Esztergom és Vidéke, 1929

1929-10-10 / 77.szám

zimmMm. Ötvenedik évfolyam, 77. szám Keresztény politikai és társadalmi lap Csütörtök, 1929 október 10 Szerk. és kiadóhivatal: Simor-utca 18—20., Megjelenik kétszer hetenkint. Előfizetési ára: egy hóra 1*20 P. Csütörtöki szám 10, vasárnap 20 fillér Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. — Laptulajdonos és f

elelős szerkesztő: LAISZKY KÁZMÉR. munkát és keresetet vár Esztergom népe a beköszöntött ősszel. Ezernyi bajok és gondok nehezednek a vállakra és nekünk hangot kell adnunk, hogy a panaszok az illetékesek füléhez jussanakHol van most munkaalkalom, kereseti lehetőség, melyek azok a módok, amelyeknek segítségével a bajok orvosolhatók? A kérdésre rögtön meg tudjuk adni a választ ? Már több mint egy éve húzódik az esztergomi ármentesítés ügye —• igaz, a története messzebbre nyúlik vissza — és még a mai napig sem történi semmi, sőt egyetlenegy hang sem hallatszik, hogy a munkálatok megkezdődnek. Annak idején foglalkoztunk a kérdéssel és megírtuk, hogy a földmivelésügyi m. kir. miniszter megígérte a támogatást. Ha tehát kormánytámogatás áll rendelkezésre, miért késik a munka, amely egyúttal az esztergomi földmunkásoknak és fuvarozóknak kereseti lehetőséget is jelent?! Most van arra szükség, hogy az esztergomi munkás és kisvállalkozó keresethez jusson, hogy valami pótlása is legyen a gyenge nyári keresettel szemben. Az árvízvédelemmel egyidejűleg meg kell említenünk a legelőjavítást is, amelyet szintén állami támogatással vettek tervbe. A földművelésügyi miniszter a segélyt már elég nagy ideje meg is ajánlotta és csak a folyósítás van hátra, hogy a legelőjavítás is egy lépéssel segítse elő Esztergom gazdasági kérdését. A legelőjavítás munkálata is számottevő erőt fog foglalkoztatni és így ezen a téren is jogos reményei vannak az esztergomi földmívelőknek és munkásoknak. Az árvédelmi munkálatokat és a legelőjavítások keresztül vitelét nem lehet továbbra halasztani, mert az idő most a legkedvezőbb és az esztergomi nép, amely foglalkoztatásra számít, most és az ezután következő időben érzi leginkább kereset hiányát és most szorul rá különösen, hogy megélhetésének tápot szerezzen. Serédi Jusztinian dr. bibornok-hercegprimás Zalaegerszegen emlékezetes beszédet mondott Impozáns ünnepe volt vasárnap Zalaegerszeg városának és környékének a Notre Dámé apácarend hatalmas új iskolájának ünnepélyes felavatásával. A monumentális intézet felszentelésére a bibornok-hercegprimást kérték fel, aki gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspök társaságában vasárnap reggel 9 órakor érkezett meg Szombathelyről. Serédi hercegprimás az üdvözlésekre adott válaszában többek kö zött ezeket mondotta: Támadják egyházunkat, porbasújtottan szenved szeretett hazánk is. Érthető te-ftÄt,~~ hogy mindkettőn szeretettel csüggedünk. Nem fogom elfelejteni, hogy ezen a helyen engem az integer Magyarország prímásaként aposztrofáltak. Igenis, én annak tartom magamat, mert kinevezésem ténye nem tekinti azokat a határokat, amelyeket emberi kezek vontak, hanem azokat, amelyeket Isten a Kárpátokkal övezett. Én Nagy-Magyarországon születtem. A kápolna és a zárda felszentelése után a hercegprimás nagy segédlettel pontifikálta az új templomban az első szentmisét. A hercegprimás mise alatt allokuciót intézett, amelyben az összetartásra buzdított. A díszünnepély, a küldöttségek tisztelgése és a díszebéd után a bíboros főpásztor Zalaapátiba, a bencés apátságba utazott. A pozsonyi polgármester agitációs beszédet tartott a párkányi templomban a magyarok ellen. A napokban Párkányban járt Ocanik (Okányik) Lajos pozsonyi polgármester, volt nyitrai zsupán, abból az alkalomból, hogy a csehek megkezdik a párkányi kikötő építését. Napok óta látni az esztergomi partról, hogy odaát nagy erővel dolgozik a kotrógép, hogy a hajókikötőnek kijelölt helyet a kellőképen előkészítsék, illetőleg, hogy a hajójáratnak a medrét kikotorják. Ocanik-Okányi polgármester tárgyalt a vezetőséggel és megbeszéléseket folytatott a további munkálatokra vonatkozólag. Amikor ezzel végződtek, összehivták a népet a párkányi