Esztergom és Vidéke, 1929
1929-10-31 / 83.szám
Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdonos és f elelős szerkesztő; LAISZKY KÁZMÉR. k takarékossági nap és mi esztergomiak. Nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon október 31-én takarékossági napot tartanak. Esztergomba is elérkezett a takarékossági napról szóló értesítés, amely annak jelentőségét foglalja össze minden ember tanulságára. Azt mondja a közlemény, hogy a Londonban megtartott mostani, októberi kongresszuson többszáz delegátus jelent meg, ott volt Snowden pénzügyminiszter, sőt a wales-i herceg is. Mi, Esztergomiak nem mehetünk túl szerény városunk határán, megtudjuk érteni és méltányolni a takarékossági nap jelenőségét és hasznát, mi magunk is sóvárogva szeretnénk, ha néha napján egy-két pengőt helyezhetnénk el a takarékokban, vagy a bankokban, de addig csak a gondolatunk ér el, a valóság más képet mutat és szó sem lehet arról, hogy néhány garast félre tegyünk. Szorít az adó, a teher bennünket, kétségbeejtő a drágaság, a termelő nem tudja értékesíteni a termését, a verejtékes fáradságának nem látja egy szemernyi gyümölcsét sem, kevés a kereset, sok a munkanélküli, nincs méltányosság, óriási szakadékok vannak a társadalomban, jön a tél és százan és százan tüzelő és kenyér hián néznek az elkövetkező napok elébe. Soha az életben nem volt nagyobb takarékosság az emberek között, nem ís takarékossági napot tartanak, hanem egy egész takarékossági esztendőben élnek. Megértjük és értékeljük a takarékossági napot, csak várjuk a jobb napokat, egy újabb rendszert, amely kivezet bennünket a mai takarékosságból, amelyet ma nyomorúságnak hívnak, hogy gyakorolni is tudjuk az igazi takarékosságot — valamiből, A „Pesti Tőzsde" Eger gazdasági, a szőlő- és bortermelés értékesítésének válságos bajairól, amelyek azonosak a mi termelési viszonyainkkal. A rendkívül nyomasztó gazdasági helyzet Egerben a speciális helyi viszonyok folytán elviselhetetlenek, Egernek és környékének ősideje gazdasági alapja a szőlőtermelés, kisebb mertékben a gyümölcs és a zöldség-, főzelékfélék termelése és értékesítése. Ma ez, az értékesítési piacok elvesztésével megingott ós a helyzet válságosra fordult. A belföldi piac nem képes fölvenni Eger bor-, gyümölcs- ós főzelóktermését. Szemléltető kimutatás alapján a termelés nagy csökkenése látszik, de ez a megcsappanás a valóságban még szembetűnőbb válságokat tár elénk. Tőke hiányában kénytelen volt a lakosság magaskamatozású kölcsönökhöz folyamodni és ma, amikor a fölvevő piacok hiánya miatt a borárak alacsonyak, a gazdák a kamatokat is alig tudják fizetni, nemhogy tőketörlesztésre jutna. Az adósság évről-évre nő, ennek arányában pedig csökken a kereskedelem és ipar foglalkoztatása és szaporodnak a csődök és az iparbeszüntetések. Az 1929. évben 87 egyén szüntette be iparát és ha tekintetbe vesszük, hogy e hó végével az idény munka is megszűnik, ez a szám emelkedni fog. A helyzet válságát fokozza, hogy nincs meg a közeljövőben még a lehetősége sem a bor értékesítésének. Az exporttevékenység szünetel, kereslet nincs, a csemegeszőlő-eladás az alacsony árak miatt lanyha és a borszőlő értékesítése is nagy gondot okoz. A szőlősgazdák helyzetére jellemző, hogy a gyermekeknek a drága tej helyett bort adnak reggelire, hogy a bor ne álljon értéktelenül a pincékben. Igy a gyerekek borosan mennek az iskolába. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a borkereskedők az olcsóbb vidéki, homoki borokat vásárolják és a korcsmárosok egy része, akik szintén hitelre szorulnak, ezeket a borokat mérik, mivel a kereskedőktől ezeket hitelre kapják, míg az eladó sodott termeiő hitelt adni nem képes. Hiába volt a földmívelési kor mány igyekezete, hogy értékesítő pinceszövetkezetek révén segítsen a bajokon, a helyzet nem változott. A gazdák pénztelensége és eladósodása kihat a város kereskedelmére és iparára is. A tisztviselők is adóssággal fedezik szükségleteiket, a kereskedőknek meg óriási összegű kinlevőségeik vannak, amelyek csak nehezen folynak az üzletbe. Eger két nagy malmát teljesen lebontották és eladták. Most a lisztet más városból szállítják szükségletük fedezésére és ez a helyzet azután a kenyér drágulását vonta maga után. Ez Egert, mint iskolavárost is erősen sújtotta, mert intézeteiben közel 4000 diákot neveltetnek a szülők. Az