Esztergom és Vidéke, 1929

1929-10-20 / 80.szám

Visszafordulunk az északiba. Körülbelül 50 lépésre jutunk előre. Itt ez a folyosó is elágazik: keletre és északnyugatra. Gyorsan átgondoljuk a földfeletti terepet. Északnyugatra Ipolyság esik, keletre Drégelypalánk, a Szondy vár. Az elágazó két folyosó is rövid, ezekből is vissza kell fordulni. Nagyobb üreg sehol sincs. Egy ásatás talán kiderítene valamit a földalatti alagút történetéből. Balra a Bába-, jobbra a Babáthegy, Tesmag irányában az Ipoly folyik, elrejtőzik a fák közé. Vize csak itt-ott csillan meg az őszi napsütésben. Nem lehet eligazodni, merre vo-. núlnak pontosan a földalatti ágak Kövek az országúton. Lemegyünk az ipolysági országútra, mondják, ott kövek állnak ki a földből. Az országutat átszeli az ipolysági vasút. Negyedórányira van 'ide Ipolyság. Nem találjuk a köveket. Azok helyett négyszögletes alacsony oszlopokat látunk. Velünk szemben a réten, faoszlopok állnak sorjába. Tesmag irányába sorakoznak. Trianoni vonalat jeleznek. Tesmagig az Ipoly a mai cseh— magyar határ, de a község alatt a folyócskáról letér és a réten keresztül vonul idáig. Az országút mentén a faoszlopokat kövek váltják fel. Az útról látni Ipolyságot. Egy darabig mehetünk csak, aztán balra kell térnünk. Az országutat sorompó zárja el, jobbról egy emeletes cseh laktanya épül. A kemencéi országúton folytatjuk utunkat. A határkövek velünk maradnak. Téglagyárhoz érünk. Balra látjuk a téglavetőtelepet és a .kubikusterületet, jobbra, az égetőkemence — cseh területre esik. Belátunk az ipolysági állomásra, előttünk álig húsz lépésre a cseh vonatok tolatását nézzük. Az állomás feliratát könnyen elolvassuk: Sahy. A csehek átugorták az Ipolyt, hogy az ipolysági állomás és a vasútvonal, amely Csatára—Párkányba vezet, birtokukba essék. Még egy most épülő cseh laktanya esik útba, a határköveket tovább számlálgatjuk az országút mentén, aztán Visk felé letérnek újra az Ipolyra. Vadkacsák szállnak Ipolyság felől a Nagyinóc felé. Nekik nincs határuk. Vájjon, ha a kutyikat alagút valóban Ipolyságra vezet, a csehek hogy vonnak határt a föld mélyében? Vécs Ottó. Az esztergomiak és a párkányi vásár. Október 17-i számunkban felhívtuk a közönség figyelmét arra, hogy ne menjen a párkányi vásárra és ne támogassa vásárlással a cseheket. Erre a felhívásunkra egy levelet kaptunk : »Igen tisztelt Szerkesztő Úri Élénken emlékemben él még az a kép, amelyet a tavalyi párkányi vásárkor láttam rendőrkapitányságunk előtt. Mint a kommün alatt a lisztes húsüzletek előtt, úgy álltak ott az esztergomiak szépen párosával, s vártak átkelési igazolványra. Át is mentek hatezren I Vitték át a jó magyar pengőket, melyhez annyi nélkülözés és szenvedés tapad, s amelyeken annyi magyar köny szárad. Vitték át a leggyűlöltebb ellenségünkhöz. De hamar is felejtünk mi magyarok l Elfelejtettük azokat hős magyar bajtársainkat, kiknek halálát a csehek árulása okozta? Elfelejtettük a cseh légió kegyetlenkedését tehetetlen, fogoly testvéreinkkel szemben ? Elfelejtettük Trianont; a megszállott területen élő véreink kínzását, vagyonának elkobzását; a folytonos letartóztatásokat? Viszünk nekik jó magyar pengőt, hogy még erősebbek legyenek s mi magyarok még szegényebbek legyünk; hogy még jobban szoríthassák a hurkot a nyakunk körül; hogy még több ágyút, fegyvert, repülőgépet és bombát gyárthassanak, amellyel a létért hősiesen küzdő maroknyi magyar népet akarják kiirtani. Visszük nekik a jó magyar pengőt, hogy idehaza, az ezeréves hazában még több legyen a jajszó, nagyobb legyen az elégületlenség, még több a munkanélküli, több az éhes, síró gyermekszáj. Az iparos, a kereskedő kétségbeesve néz a jövő elé. S mi nyalkán, hetykén megyünk a párkányi vásárra, hogy néhány nap