Esztergom és Vidéke, 1929

1929-10-06 / 76.szám

világ halad anyagiakban, szel­lemiekben, mi szegényedünk napról-napra, nálunk folyton lejebb száll a szellemi színvo­nal. Öblöshangú tlikciók néha ugyan nagy felbuzdulásokat csikarnak ki a magyar szivek­ből, de mindez percek alatt el­lobbanó szalmalángok, csak. Ha nemzetnek valaha szigorú puri­tánságra kellett szabni erköl­cseit, úgy a mi halálra itélt pici népünk az; ámde a mi közéletünk középkori cirádái között vidám mohósággal tenyé­szik a balkáni bűzű rothadás minden miazmája. Pöffeszkedés, szószátyárko­dás, szalmaláng, korrupció, reny­heség, borgőz, pártviszály í Látod, magyar testvér, ezekből a kövekből van faragva a nagy sírfedél, melyet rácsattantottak a te nemzetedre s azzal együtt a te egyéni boldogságodra is. Mi a te feladatod? Vagy ki tudod gyomlálni nemzeted lel­kéből, elsősorban saját magyar lelkedből ezeknek a nemzeti bűnöknek dudváit s ha kell, vérbeserkedő tíz körömmel is, átvájod a ránk nehezedő sír­fedelet. Vagy ha nem, veheted a koldusbotot s már most me­hetsz, hogy más országok út­félre rúgott rongycafatja légy ; esetleg mikor ezt a megmaradt kis csonka hazát is elveszik tőlünk, itt, apáid földén hord­hatod rabszóigasorban idegen nemzet nagyságához az épület­követ. Ó, fogadd meg, hogy lelked minden óhajtása, szived minden dobbanása, izmaid min­den mozdulása nemzeti lékünk megtisztításáé s így Magyar­ország feltámadásáé lesz. Ugy áld meg a magyarok Istene, ahogy ezt a fogadáso­dat megtartod. Dr. Csonkás Mihály. mmmmmmmmmmmmmmm A német professzorok láto­gatása Esztergomban. Azok a német tudósok, a bresz­laui egyetem tanárai, akik most tar­tanak tudományos előadásokat a bu­dapesti tudományos egyetemen, csü­törtökön délelőtt autóbuszokon vá­rosunkba érkeztek. A vendégeket a Hősök emléke előtt dr. Antóny Béla polgármester­rel az élén a tanács, a városi tisz­tikar és nagyszámú közönség han­gos „hoch* üdvözléssel fogadta. A gimnáziumi cserkészzenekar pedig „Ich hatte einem Kameraden . . kezdetű német csatadalt játszotta. Dr. Antóny Béla polgármester né­met nyelven üdvözölte a német egye­temi professzorokat. Üdvözlő be­szédjében hivatkozott az emiékosz íopra, amelyet azoknak emeltek, akik a világháborúban a német haderők­kel egyetemben küzdöttek és estek el. Kornemann Ernő dr. breslaui egye­temi tanár mondott köszönetet a fo­gadtatásért. Örömmel jöttek — úgy­mond — régi városunkba, mely a határra jutott, míg Breslau csak kö­zelebb került a német határhoz. Di­csőítette katonáinkat, akik német baj­társaikkal váll at-vállhoz vetve hűség­gel küzdöttek. Bámulja a magyar népet, mely annyiszor volt letiporva, de nemzeti tradíciókból erősödve mindenkor feltámadt és ebben a fel­támadásba vetett hittel élteti Eszter­gom régi városát. A nagy ovációval fogadott beszéd után hatalmas csokorral a kezében a Hősök-emlékéhez lépett és kegye­letük jeléül letette azt a talapzatra. Meghatva áll a vendégsereg a szo­bor előtt, amikor a zenekar „Deutsch­land, deutschland über alles , . .* német nemzeti dal után a magyar Himnuszt játszotta, amely után han­gos éljenzések között ismét autóbu­szokra szálltak s a város megtekin­tésére indultak. Első útjuk a Bazilika volt, majd pedig a primáspalotába mentek, hol dr. Serédi Jusztinián bibornok-her­cegprímásnál tisztelegtek. A biboros egyházfejedelmet a németek részéről dr. Schultz kapucinus szerzetes, a theologiai kar dékánja üdvözölte. A hercegprimás szintén német nyelven válaszolt az üdvözlésre, mely után megtekintették a primási muzeumot és képtárat. A német tudósok a lá­tottakról a legszebben nyilatkoztak. Délután 1 órakor ebéd volt a ven­dégek tiszteletére a Szent István Fürdő Szálloda nagy éttermében. Az asztalok kis magyar és német zász­lócskákkal