templomba, ahol OcanikOkányi beszédet mondott. Felrajzolta a népnek Párkány jövőjét és leírta az utóbbi években történt fejlődést és fámutatott arra a munkára, amelyet a cseh-szlovák állam vitt keresztül a községek életében a nép javára és a gazdasági helyzet megjavítására. Beszédét közben-közben ádáz magyar gyűlölettel fűszerezte, becsmérlő szavakkal illette a magyar intézményeket, azokat lekicsinyelte és nem feledkezett meg szidalmazni a magyar levente és cserkész-intézményt sem. Leszólta a magyar törekvéseket es mindazokat a mozgalmakat, amelyeket a magyarság folytat a jövőért. Esztergomra nézve is tett becsmérlő kijelentéseket — neszetek Esztergomot a túlsó parton — mondót a — ez a város úgy áll, mint 30 évvel ezelőtt, mert odaát semmit sem tesznek a közért, a fejlődésért. Gyaláza osnak kell kimondanunk Ocanik-Okányi szereplését, egyrészt mert a cseh agitáció ismert hazugjaként, gyűíölködőjeként és aljas rágalmazójaként állt a színmagyar párkányi nép elé, másrészt, mert a templomban volt bátorsága izgatni és á cseh politikát dicsőíteni. Mi tudjuk, hogy a párkányi nép nem a maga jószántából ment el a templomba és tudjuk, hogy csendőrök álltak a templomajtón kivül. Ami pedig azt illeti, hogy Esztergom 30 évvel maradt hitra a fejlődésben, megnyugtatjuk Okányi polgármestert : épen ezért lett szájhős cseh báb a párkányi nép előtt. Ha házat, földet s lakást óhajtasz venni, vagy bérelni, vagy kölcsönt akarsz felvenni, keresd fel bizalommal Tamás Sándor szállítási vállalkozó, O F. B. ingatlanforgalmi és adásvételi irodáját. Telefon 6. Közigazgatási bizottsági ülés a gazdasági pangásról. Még a régi alapon ült össze baráti Huszár Aladár dr. főispán elnöklete alatt a vármegye közigazgatási bizottsága mult kedden. A 61 pontból összeállított tárgysorozatot végignézve, nagyon szürke ülésnek ígérkezett, pedig ugyancsak tartalmas ülés lett belőle. Esztergomi kivándorlók. A vármegyei élet minden mozzanatáról számol be az alispán havi jelentésében. A különböző statisztikai adatokból szomorúan kong ki a következő : „Az ipar és kereskedelem terén — sajnos — változás nincs, általában a közgazdasági élet pang és szomorú nincstelenség képét mutatja minden vonalon.' Nem vigasztalóbb az sem, ahol rámutat az alispán arra a szomorú térre, hogy „nagyobb szabású kivándorlás észlelhető Franciaországba. Az esztergomi járásban tetten is ért a főszolgabíró Dömény Gábor pilisvörösvári lakos személyében egy kivándorlásra csábító ügynököt, kit a járásbírósághoz át is kísértetett." Az alispáni jelentéssel kapcsolatban a főispán felvetette azt a kérdést, hogy nem volna-e célszerű az új alakulás előtt még a régi alapon törvényhatósági közgyűlést tartani, amihez szerinte a törvényhatóságnak még joga van. A bizottság abban állapodott meg, hogy november 4 én utolsó rendkívüli törvényhatósági közgyűlést tart, melyen elbúcsúznak a régi törvényhatóságtól. Nyergesújfalu vágóhídja, Karcsay Miklós vármegyei főjegyző ismertette a nyergesújfalui vágóhíd ügyében beadott fellebbezést. Kernstock Károly festőművész, aki sehogyan sem akar belenyugodni a kertje mellett, de egyébként teljesen megfelelő helyen épült, célnak megfelelő vágóhídba, ismételten felebbezett. A minden alapot nélkülöző felebbezést az előadó főjegyző bőven és indokolva ismertette, aminek alapján a bizottság a felebbezést elutasította. Schmidt Sándor a fellebbezésből kifolyólag kérdést intézett, hogy Kern stock Károly, Kun B£la és feleségének lakásadója itt van-e és milyen alapon tartózkodik Magyarországon. Ebben az ügyben óhajtaná, hogy a bizottság ima fel a belügyminiszterhez. Mind a főispán, mind az alispán, valamint Sárospataky József dr. főügyész megadták a kellő felvilágosítást. Kernstock Károly miniszteri engedéllyel tért vissza és az igazságügyi hatóságoknál jelentkezett, ahol büntető eljárás folyt ellene. Az elSAJÁT KÉSZÍTÉSŰ lepedő-vászon, köpper, törülI • közö, konyha* és kenyérruha, nO 71 Olíilti i+Í «brosz (nagyban és kicsinyben) IPflyy ©AUWUli legjutányosabban beszerezhető Esztergom, Széchenyi-tér 16. sz. (Saját ház.) Telefonszám 135. Házi kender szövésre elfogadtatik Pelczmann Lászlónál