meg. A Kamara arra törekszik, hogy más ipari és kereskedelmi ágakkal is megállapodásra jusson a kamarai intézetek segítségével. Palkovics László alispán intézkedett, hogy az esztergomi földmíves kisemberek is az akcióban részesüljenek. Aki tehát igényt tart lábbelire, az, jelentkezzék levélben a Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamaránál, Kereskedelmi és Iparkamaránál (Győr. Arpád-utca 13.) Mindenesetre ez a csizma és ruhasegély is jelentékeny könnyebbbséget jelent fölemiveseink körében, habár a gazdasági válság nem csökken. Az akcióval kapcsolatban az esztergomi szegény földmívesek érdekében azonban arra hívjuk fel a hatóság figyelmét, hogy az akciót közvetlenül terjesszék ki Esztergomra, hogy a földmívesek helyben jussanak a kedvezményes ruházat cikkekhez. Nagyon helyeseljük, hogy a ható ság .akcióval lehetővé teszi, hogy olcsóbban vásároljon a szegény földmívesosztály, nagy szükség volna általánosítani ezt az akciót de legfőképen munkát, kereseti lehetőséget kérünk a polgárságnak. templomba, ahol Lepold Antal dr prelátus-kanonok. egyházmegyei főtanfelügyelő tartott főpapi misét és gyönyörű szentbeszédet. Ezután az új nagy központi katholikus iskola szépen feldíszített előcsarnokában az ifjúsági szivgárdák tartottak kedves jubileumi hódoló ünnnepsóget, amelynek keretéb"! Lepold prelátus felszentelte a pompás új iskolát és meg áldotta i ( ugyanezen iskola, valamint az altárói bányaiskola és az üveggyári állami iskola szivgárdistáinak 3 fehér selyem lobogóját s utána szívhezszólóan kedves beszédet intézett az óriási gyermeksereghez s a minden helyet szorongásig megtöltő szülőkhöz. A szép ünnepségen megjelent Palkovics László alispán, Reviczky Elemér főszolgabíró, Frey Vilmos országgyűlési képviselő, akinek kiváló érdemei vannak az uj iskola felépítése körül. Ott volt Borz Lajos a kir. tanfelügyelőség részéről és még számosan. Délben Bellus Béla főjegyző ebédet adott a vendégek tiszteletére. A tokodi új iskolával, amelyet Pfalz és Szenté építészek készítettek Esztergom-vármegye iskolaügye ismét jelentékenyen fejlődött. Az esztergomi kocsi- és antófuvarozók helyzete a cseh fuvarozókkal szemben. A magyar fuvarosok és bérautósok nem bírják a versenyt a csehekkel. Iskolaszentelés és jubileumi búcsú Tokodon. Háromnapos ünnegség keretében ülték meg a tokodi plébánia hívei a szentévi búcsút. F. hó 9. és 10.-én, szombaton és vasárnap az iskolák, a vallásos társulatok és a hivek közös szentáldozáshoz járultak a plébánia-templomban, a tokodaltárói bányatemplomban és az üveggyári egyházközség kisegítő-kápolnájában. Ugyanaznap a belsőközségi hivek körmenetileg vonultak át az altárói bányatemplomba, ahol ünnepélyes szentmise és jubileumi prédikáció volt. Az ünnepség befejezése hétfőn, sz. Márton püspök ünnepén, a község búcsúnapján volt. Az ipartelepek lakói a szakadó eső ellenére sok százan zárt sorokban énekszóval vonultak a plébániaSzerdai számunkban foglalkoztunk azokkal az állapotokkal, amelyek az esztergomi fuvarosokat érik a cseh fuvarosok esztergomi munkavállalása miatt. Több eset volt ugyanis eddig, hogy a párkányi kocsi- vagy autófuvarosok Esztergomban fuvart vállaltak és ezzel természetesen az esztergomi kocsi-, bérautó és teherfuvarozóknak keresetelvonást okoztak. Ez a helyzet méltán aggasztja az esztergomi fuvarozókat, mert különben is igen súlyos a helyzetük és nehéz a megélhetésük. A cseh területi fuvarosok azzal védekeznek, hogy fuvarozást nem esztergomban vállalták, hanem ügyfeleik levélbeni megrendeléssel vettek őket igénybe. Múltkori cikkünkkel kapcsolatban felhívtuk