Esztergom és Vidéke, 1929

1929-10-06 / 76.szám

világ halad anyagiakban, szellemiekben, mi szegényedünk napról-napra, nálunk folyton lejebb száll a szellemi színvonal. Öblöshangú tlikciók néha ugyan nagy felbuzdulásokat csikarnak ki a magyar szivekből, de mindez percek alatt ellobbanó szalmalángok, csak. Ha nemzetnek valaha szigorú puritánságra kellett szabni erkölcseit, úgy a mi halálra itélt pici népünk az; ámde a mi közéletünk középkori cirádái között vidám mohósággal tenyészik a balkáni bűzű rothadás minden miazmája. Pöffeszkedés, szószátyárkodás, szalmaláng, korrupció, renyheség, borgőz, pártviszály í Látod, magyar testvér, ezekből a kövekből van faragva a nagy sírfedél, melyet rácsattantottak a te nemzetedre s azzal együtt a te egyéni boldogságodra is. Mi a te feladatod? Vagy ki tudod gyomlálni nemzeted lelkéből, elsősorban saját magyar lelkedből ezeknek a nemzeti bűnöknek dudváit s ha kell, vérbeserkedő tíz körömmel is, átvájod a ránk nehezedő sírfedelet. Vagy ha nem, veheted a koldusbotot s már most mehetsz, hogy más országok útfélre rúgott rongycafatja légy ; esetleg mikor ezt a megmaradt kis csonka hazát is elveszik tőlünk, itt, apáid földén hordhatod rabszóigasorban idegen nemzet nagyságához az épületkövet. Ó, fogadd meg, hogy lelked minden óhajtása, szived minden dobbanása, izmaid minden mozdulása nemzeti lékünk megtisztításáé s így Magyarország feltámadásáé lesz. Ugy áld meg a magyarok Istene, ahogy ezt a fogadásodat megtartod. Dr. Csonkás Mihály. mmmmmmmmmmmmmmm A német professzorok látogatása Esztergomban. Azok a német tudósok, a breszlaui egyetem tanárai, akik most tartanak tudományos előadásokat a budapesti tudományos egyetemen, csütörtökön délelőtt autóbuszokon városunkba érkeztek. A vendégeket a Hősök emléke előtt dr. Antóny Béla polgármesterrel az élén a tanács, a városi tisztikar és nagyszámú közönség hangos „hoch* üdvözléssel fogadta. A gimnáziumi cserkészzenekar pedig „Ich hatte einem Kameraden . . kezdetű német csatadalt játszotta. Dr. Antóny Béla polgármester német nyelven üdvözölte a német egyetemi professzorokat. Üdvözlő beszédjében hivatkozott az emiékosz íopra, amelyet azoknak emeltek, akik a világháborúban a német haderőkkel egyetemben küzdöttek és estek el. Kornemann Ernő dr. breslaui egyetemi tanár mondott köszönetet a fogadtatásért. Örömmel jöttek — úgymond — régi városunkba, mely a határra jutott, míg Breslau csak közelebb került a német határhoz. Dicsőítette katonáinkat, akik német bajtársaikkal váll at-vállhoz vetve hűséggel küzdöttek. Bámulja a magyar népet, mely annyiszor volt letiporva, de nemzeti tradíciókból erősödve mindenkor feltámadt és ebben a feltámadásba vetett hittel élteti Esztergom régi városát. A nagy ovációval fogadott beszéd után hatalmas csokorral a kezében a Hősök-emlékéhez lépett és kegyeletük jeléül letette azt a talapzatra. Meghatva áll a vendégsereg a szobor előtt, amikor a zenekar „Deutschland, deutschland über alles , . .* német nemzeti dal után a magyar Himnuszt játszotta, amely után hangos éljenzések között ismét autóbuszokra szálltak s a város megtekintésére indultak. Első útjuk a Bazilika volt, majd pedig a primáspalotába mentek, hol dr. Serédi Jusztinián bibornok-hercegprímásnál tisztelegtek. A biboros egyházfejedelmet a németek részéről dr. Schultz kapucinus szerzetes, a theologiai kar dékánja üdvözölte. A hercegprimás szintén német nyelven válaszolt az üdvözlésre, mely után megtekintették a primási muzeumot és képtárat. A német tudósok a látottakról a legszebben nyilatkoztak. Délután 1 órakor ebéd volt a vendégek tiszteletére a Szent István Fürdő Szálloda nagy éttermében. Az asztalok kis magyar és német zászlócskákkal