Esztergom és Vidéke, 1929

1929-09-22 / 72.szám

Részünkről a kevés erdő dacára sem hisszük, hogy Budepest, vagy akár Debrecen, Szeged, Miskolc szal­mával és szárított trágyával tüzelne. A pusztai karámokban igen, dehát ott igazán megfelel az is és bajosan hisszük, hogy az önök havasi pász­toréi is angol brikettel tüzelnének a fenyőkéreg-kunyhóikban. „Ásványokban is szegény, valame lyes kőszén terem a Mecsek-hegyen és a csehszlovák határvonalon." Igaz, Magyarország érceit, bányáit Cseh­szlovákia és Erdély kapta, de a kis Magyarország hősies erőfeszítéssel és fokozott munkával, mélyebb tu­dással csodákat művelt s azelőtt meg sem bolygatott területeken szám­talan új bányából hozza fel a föld kincseit, főként a fekete • gyémánto­kat. Szép volna, ha a könyv meg­mondaná, hogy mindaz, ami most Magyarországon nincs, azért nincs, mert másoknak adták. De a könyv úgy beszél, mintha ezer éve így volna minden, amint ma van I Az állattenyésztésről szólva azt mondja a könyv, hogy „az utolsó időben a sertéstenyésztés nem közönséges mér­tékben gyarapodott." Szives figyel­mébe ajánljuk, hogy a debreceni, szegedi, szombathelyi, kőbányai ser­téstenyésztés és feldolgozó iparok már évszázadosaki „Magyarország lakossága tar­kán vegyes. Túlsúlyban van­nak a magyarok, akik mint nomád nép jöttek az országba és foglalták el azt" Lám egy kis történelem-hamisítás sem árt néha a földrajzkönyvben. Mert a honfoglaló magyarok ugyan nem találtak itt „országot", állam­nak nevezhető valamit, hanem a maguk fejlettebb érzékével és arra­hjvatottságukkal megalapították azt Folyó hó 22-én, vasárnap délután fél 3 órai kezdettel rendezi az Esz­tergomi Hajósegylet dr. Serédi Jusz­tinián biboros-hercegprimás védnök­sége alatt Magyarország első közép­iskolai evezősmérkőzését. Az esztergomi reál- és tanítóképző csapatain kívül a váci gimnázium két négyese is részt vesz az ünnep­ségen, amelyet délelőtt a Magyar Evezős Szövetség vándorgyűlése nyit meg. A szövetség dokumentálni kívánja a magyar evezőssportnak azt a ki­emelkedő eseményét, amidőn a közép­iskolai ifjúság elsőízben méri Össze erejét regatta hajókban. Az evezés, mondhatni a legszebb, legmegfele­lőbb, de feltétlenül a legegészsége­sebb sport az ifjúság számára és ezért egészen bizonyos, hogy a Szépítészeti és város­rendezési képek Pécsről. A Mecsek oldalában díszes kön­tösben fekszik. A négytornyú székes­egyház zöldtetős hajója messzire látszik. Körülötte a hegyre kapasz­kodó házak galambdúcok. Köröttük egy halom, rajta szép kápolna. Jobbra, kissé messzebb még egy. A Havi­boldogasszony-temploma. A város baloldalán szőlők, feljebb, nagy öv­ként erdők, fenyvesek. Félhold ra­gyog a napsütésben, de felette ke­reszt, az tündököl. A várostemplom. Nagy gömbkupola, felfelé hegyesedő. Ennek is zöld a teteje. Török tem­plom. Köröskörül paloták, a város tornya majd a hegy tetejéig ér. Egy, s ezer éves alapokra rakta Szent István. Ezt nem lehet „elírni". „lakik közöttük sok német, kiket hajdan a magyarok hívtak be, mint telepeseket." (Szép legalább ez az egy beismerés.) „Az őslakók, mint a szlo­vákok, ruszinok és oláhok eddigelé a határvidékeket lakják. Sok cigány is van az országban." (Jó, hogy nem teszik hozzá: ez utóbbiak ember­evéssel is foglalkoznak, de a cseh­szlovák állam ideát már iskolát is épített nekik s az odajárók már nem esznek emberhúst.) Szóval az ős­lakósok között a magyarok nem kapnak helyet. Ejnye. És hogy „eddigelé" a határvidékeket lakják? Talán később beljebb is szándékoz­nak ? De jön aztán cifrább is: A lakosság műveltsége jelen­leg alacsony fokon áll. (60 %-ig analfabéta.) 