a hatóság figyelmét a túloldali fuvarozók esztergomi vállalkozásaira, hogy a magyar fuvarozók sérelmei mielőbb orvosoltassanak. A dolgok mögött azonban súlyosabb körülmények játszanak közre. Ha megfigyeljük a cseh benzin, a gumi és általában az üzemi árakat, azt látjuk, hogy a csehek olcsóbban árusítják azokat. Olcsóbb a cseh benzin, az olaj, a petróleum, a gumi a magyar autócikkeknél és ennélfogva olcsóbb a fuvarozás is. Rendelet van arra, hogy a külföldi autók egy hónapi magyar területen tartózkodáson belül nem fizetnek vámot. Ez^.el szemben a délyt kapnak. Ez a viszás helyzet elősegíti az idegen autók szabad bejövetelét a nemzetközi igazolvány alapján, míg a magyar autósok és fuvarozók az igazolványt sem tudják kiváltani. Emiatt is olcsóbb a cseh fuvarozás. Az esztergomi fuvarozók teljesen ideszorulnak, sőt még a párkányi fuvarvállalkozók miatt keresetben is megrövidülnek. Van hatósági rendelet, hogy idegen autó- vagy kocsifuvarozók nem vállalhatnak munkát és ezt a magyar iparhatóság igyekszik is szigorúan ellenőrizni. Több eset volt, hogy egyének, ha a nánai állomásra vagy tovább mentek Esztergomból rendelték meg az autót vagy a kocsit. Viszont ha a túloldalról jött valaki Esztergomba, szintén párkányi autót vagy kocsit fogadott. Ennek^ az az egyszerű magyarázata, hogy a viteldíj jóval olcsóbb mint nálunk. A gyökeres bajok tehát ebben vannak és ha a helyzeten segíteni akarunk, akkor elsősorban a gyökeres bajokat kell orvosolni, hogy ne legyen árbeli különbség, legyen olcsóbb a magyar benzin, az olaj, a gumi és kevesebb a teher. Akkor azután erélyes intézkedéssel védelmet lehet biztosítani a magyar autó- és kocsifuvarozóknak a cseh fuvarozókkal szemben. Egyéb ként a hatóság kellő eljárást tanúsít a túloldali fuvarozók átlépésekor és magyar autók megfizetik ezt az adót I ügyel, hogy az esztergomi fuvaroés csak két napi tartózkodási enge-lzók meg ne károsodjanak. Szépen sikerült a bajnai állatdíjazás. Az egyesített vármegyék utolsó állatdíjazását f. hó 10 én rendezte meg Reviczky Elemér esztergomi járási főszolgabíró, a vármegyei kir. gazdasági felügyelőség közreműködésével Bajna községben, melyen ott volt szenkviczi Palkovics László alispánnal az élén a környék gazdatársadalmának színe-java. Az idő is kedvező volt, úgy hogy nyugodtan és nagy érdeklődés mellett indult meg a díjazás. Reviczky Elemér főszolgabíró üdvözölte az odaérkező alispánt és felkérte a díjazás megnyitására. Az alispán üdvözlő válasza után megnyitotta a várraegye ezévi utolsó állatdíjazását. A bíráló bizottság Jezierski Mihály vármegyei kir. gazdasági felügyelővel az élén az ott megjelenő gazdákból alakult meg. Az ipari környék ós gyenge legelő-vidékek ellenére is elég szép felhajtás volt. Az állatok a tavalyi tenyószkondíciójukhoz képest — javuló tendenciát mutatnak. A gabonaárak sülyedésével belátják a gazdák a komoly állattenyésztés rentabilisságát. A tehenek gyakori fajtahibái mellett kevesebb és fokozatosan tűnnek el a hasasüszőknél, később a fiatal növendékállatoknál a hibák. Nem sok idő választ el attól, hogy a falva* is belekapcsolódnak és felemelkednek a nyugati államok állattenyésztésének nívójára. Ezért szükségesek ezek a díjazások, versenyek, amelyeken a gazdák egymástól tanulnak, látják állatjaik hibáit, előnyeit, ezek szabályozzák az állattenyésztést, mint ahogyan a másik nagy közgazdasági ágnak, a kereskedelemnek is a verseny a szabályozója. Megjelentek a díjazáson : Szenkviczi Palkovics László alispán, Fray Vilmos dr. országgyűlési kápvisilő, ReLegszebben fest és tisztít HALTENBERGER Széchenyi-tér 7.