voltak díszítve. Ebéd köz­ben Obermüller Ferenc reáliskolai igazgató üdvözölte hatásos beszéd­ben a vendégeket, melyre dr. Korne­mann egyetemi tanár válaszolt. Az ebéden az esztergomiak közül megjelent a város vezetősége s köz­életünk több vezető egyénisége. Bu­dapestről is többen elkísérték a ven­dégeket, sőt Pécsről is megjelent dr. Thienemann Tivadar egyetemi tanár. A német tudósok 3 óra után kü­lön hajóra szálltak és Visegrád felé utaztak vissza Budapestre. A háború bőseinek szobrot állítottak a hercegprimás születése helyén. A megszállás alatt levő Cseh­Szlovenszkónak nevezett Kis Ma­gyar Alföld egyik legszebb, Árpád­korabeli magyar községében, dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegpri­másunk születési helyén, Deákiban gránitemléket emeltek a világhábo­rúban a hazáért elesett hős kato­náknak. Innét nem tudhatjuk, hogy a cseh impérium alá került felvidéken egy­általán megengedték-e a monarchia ellen harcoló csehek, hogy emlék emeltessék azoknak, akik az ezer­éves határok védésében estek el. Hogy azonban Deáki község szín­magyar katholikussága emelt ^ hősi halottjainak emléket, az igaz. És ott áll a gránit emlékkő az Istvánkora­beli kéttornyú bencéstemplcm előtt, amelyben egykoron meglelték az első magyar nyelven írott halotti be­szédet — Latjatuk feléim szümtük­vel, mik vogmuk, ysa pur is cha mov vogmuk — sok évszázados kéz­iratát. És ez a terület ma cseh im­périum alatt áll, megcsúfolásául min­den néprajzi helyzetnek. Ennél az emlékkőnél mondott Szüllő Géza, a felvidéki magyarság egyik törhe­tetlen vezére felavató emlékbeszédet, s a többek között ezeket mondotta: „Semmiféle áldozat a világon nem hiábavaló. A hősök emléke ma is itt ól és élni fog közöttünk időtlen­idők távoláig. Mert a kiontott vér­áldozat igazságot követel és hirdetni fogja a magyar fajnak az ősi föld­höz és házi tűzhelyhez való ragasz­kodó szeretetét messze évszázado­kon át. A kiontott vér emléke áldo­zatos munkára hívja fel azokat, akik önzetlenül és lankadatlanul, erős hit­tel harcolnak az élő nemzet jogaiért, harcolnak az igazságtalanságok ellen, hirdetve idebenn és a külföld előtt ezzel a néppel történt nagy igazság­talanságot és minden törvényes esz­közzel küzdve az igazságtalanság jóvátételéért." Szüllő Géza után még Turcsányi, Alapi és Fodor képviselők beszéltek. Deákiban igazságért kiáltanak. A kiáltás a mi követelésünkkel egybe­vegyül és az igazságnak győznie kell 1 * Készülődés a cseh választásokra. Az előjelekből ítélve — az új vá­lasztások a Felvidéken elsősorban Hlinka és a tót néppárt, másodsor­ban pedig Hodzsa ellen irányulnak. A cseh pártok abban reménykednek, hogy erélyes harc megindításával tisztán cseh koalíciót hozhatnak ösz sze. Benes minden erejét Hodzsa le­törésére fogja koncentrálni. A tárgyalások egy közös magyar liszta felállítására nézve eredmény­nyel haladnak előre. A számbave­hető helyeken csak régi nevek sze­repelnek. A lista első helyén Szülő Géza és Szent-Iváhyi József nevei állanak. Koszor Gyula a kilencedik helyre kerül. Ennek a mandátumnak sorsa bizonytalan. A tót néppárti klub határozata szerint a tót néppárt örömmel vette tudomásul a parlament feloszlatását, mert a mai politikai helyzetből amúgy­sem látott sem kivezető utat, annál is inkább, mert eddig a pártnak mint a koalíció tagjának csupa csalódás­ban volt része. Végül a határozat felsorolja a tót néppárt sérelmeit. Zárt helyen engedély nélkül lesznek tarthatók a politikai gyűlések. Az új szabályozás szerint a gyü­lekezési jogot elválasztják az egye sülési jogtól. A gyülekezési jogról szóló javaslat lényeges különbséget tesz a politikai és nem politikai gyűlések tekintetében. A javaslat kimondja, hogy politi­kai gyűlés minden engedély nélkül, előzetes bejelentés alapján tartható azzal a megszorítással, hogy a gyű­lésnek zárt helyen kell lefolynia. 0;yan gyűlésekhez, amelyek nem politikai jellegűek, előzetes engedély szüksé­ges és olyan politikai gyűlések meg­tartásához is, amelyeket szabad és nyilt területen akarnak megtartani. Igen érdekes rendelkezése a ja vaslatnak az, hogy csak oly párt tarthat politikai gyűlést, amelynek az országgyűlésen képviseled van. Az országgyűlésen képviselettel nem biró politikai pártok csupán mint egyesületek működhetnek. Intézkedett a javaslat a gyűlések feloszlatásáról is. Gyűlést "feloszlatni csak az esetben szabad, ha az azon elhangzó bessédek nyiltan szembe­helyezkediek a töivénnyel, avagy a közrendet és közerkölcsöt veszélyez­tetik. Fontos és lényeges újítása még a törvénytervezetnek, hogy a rendőr­ség kiküldöttje ezentúl nem élhet a szómegvonás jogával. AZ ESZTERGOMI KERESKEDELMI TÁRSULAT KÖZLEMÉNYEI Fűszerügynökök a magánfelek­nél. Ujabban nemcsak Írószerek és könyvekkel óhajtanak minket buda­pesti ügynökök felesleges kiadásokra rábírni, hanem amint észleljük, már fűszerárúkkal is látogatják a magán­feleket. Ez ellen nem tudunk véde­kezni, mert a törvény megengedi, hogy a bárhol lakó kereskedő élelmi­szerekre rendeléseket gyűjtsön. De minthogy sem az árral, sem a minő­séggel nem tudnak ezek az idegen ügynökök a kiválóan felszerelt és készséges kereskedőinkkel verse­nyezni, méltánytalan, hogy közönsé­günk a mi kereskedőink rovására, a jószívűség álláspontjára helyez­kedjék. Nagyon kérjük a józan be­látású fogyasztókat, ne adják pén­züket idegen cégeknek, amikor mi rajtunk annyi a teher, hogy alig bír­juk és minden fillér hiányzik, ame­lyet tőlünk elvonnak, többnyire rosz­szabb és drágább árú eladásával. Az első segélynyújtást feltün­tető táblákat a polgármesteri hiva­tal 10,701—929. sz. átirata értelmé­ben csak az 5 alkalmazottnál többet foglalkoztató cégek kötelesek kifüg­geszteni. Ez szolgáljon irányadóul azoknál, akiket csupán tévedésből akartak a hatósági közegek a táblák beszerzésére utasítani. Ebben az ügyben beterjesztett panaszunkat a polgármester előzékenysége folytán gyorsan és kedvezően intézték el. Hivatalos helyiségünk bérbe­vétele most már írásban is meg­történt. Azt hisszük, hogy novem­ber elsején már átvehetjük a bérle­ményt és gondoskodhatunk az ün­nepélyes megnyitásról. Biztosra vesz­szük, hogy a helyiségben mindenki jól fogja érezni magát és ezáltal annak életlehetősége meg lesz. A társulat háznagya fog gondoskodni arról, hogy tagjaink kiszolgálása fen­akadást ne szenvedjen és hogy meg­találjuk azt a barátságos otthont, amely után vágyódunk. A megnyi­tásról még részletes jelentést fogunk közzétenni, mert valószínű, hogy a kereskedelem magyar országos ve­zetői is eljönnek a mi házi ünnne­pélyünkre. A Magyar Nemzeti Bank új pénzügyi politikája, amely az ország pénzintézeteinek hitelkeretét össze­vonta, érezteti már káros hatását a kereskedelemre nézve is. Uj hitel most nincs, a gabonának az ára nem fedezi a termelésbe fektetett munkát, a bor értéke minimális, de az adó és kamatteher, az utóbbi esetleg na­gyobb mérvben, ma is fennállanak. A fővárosi lapok Bud miniszter abbeli kijelentését tárgyalják, hogy csüg­gedni nem szabad. Szép, nagyon szép a remény, a fanatikus hit egy jobb jövőben, de mi nem érünk rá várni, már a körmünkre égnek a bajok és magunk is nagyon jól tud­juk, hogy a csüggedés még soha, senkinek sem használt. Ámde mi használ? Erre adjon választ a ke­reskedelmi miniszter úr, aki a leg­első kereskedőnek vallja magát az országban I (—ei.) Virág és Szántónál a meg­szokott nagy választékb an juta és gyapju-buclé, velvet, velour, axminster, argaman, magyar-, német- és pamut­perzsaszőnyeg ékből.

Next

/
Thumbnails
Contents