voltak díszítve. Ebéd közben Obermüller Ferenc reáliskolai igazgató üdvözölte hatásos beszédben a vendégeket, melyre dr. Kornemann egyetemi tanár válaszolt. Az ebéden az esztergomiak közül megjelent a város vezetősége s közéletünk több vezető egyénisége. Budapestről is többen elkísérték a vendégeket, sőt Pécsről is megjelent dr. Thienemann Tivadar egyetemi tanár. A német tudósok 3 óra után külön hajóra szálltak és Visegrád felé utaztak vissza Budapestre. A háború bőseinek szobrot állítottak a hercegprimás születése helyén. A megszállás alatt levő CsehSzlovenszkónak nevezett Kis Magyar Alföld egyik legszebb, Árpádkorabeli magyar községében, dr. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimásunk születési helyén, Deákiban gránitemléket emeltek a világháborúban a hazáért elesett hős katonáknak. Innét nem tudhatjuk, hogy a cseh impérium alá került felvidéken egyáltalán megengedték-e a monarchia ellen harcoló csehek, hogy emlék emeltessék azoknak, akik az ezeréves határok védésében estek el. Hogy azonban Deáki község színmagyar katholikussága emelt ^ hősi halottjainak emléket, az igaz. És ott áll a gránit emlékkő az Istvánkorabeli kéttornyú bencéstemplcm előtt, amelyben egykoron meglelték az első magyar nyelven írott halotti beszédet — Latjatuk feléim szümtükvel, mik vogmuk, ysa pur is cha mov vogmuk — sok évszázados kéziratát. És ez a terület ma cseh impérium alatt áll, megcsúfolásául minden néprajzi helyzetnek. Ennél az emlékkőnél mondott Szüllő Géza, a felvidéki magyarság egyik törhetetlen vezére felavató emlékbeszédet, s a többek között ezeket mondotta: „Semmiféle áldozat a világon nem hiábavaló. A hősök emléke ma is itt ól és élni fog közöttünk időtlenidők távoláig. Mert a kiontott véráldozat igazságot követel és hirdetni fogja a magyar fajnak az ősi földhöz és házi tűzhelyhez való ragaszkodó szeretetét messze évszázadokon át. A kiontott vér emléke áldozatos munkára hívja fel azokat, akik önzetlenül és lankadatlanul, erős hittel harcolnak az élő nemzet jogaiért, harcolnak az igazságtalanságok ellen, hirdetve idebenn és a külföld előtt ezzel a néppel történt nagy igazságtalanságot és minden törvényes eszközzel küzdve az igazságtalanság jóvátételéért." Szüllő Géza után még Turcsányi, Alapi és Fodor képviselők beszéltek. Deákiban igazságért kiáltanak. A kiáltás a mi követelésünkkel egybevegyül és az igazságnak győznie kell 1 * Készülődés a cseh választásokra. Az előjelekből ítélve — az új választások a Felvidéken elsősorban Hlinka és a tót néppárt, másodsorban pedig Hodzsa ellen irányulnak. A cseh pártok abban reménykednek, hogy erélyes harc megindításával tisztán cseh koalíciót hozhatnak ösz sze. Benes minden erejét Hodzsa letörésére fogja koncentrálni. A tárgyalások egy közös magyar liszta felállítására nézve eredménynyel haladnak előre. A számbavehető helyeken csak régi nevek szerepelnek. A lista első helyén Szülő Géza és Szent-Iváhyi József nevei állanak. Koszor Gyula a kilencedik helyre kerül. Ennek a mandátumnak sorsa bizonytalan. A tót néppárti klub határozata szerint a tót néppárt örömmel vette tudomásul a parlament feloszlatását, mert a mai politikai helyzetből amúgysem látott sem kivezető utat, annál is inkább, mert eddig a pártnak mint a koalíció tagjának csupa csalódásban volt része. Végül a határozat felsorolja a tót néppárt sérelmeit. Zárt helyen engedély nélkül lesznek tarthatók a politikai gyűlések. Az új szabályozás szerint a gyülekezési jogot elválasztják az egye sülési jogtól. A gyülekezési jogról szóló javaslat lényeges különbséget tesz a politikai és nem politikai gyűlések tekintetében. A javaslat kimondja, hogy politikai gyűlés minden engedély nélkül, előzetes bejelentés alapján tartható azzal a megszorítással, hogy a gyűlésnek zárt helyen kell lefolynia. 