1 * Ez már azután olyan otromba ki­ütközése a rosszakaratnak, ami túl­megy minden határon. Ez á „jelen­leg" úgy is értelmezhető, mintha a magyarság kulturáltabb része csak itt élt volna az idecsatolt részeken s ezek elvesztése után a mai Magyar­ország az általános műveltség leg­aljára sülyedt. Talán még Monte­negróban sincs 60 % analfabéta, de Magyarországon van? A végén a korona méltóképen fel­rakva : „A nem magyar nemzetisé­geknek nem szabad saját iskolájuknak lenni, hogy őket a magyarok szolgaság­ban tarthassák és elmagya­rosíthassák." Ilyen egy cseh földrajzkönyv. Milyen lehet akkor az élet a Fel­vidéken ? Középiskolák Sportszövetsége min­dent el fog követni, hogy már a jövő évben minél több iskola növen­déke vehessen részt ezen nemes versengésben. A vizi ünnepség sorrendje a kö­vetkező: 1. Kettős párevezős. 2. Két­személyes kajak. 3. Kétevezős regatta (pair oar) kormányossal. 4. Egysze­mélyes kajak. 5. Négyevezős kor­mányossal (regatta) mérkőzés. Ez utolsó számban vesznek részt a váci fiúk is. A győztes csapat intézete Jaschik Álmos festőművész időleges vándordíjat nyeri. A cél a MFT R-hajóállomás magasságában lesz. A rendező egyesület az evezős­sport iránt érdeklődő közönséget szívesen látja. Belépődíj nincs. kettő, három ... tíz . . . húsz . . harminc templomtorony. Egy mina­ret. A város alján gyár kémények, a keleti szélig húzódnak. Ott egy csomóban több is emelkedik. A Zsolnay-gyár. Távolabb szépkúpok. Pécs. A várostemplom előtt, a Széchenyi­téren gatambok szállnak, gyülekez­nek, embernyüzsgés, autók futnak, villamos csilingel. Óriási autóbuszok elefántként mennek. A tér olajozott. A járda szélén gyep és virágszegélyek. A város­ház előtt miniatűr park. Szűk, de tiszta utcák. Virágos ablakok, zongora szól mögöttük. Ha megszámlálnék a zongorákat, min­den második házra esne egy. A muzsika Összeölelkezik a virágokkal. Mindig szebb és szebb az utcák virágosítása. Nincs egy talpalattnyi hely kihasználatlanul. Háromszögek, négyszögek, körök, elipszisek, futó szőnyegek, tarka virághalmok. A székesegyház előtt terraszos sétatér. Pompás és dús kerti művé­szet. Az alsó sétatéren pajkos szökő kút, a gesztenyék alatt nagy homok­domb, gyermekek játszanak ott. Mindenfelé építkeznek, renoválnak. A Siklósi városrészben új város épült. Villák, paloták, középületek. Két év eredménye. Az egyetem adott a fejlődésnek lendületet, formát és tervszerűséget. Az építkezős törvény­szerű. Minden helynek kijelölték a maga épületét és nincs kivétel. Az egyetemi, általában az állami épít­kezések csodálatosak. A modern vonás egybeolvad az előkelőséggel. Az óriási fejlődésnek elismerést keltő eredménye is van. A központi egyetem épületével együtt minden egyetemi rész kiváló belső tartalom­mal rendelkezik, bámulatos beren­dezkedés, bámulatos munka. A bel­gyógyászati, a szülészeti és a gyer­mekklinika külföldi vonatkozásban is elsőrangú. Három templomépítkezés folyik a városban. Vasárnap és ünnepnap valóságos ünnepet ül a nép. Minden vasárnap zenésmisék vannak, művé­szi énekek teszik fönségessé az ájta­tosságokat. Az egyik templomban gyermekkarok, a másikban női ka­rok, a harmadikban vegyeskarok. Az idegen átszellemül. Hetenkint kétszer katonai térzene Évek óta sorozatos panaszok hang­zanak el bizonyos hatósági üzemek ellen. Nemcsak ipari és kereskedelmi körökben, hanem a parlamentben is számtalanszor szóvátették a kérdést s amennyi felszólalás csak elhang­zott, mind abban csúcsosodott ki, hogy a felesleges hatósági üzemeket meg kell szüntetni, mert ki­vételes helyzetük révén be­hozhatatlan konkurrenciát csinálnak az iparral és keres kedelemmel foglalkozó ma­gyar adófizetőknek. Millió érvet sorakoztattak fel annak bizonyítására, hogy a legtöbb ilyen üzem régen eltért eredeti hivatásától s igy megszűnt a jogcím további fenntartásukhoz. Az országos akció most, úgy lát­szik, sikert remélhet. Mint jó forrás­Segítsünk a szegény gyermekeken! A gyermekmentés a nyomasztó szegénységben, nyomorban, vagy a szülői elhagyatottságban s rossz kör­nyezetben élő s emiatt züllés elé néző gyermekek oltalomba vételét s felkarolását jelenti. Ezt a nagy és nehéz megelőző gyermekvédő mun­kát teljesíti közel egy évtizede a szenttamási napközi gyermekotthon. Végzi abban a zsenge korban, ahol az élet kifelé már kezdődik a gyer­mekben. A tetőzetet erre a gyermekvédő munkára a társadalomnak, az áldo­zatkész lelkeknek segítése teszi fel. Ettől függ ezen alapvető intézmény léte s fejlődése. Ezért fordulunk a tanév elején a város közönségének szórakoztat. A nyári hónapokban rendszeresek a népünnepélyek, de sohasem mutatnak lármázó vásári képet. Minden évben, augusztus hó 20-án Pécs felszabadulásának emlék­ünnepét tartják meg. Ez az ünnep­ség impozáns. Uj strandfürdőteleppel dicseksze­nek ma Pécsett. Illetőleg csak a fürdőépületek keltenek érdeklődést, maga a strand csupán egy medence, alig nagyobb az esztergomi fedett férfiuszoda medencéjénél. A fürdő­épületek berendezése elegáns és tel­jesen fővárosi külsőt mutatnak. Ezt az árakon is megérezni. Ha az utcákon járunk, barack­illatot érzünk. A pécsi barackok a külföldön is nevezetesek. A hegyek lejtőin megterem a füge is. Külön specialitás. Verhetetlen előnye a pécsieknek, hogy ha idegen érkezik a városba, az első pillanatra a legkellemesebb benyomást szerzi. Kultúra, tudomány, művészet, színház, irodalom, zene, szépség, romantika és modern élet kapcsoló­dik egybe a városban. A kultúra nem ált meg Pécsett. Szerteágazik a falvakba is. Alig van baranyai falu, ahol ne lenne villa­mosvilágítás. Uj és kitűnő autóutak futnak mindenfelé, a jó és gyors közlekedés kultúrált életbe viszi a népet. Szép, szép az élet Pécsett, de az emberek mégis sóhajtoznak és dél felé néznek: Baranya csak fél éle­tet él. . . Vécs Ottó. ból közlik, a belügyminisztérium törvény­javaslatot készít elő a feles­legessé vált hatósági Üzemek \ megszüntetésére. A törvényjavaslat előkészítésére hatalmas statisztikai anyagot gyűj­töttek össze a különböző hatósági üzemekről s ezek az adatok arról tanúskodnak, hogy igen sok ható­sági üzem már egyáltalán nem tölt be közhasznú tevékenységet, hanem öncélú üzleti életet él. Miután pedig ez létérdekében támadja meg a ma­gyar iparos- és kereskedőtársadalmat, a kérdést csak törvényhozási úton lehet gyökeresen* megoldani. A tör­vényjavaslat tervezete már olyan stdiumban van, hogy rövidesen miniszteri értekezlet elé terjeszthetik. Az új törvényjavaslat már decern' bérben a törvényhozás elé kerül. megértő irgalmasságához, hogy ősz­szel az otthont újból megnyitni tudjuk Soha nnég a vizivárosi plébániára a városból nem jött annyi szülő szeptember elején, mint az idén. Gyermekük felvételét kérték az „ott­honiskolába," amint nevezik. Szóval nagy a nyomor s az országos baj nálunk is érzékenyen tapasztalható. Tanuljunk Budapest fővárostól, ahol a napközi gyermekotthonokat nagy szeretettel karolják fel még az üzle­tek is. A szenttamási napközi gyermek­otthon vezetősége ezúton is kéri az irgalmas, a gyermekszerető lelkeket, hogy úgy a pénzbeli, mint természet­beni adományt szíveskedjenek a vizivárosi plébániára küldeni. Okvetlen olvassa el ILLÉS cég hirdetéseit. Evezős ünnepség a Nagy-Dunán. Törvény készül a felesleges hatósági üzemek beszüntetésére. BETORTA faszéi megérkezett nagybani árusítását megkezdtem. Demóny Ferenc József-út 13.

Next

/
Thumbnails
Contents