múlva büszkélkedjünk az átcsempészett, s jó ma gyar pengőért vásárolt cseh árúban és örömmel meséljük, hogy mennyivel olcsóbb odaát. Térjünk végre észre és határozzuk el, hogy távolmaradunk Párkánytól. Szerkesztő Or hive egy esztergomi tisztviselő." Halálos autókatasztrófa a dorogi országúton. Esztergom és Esztergomtábor között halálos autószerencsétlenség történt szerda este 8 óra tájban egy autó közeledett a dorogi országúton Esztergom felé. Áz autót Kerschbaummayer Péter esztergomi lakos vezette és mellette ült az autó tulajdonosa Havas Imre bératuófuvarozó. Esztergomtábornál megálltak és felvették az autóba Molnár Mihály ny. tiszhelyettest ,és Farkas Gábor honvédet, akik a tábori katonasiroknál dolgoztak a nap folyamán. Az autó tovább folytatta útját, de amint a Szent János patakhoz ért, Tábor és Esztergom között, egy biciklista jött velük szembe. A bicikli lámpája égett. Ugyanekkor feltűnt egy gyümölcsös kocsi is, amelyen semmiféle világítás nem volt. A soffőr ki akart térni a biciklistának, reflektorát eloltotta, de olyan szerencsétlenül fordult, hogy nekifutott a kocsinak. A kocsi rúdja átfúrta az autó oldalát és elérte a tiszthelyettest is, akinek a fejét teljesen összeroncsolta, Az összeütközés oly erős volt, hogy a kocsin ülők is megsérültek. Újhelyi Ferencné és Bádi Jánosné zúzódásokat szenvedtek. A kocsisnak baja nem történt. A soffőr az arcán sérült meg az üvegszilánkoktól, Havas Imre könnyebb sebesüléssel menekült a katasztrófából. Molnár tiszthelyettes rettenetesen összeroncsolt fejjel kirepült az öszszeütközéskor az országútra társával együtt, aki szintén véresen elterült a porba. Arra jött éppen egy kocsi, amely felvette a borzalmasan öszeroncsolt Molnárt, aki azonban még útközben kiszenvedett. Hamarosan a helyszínre ért a mentőautó is, amely azután a többi sebesültet vitte be az esztergomi Kolos-kórházba. Csütörtökön a rendőrség kiszállt a helyszínre, ahol az autót összezúzva találták és felvették a jegyzőkönyvet. A vizsgálat folyik, hogy kit terhel a felelősség. Ebből az autószerencsétlenségből származó per elé érdeklődéssel tekint a közönség, mert amint értesülünk Havas Imre nem tudta megfizetni az autóbiztosítás első részét, de ugyanakkor a biztosító beperelte Havast és e?,zel elismerte a biztosítás érvényességéi. Egyébként az autóbiztosítás magában foglalja a haláleset, a sérülés vagy baleset személyeinek is az anyagi kár biztosítását. A szerencsétlenség áldozatát, Molnár tiszthelyettest f. hó 20-án d. u. 4 órakor temetik el a belvárosi temetőben. Megválasztották a megyei virilista törvényhatósági bizottsági tagokat. A közigazgatási reformtörvény alapján pénteken ejtették meg Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék székhelyén, Esztergomban, a megyei virilis választásokat. A törvény szerint ugyanis a legtöbb adóifizetők önmaguk közül 84 rendes és 42 póttagot választanak a törvényhatósági bizottságba. Az egyesitett vármegyében a legtöbb adótfizetők száma 252-ben s\lapíttatott meg, a kik három egyenlő 84es csoportba osztattak be. A választás általános elnöke Palkovics László alispán volt, aki alatt három szavazatszedő bizottság működött a vármegye székházán. Az első csoportnál Karcsay Miklós vármegyei főjegyző elnöklete alatt, a második csoportnál Divéky István dr., vármegyei tiszti főügyész és a harmadik csoportnál Fekete Rezső árvaszéki elnök elnöklete alatt működött a szavazatszedő bizottság. A választás eredménye a következő : Rendes tagok: /. csoport: Adolf Ágoston, Báthy László dr., Csanády László, Csárszky István dr., Dedek C. Lajos dr., gróf Degenfeld Sch. Ottó, Draho3 János dr., Galambos János, Gácser János, Ghyczy Dénes dr., Ghyczy Elemér, Ghyczy Jenő, Gróh József dr., Grósz István, Kálmán Miksa, Machovics