utóbbi időben nagy építkezési készség volt tapasztalható, amely azonban a hitelnehézségek miatt nagy részben hajótörést szenvedett. A bajok orvoslásán a Nemzeti Bank Egri Fiókja és a Pénzintézeti Központ fáradozik a lehetőség szerint, megértően és támogatóan áll a gazdák, kereskedők és iparosok rendelkezésére. A felsorolt bajok és súlyos viszonyok ugyanolyan mértékben és spe ciális körülmények között feltalálna tók Esztergomban is. Szószerint megegyezik a lakosság helyzetével, csak egyről nincs tudomásunk, hogy a gyermekek bort reggeliznek. Még azt is vehetjük különbségül, nem hallottuk, hogy akármelyik pénzintézetünk igyekezne a bajokon segíteni, bár nem a pénzintézetekből kell kiindulnia a segítségnek, de arról sem tudunk, hogy valami közbelépés történne akár a vármegye, akár a város, akár az országgyűlési képviselő részéről. Napjainkat a nincstelenség, a lerongyolódás és a tönkremenés égbekiáltasa tölti be és eddig még egy mentőhangot sem foghattunk fel. Hat körzetre osztották Esztergomot, hogy a szépítő munkálatok eredményesek legyenek. Hétfőn délután a Szépítőegyesület választmánya a Takarékpénztár Rt. tanácstermében ülést tartott, amelyen nagy számban jelentek meg a város szépítésén fáradozó vezetők. Perger Kálmán dr. rendőrfőtanácsos, a Szépítőegyesület elnöke, az ülés megnyitása után vázlatosan elmondotta az őszi munkálatok programmját, amelyeknek nagyrészét a faültetések képezik. Az egyesület 510 fát és 192 bokrot vett számításba az idei elültetésnél, amelyet a primási palota környékén, az Úriutcában, a Primás-téren a szigeten, IV. a Víziváros és a Prímás-szigeten a Ferenc József-úton, a Széchenyi-)ifj. Klinda Károly tanár, VI. Szenttéren, a Kossuth Lajos-utcán, a Do rogi-úton, a Simor-utcán, Bottyán János-utcában, a Petőfi-utca szögében, a Mária Terézia-utcán és esetleg még a kívánkozó helyeken fognak végezni. A fák és bokrok költségeinek fedezésére egy bizonyos összeg rendelkezésre áll, a többit társadalmi úton fogják megszerezni. Az egyesületnek az a célja, hogy a városra terhet ne hárítson a szépítéssel és arra törekszik, hogy minél több pártfogót szerezzen, akik anyagi vagy bármi más készségükkel a munkálatokban segítségre állnak. Minden esztergomi ember érdeke, hogy városunk szép külsőben, rendezettségben fejlődjók, mert a szép város idegeneket vonz és ezáltal pénzforrást talál a lakosság. Szó sem fér ehhez ellenvetés, mert minden nevezetes város ezen a téren óriási munkát fejt ki és valóságos versenyek alakulnak ki. Az ülésen hosszasabban tárgyaltak a tagszerzésről is, hogy az egyesület bevétele, illetőleg a munkálatok tere nagyobbodjék. Vitéz Szívós- Waldvogel tábornok azt indítványozza, hogy az egyesület rendezzen jótékonysági előadásokat, színdarabokat, mert amikor más célokra már több előadást rendeztek, a Szépítőegyesület céljára ilyen akciók még nem történtek. A megjelentek nagy helyesléssel fogadták ezt az indítványt és Perger főtanácsos azonnal elhatározta a vigalmi bizottság megalakulását, amelyre már meghívás is történt. Ezeket a jótékonysági előadásokat „ Virágos Esztergom" címmel rendezik meg. Ezután vitéz Szivós-Waldvogel tábornok tervezetét tárgyalta a bizottság. A tervezet a szépítő munkálatok nagyobb eredményét teszi lehetővé, körzetekre osztja Esztergomot és az egyes városrészekre külön bizottságok megalakulását teszi szükségessé. Ezt a tervezetet az „Esztergom és Vidéke" a közelmúltban ismertette vitéz Szivós-Waldvogel tábornok egy cikkének keretében. A bizottság élénk érdeklődéssel foglalkozott Bz újabb indítvánnyal és általázos nézet alakult ki, hogy a körzeti beosztás feltétlenül nagyobb eredményeket fog biztosítani. A körzeti bizottságok természetesen a Szépitőegyesületben tárgyalják meg a felmerülő terveket, beszámolnak a munkákról és közös megbeszélés alapján kezdenek újabb munkát. A hat körzet élére azonnal megválasztották a vezetőket. I. a belváros szépítésének vezetője vitéz SzivósWaldvogel tábornok, II. a Kerektemplom körzetének Számord Ignác tb. kanonok, III. a Ripárián Sántha József dr. tanácsnok, IV. a Szenttamás városrészben Jármy István dr., «*• SAJÁT KÉSZÍTÉSŰ íepedö-vászon, köpper, tsrüi- n I ' „I ' ' i oiÄun« relczmann Lászlónál fid**! ^OJwUll legjutányosabban beszerezhető HH _ Ha _ MMHHMMm _ M _ H __ M . Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik