Esztergom és Vidéke, 1929

1929-09-29 / 74.szám

A magyar revízió szolgálatára befejeződött a trianoni határmenti út. Julius 4-én, amint annak idején részletesen megírtuk, az „Esztergom és Vidéke" szerkesztőbizottsága, hogy a magyar revíziónak szolgalatot tegyen, kiküldte egyik szerkesztőjét, Vécs Ottót Csonkamagyarország határa körüli útra. A cél az volt, hogy egységes és szemléletes munkát adjunk a mai határok és a határmenti viszonyok lehetetlenségéről. Vécs Ottó Esztergomból indult útnak Pozsony felé, végigjárta pontosan az osztrák, a szerb, a román, majd a cseh határt és közel hatom hónapos nehéz és viszontagságos út után a héten küldetését sikeresen elvégezte. Útjáról eddig tizennyolc sorozatban számoltunk be. A Revíziós Liga a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a munkáról és azt további irányítás és kiadás céljából átvette. A határmenti útról mintegy ötszáz tiszta és éles, levelezőlapnagyságú fényképet készített Vécs Ottó és ezek a felvételek a legszemléletesebben mutatják a határ lehetetlenségét Vécs Ottó az útja közben nemcsak a határ vonulására terjesztette ki figyelmét, hanem a földrajzi hely zetre, az etnográfiai viszonyokra is. A munka teljes és egyedülálló, mert ilyen egységes és részletes fénykép- és adatgyűjtés nem áll se hol rendelkezésre. Amint megírtuk, készítettünk egy 650 lapos dísz albumot és a cikksorozaton kívül ez — mint dokumentum — fog a magyar revízió céljának szolgálni. A fény képekről klisék készülnek, hogy azok a könyvben megjelenő cikksorozatot illusztrálják. Vécs Ottó szombaton Budapestre utazott és bemutatta a most már teljes munkát. Ezzel egyidejűleg megtárgyalják a további teendőket, hogy a könyv mielőbb nyomás alá kerüljön és hogy a cikksorozatot lapunk hasábjain befejezzük. A polgári és elemi leányiskola beköltözött az új zárdaépületbe. Közel másfél éve kezdték meg a Szent János-utca helyén a zárda új építkezését, amely nagy arány úságával és modernségével Magyarország egyik legimpozánsabb zárdaiskoláját teremtette meg. Az új épület kibővítés céljából létesült és ezzel nemcsak a Szent Vince irgalmasnővérek zárdája nyert a szükségnek megfelelő épületet ós területet, hanem Esztergom legszebb része, a Kisdunapart is méltó befejezést kapott a bazilika alatt, a primási palota ós a vizivárosi templom szomszédságában. Az új zárdaépület megteremtésén még a boldogult Csernoch János hercegprimás buzgólkodott és a legnagyobb megértéssel törekedett arra, hogy a kibővítés munkálatai egy modern épülettel megkezdődjenek. Serédi Jusztinián dr. biboros-hercegprimás ezt a célt érsekségének mű ködésébe átvette és anyagi áldozatkészségével is a megoldáshoz vezette. Természetesen ebben a nagy teremtő munkában részt vett dr. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter is, aki idelátogatásával az anyagi támogatáson kívül személyes munkálkodást is kifejtett az intézet megteremtésében. Az építési ügyek intézőjekónt Lepold Antal dr. prelátus-kanonok, főegyházmegyei főtanfelügyelő fejtett ki kiváló és eredményes tevékenységet. A munkálatok megindításában támogatását nyújtotta még Báthy László prelátus kanonok, az irgalmas nővérek országos protektora, Mátéffy Viktor prépost-plébános, országgyűlési képviselő, Antóny Béla dr, polgármester, Nádler István papai kamarás, tanítónőképző-intézeti igazgató és Ujszászy Imre műszaki főtanácsos, az állam építészeti hivatal főnöke. Külön el ismerés illeti Benkő M. Szeréna zárdafőnöknőt, aki kitartó buzgósága val nagyban részese a zárda kiboví tésének. Még meg kell említenünk Bodnár György ny. kir. tanfelügyelőt is, aki szintén megértéssel végezte a reá eső feladatot. A polgári leányiskola szeptember 10-én költözött át az új épületbe 310 növendékkel. Az elemi leány iskola 15-én kezdte meg a munkát és 145 növendékkel foglalta el a