0;yan gyűlésekhez, amelyek nem politikai jellegűek, előzetes engedély szükséges és olyan politikai gyűlések megtartásához is, amelyeket szabad és nyilt területen akarnak megtartani. Igen érdekes rendelkezése a ja vaslatnak az, hogy csak oly párt tarthat politikai gyűlést, amelynek az országgyűlésen képviseled van. Az országgyűlésen képviselettel nem biró politikai pártok csupán mint egyesületek működhetnek. Intézkedett a javaslat a gyűlések feloszlatásáról is. Gyűlést "feloszlatni csak az esetben szabad, ha az azon elhangzó bessédek nyiltan szembehelyezkediek a töivénnyel, avagy a közrendet és közerkölcsöt veszélyeztetik. Fontos és lényeges újítása még a törvénytervezetnek, hogy a rendőrség kiküldöttje ezentúl nem élhet a szómegvonás jogával. AZ ESZTERGOMI KERESKEDELMI TÁRSULAT KÖZLEMÉNYEI Fűszerügynökök a magánfeleknél. Ujabban nemcsak Írószerek és könyvekkel óhajtanak minket budapesti ügynökök felesleges kiadásokra rábírni, hanem amint észleljük, már fűszerárúkkal is látogatják a magánfeleket. Ez ellen nem tudunk védekezni, mert a törvény megengedi, hogy a bárhol lakó kereskedő élelmiszerekre rendeléseket gyűjtsön. De minthogy sem az árral, sem a minőséggel nem tudnak ezek az idegen ügynökök a kiválóan felszerelt és készséges kereskedőinkkel versenyezni, méltánytalan, hogy közönségünk a mi kereskedőink rovására, a jószívűség álláspontjára helyezkedjék. Nagyon kérjük a józan belátású fogyasztókat, ne adják pénzüket idegen cégeknek, amikor mi rajtunk annyi a teher, hogy alig bírjuk és minden fillér hiányzik, amelyet tőlünk elvonnak, többnyire roszszabb és drágább árú eladásával. Az első segélynyújtást feltüntető táblákat a polgármesteri hivatal 10,701—929. sz. átirata értelmében csak az 5 alkalmazottnál többet foglalkoztató cégek kötelesek kifüggeszteni. Ez szolgáljon irányadóul azoknál, akiket csupán tévedésből akartak a hatósági közegek a táblák beszerzésére utasítani. Ebben az ügyben beterjesztett panaszunkat a polgármester előzékenysége folytán gyorsan és kedvezően intézték el. Hivatalos helyiségünk bérbevétele most már írásban is megtörtént. Azt hisszük, hogy november elsején már átvehetjük a bérleményt és gondoskodhatunk az ünnepélyes megnyitásról. Biztosra veszszük, hogy a helyiségben mindenki jól fogja érezni magát és ezáltal annak életlehetősége meg lesz. A társulat háznagya fog gondoskodni arról, hogy tagjaink kiszolgálása fenakadást ne szenvedjen és hogy megtaláljuk azt a barátságos otthont, amely után vágyódunk. A megnyitásról még részletes jelentést fogunk közzétenni, mert valószínű, hogy a kereskedelem magyar országos vezetői is eljönnek a mi házi ünnnepélyünkre. A Magyar Nemzeti Bank új pénzügyi politikája, amely az ország pénzintézeteinek hitelkeretét összevonta, érezteti már káros hatását a kereskedelemre nézve is. Uj hitel most nincs, a gabonának az ára nem fedezi a termelésbe fektetett munkát, a bor értéke minimális, de az adó és kamatteher, az utóbbi esetleg nagyobb mérvben, ma is fennállanak. A fővárosi lapok Bud miniszter abbeli kijelentését tárgyalják, hogy csüggedni nem szabad. Szép, nagyon szép a remény, a fanatikus hit egy jobb jövőben, de mi nem érünk rá várni, már a körmünkre égnek a bajok és magunk is nagyon jól tudjuk, hogy a csüggedés még soha, senkinek sem használt. Ámde mi használ? Erre adjon választ a kereskedelmi miniszter úr, aki a legelső kereskedőnek vallja magát az országban I (—ei.) Virág és Szántónál a megszokott nagy választékb an juta és gyapju-buclé, velvet, velour, axminster, argaman, magyar-, német- és pamutperzsaszőnyeg ékből.