Gyula dr., Marosi Ferenc, Ott Béla, Paletta Viktor dr., Paulovits Tibor dr., Radvánszky György dr., Rehling Konrád, Richter Frigyes, Schmidt Sándor, Schmidbauer Vilmos dr., Szőke Lajos dr., Tbaly Dezső, Túri Béla, gróf Zichy Ernő dr. II. csoport: Balogh Zsigmond, Bleszl Ferenc, Breyer István dr., Brutsy Jenő, Csikvándy Ödön, Ducz Ferenc, Frey Vilmos dr., Földessy Tibor dr., Haftl Gyula, Hauck János, Horváth Béla, Kelety József, Kherndl Kálmán, vitéz Matus Gyula, Mészáros József, Michl Géza, Mihályi Kálmán, Mihályi László, Noll Miklós id., Pogány Jenő dr., Sárváry Sándor, Schleiffejr Mátyás dr., Schwarcz Sándor, Szarka Dénes, Teutsch József, Tilesch Alfréd, Varjú Pál, Wipplinger Ödön dr. III. csoport: Ács Lajos, Balogh Ferenc, Bekő János, báró Bothmer Árpád, ^G^rzuly*"József dr., Giber János dr., Hollósy Sándor, Horváth Antal, Jakus János, Jamriska Sámuel, Katona József, Katona Mihály, Kompolthy Ödön, Lukács Lajos, Müller Ernő, Péntek Pál, Pethő Nándor. Petricsek Rezső, Rogrün Jenő dr., báró Róhr Rezső, Róth Kálmán, vitéz Sághy Antal, Schrank Ödön, Szabó Kálmán, K. Tóth Miklós, Vetsey Ede, Virágh Elemér dr., Zsiga János dr. Póttagok: I. csoport: Szántó Géza (61), Mihályi Ferenc (60), Ghyczy Jenő (60), v. Dinnyés Zsigmond (60), Takács István (57), Leskó Béla (57), Rajkó Andor (57), Lázár Rezső (57), Komáromy Ferenc (57), Nagy Mihály (57), Kerschbaummayer Károly (53), Brenner Antal dr. (53), Einczinger Sándor (43), Bruck Ignác (52). II. csoport: Dr. Kamenszky Gyula^ (52), Babura László (51), Weisz Mór (51), Nagy Ágoston (51). Heinrich Henrik (51). Stefanovszky Sándor dr. (51), Zalay Lajos (51), Toldy János (50), dr. Vándor Ödön (50), Binder Lajos (50), Dukasz József (50), uhrini Kovács József (50), Pásztó Ede dr., (49). III. csoport: Kovancsek Jenő (49), Áprily Jenő (49), Zoltán József (49), Zoltán József (49), Csizmadia Ágost (49), őllös Kálmán (48), Bors Kálmán (48), Vermes Ignác (48), vitéz Zsámkóky Brutsy Pál (48), Reisz Róbert (48), Neymayer József (48), Tilesch Zoltán (48), Mayer Ferenc (47), Beke Dezső (47), Metzker József (46). A zárjelben lévő számok az elnyert szavazatok számát mutatják. A EANSz Esztergomot a nyugdíjasok városának nevezi. A „KANSz" cimű budapesti lapban a következő közleményt olvastuk: „ A Trianon következtében határvárossá lett Esztergom, hogy magának új életlehetőséget biztosítson, az utóbbi években fürdő- és iskolavárossá fejlődött. Rendkívül szép fekvése, egészséges levegője, a fővároshoz való közelsége és modern kultúrája, mint amelyekről az ott járt idegenek mindanynyian az elismerés és elragadtatás hangján szólnak, kiválóan alkalmassá teszik e történelmi múltú, ezeréves várost arre, hogy előkelő nyugdíjasok, akik szép és egészséges vidéket, nyugalmat keresnek és még sem akarnak elszakadni a fővárostól s mindazon szellemi, gazdasági előnyöktől, melyeket a főváros közelsége nyújt, Esztergomban telepedjenek meg. Az utóbbi években igen sok nyugdjas kartársunk telepedett le a városban. A város maga is komolyan foglalkozik a tervvel, hogy a nyudíjasok városává is fejlődjön. A város céltudatos munkásságot kifejtő vezetősége e célra már telkeket tartalékolt, de ezenkívül is az utóbbi évek nagyarányú építkezései következtében a város területén igen sok az eladó ház és kiadó lakás. Esztergom sz. kir. város e törekvésére nyugdíjas kartársaink figyelmét felhívjuk és kérjük, hogy Esztergomot, mint a nyugdíjasok városát vegyék jóindulatú pártfogásukba." Ezek a sorok igazolják, hogy városunk híre lassan-iassan tért hódit. Ezt a rövid ismertetést örömmel fogadjuk, de rajta kell lennünk, hogy a jövőben alkalom legyen hosszabb ismertetésre is a közérdeklődés felkeltésére. Kis Szent Teréz film hétfőn és kedden a Kultur Mozgóban.