számára kijelölt helyiségeket. A zárda életében újszerűségnek adódik egy harmadik rész az új épületben: az óvoda, amely szintén itt kapott helyet. Az óvodának 81 gyermeke van, 32 leány és 49 fiú. Ezzel az újítással az esztergomi kisdedóvó-kérdés is óriási lépéssel haladt előre és már a mostani létszám igazolja, hogy ezen a téren is támpontot talált a kibővítés szükségessége. Az esztergomi szülők nagy örömmel fogadták az óvoda megnyitását és, ha figyelembevesszük az apácanővérek gondos nevelőmunkáját és az intézet kitűnő, errevaló berendezését és a pompás épületben az elhelyezkedést, pótolhatatlannak kell mondanunk azt a munkát, amely az újítással bizony nagy gondot emelt le sokak válláról. A növendékek derűs munkakedvvel foglalták el új helyeiket, kedélyükre szinte feltünőleg hatott az új épület a maga impozáns megépítésében. Budapestről többen látogatást tettek mostanában, itt járt a Szent József-intézet igazgatója, több tanár, orvos, képviselő és ezek a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoztak az új épületről, mind a megépítés, mind a higiénia és az elhe lyezkedés és berendezés tekintetében. Ha az épületet szemléljük, nem látunk iskolastílust, hanem inkább egy palotát, egy kastélyt, amely csodálatos összhangot teremt a szemlélőben, különösen a növendékekben. Az épület külseje nem épülettömböt, kaszárnyát, mogorva iskolaházat mutat, hanem olyan intézetet, amely külsőségében, miliőjében és belsőségében vonzó erőt gyakorol a növendékek érzelmére, lelkületére és munkakedvére. Az új épület már jórészben elkészült, csak még a tornaterem és a díszterem van építés alatt. A tantermek mind elkészültek és ezekben a tanítás már folyik. A berendezés egyrészben új, másrészben régi, de jókarban lévő, átfestett bútorzat. Egy tanteremből sem hiányzik a virág, vagy a virágos állvány. A termek világosak, mindenfelé gyönyörű a kilátás. A folyosók is világosak, tágasak. A földszinten, a vizivárosi tem plom felől lévő bejárattól találunk először egy irodát, mellette egy ta nécskozó, illetőleg tanári szobát. Ez a helyiség szép félköralakú terem, több ablakbemélyedéssel. Ezekben külön zavartalan megbeszélés történhet, vagy pedig az apácatanárnő vonulhat vissza egyedül, csöndes, konfrenciai elmélkedésre. Nem hinnők, hogy még egy ilyen megépítésű tanári terem lenne Magyar országon. A másik oldalon várószoba, könyvtár, portásszoba és szülőfogadó terem sorakozik. Ez a rész a rajzteremmel és egy szertárral zárul. A Kisdunapart felé helyezték el a polgáriiskolai osztályokat és az óvodát Az osztályok mind párhuzamosak. Itt a földszinten kapott helyet a nagy tornaterem is, amely azonban még építés alatt áll. Hatalmas, modern terem lesz, a legkitűnőbb felszereléssel. Az oltáregyesület is kapott egy szobát ezen a részen. Végül a rendi traktus következik. A szuterénben modern felszerelésű fürdőhelyiségeket találunk. Az emeletre tágas lépcsőház ve zet. Itt következnek az elemi iskolai osztályok, egy könyvtárszobával és szertárral. A középen találjuk a dísztermet. Nagy színpadja lesz, külön rész a zenekarnak és karzat is szolgál a folyosóról. Kivül erkély díszíti az épületet. Az emeletet kiegészíti a természetrajzi és a földrajzi, azokban a fizikai és a kémiai előadóterem egy egy szertárral. Ez a rész közös a tanítónőképzővel. Az emelet egy zeneteremmel zárul. Ez tehát az új zárdaépület beosztása. Az udvar nagy, most parkírozzák. Gyönyörű kép tárul elénk a vízivárosi templom felé. A polgári leányiskola igazgatói teendőit Csuvara M. Immaculata nővér látja el a legnagyobb szaktudással és a leggondosabb vezetéssel. Még elmúlik néhány hónap, amíg a berendezés teljes lesz, de akkor valóban a legszebb és legjobban felszerelt magyar intézeteinknek egyike lesz az új zárdaépület, amelynek tervezése és megépítése Vojtka István mérnök, építési vállalkozót és uhrinyi Kovács József építőmestert dicséri. Helyek azok a feladatok, amelyeket a Szépítő Egyletnek meg kell oldania ? Egyik, helyi dolgokról írott cikkben a cikkíró a Vaskaputól kiágazó erdei sétautak létesítését a Szépítő egyesületre kívánná bízni, nyilván abban a hiszemben, hogy a nevezett egyesületnek bőségesen áll rendelkezésére a szükséges anyagi erő. Általában a közhiedelem a Szépítőegyesületet olyan hatalomnak képzeli, amelynek csak akarnia keli s varázsszóra keletkeznek kertek, ligetek és fasorok. Sajnos, mindehhez azonban csak a cselekedniakarás van meg s hiányzik hozzá az anyagi erő. Dacára a szerény eszközöknek, az egyesület az utolsó öt évben igen tiszteletreméltó munkát végzett a városkép szépítése körül, amit mindenki elismer, aki városunkban megfordul. A fürdőváros ós a magyar Grác körvonalai, úgyszólván napról-napra, mindjobban és jobban kibontakoznak. Kezdünk már szeretettel és büszkeséggel beszélni a mi kedves városunkról s aki csak teheti, szivesen áll munkába, hogy a kitűzött cél minél előbb elérhető legyen. Azonban a nagy munkát és a megnyilvánuló készséget meg kell szervezni. Ennek a munkának a megszervezéséről kivánnék most néhány gondolatot felvetni. A „Virágos Magyarország" mozgalmába való bekapcsolódás következtében olyan kiterjedt munkaterületet kell gondozásba venni, amelyet egységes vezetés, de csak decentralizált felosztás mellett, lehet elérni. A város területét tehát körzetekre kellene felosztani s a körzetek vezetésére az ottani lakosság bevonásával kisebb szépítőbizottságokat alakítani, melyek a központi irányítás szellemében, de lehetőleg a saját körzetükben beszerzendő anyagi erők segítségéve], fokozatosan hajtanák végre a szükséges munkálatokat és gondozást. Ilyen körzetek lennének: 1. a belső város, a Kolos hídtól az Árok-utcáig, beleértve a dunaparti sétányt a vasgyárig. 2. az Árok-utcától, a Hősök-terétől ós a Mária Terézia-tértől nyu gátra eső városrészek (Ripária, vasútkörnyék, Szent Anna-templom és Tabán). 3. Szentgyörgymező, 4. Szenttamáshegy, 5. Sziget, 6. Várhegy. A Várhegy kívánatos rendezését egyik előző cikkemben megpendítettem már s tudom, hogy erre vonatkozólag úgy a Primácia, mint a Fökáptalan kebelében komoly megbeszélések folynak. Nem szabad, hogy a jubiláris Szent Imre-év ezen területeket a mai elhagyatottságukban találja. Előkelő idegenek, sőt magyar miniszterek is nem egyszer nyilatkoztak elitólőleg a legszebb magyar templom környékéről. Kérjük meg a Hercegprimás úr Őeminenciáját, valamint a FŐkáptalant, hogy a hegyre vezető utakat tegyék használhatóvá és a Várhegyet kiemelve mai gondozatlanságából, tegyék méltóvá a bazilika fenséges épületéhez. Kevés munkával óriási eredményeket lehet elérni itt is és semmi kétség sem lehet az ránt, hogy kérő szavunk meghallgatásra fog találni I Természetesen a fenti körzetbeosztás mellett csak olyképen volna eredményes munka elérhető, ha a körzetek élére önzetlen, lelkes, városukat szerető férfiak állanának, akik a munkával járó faradságot önként vállalnák. Meg vagyok győződve róla, hogy sikerül i.yeneket találni. A körzetbizottságok a saját munkaterületüknek alapos szemügyrevétele után elkészítenék a maguk munkaprogram mj át, amelyet az egyesület választmányában letárgyalnának. Kétségtelen, hogy hölgyeinkre mindeme feladatok elvégzése körül nagyon fontos szerep vár, főleg a propaganda és az anyagi eszközök megszerzése terén. A városszépítés feladatai közé tartozik a vasúi pályaudvar és a hajóállomások környékének rendezése is. Az esztergomi pályaudvar és annak környéke a mai követelményeknek már régen nem felel meg : az épület a nagy forgalom számára szűk ós dísztelen, nem méltó a primási városhoz. Ugyanezt lehet EETORTA faszén megérkezett nagybani árusítását megkezdtem. Demóny Ferenc József-út 13.